Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

1972. április 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Dózsa György, a parasztháború vezére Tapolcai terv ** Összkomfortos faházak Egy. elmúlt évben hozott kormányhatározat szerint Miskolc várost kiemelt ide­Fcl évezrede műnk egyik kimagasló alak­ja, Dózsa György. Tetteivel, célkitűzéseivel megtestesítő­jévé vált a parasztháború és az évszázados jobbágytörek­vések eszméinek és hagyo­mányainak. A XV. század­ban hazánkban tovább erő­södött a jobbágyparaszti árutermelés, megindulhatott a szabad paraszti fejlődés irányába mutató tendenciák kibontakozása. A növekvő árutermelést és áruforgal­mat az uralkodó osztály azonban a maga számára kí­vánta felhasználni. A pa­raszti-polgári kibontakozó tendenciával szemben a föl­desúri elnyomás erősítésére, s a feudális rend korai sza­kaszára emlékeztető, egyre súlyosabb terítek és kötött­ségek visszaállítására töre­kedtek. Támadást indítottak a szabad költözködési jog ellen. Eltiltották a vadásza­tot és a halászatot, azzal a szemforgató indokolással, hogy a parasztok vasárnapo­kon és a szentek más ün­nepnapjain vadásznak, ami által az isten ellen vétenek, .mert parancsát nem tartják be. Az egyre elviselhetetle­nebb helyzetet elősegítette, hogy Málvás halála után a központi államhatalom meg­gyengült. feudális anarchia uralkodott el. A jobbágyparaszság hely­zetének és egyéb dolgozó ré­tegek helyzetének romlása országszerte egyre nagyobb elégedetlenséget keltett. A növekvő elnyomás a pa­rasztság ellenállásába ütkö­zött. Állandóvá váltak a he­lyi jellegű antifeudális moz­galmak. Csak szikra kellett, hogy lungba boruljon. Köz­vetlen előzménye a magyar történelem egyik legnagyobb és legaicsöbb népi mozgal­mának a meghirdetett kp- reszteshadjárat volt. X. Leo pápa Bakócz Tamás pápai legátust, esztergomi bíboros érseket, a keresztesháború meghirdetésével, megszerve­zésével éts megindításával bízza meg. , A török ellen fegyvert logo tömegek saját sorsukon is változtatni akar­tak: személyes szabadságuk biztosítását, szolgáltatásaik enyhítését. A keresztes had élére az uralkodó osztály nem tudott a maga köréből alkalmas vezetőt állítani, áld a török ellen harcba kívánt volna indulni. A had veze­tését Dózsa Györgyre, a belgrádi vár hős lovaskapi­tányára bízták. Dózsa a le­süllyedő. de a ^ékely sza­badság eszményeit őrző szé­kelyek közül került ki. A végvári vitézek között ki­tűnt hőstetteivel, ezért a ki­rály nemessé tette. Megszervezte és kiképezte a hadsereget. Az osztályharc menete a keresztes sereget forradalmi paraszti sereggé változtatta. A hadjárat pa­rasztháborúvá alakult át, a felfegyverzett parasztok föl­desuraik ellen fordultak. Dó­zsa a parasztságot sújtó ször­nyű kizsákmányolás elleni elkeseredésének adott han­got, és megmutatta a pa­rasztság harcának egyetlen útját: következetes, meg nem alkuvó harcot. Híres ceglédi beszédében forradalmi prog­ramot adott, amely a feudá­lis tulajdon felszámolására irányult. Perspektívát adott a paraszti harcnak, föllelke­sítette a dolgozó tömegeket: a parasztokat, a plebejuso­kat. a bányamunkásokat. Cegléden kelt kiáltvánvában harcba hívja őket: „Megpa­rancsoljuk linéktek kiközösí­tés és az örök kárhozat bün­tetésének terhe mellett, hoav mihelyt levelünkéi lát­játok. késedelem és kifogá­sokkal való mentegetőzések nélkül jöjjetek, siesselek és jussatok cl Cegléd mezővá­rosba . .., hogy igy a szent had és áldott gyülekezet kényszeríthesse, megzabo- lázliassa és megtörhesse ama hitetlen és átkozott nemesek ere jel és hadát.’’ A felkelő parasztok, plebejusok és más csatlakozó elemek küzdelme a haladás fő útját képviselő paraszti-polgári árutermelés és polgári átalakulás irányá­ba mutatott. A főseregnek a temesvári csatában elszenvedett vere­sége megpecsételte a pa­rasztháború sorsát. Hihetet­len kegyetlenkedéssel számol­tak le a megmaradottakkal, melynek mintegy 50 ezer pa­raszt esett áldozatul. Többen csak azért nem, mert a parasztok nélkül a ne­mesek semmire sem me­hetnek. Az 1514. évi paraszt- ellenes törvény kimondta, hogy ezentúl a parasztok örökös szolgaságnak legye­nek alávetve. A fegyveres felkelés vórbefojtását követő megtorló intézkedések a jobbágyság úgynevezett má­sodik kiadását vezették be. A parasztháború elbuká­sának legfőbb okai között szerepel, hogy a paraszti se­regek egy része egymástól elszigetelten harcolt, más­részt az uralkodó osztály megtudta teremteni a parasz­tok elleni egységét. Az ural­kodó osztály számára fonto­sabb volt az osztályuralom biztosítása, mint a hódítók elleni harc. A parasztháború kö* zépkori Magyarország leg­nagyobb méretű és visszhan­got keltő forradalmi meg­mozdulása volt. Részét ké­pezte azoknak a nagy euró­pai népi megmozdulásoknak is, melyekben a parasztok és a plebejusok a fudális rer.d falait döngették; szerves ré­sze voi.t a kor európai osz­tályküzdelmeinek és eszme- áramlatainak. A Dózsa-hagyomány meg­ítélése ideologiai-politikai vízválasztó volt történel­münk haladó és retrográd irányzatai között. Az uralko­dó osztályok történelmi alak­ját évszázadokon át rágal­mazták, szerepét meghamisí­tották. A Corpus Juris tör­vénycikkelyei között, csak­úgy mint Werbőezi Triparti- tumában (Hármas Könyvé­ben) a leggonoszabb hara­miának nevezik Dózsát, gya- lázzák. beszennyezik a for­radalmi paraszti tömegeket. Taurinusz is a megrende­lők szelleme szerint igyek­szik jellemezni: .,Nyugtala­nul vak vágy hajszolja a trón felé folyton.” Mint ha­talomvágyó parasztot ítéli meg. Dózsa neve a későbbi parasztfelkelések példáját képezte. Emléke évszázado­kon keresztül harcra buzdí­totta a magyar dolgozó né­pet az elnyomás és kizsák­mányolás ellen. A XVII. századi Császár Péter-féle felkelésben a parasztok még a Dózsa parasztháború egyik lobogóját használták. A fel­kelő kurucok Dózsa György kruciuszai. vagyis kereszte­sei nevéről kapták a kuruc nevet. Felidézték szellemét történelmünk nemzeti, pol­gári demokratikus és szocia­lista mozgalmai is.\ Petőfi Sándor, a 48-as for­radalom előestéjén Dózsával fenyegette meg a nemessé­get: ”. ■ ■ Ügy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng raj­tatok!” Arany János így ítél: „tette nem volt egyéb, mint egy kis reakció a ter­mészet örö/c törvénye sze­rint”. Petőfi siet a válasz­szák „fin Dózsát a magvar történet egyik leodicsöbb emberének tartom, és szen­tül hiszem, hogy lesz idő.. ■ midőn Dózsának nagyszerű emlékszobrot fognak emelni, és talán mellette lesz gz... enyém is.” Tegyük hozzá, nem tévedett. Adyban ugyanolyan erővel lobban Dózsa emléke, mint Petőfi­nél. A „Még kér a nép” fe­nyegető hangját visszhan­gozza: „Hé, nagyurak, jó lesz tán szóbaállni Kaszás népemmel, mert a Nyár heves.” Romját: Aladár Adyra emlé­keztető szenvedéllyel vall Dózsáról: „Vörös folyó. A Dózsa vére. Sok úri kéz, sok gyáva kéz remegve gátat hord eléje.” A. felszabadulás után szo­katlan erővel merült tel is­mét Dózsa alakja. Szemé­lyében a társadalmi haladás egyik nagyszerű hősét tisz­teljük. A haladó Dózsa-kép a szocialista Magyarországon vált igazán népünk sajátjá­vá. A felszabadulás után a parasztság tömegeit lelkesí­tette új életük megteremté­sében. Több mint nagyév- százados küzdelem után vált ismét, a nagybirtokrendszer szétzúzásának zászlajává a dolgozó nép szabad hazájá­ban a munkásosztály veze­tésével és szövetségében. Az évforduló ün^; lése, a megemlékezés me­gyénkben is erősíti osztály- küzdelmeink, hagyománya­ink ápolását, növeli népünk szocialista meggyőződését, egységünket a környező or­szágok népeivel, a világ ha­ladó társadalmi erőivel. Uray Miklós genforgalmi központtá, Mis­kolc-Tapolcát pedig a nem­zetközi idegenforgalom ma­gas szintű lebonyolítására al­kalmas nyaralóhellyé fejlesz­tik. A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal a határo­zat végrehajtásának megva­lósítására pályázatot nyúj­tott be Miskolc-Tapolca tér­ségében nagy kiterjedésű, korszerű üdülőtelep kialakí­tására. A program szerint Miskolc-Tapolca bejáratánál, a Hejő patak keleti oldalán min tégy 9 hektárnyi terüle­ten két ütemben hoznák létre az új üdülőtelepet. 1972—73-ban 4 hektárt ren­deznének. Ezen a területen 25 darab, reprezentatív ki­vitelű, minden igényt ki­elégítő összkomfortos fahá­zat építenének fel, száz ven­dég elhelyezésére. Ugyanitt még további 400, lakókocsi­val vagy sátorral érkező tu­rista elhelyezésére alkalmas részt alakítanának ki. Az el­ső ütem létrehozására 10 millió forintot biztosítottak. A fejlesztési terv második szakaszában egy touring- hotelt, két motelt, valamint több száz személy elhelyezé­sére alkalmas faházakat ál­lítanának fel. Az új üdülő­telep elkészülte után Mis­kolc-Tapolcának ezen a te- | rületén egyszerre mintegy 3000 külföldi vendéget fo­gadhatnak majd. aa — Emlékezés Dózsa Györgyre Április 22-én, tegnap, a miskolci 3. sz. Szakközépis­kola a Rónai Sándor Műve­lődési Központ színházter­mében, valamint az iskola termeiben Dózsa György születésének 500. évfordulója tiszteletére ifjúsági napot rendezett. A nap programjában Dó­zsa György szelleme címmel irodalmi műsort adott a szakközépiskola irodalmi színpada. Ezt követően pedig a csehszlovák testvériskola, a kassai Földmérési és Ma­gasépítési Technikum népi­együttesének műsora hang­zott el. Délután sportrendezvé­nyekkel folytatták a nonstop műsort, amely jó találkozási és beszélgetési lehetőséget biztosított a fiataloknak egy­más megismerésére. Parkettagyár Az észak-magyarországi erdő- és fafeldolgozó gazdaságok ■társulásaként létrejött parkettagyár 1970 óta működik Gyöngyösön. Öt gazdaság — köztük az Ipolyvidéki, Mátrai. Borsodi. Gödöllői és a Nagykúnsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 40 millió forinttal alapította a Gyöngyösi Parketta- gyárat, amely évente 450 000 négyzetméter parkettát gyárt. Y áltozó életünk tükre A z elmúlt héten lezajlott országgyűlés olyan két fontos témával foglal­kozott, amelyeket változó, gyorsan fejlődő életünk tett időszerűvé. A magyar népnek egykor sokat emlegetett ezeréves al­kotmányát ezer évig nem sikerült írásba foglalva tör­vényerőre emelni, kivéve a Tanácsköztársaság történel­münkön átvillanó rövid ide­jét. Népünk életében 1949 lett az a dátum, amikor jo­gai és kötelességei írásba fog­laltattak. Történelemformáló esemény volt az az emléke­zetes nap, amikor ugyaneb­ben a teremben, a parlament­ben elfogadták az alkot­mányt. A képviselők közt nem egy olyan ember ült, aki itt volt már az alkotmány megszüle­tésének pillanatában, s aki végigélte, végigdolgozta az eltelt 23 évet, úgy, hogy most a saját munkájának ered­ményét is mérlegelhette, ami­kor a módosított szöveg el­fogadásakor magasba emelte kezét. Jó, az akkori körülmé­nyeknek megfelelő, az akko­ri helyzetünket valóan tük­röző alkotmánynak örültünk elsőként megfogalmazott em­beri jogaink törvénybe ikta­tásakor. Azóta azonban hosz- szú utat tett meg népünk. Kádár János elvtárs ezt így fogalmazta meg az alkot­mánymódosítás vitája során elhangzott felszólalásában: „A; alkotmányunk elfoga­dása óta eltelt több mint kél évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos har­cának, nemzeti felemelkedé­sének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt men­tes megrázkódtatásoktól sem.” Sok változás történt, de nem olyanok voltak ezek a változások, amelyek új alkot­mány megfogalmazását tet­ték volna szükségessé. Nem volt azonban egyszerű meg­állapítani, mit hagyjunk el az alkotmány szövegéből, mi felett haladt el az idő, mi­vel bővítsük azt. Ehhez a munkához nagyon sok ember javaslata, észrevétele szük­séges volt. Az egyszerű ál­lampolgár és a törvényt fo­galmazó jogász közös állás­pontját kellett megtalálni. em volt könnyű. Bizott­ságok, társadalmi és tö­megszervezetek vitat­ták meg a javasolt szöve­get, megtárgyalták szinte minden fórumon. A képvise­lők jó előre megkapták ta­nulmányozásra, s maguk is számos észrevételt tettek még. Ilyen észrevételt fogal­mazott meg Papp József, megyénk országgyűlési kép­viselője, a tiszakeszi termelő- szövetkezet elnöke is, az al­kotmány szövegének a ter­melőszövetkezetekkel foglal­kozó részéhez. Az ország- gyűlés által elfogadott módo­sított és kiegészített szöveg­ben megyénk országgyűlési képviselőjének javaslatát is figyelembe vették. Amikor alkotmányunk első változata annak idején meg­született, még csak lépéseket tettünk a szövetkezeti gaz­dálkodás kialakítása érdeké­ben. Ma azonban már olyan erőt képviselnek népgazda­ságon belül a szövetkezetek, hogy társadalmi rendünk alapvető meghatározói közé kell sorolni. Ezt a módosí­tott alkotmány meg is tette, amikor kimondja: „A szö­vetkezetek a szocialista tár­sadalmi rend részei; a szo­cialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhang­ban szolgálják tagságuk ér­dekeit.” Népünk életszínvonalának, anyagi jólétének emelése az utóbbi években szükségessé tette, hogy teret engedjünk a kisiparnak és a kiskereske­delemnek. Ezzel az volt a fő cél. hogy javuljon a lakos­sági szolgáltatás. Néhány év alatt azonban ez is új szín­foltként jelentkezett társa­dalmunk arculatán, olyan el nem hanyagolható változás­ként, amelyet szükséges volt az alkotmányban is megfo­galmazni: „A- állam elisme­ri a kisárutermelök társadal­milag hasznos gazdasági te­vékenységét.” A való élet tette azonban szükségessé azt is, hogy ez a paragrafus még kiegészüljön a követke­zőkkel: „A magántulajdon és a magánkezdeményezés azon­ban nem sértheti a köz ér­dekeit.” S okat és behatóan foglal­kozunk napjainkban a szocialista demokrácia kérdésével, munkálkodunk annak kiteljesítéséért. Ez a törekvés most már törvényen nyugszik, mert a szocialista demokrácia szélesítését az al­kotmány módosított szövege is megfogalmazza, mégpedig az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei közt szerepeltetve. A magyar egészségügy megtisztelésnek érezte, hogy az országgyűlés egyazon ülésszakon tűzte napirendre az alkotmánymódosítás és az új egészségügyi törvény ügyét. A kettő kapcsolódik is egymáshoz, mert az első na­pon elfogadott alkotmányszö­veg kimondja, hogy a Ma­gyar Népköztársaságban az állampolgároknak joguk van az élet, a testi épség és az egészség védelméhez. Ezt a jogot bontotta ki szélesen a parlamenti ülés második nap­ján megvitatott és elfogadott új egészségügyi törvény, amely hazánkban először le­szögezi, hogy a Magyar Nép­köztársaságban az egészség­ügy állami Jeladat. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy az egészségügy az egész társada­lom ügyévé vált. Hazánkban 1876-ban, csak­nem száz évvel ezelőtt szü­letett meg az első és azóta is érvényben levő egészség- ügyi törvény. Míg a módosí­tott alkotmány szövegének 23 év változását kellett tükröz­nie, az új egészségügyi tör­vény egy évszázad és egy teljesen újjáalakított társa­dalom változásait kellett fel­ölelnie. Az új egészségügyi törvény egy része kapcsolódva az al­kotmányban kimondott jo­gokhoz, a társadalom tagjai­nak egészségügyi ellátásaival foglalkozik, így a táppénzes kérdéssel, az anyaság és gyermekvédelemmel és így tovább. Van azonban ezen túlmenően egy másik terü­let, amelyben nagyot kellett előrelépni á jogalkotásban: ez pedig az egészségügy tudo­mányos fejlődése. Míg régen a törvény zömmel a járvány­ügyi kérdésekkel foglalkozott, most már ilyen dolgokban kellett egységesítenie a tör­vénynek, mint a szervátül­tetés és annak személyes és jogi vonatkozásai. Kimondja a törvény, hogy csak páros szervek egyikét lehet élő em­berből másik emberbe átül­tetni, de ezért a szervet adó fél semmiféle anyagi jutta­tásban nem részesülhet a rá­utalt betegtől. A szervátülte­téssel kapcsolatos megálla­podásokat közjegyző előtt kell rögzíteni, s azt a meg­állapodást az adó fél bármi­kor, tetszés szerint felbont­hatja. M indez csupán kis rész­let annak bizonyításá­ra, milyen hatalmasat fejlődött az orvostudomány száz esztendő alatt. Meg­nyugtató érzés azt is kimon­dani, hogy a tudomány fej­lődésével nálunk együttjárta társadalom fejlődése, neme­sülése. Olyan viszonyok kö­zött születhetett meg az új egészségügyi törvény, amely viszonyokban törvény védi az ember jogút és méltóságát. A. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom