Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-22 / 94. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. április 22., szombat Szerencsi szőnyegek Legjobb pihentető a kedv­töltő elíogialtság; ha vala­milyen munka fáradtságát másfajta, célszerű tevékeny­séggel oldja fel az ember. Ezt a munkalélektani felis­merést igazolja a Szerencsi Csokoládegyár figyelemre­méltó kísérlete. A kézicsomagolóban dol­gozó asszonyok részére, a munkaidő után, kikapcsoló­dásul perzsaszőnyegicészítő tanfolyamot szervezett a nő­bizottság. A tanfolyam veze­tője Mezey Zsófia, a gyár dekoratőre. A legegyszerűb­ben, házilag is elkészíthető, kis helyet foglaló, álló kere­tekre feszítik az asszonyok az alapfonalakat, s kézi cso­mózással formálják a sző­nyegek színes mintáit. Há­rom hónapja húsz asszony jelentkezett a tanfolyamra, s mind a húsz máig szorgal­mas tanítvány. A hétfő dél­utánok számukra a legked­vesebb időtöltést hozzák. Hasznos szórakozás — Hasznosan szórakozunk itt, mert a szőnyegcsomózás közben kedvünkre beszélget­hetünk is — mondja ki a lé­nyeget Leskó József né. — Ez a mi kaszinónk. A pergő beszélgetésből más, megszívlelni érdemes mondatok is feljegyzésre kí­vánkoznak : — Amióta idejárunk, nem kell Andaxint szedni ahhoz, hogy megnyugodjunk... — Mast már altató nélkül is tudok aludni.'.. — Nem éb­redek fejfájással... — In­kább elnevetem magam azon, amitől máskor ideges let­tem ... A könnyű szövőkereteket rendszerint hazaviszik a hét­fői, benti gyakorlás után az asszonyok, s a többi nap sza­bad idejében otthon folytat­ják a szőnyegcsomózást. Kez­detben szorongással várták, mit szólnak majd a férjek, ha meglátják, mivel töltik a háziasszonyok az esti órákat. De — kellemes meglepetés­ként — mintha varázssző­nyegekké váltak volna a ké­szülő munkák, a férjeket is megértőké tették. Közülük többen szívesen segítenek a csomózásnál, a minták szá­molásával könnyítik, gyor­sítják a szőnyegkészítést. Érdeklődők Az ízlésnevelő hatása sem lebecsülendő ennek a szép­míves munkának, s az sem, hogy, szórakozva, maradandó művészi értékkel gazdagodik a család. . A tanfolyam iránt szélesebb körben is feltámadt az ér­deklődés. Épp ottjártunkkor figyelő vendégkoszorú vette körül a szövőkereteket. A to~ kaj-hegyaljai szakszövetke­zetek közül Mádról és Bod- rogkeresztúrból jött az asz- szonyok, lányok küldöttsége megerdeklődni, miként le­hetne náluk is megtanítani a kézicsomózá.sú szőnyegkészí­tést. Ezzel is bővülne a hasz­nos télt időtöltés lehetősége. i— Mi Mádon már rend­szeresen bedolgozunk a nyír­egyházi háziipari szövetke­zetnek a téli hónapokban, amikor nincs munka a sző­lőben — magyarázza Takács Béláné. — Eddig különféle hímzéseket készítettünk. De szeretnénk megtanulni ezt a szép munkát is. Bodrogkeresztúron pedig most tervezik a kiegészítő munkalehetőségek kiterjesz­tését a szakszövetkezet lá­nyai, asszonyai számára. A készülő saját művelődési ter­müket már maguk csomózta szőnyegekkel szeretijék dí­szíteni a fürge kezű, szorgos tagok. i Hol az olló? Érdeklődik a .szőnyegké­szítés iránt a szerencsi nő­klub is. A nagyközség házi­asszonyai között szeretné népszerűsíteni, új tanfolyam szervezésével, a szőnyegcso- mózást. A díszítőművész szakkör tagjai közül jóné- hánvan szintén szívesen meg­tanulnák ezt a szép mester­séget. Amennyire örül vállalko­zásuk terjedő sikerének a kí­sérleti tanfolyam szakmai vezetője. Mezey Zsófia, any- nyira bosszantónak tartja, hogy egy kis méretű, de nél­külözhetetlen munkaeszköz hiánya hátráltatja a sző­nyegkészítést. A már említett húsz asszony egyetlen spe­ciális szőnyegnyíró ollót hasz­nálhat csak, mert többet se­hol sem tudtak szerezni eb­ből a hajlított élű, egysze­rűen elkészíthető szerszám­ból. Ezúton is figyelmébe ajánlják a kés- és ollógyár­tásra berendezkedett fém­ipari szövetkezeteknek a jól értékesíthető, keresett áru­cikket. Érdemes volna bőví­teni vele a terméklistát. Berecz József A műemlékvédelem jegyében Honismereti lájkonferencia Szerinte Országszerte most ünnepel­jük a magyar műemlékvéde­lem centenáriumát. Műemlé­keinket felfedezni, restaurál­ni, megőrizni, hasznosítani nemcsak a szakemberek, ha- N nem az egész társadalom ügye. Nem véletlen tehát, hogy ez évi első tanácskozá­sát erről a témáról tartotta vasárnap a Rónai Sándor Művelődési Központ honis­mereti szakbizottsága. Szend- rő történelmi nevezetességed, műemlékei és műemlék jelle­ÉRTESÍTÉS! Értesítjük az alábbi ut­cákban lakó fogyasztóin­kat. hogy az áramszolgáltatást 1972. április 24-től április 29-ig. 7 órától 16 óráig I szakaszosan j szüneteltetni fogjuk. j Szamos u„ Marx K. 1— | .39. sz.-ig és 2—32. sz.-ig, I Eszperantó tértől Győri i kapu 100. sz.-ig, Győri kapu 126—128. SZ., 152— 170. sz.-ig. Bársony Já- I nos utca. I EMÄSZ III. sz. kirendeltsége gű épületei, a Bódva-völgy természeti szépségei igen sok turistát vonzanak. A helyi értékek megőrzésére, a ha­gyományok összegyűjtésére az egykori járási székhelyen igen nagy gondot fordítottak és fordítanak ma is. Ezért látszott alkalmasnak a hely ilyen jelentős rendezvényre. A tájkonferencia első elő­adója dr, Joó Tibor, a me­gyei műemléki albizottság titkára volt, aki Szendrő és környéke műemlékeiről tar­Közületek, vállalatok, figyelem! B. I. Kisker. Váll. 343. sz. Vegyesiparcikk Bolt K.-barcika O. Város, Széchenyi u. 50. számú bélyegzője elveszett. Fenti szövegű bélyegzőt érvénytelenítjük. Bélyegző nagysága: 5,5x2 cm. tott igen alapos beszámolót. Szendrő vára, Csorbakő, Szádvár, a borsodi földvár, á szendrőládi várromok, a sza­lonnái, a rakacaszendi, tor­nászén tanórás! templomok, népi lakóházaik és csűrök őrzik a múlt értékes alkotá­sait. Ezeknek az épületeknek a felújítására, karbantartá­sára több millió forintot köl­tött államunk, s méltán le­hetünk büszkék rájuk. Ten­nivaló azonban akad bőven, hiszen máig is megoldatlan például az edelényi kastély problémája, jóformáin sem­mit sem tudunk a mad szendrői református temp­lom helyén volt egykori épületről, vagy a katolikus kolostorról. Feldolgozatlan történelmi és gazdasági ada­tokat őriznek a Csáky-csa- lád iratai, s számtalan kéz­iratban találunk még érté­kes adatokat a Bódva-völgy történelmére. Dobog Béla, a helyi álta­lános iskola igazgatója a he­lyi hagyományok feltárásá­nak, megőrzésének munká­ját ismertette. Elmondotta, hogy 1959-ben a helyi ta­nács anyagi erőiből jelent meg a Szendrő című kis monográfia, de azóta igen sok ismeretlen adat került elő, amelyeket publikálni kellene. Szendrő nagyközség Tanácsa tervbe vette egy szendrői évkönyv kiadását, melyben nemcsak a múlt, j hanem a jelen eseményei is helyet kapnának. A nagy­községért munkálkodók megbecsülését emlékérem­mel kívánják jutalmazni. A két előadáshoz hatan szóltak hozzá, s mondlák el hason­ló tapasztalataikat. A tanácskozás harminc résztvevője, az ózdi, mező­kövesdi, bocsi, miskolci, edelényi szakkörök vezetői és munkatársai ezután meg- í tekintették a nevezetes mű- j emlékeket s tapasztalatokkal j gazdagodva búcsúztak ven­déglátóiktól. Bodgál Ferenc i Papp Lajos estje A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat miskolci szer­vezete és a Miskolci városi Könyvtár április 25-én, ked­den este hétórai kezdettel rendezi meg Papp Lajos köl­tő estjét, illetve találkozóját olvasóival Miskolcon, a TIT Kazinczy Klubjában, a Szé­chenyi utca 16. sz. alatt. Az esten Győri Erzsébet könyv- , tárigazgató mutatja be a köl­tőt, műveit pedig Markaly Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház tagja tolmácsolja. Csurgói emlékek — Jó egy olyan közösség­hez tartozni az osztály mel­lett, ahol együtt csinálunk valamit. Méghozzá szívvel, lélekkel ... Takács Éva, a Földes Gim­názium diákszínpadának tag­ja így fogalmazta meg, hogy miért is tagja az öntevékeny ifjúsági színpadnak. — Nálunk az a jó, leg­alábbis szerintem, hogy való­ban a kollektíva készíti el a műsort. Nemcsak megtanul­juk a sző veget,hanem való­ban a magunk gondjának, problémájának érezzük azt, amiről műsoraink szólnak. Ezt már Major Judit mondta, s a többiek íejbó- lintással .jelezték, hogy tel­jes egészében egyetértenek vele. — Itt van például a leg­utóbbi műsorunk — foly­tatta Judit. — A Végh Antal regényéből készített Vihart vetettél, kedvesem. Egészen biztos, hogy ennek a gondo­latait is szállóigeként fogjuk felemlegetni ... — Mi elsősorban társadal­mi problémákra szeretnénk felhívni a figyelmet, illetve azokkal kapcsolatban szeret­nénk elmondani a vélemé­nyünket — vette át a szót Tóth Bertalan tanár, a di­ákszínpad vezetője. — Ilyen volt a Bekötő ül és a Kont­rasztok című műsorunk is. Persze, nem szabad arra gondolni, hogy ezek olyan „távoli", a fiataloktól mesz- sze eső nagy kérdések len­nének. Azokat választjuk ki, amelyek ezt a korosztályt is izgatják ... A diákszínpadot a közel­múltban szép megtiszteltetés érte. Ók képviselték a bor­sodi és miskolci fiatalokat a csurgói 1.11. országos diák­színjátszó napokon. — Nagyon érdekes volt — magyarázta Major Judit. — Csurgó-Nagymartonban mu­tattuk be először a Végh- adaptációt. Somogybán, so­mogyi embereknek a somo­gyi témát. A nagyszámú kö­zönség, a fogadtatás és az előadást követő beszélgetés azt bizonyította, hogy meg­értettük és jól adtuk tovább azt, amiről az Író beszélni akart. — Milyen volt a fesztivál? — Tanulságos volt, annak ellenére, hogy nem volt rangsorolás. Különböző tö­rekvéseket láthattunk, kü­lönféle elképzelésekkel szem. besüthettük a magunkét. S azt hisszük, nincs okunk szégyenkezni ... Jó azért né­ha, ha szembesülhetjük az elképzeléseinket a közönség fogadtatásával. A diákszínpad vezetőjének szavai alatt, a színpad tag­jai összesúgtak: — Kedves emlék lesz so­káig. Mentünk az utcán, és valaki, aki szembe jött ve­lünk, rámutatott Irónkére: ott megy a tanítónő! — A kedvességük feledhe­tetlen . .. Azután a tervekre tere­lődött a beszélgetés. Arra, hogy ezt a produkciójukat a könyvhét alkalmából be szeretnék mutatni. S már leveleznek a regény szerző­jével, Végh Antallal, aki abban az időbén a megyébe látogat. Lehet, hogy létrejön egy találkozó is. A Földes diákszínpada egyébként 1962-ben alakult. Igaz, kezdetben nem volt rendszeres a munka. De azért mégis csak 10 eszten­dősök ... S nevükhöz egyre több 6zép siker kapcsolódik. Cs. A. aammsxa, Patakról indultak Életutak, vallomások A sárospataki tudományos és kulturális hetek idősza­kában, hétfő esténként a vá­ros közönsége találkozik a jeles életuntat bejárt, volt pa­taki diákokkal, akiket emlé­keik máig az ősi városhoz kötnek, s a város közvélemé­nye is figyelemmel kíséri pá­lyafutásukat. A találkozón „Pályám em­lékezete” címmel beszélnek életút juta-ól — többek kö­zött dr. Harsányi István pszi­chológus, tudományos kutató, dr. Király István egyetemi tanár, Kossuth-dí jas iroda­lomtörténész, F ekete Gyula József Attila-díj as író, dr. Götz János, a főváros fő­ügyésze, s Rácz György Ybl- díjas építészmérnök. A találkozó helye a Rákó­czi Múzeum előadóterme lesz. A magyar nyelv hete Szerte az országban április 24-e és 30-a között rendezik meg a magyar nyelv hetét. Megyénkben a TIT Borsod megyei szervezete karolta fel e nemes ügyet. Hétfőn, április 24-én dél­előtt 10 órakor a TIT Ka­zinczy Ferenc Klubjában dr. Bakos József, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára tart elő­adást Napjaink nyelvhaszná- . lata címmel. A magyar nyelv hete alkalmából a megyében Mezőkövesden és Saj őszent- péteren tartanak még na­gyobb szabású megemléke-. zéseket. A megyei szervezet körle­velet is kiadott, amelyet a jövő hét során Borsod és Miskolc általános és közép­iskoláiban olvasnak fel. A körlevél, amely nyelvünk védelmében íródott, a szép magyar beszédre, anyanyel­vűnk még tökéletesebb elsa­játítására hívja fel a figyel­met. 1 A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa központi könyvtára — Heves, Nógrád, Szabolcs megyék szakszerve­zeti könyvtárosainak részvé­telével — a nemzetközi könyvév programjához kap­csolódva i— április 27-én és ■> 28-an tájegységi tanácskozást rendez azzal a céllal, hogy a könyvtári munka tapasztala­tait megvitassa, az olvasó- • szervezés ás olvasónevelés egyént ás csoportos formái­nak legjobb módszereit ta­pasztalatcsere szerűen meg- ■jsmertesse, könyvtári propa­gandaanyagok bemutatásával és könyvtári dokumentum- film vetítésével a könyvtáro­sokat tájékoztassák. A kétnapos tanácskozást április 27-én délelőtt Kiss Béla, az SZMT titkára nyitja meg, majd Magyar András, az SZMT Borsod megyei Központi Könyvtárának ve­zetője tart vitaindító elő­adást. Korreferátumot Sotlcó József né lenin városi és Sere­gi István Szabolcs megyei SZMT-kön y vtárvezető tart. Ezt követően vitát folytatnak, s megismerik az új megyei könyvtárat. Az estéig tartó vitát követően, a tanácskozás második napján a sajószemt- péteri, kazincbarcikai, ruda- bányai és ózdi szakszervezeti könyvtárakkal ismerkednek a résztvevők. Bővült az OTP-hitelakciü! Szeptember 30-ig az olaj kályha is megvásárolható hitellevélre Most válogathat! Minden típussal szíves rendelkezésére állnak a szaküzletek és áruházak Töprengő diákszmjátszók Szakszervfizeü liyutnok íiááEÉsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom