Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
1972. április 19., szerda . ESZAK^MAGYARORSZAG 5 Munkaidő-csökkentés a Volánnál A közlekedésiek gyakran és joggal sérelmezik, hogy sokkal több időn át vannak szolgálatban, mint a telepített üzemek dolgozói. A teherszállításban a TEFU, az ÉPFU járműveknél, nagyobb kocsik beállításával lehetőség nyílik a kívánt árumén,y- nyiség rüvidebb idő alatti el- szál’lítására. Az autóbuszokat azonban vasárnap és ünnepnapokon sem lehet leállítani, sőt a nyári szezonban van rá eset. hogy kevésnek mutatkozik a meglevő autóbuszpark is. kéliMÜlióba kerüli A Volán 3. sz. Vállalata már hosszú évek óta igyekszik megteremteni a munkaidő-csökkentés feltételeit. Mivel ez az autóbuszoknál csak több emberrel valósítható meg, jelentős erőt fordítanak további gépkocsivezetők képzésére. A vállalat 1970—71-ben 180—250 embert taníttatott gépkocsivezetésre, s ez évenként 2 millió forintba került. A munka eredménye idén mutatkozik meg, hiszen a gépkocsivezetők csak kétévi gyakorlat után ülhetnek az autóbuszok volánja mögé. Az új ,emberek bekapcsolásával fokozatosan lehet csökkenteni az autóbuszvezetők munkaidejét. E folyamat nem ér véget: ebben az évben 170 új ember gépkocsivezetői képzését vették tervbe. A kishatárforgálom fejlesztésével kapcsolatos tárgyalásra az elmúlt héten Kassára utaztak megyénk szakemberei. Kovács László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának képviseletében, valamint Fehér Andor igazgató, a Borsod megyei baromfikeltető vállalatok központjának képviseletében április 12-től 14-ig tárgyaltak a mindkét felet érdeklő árucikkek szállításáról, illetve cseréjéről. A kassai kerületi pártbizottság illetékes munkatársai igen kedvezően nyilatkoztak a kishatárforga'mi árucsere növeléséről. Elmondták. hoev a mindkét , fél számára előnyös áruszállítást a legmesszebbmenőkig támogatják. Csehszlovák barátainkat elsősorban a Borsod megyei, úgynevezet hibró naposcsibék érdekelték, amel vekből a megállapodás alapján 300 ezer darabot szállítunk a csehszlovák partnereknek, 525 ezer rubel értékben. A szomszédos országból négymillió. kis méretű falazótéglát kapnak a megyei TÜZÉP-telepek. Ez várhatóan enyhíti a megyében több éve meglevő téglagondokat. A továbbiakban a íalazólégla ellenértékeként a magyar fél folyamkavicsot szállít. A kassai kerületi párt- és állami vezetők nyilatkoztak a kassai Prior Áruház valamint a miskolci Centrum Áruház árucsere akcióiával Kapcsolatos tapasztalatokról A munkaerőhiány csökkentésében segítenek a nők is. Eddig 19 nő választotta — taxin, tehertaxin — a gépkocsivezetést. A nőit jól megállják helyüket. Ebben az évben újabb 20 nő bevonásával szintén szerveznek gépkocsivezető tanfolyamokat. Ez szociális fejlesztéssel is együtt jár; a nyár folyamán új öltözőt alakítanak ki a nők számára. Havi 210 óra A Volán 3. sz. Vállalatánál bérpolitikával is a munkaidő csökkentésére ösztönöznek. A jelen időszakban kétfajta bérrendszer éi vény esül. Elsőnek a sátoraljaújhelyi üzemigazgatóság tért rá a csökkentett, 210 órás havi munkaidőre. Ezt követte a mezőkövesdi egység. Itt a dolgozók keresetét át- lagbéresítették. Ez azt jelenti, hogy az autóbuszvezetők alapbérét felemelték; havi 2000-el kezdődik, és 2800 forinttal végződik. Ennek .jelentőségét jól tükrözi a jövő év január 1-et életbelépő. ú,i besorolási rendelkezés. A hagyományos munkavégzés szerint 0—5 év közötti munkaviszonnyal rendelkező gépkocsivezető besorolása 1700—2400, 5—10 év közölt 1800—2000, 10—20 év közölt 1900—2800 forint. A 20 éven felüli 2000—3100 forint. A csökkentett munkaidő esetében tehát a kezdő autó- buszvezető megkapja azt, amit a régi módszer szerint húsz éven felüli gépkocsivezetőnél a skála alsó határa. Hozzá kell tennünk, hogy a 2000—2800 forint átlagbérre a 210 órás munka esetén kilométerenként jön a 14 fillér, s adott esetben a kalauzi, valamint az éjszakai pótlék. Megvalósul-e? o Sok jel arra mutat, hogy az év második felében Le- ninvárosban, s talán Kazincbarcikán is megvalósíthatják a havi 210 órás munkaidőt. A kazincbarcikai üzemigazgatóságnál az elmúlt év novemberében átlagosan 318 órát dolgoztak, s ez év márciusában ezt sikerült 255 órára leszorítani. Á tendencia arra utal, hogy sikerül megvalósítaniuk az elképzelési, A sátoraljaújhelyi, valamint a mezőkövesdi egység kivételével a degressziv bérrendszer van érvényben. Ennek olyan hatása van, hogy a gépkocsivez,ető a havi 210 órás munkaidőben megkeresi azt a pénzt — miután a bérpótlék a túlórákkal csökken — mintha havonta 270 órát dolgozna. (Csorba) Határidő: 18 óra Csibe, tégla, kavics Nagy lehetőségek a „kishaláról!” is. A kassai , Prior Áruházban megtartott magyar hét igen kedvező volt, s ez idő alatt több mint másfél millió korona értékű magyar áru kelt el. Igen nagy volt az érdeklődés a gyermek- konfekciók. a kuktaedények, az illatszer és kozmetikai cikkek iránt is. A kedvező tapasztalatok alapján a csehszlovák partnerek az elkövetkező évben mintegy 8 millió forint értékű árut kérnek. — Jó árupropagandát szerveztek csehszlovák barátaink — mondta Kovács László. — Az akcióval elégedettek a kassai kerületi párt- és állami vezetők. Mindkét félben megerősödött a vélemény. hogy az elkövetkező években az árucsere ilyen formáját is növelnünk kell. Miskolcon már szervezik a 'Centrum Áruházban május 5-én nyíló csehszlovák árunapokat. A kapott tájékoztatás szerint a különféle termékek cseréjéről tovább folynak a tárgyalások az illetékes szakemberek között. Mindkét tárgyaló fél nagy lehetőségeket lát a kishatárforgalmi árucikkek cseréjében. JÓ példa ez arra, hogy a megfelelő szinten folytatott tárgyalások gazdag lehetőségeket tárnak fel mindkét fé! számára. Most már a hazai külkereskedelmi szakembereken a sor, hogy kihasználják a k;1 ■•■•-órti-—-‘nlomban rej lő lehetőségeket. Barkács- mííhely a Malaiin utcában A lakosságnak nyújtott szolgáltatás javítása érdekéd ben kísérletként nyitották meg 1970 augusztusában a Miskloci Vegyesipari Vállalat javító-szerelő műhelyét. Az új üzemrésztől azt várták, hogy a lakásokon belüli javítások egy részét, például zárja vitást, ajtó, ablak és más faipari munkák javítását, ablaküvegezést, továbbá vízszerelési munkákat, illetve kisebb kőművesmunkákat is elvégezzenek. Az előzetes várakozásnak megfelelően a javító-szerelő üzem igen hasznosnak bizonyult. Ma már • a lakosság legszélesebb rétegei várják a részleg segítségét. A gyorsan növekvő népszerűségre jellemző, hogy amíg az 1970- es évben mindössze 152 ezer forint értékben végeztek javítási munkát, termelési értékük az idén, az első negyedévben már 752 ezer forintra növekedett. Ennek igen nagy része, mintegy 1 400 ezer forint jutott a la- káskarbantartási munkákra. A közeljövőben a műhely a Tüzér utcából a Katalin utcába költözik át, ahol még ebben a hónapban megnyílik a barkácsműhely is. Az üzem fejlődése igv lehetővé teszi, hogy május elejétől a lakosság igényei alapján üvegezést, üvegbetörés kijavítását, a bejelentés után 48 órán belül elvégezzék. Épül a Tisza II. Több mint 1300 ember dolgozik megfeszített erővel a kiskörei Tisza II. vízlépcső műtárgyainak és gátrendszerének kialakítatásán. Jelenleg a legnagyobb gondot a turbinák beszerelése és a hajózsilip- tér belejezése jelenti. Az 1907-ben kezdődött termé- szetátalakitó munka monumentalitását jól érzékelik felvételeink. Jellemző, hogy csak a duzzasztómű helyéről több mint 40 ezer köbméter töld került ki. A tervek szerint idén augusztus 20-án. alkotmányunk ünnepén zúdul át először a víz a duzzasztógát felett, • Szöveg és kép: Mécs Ernő I A tanácsi munka hatékonysága i. A MAGIAK Tudománj 'OS Akadémián március második felében szokatlan, s egyben rendkívül időszerű — a címben megnevezett —• doktori disszertáció megvédésére került sor. A szerző, dr. Kovacsics József tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE statisztikai tanszékének vezetője — a téma kiváló művelője — aki néhány nappal korábban a Borsod megyei Tanács nagytermében tartott a tanácsi információ kérdéséről sokakat érdeklő továbbképző előadást, (Ismertetésünk e munkáról szól.) Beszélünk a vállalatok,, üzemek, általában az ipar szervezési, hatékonysági kérdéseiről. de egyetlen bonyolult üzemnek tekinthető a tanács, illetve annak apparátusa is. A feladat tehát a szellemi munka hatékonysága mérésének egy sajátos szektorban való megszervezése, biztosítása. A disszertáció a tanácsi munka hatékonyabbá tételét szolgáló, új mérési módszereket és e terület informá- ciószervezé.si problémáit öleli fel. A tanácsi igazgatásban dolgozók (szervek) egymás közötti, valamint a közalkalmazottak és a lakosság közötti kapcsolat igen bonyolult. Ennek a bonyolult feladatnak a vizsgálata és a mérési módszerek általánosítása volt a disszertáció témája. A téma komplex jellegű, mert több tudomány eredményeire, módszereire építve fejleszti tovább a jogi (igazgatási) jelenségek mérésének módszereit., ennek keretében a szervezetekre es a szervezetek működésére vonatkozó mérhető elemek megragadásával, elemzésével nyújt nagy segítséget az igazgatósnak, az igazgatási szervezet optimalizálásához és az igazgatási munka jobb, hatékonyabb szervezéséhez. Azáltal, hogy feltárja a szervezetekben rejlő hibákat, hozzásegít annak a (éves nézetnek a felszámolásához, amely a szervezetekben folyó érdemi munka vizsgálata nélkül, magának a szervezetnek a változtatásától, alakításától vár magasabb eredményt. 1908-BAN A TANÁCSI szerveknél — országosan — több mint 10 millió ügyet iktattak. Ha ehhez hozzávesszük a más módon nyilvántartott ügyeket is. ez évente legalább 20 millió ügyiratot jelent. Mindez, de főképpen a hatósági tevékenység, melyet a \ tanácsok végeznek a lakosság részére különböző szolgáltatások és jogosítványok kiadása útján, szükségessé teszi, hogy a tanácsi szervek tevékenységének mérésével és elemzésével is tudományos alapossággal foglalkozzunk. Mivel foglalkozik a járás? Mivel a város? Mi az igazgatási munkateher? Mik a teljesítmények? Mi az ösz- szefüggés a lakosság és az igazgatási létszám között; milyen számú népesség, hány alárendelt intézet és mekkora ügyforgalom tesz szükségessé nagyobb létszámot? Milyen módosítást kíván az ügyintézés meggyorsítása a szervek között? Ezek az első kérdések, amelyekre az igazgatás-szervezési kutatásoknak választ kellene adniuk, még a szervezet módosítása előtt. Az igazgatási munka racionalizálása. az ügyintézés menetének figyelemmel kisérése, főleg a hatósági tevékenység elemzése, további, új mérési eljárások alkalmazását kívánják meg. Szükség van olyan mérési módszerre, amelynek a segítségével nyomon lehet követni az ügyiratokkal kapcsolatos tevékenységet, amellyel az igazgatási munkát a végzett munkamozzanatok szerint, elemeire bontva is mérni lehet, majd olyan programokra. amelyek segítségével ezen információkat gépi úton ösz- szesíteni lehet és így megalkotni az igazgatási munka tárgykörei szerint a munkavégzés modelljeit, kiszámítva az ügyintéző munkát jellemző. sajátos mutatószámokat. A SZERZŐ AZ ÁLTALA kikísérletezett ügyiratkísérő lapok útján gyűjtött információk beszerzéséneit és elemzésének módjait mutatja be sokféle, kombinációban. konkrét felméréseken keresztül. Ifj. Horváth Béla (Folytatjuk)
