Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-18 / 90. szám
1972. április 18., kedd Mezőkövesd A járási pártbizottság segítsége a pártalapszervezeteknek KOHRIBÍSta vasárnap .....a pártmunka fejlesztésében most nagy fontossága van a politika eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának. a pártel- lenörzés erősítésének és az alapszervezeti munka fejlesztésének.” (Az MSZMP KB beszámolója a párt. X. kongresszusán.) Az alapszervezeti pártmunka fejlesztése — a X. kongresszus útmutatásainak megfelelően — gyakori, m ondh atn ók „slágertéma” manapság a pártélet különböző fórumain, s a párfcsaj- 1ó hasábjain is. Érthető ez, hiszen az utóbbi évek során lényegesen megváltoztak az alapszervezeti pártmunka feltételei, körülményei, s követelményei. Megváltozott a gazdaságirányítás rendszere, az állami és társadalmi élet működésének mechanizmusa — a oártélét társadalmi háttere. S az uj körülmé- nvek között az g'apszerve- zeteknek is új módon kall dolgozniuk, politizálniuk. Hogyan? És milyen segítséget nyújtanak, vagy nyújthatnak munkájukhoz az irányító pártszervek, elsősorban az őket közvetlenül irá • nyitó pártbizottságok és csűcsveze tőségek ? Ezekről a kérdémlr'ől ty szélgettünk a minap Molnár András elvtárssa', a Mezőkövesdi járási Pártbizottság első titkárával. Növekvő önállósággal — Bizonyos értelemben a pártmunka mechanizmusa is megváltozott, vág v is szük- iScgszerűen igazodik az új körülményekhez. Ezt érzékeltetik a szervezeti v-'to- zások is, noha nem elsősorban erre gondolok. Az a körülmény azonban, hogy járásunk 74 pártszerv» '"e Közül jelenleg már csak tízet irányít közvetlenül a járási pártbizottság — ’ ’•••'t nagyközségi pártbizottság, illetőleg az illetékes csúcsvezetőségek irányítják — kétségtelenül új feltételeket és követelményeket teremtett a járási párbizottság irányító munkája szempontjából. Mindenekelőtt számolunk azzal, hogv me'mih’ekedett a járási pártbizottság közvetett irányító, ellenőrző és segítő szerepe, s ezzel ará- nvosan növekedett az , alsóbb szintű pártszervek, különösen az alapszervezetek önállósága és természetesen felelősségük is. Korábban a nagyrészt az irányítás felsőbb s a politikai összefüggések vizsgálata, mérlegelése — hogy úgy mondjam, a döntés „szempontjainak” meghatározásé — lényegében a járási pártbizottságra hárult. Az alapszervezetek feladata — sokszor még a közbeeső pártszerveké is — jórészt abban merült ki, hogy a kapott szempontokat továbbítsák, propagálják, hogy agitáljanak mellettük és mozgósítsanak a meghatározott feladatok végrehajtására. Jelenleg a politikai összefüggések vizsgálata és ennek megfelelően a döntések is, a korábbinál nagyobb mértékben az alapszervezetekre, bizonyos mértékben a közbeeső pártszervekre hárulnak. Tudjuk, hogy ez nem könnyű feladat. Á munka újszerűsége és bonyolultsága miatt az alsóbb szintű pártszervek és párt-alapszer vezetek vezetőségétől nagyobb felkészültséget, a korábbinál szélesebb körű tájékozottságot igényel. Az irányító pártszervektől, a járási pártbizottságtól pedig céltudatos, következetes segítséget — mondja a pártbizottság első titkára. /I közvetett irányítás módszerei Megyei pártfórumokon is elismeréssel szólnak mostanában a Mezőkövesdi járási Pártbizottságnak a közbeeső pártszervek és az alapszervezetek munkáját irányító, segítő tevékenységéről. Különösen az alapszervezeti titkárok és reszort.felelő&ök tervszerű továbbképzését dicsérik. — Ennek lényege — mondja Molnár elvtárs —, hogy a járási párt-vb határozata alapján az új helyzetnek, az új követelményeknek megfelelően tovább fejlesztettük a titkárok és reszortféielősök továbbképzésének korábbi gyakorlatát. Igyekeztünk „kitágítani” az egész napos értekezleteknek csak az idő- . szerű, .közvetlen feladatokra általában és jellegenként „instruáló” kereteit, s arra törekszünk, hogy ezek az .étté kézietek — betöltve korábbi szerepüket is — elsősorban továbbképző fórumok legyenek, s szélesebb körű. hosszabb távon hasznosítható tájékozottságot, jobb eszmei-politikai felkészültséget nyújtsanak a titkárok és a reszortfelelősök számára. A titkári értekezletek 1972. évi terve ps tematikája — de a reszortfelelősöké is —megítélésünk szerint jól kielégíti az említett igényeket, célkitűzéseket. A kifejezetten továhbkéozé.snek szánt té- mAkt>ól általában a járás vezetői tartanak előadást és konzultációt, nébánv témakörben nedíg sejtenek a megvet pártbizottság és más medrei szervek vezetői, az, adott téma snecialistái is. Az eddigi tanaszta'atok egyértelműen bizonyítják, hoev a tervszerű, tematikus tovább- 1 kéozéc a közvetett irányítás és «póttés hatékony módszere., f! •izd'.isAenolitikai törekvéseink pevsénes értelmezését és végrehajtását iól segítik a gazdasási vezetők és párt- titkárok közös tanácskozásai is. amelveket évente egv-két alkalommal tartunk inarj és mezőgazdasági üzemek vezetői. oárt titkárai részére. E tanácskozásokon á1 íb Iában felhívjuk figyelmüket a gazdasági életre vonatkozó alapvető párthatározatok követelményeire, s• ezzel összefüggésben értékeljük munkájukat. S mi is megismerheti ük közelebbről a járás területén működő üzentek, vállalatok, termelőszövetkezetek. gazdasági egységek helyzetét, gondjaikat és problémáikat. közvetlenül is A járási pártbizottság közvetett irányító szerepének növekedése nem zárja ki a közvetlen irányítás és segítés lehetőségét, sőt szükségességét sem. Különösen azoknak az alapszervezeteknek kell ma is — ha lehet ■ a korábbinál hatékonyabban — segíteni munkájukat, am.dyek jelenleg is a járási pártbizottság közvetlen irányítása alá tartoznak. Ezek pedig a mezőkövesdi járásban az önálló kqzigazgatású községek pártszervezetei. — A részükre nyújtott segítséget is igyekeztünk tervszerűvé, tematikussá tenni. Túl azon, hogy pari bizottságunk valamelyik tagja vagy munkatársa közvetlenül is segíti egy-egy alápszervezet munkáját — a járási párt- bizottság, valamint a járási szintű állami és tömegszervezetek vezetői havonta keikét községbe személyesen is ellátogatnak. Tájékozódnak a községek helyzetéről, meggyőződnek a határozatok végrehajtásáról, vagy annak nehézségeiről, tanácsokat, útmutatást nyújtanak a problémák megoldásához, s a szükség esetén intézkednek is. Egy-egy ilyen látogatásról feljegyzést készítünk, s a | tapasztalatokról tájékoztat- j juk a járási párt-végrehaj-1 tóbizottságot is. A múlt év szeptemberétől ; 14'községben jártak a helyi I vezetés járási szintű „part- j nerei”. S ezek a helyszíni beszélgetések nem valamiféle alkalmi tereferék, hanem a járási pártbizottság intézkedési tervében meghatározott, az érdekelt községek vezetőivel idejében közölt — s végeredményben a X. kongresszus határozatainak végrehajtását érintő — témaköröket fognak át. A pártbizottság intézkedési terve, s a pártbizottság vezetői maguk is gondoskodnak róla, hogy a közvetlen , segítségnyújtásnak ez a jól bevált módszere a jövőben is folyamatosan érvényesüljön. Csépányi Lajos Április 16-án, vasárnap, a KISZ Kazincbarcikai városi Bizottsága felhívására a város több száz fiatalja ajánlotta fel társadalmi munkáját a Vietnamban felépítendő 1000 fős szakmunkás- képző intézet megvalósításához. Az ifjúsági parkot, az ifjúsági sporlligelcl építették, | vagy üzemük, iskolájuk környékét csinosították, rendezték. — A KISZ Kazincbarcikai városi Bizottsága által rendezett kommunista vasárnap — mondotta Takács István, a városi tanács elnöke — szerencsésen találkozott az április 15-től május 15-ig tarló városszépítés! hónappal. E hónap keretében azt szeretnénk elérni, hogv a város tovább szépüljön, újabb parkok épüljenek, megszépüljön a lakóházak, középületek környéke, hogy ez évben is elnyerhessük a Tiszta, virágos város címet. Jó, hogy a KISZ-bizottság is bekapcsolódott a kommunista vasárnap szervezésével mozgalmunkba, mert az ifjúsági park, az ifjúsági sportliget megépítésével Kazincbarcika szépül. Ezért kívánok sok sikert, jó munkát a város fiataljainak. A íiaíaíok kezdeményeztek A Tiszai Vegy lkom b i n át- ban is kedvező visszhangra talált a KISZ felhívása, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a fiatalok a kommunista szombatok országos munkaakció.iában. Április 15-én. több mint hatszáz vállalati dolgozó — többségükben KISZ-íiatalok — jelent meg a kombinát üzemeiben, főosztályain. Legtöbben a festékgyárban, a müanyagfeldolgozó-gyár 2. számú üzemében, a központi laborban, továbbá a gépgyárban és az öntödében dolgoztak. Munkájukkal a TVK előtt álló gazdasági feladatok minél eredményesebb teljesítését segítették elő. A fiatalok nagyobb része termelőmunkát végzett, mások a különböző munkahelyek csinosításában működtek közre. A kommunista szombaton igen sok fiatal műszaki és adminisztratív dolgozó is részt vett. Honvédelem, önvédelem Ä z elmúlt; hónapban Budapesten megtartott országos akuvaértekezlet után megyénkben is tanácskozni gyűlnek össze a párt-, az állami és társadalmi szervezetek, a fegyveres testületek vezetői, a Magyar Honvédelmi Szövetség legtapasztaltabb társadalmi munkásai. Az MHSZ tevékenysége megyénk lakossága előtt nem ismeretlen. Több eveu keresztül jelentős számban vettek részt a polgárvédelmi tájékoztató oktatásokon. Sok ezer, sorköteles korban levő fiatal kapcsolódott be a katonai előképzés valamelyik formájába. Lányok és fiúk, felnőtt nők és férfiak indultak a honvédelmi sportok versenyein, évről évre több százra tehető azoknak a száma, akik a szövetség tanfolyamain szereztek gépkocsivezetői jogosítványt. Nem lebecsülendő az a tevékenység, amit az MHSZ a polgári lakosság körében a hazafias nevelés, a katonai szolgálatra való felkészítés, a tartalékos tisztek, tiszthelyettesek es katonák utóképzése, katonai ismereteik megőrzése es gyarapítása érdekeben végzett és végez. Mégis hibás szemlélet lenne, ha a honvédelem ügyét, a fiatalság és a felnőtt lakosság hazafias nevelésével, a haza megvédésére irányuló készség fokozásával kapcsolatos tennivalóinkat leszűkítve, kizárólag az MHSZ feladatának tekintenénk. A párt honvédelmi politikájából adódóan a szocializmus építésével szervesen összefüggő egységet képez a szocialista haza védelme, epitömunkánk eredményeinek minden külső es belső ellenségtől való megvédése. Ebből pedig az következik, hogy miként a szocialista építés közös ügy, társadalmunk felemelkedésének útja, a védelemnek, az aktív védelemre való készségnek is közös ügyünkké, társadalmi üggyé kell válnia. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri, s időközönként részletekbe menően vizsgálja, mennyiben érvényesülnek, hogyan realizálódnak a valóságban is a honvédelmi politika célkitűzései; egyúttal meghatározza minden állami, társadalmi és tömegszervezet részére ezen a területen jelentkező feladataikat. Legutóbb 1967-ben foglalkozott ilyen formában a Politikai Bizottság a honvédelmi nevelés, a felkészítés helyzetével, hozott határozatot a további tennivalókat illetően. A helyzet elemzése, az újszerű, megnövekedett feladatok szükségessé tették az abban az időszakban Magyar Honvédelmi Sportszövetség néven működő tömegszervezet szervezeti átalakítását, a feladatok markánsabb körvonalazását. A hazánk felszabadulását követő harmadik évben megalakult honvédelmi tömegszervezet — a határozat nyomán — társadalmi alapokon álló, félig katonai szervezetté alakult át. A félkatonai jelleg, az egyes területekre meghatározott konkrét követelmények az addigiaknál nagyobb feladatokat támasztott és támaszt jelenleg is a szövetség munkájával, társadalmi munkásaival és függetlenített apparátusával szemben. Az új szervezeti fonna bevált. A több mint tizenhétezres tagság, a csaknem ugyanennyi társadalmi aktíva az elmúlt négy és fél év alatt eredményes és jó munkát végzett. Bizonyítja ezt, hogy az MHSZ országos központja az egymás utáni években immár harmadízben sorolta az MHSZ Borsod megyei vezetőségét, szerveit és szervezeteit a kiemelkedő eredményt elért megyék közé. Az előkelő rangsorolás kötelez a további eredményes és jó munkára, de ezen túlmenően a szövetség minden egyes tagjának, a társadalmi aktíváknak és függetlenített munkatársaknak át kell érezniük azt a felelősséget, melyet a haza védelmének ügye kíván. A Szovjetunió és a szocialista országok következetes politikájának eredményeként remény van arra. hogy földrészünk megszűnik a világ egyik legveszélyesebb háborús tűzfészke lenni. A biztató jelek tudatában sem feledkezhetünk meg arról, hogy az imperialista hatalmak — jellegükből fakadóan — minden eszközt, köztük a fegyveres beavatkozást is, megragadnak a szocializmus világméretű elterjedésének akadályozására. Békés építőmunkánk mellett ne feledkezzünk meg annak védelméről, a védelem szüntelen erősítéséről. t*zzel a gondolattal kapcsolatosan idézzük Lenin szavait; f „A proletariátus, ha nem akarja elárulni világtörlé- "" nelmi feladatait, csakis akkor dobhat sutba minden fegyvert, miután már lefegyverezte a burzsoáziát: akkor a. proletariátus ezt kétségtelenül meg is teszi majd, de — csakis akkor, semmiképpen sem előbb." E gondolatokkal üdvözöljük a Magyar Honvédelmi Szövetség Borsod megyei aktívaértekezletét, az értekezlet munkájához, az elkövetkezendő évek feladatainak végrehajtásához sok sikert kívánunk. Szocialista brigádok a DIGÉP-ben A BIG ÉP szivattyú gyáregységében számos szocialista brigád dolgozik. Legfőbb céljuk, hogy a gyártmányok minősegét javítsák. A jó kollektíva és az egymás iránti megbecsülés meghozza a kívánt eredményt. Képünkön: a gyáregység egyik fiatal brigádtagja minőségi munka közben, loto: Fojlán László IÍj konyhagépek Az éttermek, üzemi konyhák és cukrászdák számára új gépek gyártását kezdték meg az iparág egyik vidéki középüzemében, a KERIPAR 3-as számú szombathelyi gyárában. A nagyobb teljesítményű, üzembiztos kávéőrlők az eddigi óránkénti 10 kiló helyett 15—25 és 40 kiló kávét darálnak. 1974-től már csak ilyen őrlőket készítenek a . hazai megrendelőknek. a legnagyobb külföldi partnernek, a Szovjetuniónak, továbbá Lengyelországnak. Csehszlovákiának, Bulgáriának. A gép automatikusan adagolja a kávét. Az üzem új kenyérszele- telöje a 2 kilós kenyeret körülbelül fél perc alatt szeleteli fel. A vágóhidaknak csontfűrészt, az üzleteknek univerzális hússzeletelőt, háztartásoknak úgynevezett hulladékmegsemmisítő berendezést terveznek az üzem gyártmányfejlesztői.