Észak-Magyarország, 1972. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-16 / 89. szám

ESZÄK-MAGYARORSZÄG 9 SSHfflESlfiSBP 1972, április 16,, vasárnap \ Családi KÖR X' X -X* i c 'X* X* X •X* X* X X* X* X* X X* X X X* X X X- X* vC* X* X* X* X* X* X X X* X* X* X* X* X- X' X* •> Alt idei tavaszi-nyári sze­zonra újból az egyik lő öl­tözködési forma a ruha. Azért mondjuk, hogy újból, mert most néhány évig nem­csak a divattervezők, hanem a ruhák, viselői is inkább kosztümöt, nadrágot, szok­nya-blúzt, vagy ehhez hason­ló, apróbb darabokból össze­állított ruhaféleségeket ked­veltek. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy ezek a ked­velt viseletek nem divato­sak most, de egy-egy csinos ruhával érdemes mindenki­nek felfrissíteni ruhatárát. Különösen divatos a sötét­kék vagy a piros ruha. Eze­ket rendszerint valamilyen más színnel díszítik. Az alapanyag lehet köny- nyű szövet, hurkolt kelme, poliészter vászon. A ruhák form am egoi dása egyszerű, le­het egybeszabott, vagy de­rékban elvágott, a hossza Is a legk ülönbözőbb. a térd fö­lött 20 cm-rel végződétől a térd körül érőig, A divatos formák közül minden nőnek azt ajánlhat­juk, hogy egyéniségéhez, al­katához és korához megfele­lőt válasszon, mert az új divat formamegoldásai erre lehetőséget nyújtanak. 1-es rajzunkon egy köny- nyü, poliészter gyapjú keve­résű sötétkék ruhát muta­tunk be, cakkozott fehér gal­lér- és kézelődíszítéssel. Az enyhén karcsúsított ruha szabásvonalának alján Ids, el kerekített nyílás van, öve .az alkalomtól függően sötét­kék, vagy elütő színű, példá­ul piros lehet. 2. Sima vonalú jersey ruha. amelynek bal ujján vírágap- likációkból készült embléma van. I-Iozzá olyan kötött, vagy selyemsálat is viselhe­tünk, amely színben jól il­lik hozzá és szép az „U"- alakú kivágáshoz. ,'i. Piros"szövetből, vagy vá­szonból készült ruha, a bole- rószerű szabásvonalban elhe­lyezeti mellkivettel, fehér pikégallérral és fehér kézelő­vel. 4. Pirosból és sötétkékből hosszíiolt derékkal egyaránt készülhet ez a ruha. A gal­lér és kézelő ellenkező színű. A vízszintes szabásvonalból kiinduló gloknis alja része, az új divat egyik jellegzetes sziluettje. 5. Matróz-zsánerű, derék­ban elvágott ruha, deréktól lefelé, elől rakásokkal gazda­gított. A matrózgallér és a megkötös sujtással díszített nyakkendő, s a kézelő adja meg a ruha jellegét. Nádor Vera divattervező A cipődivatiól Hány éven át - nyomorog­tunk tüsarkú cipőkben? Ma már visszagondolni is rossz rá. Az ortopéd orvosok véle­ménye szerint sok nő derék­fájásának és lábfájásának volt okozója a túlméretezett magas sarok, az igen vékony harántrész, ami nem segített a lábnak a testsúly tartásá­ban. Ma a cipődivat vitathatat­lanul egészséges'. Ez a leg­főbb erénye. A sarok kényel­mes. széles, biztosan tartja a lábat, a derekat, a gerinc­oszlopot. A cipők feje széles, nem gyölri, .kínozza még a kényes lábúakat sem. A tet­szetősségükre sem lehet pa­naszkodni. A választékot im­port; cipők is gazdagítják. Di­vatosak, de a legdrágábbak (indokolatlanul magas is az áruk) az angol, a spanyol és a jugoszláv férfi, női divat- cipők. Választékbővítésre ér­keznek azonban kényelmes .sportos félcipők az NDK-ból és Csehszlovákiából, ame­lyeknek az ára is sokkal mérsékeltebb, elfogadhatóbb. Most azonban azok, akik va­lamilyen szép, alkalmi cipőt keresnek az. üzletekben —- csak az ú.imódi szerinti, szé­les orrú, vastag sarkú cipő­ket találnak. Sajnos, a divat szélsőséges, nem ismer kö­zéputat, mert a cipők vágyé szépek, vagy kényelmesek le­hetnek. Akinek türelme és ideje van a keresésre, az azért, előbb-utóbb megtalálja a neki megfelelő fazont. Bár sokan örülnének, ha a szép­ség és a 'kényelem jobban együtt járna a cipődivatban is. A magyar ipar is sok új fazonú cipőt hozott erre az esztendőre. Újdonság \pél- dául, hogy a megszokott fe­liéi', kék, barna fűzős vá- szoncipöket, az. úgynevezett kismama- vagy gyógycipőket, melyeket az álló foglalkozású nők nem nélkülözhetnek, vi­rágmintás anyagból is készí­tik. A kismamáik és a fiata­labb korosztály tagjai bizo­nyosan szívesen fogadják, s talán divat lesz belőle. K. M. A fiú-kozmetikáról' ­Ma már a kozmetika hoz­zátartozik az egészséges, jól ápolt ember életéhez. Téves az a felfogás, hogy csak a nők „szépségét” kell ápolni, karbantartani. A fiatal — pubertás, vagy nevezhetjük teenager-korú — fiúk arcápolása valóban egészségügyi követelmény. A kámaszfi óknak leggyakrab­ban génnyes, pattanásos, túl- zsíros, mitesszéres arcbőrük van. Ennek oka lehet hor­monzavar, vérkeringési prob­léma. vérszegénység. Termé­szetesen lényeges, hogy a szépségápolásra ..ítélt-’ fiúi először alaposan megvizsgál­ja az orvos, mert az alap-baj megállapítása és kezelése nélkül a kozmetikus csak fél­ni u n kát végezheI. A kozmetikus gyógyító és regeneráló munkájának me­nete a következő: a bőrt ala­posan megtisztítjuk a rára­kódott szennyeződéstől. Negy­venszázalékos kámlöros arc­szeszt használjunk, amelyet gyógyszertárban is vásárol­hatunk. Ezután 8—10 percen át kamillás gőzöléssel felpu­hítjuk az arcbőrt, s óvatosan kitisztítjuk. Vigyázzunk, le­hetőleg nagyobb bőrredőket fogjunk össze, nehogy feldör­zsöljük a gyulladásos arcot. Ezt követően 70 százalékos alkohollal,, vagy 3 százalékos hidrogénperoxid-oldaltal ala­posan átdörzsöljük a bori. A gennygócok fertőtlenítése legalább annyira fontos, mint a sebészeiben a mütendő te­rület sterilizálása. A hidro- génperoxidos-oldat azért elő­nyösebb, mert a fertőtlenítő hatáson túl halványító és szagtalanító is. A következő stáció a pórusok összehúzása. Ehhez burov oldalba, arc- vízbe. arcszeszbe, ecetsavas, tim.sós vagy ciirom.savas ol­dalba mártott puha gézt használjunk, amelyet körül­belül 10 percen át — termé­szetesen állandóan frissítve — tartsunk az arcon. Ezután kénes. 5 százalékos kálium- karbon ál-oldattal ecseteljük be a páciens arcát. A kitisztított fedetlen bőr vitaminigényét, a gennygó­cok szárítását fokozatos kvarckezeléssel biztosi Illat­juk. A kozmetikus munkája ak­kor teljes, ha a mamák gon­doskodnak fiaik otthoni arc­ápolásáról is. Reggel kámfo- ros arcszesszel töröljük le a pultaViásos arcot, este pedig melegvizes, kénes szappanos lemosást, majd hidegvizes öblítést alkalmazzunk. Lefek­vés előli hatásos cinkes rá­zókeverékbe mártolt, puha vall ával néhány percen át borogatást tenni a fiú arcára. Nyereségrészesedés Ne tessék azon nevelni, hogy ennyire őszintén beszé­lek. l\Ii néha bizony össze- koccanunk az asszonnyal. Ö elmondja n. magáét, én is megdicsérem, amúgy visszá­járól. De ezen semmi nevel-, nivalö nincsen. Tegnap reggel azon kap­tunk össze, hogy az udvar­ban van két terebélyes Ja: az egyik barack, a másik eper. Az asszony ragaszko­dott a barackjához,- mert ki­telik belőle az egész évi ba- rackbejőit. Én kötöttem a kutyát a. karóhoz, hogy ma­radjon az cperfa, mert. arroT az egész évi pálinkái ki szok­tuk főzni. Szóval, ne tessék ezen ne­vetni. mert. ez nálunk nem szokatlan és egyedülálló do­log. Előfordul az máskor is. Szó szót követelt: Alaposan összevesztünk, aztán én rá­csaptam az ajtót, az asszony­ra. és elmentem a munka­helyre. Kétszeresen fontos volt a megjelenés. Egyik a rend, a másik az, hogy teg­nap fizették ki a nyereség­részesedést. Ezen se lessél; mosolyogni, mert: a mi vállalatunk évről évre. jól dolgozik, és ennek az a természetes következ­ménye, hogy mindenki csi­nos summát visz haza nyere­ségrészesedés. vagy tizenhar­madik havi fizetés címén. Délután, fajront. lilán ha­zafordultam. Azzal a szán­dékkal. hogy kibékítem az asszonyt, amire meg is volt a megfelelő lehetőség. Már a műhelyben elkészí­tettem mindent. Otthon láb- ujjhegyen mentem végig az udvaron. A nyitott ablakon keresztül a konyhaasztal lapjára dobiam egy kék bo­rítékot, amelyre szép kari­kás hetükkel felinam: Any- jukomnak. Ne lessék neon se nevetni, hogy egy negyedórán át eh' motoszkáltam az udvaron. Csak azután nyitottam meg a. konyhaajlót. Biztos voltam benne, hogy asszonykám egyszerűen a nyakamba esik, mint egy féltégla. Hát nem úgy történt. Most már aztán lehet egy kicsit mosolyogni, majd utána tes­sék hangosan nevetni. Nem történt semmi egyéb, csak nyújtogattam a nyaka­mat, s kerestem a. borítékot. Miután nem láttam, nagyon kedvesen megcsíptem az asz- szony nyakát. — Hál a koperta? — Belevágtam a tűzbe! Velem ne levelezz! És most tessék hangosan nevetni! A borítékban benne volt az egész nyereségrészesedés. Kél Ady Endre meg három lila hasú. Ezerháromszáz fo­rint.. Rossi Kezdő sebész ■— Fű a bizalom kollega, egyszer csak el kell kezdeni, hátha ' sikerül torzsák az üdülőből Szeszélyes volt március és április fordulója. Tavaszelő hónapjának utolsó hete mint­ha csúfolódni akart volna a hegyvidéki üdülő vendégei­vel: — Azt hittétek március első. fele után, hogy már végleg itt. a tavasz? Nosza, itt egy kis hideg cső, szél­vihar, hóeső, jég. — Reggel hattól délután kettőig 22 fo­kos hőmérséklet-ingadozással telte próbára az időjárás az üdülök türelmét és idegrend­szerét. Szikrázott a napfény délben, és jajongva hajladoz­tak a fák az esti viharban, zizzenve rázkódtak a szabad­ban a villamos vezetékek, ijedten kereslek menedékei a mókusok, jajgatott, az egész hegy, s a korai bátor­sággal kinyílt mandula virá­gok fázósan részlteitek, az aranyeső-bokrok meg elhul­latták díszeiket. A társalgó, amely jó idő­járásban többnyire üres, most általában tele volt. Be- szélgetésfoszlányok hallat­szottak mindenfelől: — Most •már biztos, hogy öregszem — mondta kis ke­serűséggel egy jó ötvenes, őszülő férfi. — Sok jc\ fi­gyelmeztetett rá eddig is. de most külön meggyőzlek. Amikor megérkeztem, az üdülő vezetője és munkatár­sai régi barátsággal fogad­lak. Ugyanis már többször töltöttem itt időmet nagyon kellemesen, kapcsolatunk ba­rátivá mélyült. Közölték ve­lem. hogy ugyanolyan szobát kapok, mint mindig, de most nem a legfelső emeleten, ha­nem az alsó szinten. A kér­dés. hogy miért, az arcomra lehetett. írva. Megnyugtattak: telik az idő. s a kedves ven­dég sem fiatalodott a leg­utóbbi találkozás óta. — Sétálgatok itt a közeli villasorban — meséli valaki. — Előttem egy jólöltözött férfiúi ballagott, hóna alatt összehajtogatott zsák. Üresen. Minden kapunál bekiáltott: Oszercs! De mintha maga sem reménykedne sikerében, választ sem várva baktatott tovább. Észrevette, hogy kö­vetem. — Uram, hazakisé- rein — mondta —, biztosan van valami cladnivalója., Mindenféle ruhaneműt ve­szek. Mondtam, na fáradjon, nem itt lakom. Nem problé­ma, felelte, elmegy a «áros­ban is bárhová. Mondtam, hogy hozzám aligha jön el, vagy kétszáz kilométerre la­kom. — Hát oda nem me­gyek uram, de higgye el, nem is pálya ez már nap­jainkban. — Legyintett, s to- vasielell. Egy-két kapunál még bekiáltott, s ment to­vább. A lejtős utca végén IL-jelű új Volvo kocsi vár­ta. Üres zsákjával beleült, s elhajtott. Lehet, hogy ma­napság mégis csak pálya ószeresnek lenni? — Most néhányon engem szidnak, mart. a tegnapi napsütést szól. meg cső vál­totta fel — vette át a szót egy harmadik. — Tegnap ugyanis azt mondtam a tár­salgóban, hogy felmegyek a szobámba napozni, illetve hogy habtestemet odakiná- lom a napfénynek. Csak cl ne menjen a nap kedve, vissza ne riadjon: mondta erre rosszmájúav valaki. $ íme. mára zord. szürke, esős az idő. Azt mondják, tőlem ijedt mag a nap. — Egy jó hatvanas nénike volt legutóbb az egyik asz­tal társam — kezdett új tör-' ténetbe egyik iidülövendég. — Már az első napon el­mondta, hogy otthon jelen­leg hét macskája van, hét­hónaposak, szerelné elaján­dékozni őket olyan állal ba­rátoknak, akiknél biztosí­tottnak látná sorsukat. Egész üdülés alatt ezt mesélte, és folyton ajánlgalla cicáit bol­dognak, boldogtalannak. Na­ponta több telefont is lebo­nyolított. Végül is dolgavé- gczetlcnül, kiábrándultán tért haza. Olyan esettel már többször találkoztam, hogy valaki férjet akar fogni üdü­lés közben, s a sikertelenség után kiábrándulva megy ha­sa. de hogy valaki macska- elhelyezéssel töltse cl. eoész üdülését, merőben új dolog. — Taxival jöttem fel mi­nap a hegyre — kezdte a történetet egy újabb üdülő- társ. — Olyan kocsival, ame­lyen rádiótelefon volt. Egész úton hallottam a mozgó ko­csik és a központ hivatalos csevegését, melyik kocsi hol jár. hová kel! mennie sth Egyik kocsi defektet kanolt a hegyvidéken. segítséget kért társaitól. Mi közel jár­tunk a delekt helyéhez. A sofőr nem is késlekedett, és beszólt a mikrofonba: Várj. egy pasast viszek a, hegyre, perceken belül kirakom, s megyek A pasas Hálás volt. hogy előbb kirakta, nem vit­te magával a defektes kocsi­hoz. és nem neki kellett ki­fizetni a defekt javítás útját és idejét is. * E sorol; feljegyzőié a tár- salgó egyik asztalévá1 kör- mölte az elnkhi Ids történe­teket. Hozmlénelt az cmdl; helybeli dolgozó négyéves fiacskám, s menkérdn-’e. ríni ír A válás-’ nem elégítene ki. Megkérdezte, minek írig meg ‘a bácsi azt. amit meg­ír. Tényleg, minek is9 Benedek Miklós I

Next

/
Oldalképek
Tartalom