Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-12 / 61. szám
1972. márc. 12., vasárnap es ESZAK-MAGYARORSZAG i Zsugorszaltó Sályi bácsi a szobába tessékel. — Mindjárt itt lesz a fiam is .. . most teszi rendbe az ápolónő ... mindjárt. Nyílik az ajtó, s az ápolónő bcfjurílja a tolókocsit, amelyben a 23 éves Laci ül. * A fiú ifjúsági II. osztályú, minősített tornász volt, tényleges sportoló, a DVTK tornaszakosztályának tagja. 1066-ban, azon a bizonyos szeptemberi napon szabadtéri edzés volt. Laci a nyújtón végzett gyakorlatot. Hogy milyet? A hat évig húzódó per anyagában ez többféleképpen szerepel. Talán idézzünk : „ ... alsóíogású óriáskörből szaltó előre”, „terpesz talp- támaszból alólendülés 180 fokos fordulattal, a bal kéz körül vegyesíogáshoz, jobb kéz íelsőfogás, lendület előre, a lendület végén jobb kéz alsóra vált, majd a hát- ralendület végén zsugorszaltó a szalmába” ... volt olyan variáció, hogy „zsugorszaltó- ból történő visszafogás a nyújtóra”, de ez utóbbi elmaradt, mert a Testnevelési Főiskola docense, akit szakértőként hallgatott meg a bíróság, azt mondotta, hogy nem tud róla, bemutatott-e már valaki a világon ilyen gyakorlatot. Laci tehát edzett a nyújtón, alatta a gödör szalmával bélelve. Az edző filmezett. Laci gyakorlatát is felvette. A fiú látta, s mint ahogy ilyenkor mindenkivel megtörténik, nagyon tökéleteset akart produkálni. Az igyekezet, sajnos, balul végződött. Lába beakadt a nyújtóba, s fejjel belezuhant a szalmás gödörbe. Ny aki gerincficam, gerincvelősérülés. Teljes mozgásképtelenség, egy életre 100 százalékos rokkant. Kórházi évek következtek, s 1967-ben megkezdődött a per a DVTK ellen életjáradék, s biztosítási összeg kifizetéséért. A pert -a fiú első fokon is elvesztette, másodfokon is elvesztette. * — füti nem tudom elsorolni részletesen — mondja Laci csendesen —, majd édesapám, '... ő ment mindenfelé, ő jobban érti... Sályi bácsi elővesz egy papírlapot, amire mindent feljegyzett. * A bíróság azzal indokolta ítéletét, hogy a sportoló egyben vállalja a sportolással együtt járó veszélyt is. Aki rendszeresen sportol, az beleegyezik az őt károsító sérülések lehetőségébe. Megállapították, hogy a szalmás nyújtó megfelelő sporteszköz, s hogy az edző a tőle elvárható magatartást tanúsította. Kezükben volt az MTS átirata is, amely szerint „minden sportoló saját felelősségére sportol.;.” Mivel vétkes nincs, kártérítési igénynek nincs helye. A Legfelsőbb Bíróság elnöke azonban törvényességi óvást emelt az első és a másod fokú ítélet ellen. A bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A per ismét elkezdődött tehát, orvosi, szakértői vélemények hangzottak el. Levetítették az edző által készített filmet, de ezen a szerencsétlen gyakorlat nem szerepelt. Üjabb viták alakultak ki a gyakorlat milyenségéről, nehézségi fokáról, a tornász rátermettségéről, fegyelmezettségéről és a többi. A keresetet elutasították. Indok: a gerincficamot a szalmára esés okozta, ilyen sérülés előállhat akkor, ha a sportoló kedvezőtlen esési szögből zuhan le. A fellebbezés után a megyei bíróság ismét jóváhagyta az elutasító ítéletet. Üjra előkerült az MTS nyilatkozata, amely szerint a sportoló saját felelősségére sportol. Most a legfőbb ügyész élt törvényességi óvással, amelynek alapján a Legfelsőbb Bíróság újra hatályon kívül helyezte a megyei bíróság ítéletét. Egyértelműen megállapította most már, hogy jogos a balesettel kapcsolatos kártérítési igény, a biztosítási összeg követelése, s utasította a járásbíróságot: új eljárás során új határozatban állapítsa meg az ösz- szegszerüséget. * Az ápolónő kényelmesebben helyezi cl Lacit a kocsiban, s egy bőr csuklószoritót vesz elő. Kiegyengeti a fiú begörbedt hófehér ujjait, s összefűzi a csuklószorítót. — Ezt én csináltam — mondja az apa —, nézzék meg, ott van a tok a toll részére. — Mert tetszik tudni, szerettem festegetni... újra megpróbáltam, de csak pontokból, kis vonalkákból áll most össze a kép ... rostirón- nal rajzolok ... * Időközben azért történt egy és más. Kitűnt például, hogy a szalmás nyújtó nem korszerű. Laci balesete óta meg is szüntették. Kemény viták zajlottak le a balesetbiztosítás körül. Az egyesület biztosított néhány tornászt, de nem mindegyiket. A Legfelsőbb Bíróság nem látta tisztázottnak, milyen kiválasztás alapján biztosítottak, vagy mellőztek egyes személyeket. A Legfelsőbb Bíróság úgy látta, igenis mulasztást követett el az edző, s a bekövetkezett kárért munkáltatója felelős, tehát a DVTK kártérítésre kötelezhető. A Miskolci Járásbíróság újabb ítélete a napokban született meg. A DVTK köteles 30 napon belül 46 950 forint elmaradt járadékot és gondozási díjat, valamint 25 ezer forint biztosítási díjat megfizetni Sályi László rokkant tornásznak, s ezentúl minden hónapban előre 900 forint járadékot és 400 forint gondozási díjat élete végéig. Az ítélet azonban még mindig nem jogerős, mert újra megfellebbezték ... * Miért ez a folytonos jogi zsugorszaltó? Egységesebb jogszabályra lenne szükség. Mérlegelni kellene, hogy az a sportoló, aki az egyesület színeiben nemcsak saját, hanem az egyesülete dicsőségére is veszélyezteti testi épségét, miért nem jogosult kötelező biztosításra? * — Édesapa, tessék megmutatni képeimet... azok karikatúrák... ez tájkép tussal. De rostirónnal köny- nyebb ... Adamovics Ilona Kína Afrikára tekint Dieter Burrack, a nyugatnémet Deutsche Welle rádióállomás Afrika-szak- értője cikket írt nemrégiben az Aussenpolitik című külpolitikai folyóiratban Kína új off enzí vájáról. Most, amikor a Csendesóceánon át megkezdődött a hídépítés az Egyesült Államok felé, nem árt szemügyre venni azokat a hidakat sem, amelyeket Kína Afrika Indiai-óceán mellett levő partjai irányába épített ki a kulturális forradalom. lecsillapodása óta. Burrack érdekes megállapítást is tesz ezzel kapcsolatban, amikor azt írja, hogy ..Peking főleg olyan helyeken kezdeményezett, ahol Moszkva nagyobb kötelezettségeket igyekezett vállalni”. Tudjuk, hogy a Brandt- kormány ellenzéke a szovjet—NSZK szerződés rati- f i kálásánalt , ,megf ú rására” a kínai kapcsolatok kiépítésével fejt ki propagandát az európai enyhülés ellen, tehát a kínai—szovjet ellentétekre spekulál. Éppen ezért hívja fel a figyelmet Kínának a Szovjetuniót kiszorítani óhajtó afrikai be-' törésére, amikor Nixon pekingi útja idején Kína-ba- rátságot szorgalmaz. Ebből a szemszögből íródott nyilván ez. a cikk is, ami t azonban megállapít, az valóban figyelemre méltó. Ha ugyanis tisztában vagyunk vele, hogy Pakisztán támogatása Kínának az Indiai-óceán felé való úttöré- sét jelenti, akkor nem vi- tás, hogy az Ind iái-óceán túlsó partján fekvő afrikai Tanzánia összekötése a zambiai fővároshoz épülő vasúttal, Kína nyílt kísérlete: megvetni mindkét lábát az Indiai-óceán mellett, ahol ma már a szovjet flotta is ott van. Tanzániában nemcsak kínai munkások és mérnökök, hanem kínai kiképző tisztek is működnek, kínai hadianyaggal szerelik fel a hadsereget. A kínai ..betörés” azonban nem áll meg itt, hanem átterjed Afrika nyugati partvidékére az Atlanti-óceán mellékére is. Guineán és a vele határos Mauritánián . kívül az ugyancsak ezekkel határos Mali is a pekingi program része. Mauritánia fővárosában mélytengeri kikötő építését finanszírozza Peking, Guinea fővárosa, Conakry és Mali fővárosa, Bamako között pedig éppen- úgy vasutat épít, mint Tanzánia és Zambia fővárosai között. A szovjet támogatással függetlenné vált afrikai országokba igyekszik hát behatolni Kína, miután az USÁ-val megkezdte kapcsolatai rendezését, sőt, erre támaszkodva igyekszik gazdasági behatolással frontot, csinálni a szovjet —afrikai kapcsolatokkal szemben. Nemegyszer röppent már fel a hír, hogy Csou En-laj Afrikába készül. Máté Iván Palotai Boris: A SZEREP A hajából fÄ" amikor Pali a konyhából bekiabált: — Kész vagy? ■— Egyél süteményl. Odakészítettem a kredencre. Szinté látja Palit, amint a süteménynek esik. Ha 6 any- nyit enne, egy hét alatt kihízná a ruháit, faluzm se mehetne a brigáddal. Mit is kérdezett az előbb Pali? Hja, nehéz vele beszélgetni, Mindig úgy hat, mintha unatkozna, olyan .mereven néz rá, mintha attól félne, hogy leragad a szeme. Mit lát vajon rajta, amikor így nézi? A bőre épp elég fáradt, de ezt biztosan nem veszi észre. Egy kis hormonkrém, egy kis rúzs, persze, nem szabad szembeülni a világossággal. S a frizuráját is úgy tudja elrendezni, hogy nem látszik: ritkul a haja, szélesedig a választék ... — Mesélj valamit. Pali századszor mondja el, mi újság az irodában, ö oda se figyel, viszont szereti hallani a hangját. Palinak nincsenek gyöngéd, könnyű szavai, csak olyan semmilyen szavak. Fantáziája sincs, neki csak az igaz, ami megtörtént vele. S mi történik egy ilyen fiatalemberrel? Akit ő nyomott be a Tükerthez?! Talán ez volt a legnagyobb nőügy számára, ez a színésznőbarátnő, elhencegett vele a fiúknak, akik folyton faggatják: „Hol játszik a nőd?” És Pali minden alkalommal elmondja, amit tőle hall: hogy most próbál egy klassz szerepet. — Egyél Palikám — mondja gyorsan, mert ellensúlyozni kell, hogy nem játszik, fájdalomdíjat kell fizetnie. — Gyerünk sétálni. — Ilyenkor sétálni! — mondja méltatlankodva, s töpreng, mivel tartsa vissza Palit. Hülye krapek! Annyi szive sincs, mint Varró Pistának, a rendezőnek. E percben nem tudja, kire haragszik : Palira vagy Varró Pistára, a keserűség összegabalyodik benne, s újra érzi elmúlt hónapok céltalan ác.sor- gását a titkár előszobájában, amikor a púder meg az önbizalom kezd leolvadni róla. A titkár azt mondja, várd meg az öreget, s mikor végre kipattan az ajtó és ő azt hiszi, na most! Varró elnyargal mellette és már lent is van a lépcsőn, s hiába rohan utána, csak a hadonászó kezét látja, mert nyargalászva is magyaráz, de nem neki, sohasem neki! — Magadban beszélsz? — kérdj Pali és, nevet. Ismeri ezt a kárörvendő nevetést, amelyhez az üres-kék szemei asszisztálnak. Milyen jó lenne megadni magát a nyugalomnak, amelytől annyira fél. ról, tapsról, arról a masztix, festék, varázsszagú világról?... Valaki csenget. Bosszúsan néz az ajtóra. Biztosan a villanyszámlát hozzák. — Donát Angéla művésznő? — mondja egy férfihang és levelet nyújt át, meg egy kézbesítőkönyvet. — Tessék aláírni. Fel kéne venni a szemüveget — Aláírni. Itt ni! —• Miféle levelet kaptat? téged a Televízióba hívnak! Össze kell szednie magát, nehogy az izgalom leverje a lábáról. A szemöldökvonala kivörösödik, s a barackszínű festéken átüt a verejték. — A múlt héten szóltak nekem. — Most már Palival hozatja oda a. cipőjét, kurtán, tárgyilagosan rendelkezik: — Rakd el a tányért! A pulóveremet! Aztán ott ül a titkár szobájában, ahol oly gyakran várakozott arcára fagyott mosollyal, sértődésre készen. Cigarettára gyújt, egyetlen Gold Flake-jét szívja el, miközben megdicséri a gépírónőt, hogy milyen ügyes kis orra van! Odahaza majd elhenceg vele a kislány: Donát azt mondta, hogy ügyes Ids orrom van! — Tessék, itt a szerepe. Holnap tíz órakor olvasópróba. — Rendben — mondja és bátorítólag néz a gépírónőre, mintha azt mondaná: te azért hasznos tagja vágj' a társadalomnak elvégre nem lehet mindenki művész! Lent az utcán lapozni kezdi a forgatókönyvet. Egyre gyorsabban lapoz előre, hátra, megint előre, a vékony papír szemrehányóan zizeg, csupa gyűrődés, ahogy ide- oda forgatja. S egy.szeresük felszalad a lépcsőkön, berobban a gépírónőhöz. — Biztos, hogy ez az én szerepem? Nem cseiélte össze? A gépírónő bólint és tovább kopog. Ennek a lánynak mondta az előbb, hogy ügyes orra van. — Ez nem szerep. Én, aki.., — Tessék letenni az asztalra. — A gépírónő egy papírdarabkára jegyezget. Kint esik. A kalapján ösz- szekunkorodik a szalag. Csak ne várná Pali! De Pali éppen ma várja, amikor olj'an ázott, ilyen üres. — Milyen a szerep? — kérdi Pali. — öreg vagj’ok ... Kiszolgált vén csont. Döbbenten kapta fel a fejét. Nem ezt akarta mondani. véletlenül csúszott ki a száján. De most, hogj' kibukott belőle, valami megkönynyebbülést is érzett, hogj-túl van rajta, öreg... Kinek kell egy öregedő színésznő? Ha százéves anj’ót kellene játszani ... az feladat! De ez? Egy nő, akt néha bejön, néha kimegy, senki sem veszi észre. Lehet, hogy nincs is a darabban ... Akkor már az előszobában álltak. Nehezen njutotta ki az ajtót. A kilincsen mozgott a keze, májfoltos megviselt kéz, lepattogzott piros körmökkel. Pali lehajolt; hozzá, átfogta a vállát. — Te nem vagy jó színésznő? Nagy színésznő? Biztos? — Dadogott, kereste a szavakat. — Mindig attól féltem, hogjr mégsem vagy az, akit kerestem. Hogy egjr- szercsak kiderül... úgy derül ki, mint egy sikkasztás... hogy ünnepelt nő vagy __ n em olyan árva öregasszony, mint az anyám. Lilly pillanüiig vi^~ hallgatta. Tiltakozni akart, bizonygatni, hogy ő igenis jó színésznő, s az az öregedés sem olj'an biztos. Egyáltalán nem biztos. De ahogy Pali arcába nézett, torkán akadt a szó. Égé---” más arc volt, mint az eddigi. Mintha valamit kutatott volna benne, és azt a valamit mindjárt meg is kapja, csak figyelni kell. — Dehogy vagyok én nagy nő! — mondta és zsebkendőjével megtörölte a szeme alját. Aztán feltette a szemüvegét. Pali a szemüveg rési- módi keretére — Ezután minden hónapban ... Más fiú is ad haza. Milyen jó lenne bőgni, nem törődve azzal, hogj' a szemhéja megduzzad; kitaposott szandálban járni és nem nyolccentis sarkokon. Miért nem hagyja futni Palit, akinek sejtelme sines a színházZsebregyűri a borítékot. Ha egj'edül lesz, felveszi a pápaszemét. Ráér. De Pali máris a levél után nyúl, azzal a mohó mozdulattal, mellyel a vasárnapi ebédeket kapja be. — Te...
