Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-01 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. március 1^ szerda Borsodban az encxi járásban van a legtöbb község. Ényolc­vannál több település földrajzilag is szétesik, a járás térü­lőién bellii nagyok a távolságok, a községeknek nagy több­ségben igen alacsony a- lélekszámú. A nyolcvankét köz- . •■rthcn 62 művelődési otthon jellegű intézmény működik, ■:!> helyen vati termelőszövetkezet. Az ipar szinte elenyésző, <• termelőszövetkezetek részéröl a művelődési intézmények­nek nyújtott támogatás kevés: mindössze nyolc helyen ösz- szesen évi JG ezer forinttal támogatják a művelődési há­zaltál, intézményeket. Ilyen körülmények között nem könnyű dolog a köz- művelődést irányítani, mód­szertani tanácsokat adni. az egész népművelést egységes ■keretbe foglalni. E nehézsé­get egyaránt érzi a járási művelődési . központ, mint módszertani irányító szerv, csakúgy, mint a járási hi­vatal művelődésügyi Osztá­lyának szakmai felügyelője. [aúácsadás a hely színen A járási művelődési köz­pont és a járási hivatal nép­művelési felügyelője szoro­san együttműködnek, mint arról Bolló János népműve­lőn' felügyelő és Hegedűs • álária, a művelődési központ munkatársa tájékoztattak. • Módszertani kalauzt adnak •ki negyedévenként, a községi közművelődési munkatervek alánján, azonkívül a műve­lődési központ a különféle alkalmakra műsorajánlatokat küld a községekbe. .Témaja­vaslatokkal segítették már a tervkészítést. Az , írásos se­gítségen kívül azonban leg­hatékonyabbnak a gyakorlati helyszíni tanácsadás bizo­nyult, valamint a minta klubfoglalkozások rendszere, s ezek tartásához, illetve megadásához nagy segítség, hogy újabban gépkocsival rendelkeznek. A járási hivatal művelő­désügyi osztálya jó kapcso­latot teremtett a községi ta­nácsi vezetőkkel, .sok .segít­séget ad ez a (kapcsolat a helyi népművelők munkájá­hoz, s a községekben . már várják is a járási tanács­adást. A járási népművelési felügyelő gyakran részt vesz a községek végrehajtó bizott­sági ülésein, s ott szorgal­mazza a termelőszövetkeze­tek jobb bekapcsolódását a népművelésbe, a szövetkeze­tek részéről nyújtandó ma­gasabb összegű segítséget, de e tekintetben nagyon kevés még az előrelépés, nem ta­lálták még meg a jobb ösz­tönző formákat, s csak az iparosodástól várnak lényeg­beli előbbrelépést. Mlő Napjaink Irodalmi est a Miskolci Művészklubban Farkas László kritikust, az Üj írás szerkesztőjét és Ró­zsa Endre fiatal költőt látta vendégül a Miskolci M.űvész- kiubban a Napjaink szer­kesztősébe az ' Élő Napjaink sorozat keretében. A megje­lent érdeklődőknek Serfőzö Simon, a Napjaink rovat­vezetője, az est házigazdája mutatta be a Vendégeket, , méltóivá Rózsa Endre költői munkásságát, megjelent kö­tőiéit, valamint azt a misz- sziót. amit az Űj írás szer­kesztősége s személy szerint 'farkas László teljesít a fia­tal tehetségek 'felkarolásá­ban, támogatásában. A bevezető után Rózsa Endre olvasott fel verseiből, majd érdekes vita alakult ki a fiatal tehetségek helyzeté­ről, az írói „hatalomátvétel­ről”, s azokról az egzíszlen­1 ciális, valamint más emberi és alkotói gondokról, ame­lyekkel a pályakezdő íróknak, költőknek még kelj küzdeni­ük fennmaradásukért. Árvi­tába, beszélgetésbe a megje­lent érdeklődők is bekapcso­lódtak, kérdéseket intézve az est vendégeihez.. Felmerült, hogy vajon nem túlságosan gyorsan követik-e egymást a „felfedezett tehet­ségek” generációi: hogy nem bosszulja-e meg magát a túl könnyű, túl sima indulás később, s van-e ideje beérni a tehetségnek az irodalmi élet e gyors áramában. A vi­tát és az estet Rózsa Endre versei zárták be. S egy ta­nulság ide kívánkozik; úgy tűnt. a klub meghittebb körülményei a legalkalma­sabbak ilyen rendezvények megtartásához. Ne kísérletezzen! A Miskolci Kertészeti Vállalat virágboltjai 25 éve a vevők szolgálatában I­Virágbolljaink a város minden pontján Vidéken: Leninvárosban, Sárospatakon Koszorúk, menyasszonyi és alkalmi csokrok művészi kivitelben kaphatók Állandóan frissen szedett saját termelvényű vágott virágok 4 Megrendelést házhoz szállítjuk Munka a járásszékhelyen A járási .művelődési köz­pontnak helyi munkája is van. 150 ezer forint a saját bevételi kötelezettsége, ami — ha figyelembe vesszük a járásszékhely alacsony lélek- számál és a központ tárgyi feltételeit, nevezetesen azt, hogy nagytermi rendezvé­nyekre alig-alig akad lehe­tőség — meglehetősen ma­gas. Színházi előadásra al­kalmas helyiség nincs En- csen. Tulajdonképpen a kö­zeli Abaújdevecser szabadté­ri színpada minden nagy lét­számú rendezvény bázisa. Ez év nyarára szeretnék a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart többször meghívni, de ehhez, hogy az anyagi fedezetet megteremtsék, előbb* köny- nyűzenei koncerteket kell tartani. A klubmunka igen jó. Kilenc klub működik, van pedagógus kórusuk. Többféle tanfolyamat is tar­tanak rendszeresen. Érdekes a kapcsolat a helyi gimná­zium diákjaival. Logikus len­ne, hogy a meglehetősen el­maradott falvakból jövő gye­rekek. illetve serdülők urbá- nusabb életformába való be- letalálásához segíthetne a művelődési központ.) Nagy gond a járásban és a járásszékhelyen is — s ez­zel a járási művelődési köz­pont és a járási népműve­lési felügyelő módszertani irányító .munkájában is fo­lyamatosan foglalkozni kény­telen — a cigánylakosság hatékonyabb bekapcsolása a társadalom életébe. A körük­ben végzendő tudatformáló munka egyik igen fontos napirendi téma napjainkban. Várjátékok Boldogk (»váralján Korábban igen sikeresek voltak a járás kulturális he­tei. Az idén is terveznek egy ily%n tájegységi rendezvény- sorozatot. Most már nem Hernád menti kulturális he­tek néven. Az új sorozat köz­pontjában a boldogkőváraljai várjátékok -állnak majd. Nyolcvannál több település közművelődési életének irá­nyítása nem kis gond. A te­lepülések nemcsak kicsik és messziek, de jellegükben is igencsak eltérnek egymástól. Alighanem hosszú' ideig gond lesz még annak a jó mód­szernek megtalálása, amely a községek közművelődési éle­tét megközelítően azonos szintre tudja felhozni. (benépek) Tanulmány faii rró-íV Kiss Attila munkája A Síé család nótafája Borsod megye híres nép- dalgyűjtője és enekese volt a nemrég elhunyt Sivák Bar­nabás csekeházi juhász. A miskolci Herman Ottó Mú­zeum könyv alakban kiadja legszebb dalait. A gyűjtő­munka során a hajdani pász­torember és családja által még ismert több mint 170 régi — ma már az abaúji tájakon is feledésbe merült — népdal szövegét és kottá­ját jegyezték le. amelyet A Sivák család nótafája cím­mel jelentetnek meg. A kézirat lektorálását mást fejezték be és a 200 oldalas kijnyvet előreláthatólag má­jusban 500 példányban adjak ki. A gyűjteményt a mú­zeumoknak, s zeneművészet; szakiskoláknak és a megye Röpülj páva-köreinek küldik meg. V Zsírkrétától a szénrajzokig Emese Jutkát, Jutka pedig Katit hívta. Egymástól kap­nak kedvet a gyerekek a szakkörhöz. Egyre többen vannak, s vasárnap délelőt­tönként két csoportban kell már megrendezni a foglal­kozásokat. Előbb a kicsik, az alsótagozatoSok, azután pe­dig a nagyok, a felsősök ül­nek be.a kazincbarcikai Eg- ressv Béni Művelődési Köz­pontban berendezett, kis mű­terembe. Így van ez már há­rom éve, Amióta Dékány Mihály vezetésével' megala­kult a szakkör. Friss élmények, friss rajzok Néhány szakköri taggal, Hannuska. Emesével, Mészá­ros Jutkával, Tóth Katival és Szerdahelyi Zsuzsával * nagy halom rajz között, bön­gésztünk. — Ez nagyon szép! — Ennek érdekesek a szí­nei ! Minden képhez fűztek va­Mosó- és tisztítószerek Műtrágya Zománc- és olajfestékek Kefe- és ecsetáruk Állati tápszerek beszerezhetők a 23. sz. háztartási holtunkban (Miskolc, Zsolcai kapu 8.) Nyitva a hétfőtől péntekig 7.30—16 óráig, szombaton 7.30—14 óráig Telefon: 14-414 BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT lamilven megjegyzést. — Máskor is megbeszéli­tek egymás rajzait? Sűrű fejbólogatás a válasz. .— Igen! Melyik miért jó, miért nem sikerült esetleg, miért azt rajzoltuk, amit raj­zol Kink. A kisebbek többnyire nem' kapnak konkrét feladatokat. Maguk választják a témát. — Mit szerettek rajzolni? — Gyerekeket! — .Játszóteret! — En a meséket 1 Most Já­nos vitéz történetét. A képek is arról árulkod­nak, hogy mindennapjaik kis örömeiről, pajtásaikról és játékaikról, friss olvasási él­ményeikről készítenek leg­szívesebben rajzokat. A na- gyobbakkal persze már más a helyzet. Ok már komoly feladatokat kapnak, megha­tározott kompozícióé megol­dást kell keresniük, .színva­riációs képeket kell készíte­niük. Zsírkrétával kezdik a mun­kát. s a legnagyobbak eljut­nak a szénig. Fokozatosan nehezednek a feladatok. Úgy, ahogy mélyül ismeretük, fel- készültségük. ahogy egyre jobban kötődnek — a ma­guk módján — a képzőmű­vészethez. Szeressék a szépet Rajzolni végső soron min­den gyerek szeret. A színek világa" minden gyerek szá­mára érdekes. De csak ke­vés az olyan, aki a passzión kívül, habár gyerekszinten, de képes az alkotásra. — Persze nem kis képző­művészeket nevelünk mi itt, — mondotta Dékány Mihály. ,— Inkább azt szeretnénk el­érni. hogy az ide járó gye­rekek ne’ csak szeressék , a képzőművészetet, Hanem ért­sék is annak sajátos forma­nyelvét. Szeressék a szépet ■és értékeljék. Ezért járunk kiállításokra is. Persze nemcsak járnak ki­állításokra. hanem maguk is rendeznek kiállításokat. Meg­ismerkedhettek már a ka­zincbarcikai gyermek képző­művészeti szakkör tágjainak munkáival a miskolciak. Reszt vettek — méghozzá ki­robbanó sikerrel — a szocia­lista városok országos gyer- mekrajz-kiállításáh. Két szakköri tag munkáját kiál­lították Új-Delhiben a tava­lyi. nemzetközi gyermekrajz- kiállításon. Az ideire hét szakkörös munkáit küldték ki. — Most a megyei gyer- mekrajzpalyazatra készülünk, szeretnénk ott is szépen sze­repelni. A gjermekélet örömeiről Fia valaki kiöregszik a szakkörből, űj lép a helyé­re. A gyermek képzőművé­szek azonban egy alkotásuk­kal már mindenképpen „je­gyeztették” magukat a vá­rosban: ők készítették el a gyermekkönyvtárban, az egyik falon, azt a színes, sokalakos képet, mely a gyer­mekélet örömeiről vall. S ezt a freskójukat évente több ez­ren látják. Csutorás Annamária Meghökkentő biztatás nereg a kétrészes film a moziban: A néző derül, £ meg unatkozik, hol kellemesen, hol kevésbé jól érzi magát.. Kétrészes filmeknél, még a leg-, jobbaknál is cl-elernyed a második rész vége felé a néző, egy-egy világosabb képsornál az órájára, pil­lant, magában számolgatja, mennyi leltet még hátra a történetből. Próbál az idő előrehaladásából, meg a történet fordulataiból is következtetni. Ezzel is szó­rakozik, ez is hozzá tartozik a kétrészes műélvezethez. Nemrégiben meghökkentő újítás tanúi lehettünk. Egy kétrészes film második felében, a vége felé. ami­kor a néző már a fent írt módon töpreng és kalkulál, a rendező szívességéből megjelent a vásznon a fel­irat: ..A film végéig még tizenhét és fél perc van hátra.” 1-Iát ez merőben új. Csak azt nem irtálc még utána, hogy „most jön még a java. sűrítve”, vagy „nyugi, tizenhét és fél perc alatt minden megoldódik”, esetleg azt, hogy „szedje össze magát, már nem tart sokáig, tizenhét és fél percet igazán ki lehet bírni”. (b) Közművelődési, irányítási gondok az encsi járásban Vállai! ízületei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom