Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
1972. metre 31., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Jelen és a jövő i£ Ongai Csavarüzemben — Több ember dolgozott az üzemben ? — Igaz, hogy a fluktuáció csökkent, de 1971-ben nem többen, hanem 3 százalékkal kevesebben dolgozhattunk, mint az előző évben. — Sok túlórát használtak lel? — Ellenkezőleg! Az előző évinél ötezerrel kevesebb volt a túlóra. — Mi hát a fejlődés oka? — A több termelést — mondja Lukács László, az Ongai Csavarüzem igazgatója — kizárólag a termelékenység növelésével biztosítottuk. Tíz százalékkal több A mű még ifjúnak számít, de már hagyománya a dinamikus fejlődés. Az üzem dolgozói évenként ti—1(1 százalékkal több értéket adnak az előzőnél. Ez vonatkozik 1971- re is, amikor a tervet 1,7, az előző évi eredményt 10 •százalékkal haladták túl. — Könnyű ott jó eredményt elérni — gondolhatnánk — ahol modern, korszerű gepek vannak. Itt a korszerűséget: lehet vitatni. Az ongai üzem kezdetben többnyire kimustrált, felújított gépeket kapott. Ezekkel nem kevesebb, hanem egyre több a baj. Az emberi akarat, a dolgozók és a vezetők jó együttműködése azonban szinte csodákra képes. De hál itt nincs csoda, csak egyre célszerűbb, egyre szervezettebb munka. Ragadjunk ki egy mozzanatot! — Tavaly — mondta Tóth Zoltán főmérnök — az előző évihez viszonyítva 10 000 órával csőkként "a gépek állásideje. Ez az egyetlen adat is sok erőfeszítést: takar. Korábban a gépek szabták meg a TMK munkáját. Sok volt az állásidő, a dolgozók morogtak, mert a sok gépáMás apasztotta a keresetet. A TMK-sok külön vállalásként ..ráhajtottak”, a gépek egész sorát szedték rendbe, igyekeztek kiküszöbölni a gyakori hibákat. Ma már a tervszerű megelőző karbantartással sok hibát előznek meg. sok-sok időt nyernek a termelés számára. Apró dohok apró lellek Mindennnapi dolog, hogy az emberek műidig többéi szerelnének keresni. Nos, ebben az üzemben kísérletképpen új módon telték ezt lehetővé. Korábban egy-egy kezelő három gépet irányított. Tanfolyamokat szerveztek. az emberek képzettebbek lettek. Lehetővé tették, hogy egy kezelő íiégy-öt-hat gépet is vállalhat. A gépbe- ullítók és a kezelők keresete a több gép. a több termelés arányában növekedett s növekszik. Mi a hatás? Korábban a csavar I. mindig lemaradt a tervétől. Az elmúlt évben 30 százalékkal többet adott a tervezettnél, s ez kihatott nemcsak az ongai egységre, hanem az egész vállalat működésére is. Egész érben n > er cséíi részesedés Sikeresen alkalmazzák az ösztönzés jó módszereit. Ezt elősegíti a mikromechaniz- mus fejlesztése. A tudatosság fejlesztése érdekében a művezetők. csoportvezetők vezető továbbképzésen vesznek részt. Az egység vezetői — helyesen — úgy vélik, hogy csak az tud jól vezetni, akit meg is tanítanak rá, csak attól kívánhatnak, aki kap is valamit. Az önállóság egyik mozzanata. — ott döntenek a bérekben is, ahol legjobban ismerik az emberek munkáját, teljesítő képességeit. Az egységben is megkezdték a nyereségrészesedés kifizetéséi. A tavalyinál 13 százalékkal többet, összesen Tito ezer forintot osztanak szét a dolgozók között. Közismert, hogy a nyereségrészesedés egy évi távlatban nem buzdít valami nagyon. Az ongaiak egész évben fizetnek nyereségrészesedést. Erre az évre tiOO ezer forintot tartalékoltak. A nyereségjutalmat a jo munka alapján, havonta osztjuk ki. Ezen túlmenően még 270 ezer forint áll rendelkezésre, a munkaverseny jutalmazására. Az elosztást a mikroszervek — a művezetők. párt-, szakszervezeti bizalmit;, brigádvezetők — javaslatai alapján végzik. Az elmúlt évben 5.4 százalékkal fejlesztették a béreket. Ebben az évben jelentősen, mintegy 30 százalékkal növelik a béreket a csavarsajto- 1 ásnál. Ugyancsak az ösztönzést •szolgálja, hogy az R-alapból 100 ezer forinttal támogatják a telekvásárlókat, kis'.a- kásépitőket. Ezzel a letelepedést. a törzsgárda erősítését. segítik elő. !i élszeresére növelik a gyár termelései Néhány termekből — rugós alátétből, sásszegből, belső kulcsnyilású csavarból — csökkent az igény. Más termékekből — például kerékcsavarokból. házgyári kötőelemekből — viszont: többet, varnak az üzemtől. Vannak termékek, amelyek a hiánycikkek listáin szerepelnek. A gyárnak egy sor termékben többet kell adnia. A KGST-program keretében például 50 százalékkal kell növelnie a kerékcsavar gyártását:. Most már segít az új technika. Az üzem két korszerű hidraulikus másoló esztergát szerzett be. és várnak menetmángorló, csúcs- nélküli köszörűt stb. Április elején vonul fel ide az ÉÁÉV. Az első ütemben háromezer négyzetméter alapterületű csarnok épül. falait: előregyártott elemekből készítik, s remélik, hogy ez évben már tető alá hozzák. Utána az emeletes öltöző, később az új melegüzem. a fekete-fehér öltöző következik. Csorba Barna Negyedmillió lakost éri sít Április 1-én. szombaton lép életbe a kormánynak az a rendelele. amely a kisiparosokra. a magánkereskedőkre, az egyénileg gazdálkodókra, •i mezőgazdasági szakszövetkezetek. szakcsoportok tagira. s általában a jövedelemadó fizetésére kötelezeti állampolgárokra kiterjeszti a kötelező betegségi biztosítást. A lakosság mintegy 07 százaléka már eddig is részesült társadalombiztosításban, az űj intézkedés nyomán hozzáve- 1 »legesen újabb negyedmillió lukast vonnak be a betegségi biztosításba, s ezzel gya- '• "latilag most már a teljes "■?. osság megkapja a társa- -,':iombiztos'tás szolgáltatásait Az. április1 1-én életbe lépi kötelező betegségi bizto- • tas olyan réteget érint, amelv munkáltató és munka- vállaló is egy személyben, ’’zárt a biztosításért járulé- •' h kell fizetni. A SZOT tars' -lalombiztositási főigazgató- I 1 iga azonban felhatalmazást kapott arra. hogy az érdek- védelmi szervek javaslatára indokolt esetben meghatározott létszámú kisiparost és magánkereskedőt mentesítsen a járulékfizetés alól. A mél- 1 lánylást érdemlő eseteket a j készülő SZOT-szabályzat ban ! határozzák'majd meg. ‘ A TVK I. sz. villamos fogadóállomáson Magos Tibor szocialista brigádja OTKSZ-cscrét hajlott végre Toto: Kovács Endrénc Előkészítés, fejlesztés, mezőkapcsolás A jövőre készülnek a Szuhavölgyi Bányaüzemnél f V.« Ä- ' ír r 0 Ili A Feketevölgyi 1. sz. akna korszerű üzemiére Mécs Ernő felvétele ban. elsősorban a Feketevölaz idén 7 millió forint érISMERETES, hogy az idei enyhe tél. amely milliárdos nagyságrendű megtakarításokat tett lehetővé a népgazdaságban. átmeneti nehézségeket idézett elő a fűtőanyagot termelő iparágban, de mindenekelőtt a szénbányászatban. Különösen nagy gond ez a Borsodi Szénbányáknál, hiszen ez a vállalat elsősorban a lakossági tüzelőigényeket elégíti ki. A szokatlanul magas hőmérséklet miatt az-onban különösen a belkereskedelem csökkentette a megrendeléseit. Ez természetesen nem jelenti azt. hogy bányákat zárnak be, bányászokat bocsátanak el. A vállalatnál ezt az időszakot arra használják fel, hogy a piaci igényekhez alkalmazkodva. a munkaerő teljes foglalkoztatása céljából újabb szén- termelő munkahelyeket készítsenek elő. A vállalat üzemei közül talán a legszerencsésebb helyzetben a Szuhavölgyi Bányaüzem van. Itt. ugyanis komoly beruházások megvalósítása van folyamatgyi I-es akna további fejlesztése. másrészt a szelesi se- gédakna megépítésével mezőkapcsolás céljából. A Szuhavölgyi Bányaüzem viszonylag jó ikalóriájú. nagy szénvagyonának megvannak a gazdaságos termelési lehetőségei. A fejlesztés alatt álló üzem lehetővé teszi, hogy a más üzemekből ide átcsoportosított bányászokat is foglalkoztatni tudják. Mint Kovács Ferenc.' az üzem igazgatója elmondotta, a Szuhavölgyi Bányaüzem is kevesebb szenet: termel jelenleg1 éppen a felhalmozódott készletek és az erősen lecsökkent. igények miatt. Azonban a rendelkezésre álló erők es eszközök átcsoportosításával most olyan új munkahelyek előkészítését végzik, ahol jobb termelékenységgel, jobb minőségű szenet tudnak majd termelni. A Feketevölgyi I-es aknában. — amely nemcsak a vállalat, hanem az ország egyik legkorszerűbb bányája tékben falazattal ellátott szai- litóvágatot építenek meg. Ugyanitt sor kerül a külszínen egv modern anyagtárolótér kialakítására, illetve az anyagmozgatás gépesítésére. Nagy gondot, fordítanak a három méter1 vastag színfallal rendelkező 5-ös számú telepben egy hosszú kifutású, magas termelékenységű, jo minőségű szenet adó tömegtermelő munkahely előkészítésére. A cél az, hogy az igényeknek. megfelelően esetleg már az ősz folyamán üzembe állíthassák itt a gépesített frontot. Az űj munkahelyek feltárása, előkészítése céljából belső munkaerő alcsoportom Hast, is végrehajtanak, s így lehetővé válik, hogy az idén a rendelkezésükre álló négy fejtögép segítségével, összesen 17 ezer méter hosz- szúságban készítsenek el új vágatokat. Más bányaüzemektől. Bükkaljáról. Mák- völgyről és Ormósról eddig 200 bányászt csoportosítottak a szuhavölgyi bányaüzem aknáiba. akiket szinten az új munkahelyek feltárásán, előkészítésen foglalkoztatnak. AZ IDÉN 10 MILLIÓ forintot fordítanak a már korábban megkezdett és 1973. II. negyedévére elkészülő, úgynevezett, szelesi segédakna megépítésére. Ugyanitt a külszínen az idén mar hozzákezdenek a szénbunkerek megépítéséhez is. Az új lejtősakna lehetővé teszi, hogy a mezőkapcsolás révén kifejtett szén útja mintegy 6—7 kilométerrel rövidebb legyen a központi szénosztályozóba. Így természetesen — mivel vasút helyeit gépkocsival szál lítják majd a szenet, — a szállítási költségek is nagymértékben csökkennek. A len1 szerint, az uj iejlósak- nában szállítószalag üzemel majd. O. J. 0 tanácstörvényre támaszkodva A z új tanácstörvény a legmagasabb szintű rendelkezés erejével ..legalizálta” a tanácsok és a különböző nem tanácsi szervek hatékony együttműködését. mindenekelőtt a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében. Ahol ennek a módszernek társadalmi-gazdasági hatóerejét idejében felismerték és igyekeztek is felhasználni, ott a fejlődésnek máris számtalan kézzelfogható jele mutatkozik. Csak az a baj. hogy sok helyen még nem tanulták meg ..belátni” az egész horizontot. a várost, a községet, amelyben tevékenykednek. Azt, hogy nem lehet egymástól elválasztani a területet, az üzemeket, vállalatokat. intézményeket, amelyek az adott területen találhatók, a lakosságot — mely mellesleg valamivel foglalkozik is. de legalábbis bölcsődébe, óvodába. iskolába jár vagy éppen szociális otthonban tölti öreg napjait az állami, valamint a nem állami szerveket, amelyeknek működése, számtalan szállal kapcsolódik ösx- sze, kiegészítik egymást, ezért érdekeik nagy csoportja is teljesen megegyezik. Amiben pedig minden vitán felül áll a közös érdek, az elsősorban a terület- és településfejlesztés, továbbá a lakosság különböző — kulturális, kommunális, egészség- ügyi, kereskedelmi stb. — igényeinek egyre színvonalasabb kielégítése. Mert ki is vitathatná, mennyivel jobb közérzettel, testben-lélekben felkészültebben, megelégedettebben él. dolgozik és vesz részt a társadalmi életben az a lakosság, amelynek körülményei megfelelőképpen rendezettek, s mennyivel magasabb színvonalú, korszerűbb termelésre képes az az üzem. vállalat, amelyik egészséges környezetben, a szükséges feltételek között és kiegyensúlyozott. kultúrált dolgozókkal végezheti munkáját? Ez természetesen nemcsak gazdasági, hanem szellemi, politikai jellegű tevékenységet is jelent, együttműködést a népfronttal. KISZ-szel, szakszervezettel, TIT-tel. egyetemekkel, tudományos intézetekkel. A fejlesztések „realizálásánál” azonban elsősorban a gazdasági kooperáció kerül előtérbe. Ezért a tanácsok e téren mindenekelőtt az adott községben, városban található termelő egységekkel igyekeznek közös nevezőre jutni, hiszen helyi költségvetés, illetve fejlesztési alap mellett a „szocialista tőke” ilyen feladatokra fordítható részének a megnyerése szinte az egyetlen lehetőség az anyagi erők növelésére. 4 koordinációnak a gyakorlati megvalósítására számos módszer alakult ki az elmúlt időben. A legegyszerűbb megoldás; ha a közösen meghatározott feladatokhoz vagy a koordinációs partner ad pénzt, esetleg anyagot, munkaerőt a tanácsnak. vagy a tanács segíti elő bizonyos összeggel a partnernek a község egészére lei- ható elképzeléseit. Előfordul azonban olyan eset is, hogy egy-egy tsz rendszeresen élelmiszerrel lat el szociális intézményt: a község vízellátásának megoldását összekötik a tsz-majorok közművesítésével; nem egyszer az ÁFÉSZ áruházat hoz létre, melyhez a tanács ingyen területet biztosit, esetleg régi házak szanálása révén; vagy például közelben levő vegyiművei közösen oldják meg a szennyvízelvezetést. K öztudott, hogy a területi kobrdináció, az erők megsokszorozásának ez a kitűnő eszköze, módszere még nem mindenütt, vagy sok helyütt még nem kellő mértékben nyert polgárjogot, de egyre több jel. s még inkább új létesítmények hosz- szű sora emlékeztet arra: nagy jövő előtt áll ez a munka! Tanácsaink ezt próbálják most megoldani — ha nem is egyforma sikerrel — koordinációs törekvéseik során immár az új tanácstörvényre támaszkodva, s mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy ami új csak létesül valamelyik községben, városban, az minden lakosnak és szervnek egyaránt hasznos.
