Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-31 / 77. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1972. metre 31., péntek Eseményekről RÖVIDEN HELSINKIBE UTAZOTT A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására csütörtökön Helsinkibe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A küldöttség tagja Sándor József', a KB tagja. A Finn Kommunista Párt XVI. kongresszusán résztvevő küldöttséget Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. S ALT-TÁRGYALÁSOK Csütörtökön délelőtt magyar idő szerint 10 órakor összeült a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról folyó SALT-tárgyalások hetedik fordulójának második plenáris ülése. A szovjet küldöttséget Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-he- ■ lyettes, az amerikai delegációt Gerard Smith nagykövet vezette. MAGYAR—NDK EGYEZMim\ jó Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese es dr. Héráért Weiz, az KDiv minisztertanácüánaK elnökhelyettese csütörtökön a Parlament delegációi termőben aláírta a magyar és az NDK delegáció tuuonaányos-muszu- id együttműködési tárgyaia- sainari jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. MEGTALÁLTÁK ŐKET Az ankarai rádió aital, magyar idő szerint 10 orakor ismertetett nivataios Kozie- mény szerint a három tecn- nikust eiraolo torosoK nyomára buiíiiantak, es az áltáluk megszállott epüietet a kivezényelt katonaság megrohamozta es kezitusa után elfoglalta. A közlemény szerint a házba benaiolo katonák holtan találták a három túszt, és a szooárol-szo- bára — neves tűzharc közben — eionyomuló egysegeit végezlek a gerillákkal. SALLUSTIjtO SORSÁRÓL Csütörtökön hajnalban, huszonnégy órával az argentin fcroc&istá eniberraoiók „utolsó” ultimátumának lejárta után még mindig teljes oizonytaianság homálya fedte Oberman Sallustronait, a cordobai FIAT-rnűvek vezérigazgatójának sorsát. ANGELA DAVIS V sUukts/suil A £>an José-i bírósági eljárás szerdai tárgyalási napján Angela Davis, személyesen mondotta el védóbe.sze- dét. s ebben vpjszautasitotta a vád állításait. Hangsúlyozta: a Harris ügyész által ne- terjesztett vádirat nyilvánvaló célkitűzése, hogy a politikai ügyet egy érzelmei fölött uralkodói nem tudó nő esetévé minősítse le. „A vad- irat feltételezésekre, hipotézisekre és spekulációkra épül, — mondotta Angela. KISSINGER TOKIÓI ÚTJA A Fehér Ház magyar idő szerint csütörtökön hajnalban bejelentette, hogy dr. Henry Kjssinger, Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója április 15—1". között „nemhivatalos” látogatást tesz Japánban. Ennek során találkozik Szato miniszterelnökkel, Fakuda külügyminiszterrel és más japán politikai vezetőiekéi, illetve üzletemberekkel. MEGSZŰNT AUTONÓMIA Csütörtökön délben, pontosan 12 óra 40 perckor megszűnt Észak-írország öl év óta fenálló autonómiája, miután törvényerőre emelkedett az a .javaslat, amely közvetlenül Nagy-Britannia kormányának fennhatósága alá helyezi Ulstert. Tanácskozik a kongresszus E|y nép, eyy nyelv: egy cél l. Egyiptom, Szíria, Líbia — az egységért (Folytatás az 1. oldalról) ciális ellátás egyes problémáival. Kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatár öl évvel való leszállítása nem olyan egyszerű, mint ahogyan első pillanatra látszik. Kiemelkedő jelentőségű állami, intézkedés volt, a kötelező nyugdíjbiztosítás kiterjesztése a tsz-tagokra, és ezzel kapcsolatban a tsz-ta- gok nyugdíjrendszerének 19(i(i. évi reformja. Világosan keli látnunk, hogy az -ipari és a mező- gazdasági munka még mindig meglevő eltérése miatt a két nyugdíjrendszer teljes egyesítése egy ütemben nem lehetséges, csak hosszabb távon és fokozatosan. , A kormány a múlt héten tárgyalta a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer részkérdéseit és megfelelő döntéseivel hozott, így többek között a jövő évtől kezdve, a tsz öregségi, munkaképtelenségi járadékot havi 100, az özvegyi járadékot havi 00 forinttal kell emelni. A korhalár leszállítása egymilliárd forintot meghaladó költséggel járna, amelynek előteremtésére, a tsz-eket terhelő jelenlegi 7.5 százalékos társadalom biztosítási járadékot csaknem kétszeresére kellene emelni. Ilyen mértékű jövedelemelvonás, a közös munkában részt vevő tagok személyi .jövedelmét számottevően csökkentené, ugyanakkor a nyugdíjhatár ötéves leszállításával kereken további 100 ezer tsz-tag válna nyugdíjassá. válna ki a közös munkából. Ilyen jelentős élő munkaerő kiválását nem tudnánk rövid idő alatt gépekkel pótolni. Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese befejezésül a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának és a szövetkezetek által létrehozott területi szövetségek munkájával foglalkozott. A gyakorlat igazolja e szövetségi rendszer életképességet. Végezetül további eredményes jó munkát kívánt a kongresszus minden részvevőjének. A csütörtöki tanácskozás ■ első felszólalója dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Dr. Dimény Imre beszéde Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában méltatta a szövetkezetek eredményes munkáját. A hazai mezőgazdaság olyan nagy jelentőségű feladatokat oldott meg, mint az ország kenyérgabona-ellátása és a kukoricatermesztés színvonalának növelése. A baromfi- és sertéstenyésztés terén is szép eredményeket értünk el. A tsz-ek gazdasági sikereiket úgy érték el, hogy az állam megfelelő gazdasági, anyagi 'és műszaki feltételeket biztosított. A miniszter ezután kifejtette, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyarányú gazdasági » és életszínvonalbeli fejlődést akkor, amikor a szövetkezetek gondjairól es problémáiról esik szó. A nehézségek jelentős részét a gazdálkodás régi módszereivel már nem lehet megoldani. Korszerű nagyüzemi komplex módszereket kell elterjeszteni. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekről szólva elr mondotta, hogy a gazdaságok helyzetének javítására a IV. ötéves terv időszakára általánossá tették a leginkább bevált költségtérítés jellegű árkiegészítések állami támogatását.. Ezután a közös és háztáji gazdaságok együttműködésében rejlő lehetőségeket elemezte. Még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva az együttműködésben rejlő le-' hetőségek. A továbbiakban a gazdálkodás tervszerűségének és a szabályozó rendszer stabilitásának kérdéseivel foglalkozott. Dr. Dimény Imre ezután a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bővülő kapcsolatairól szólt. Kiemelte a több éves szerződések bevált rendszeréi. Mert ez lehetővé teszi a biztonságos termékértékesítési és -felvásárlási. A tsz-ek beruházásairól kifejtette, hogy a IV. ötéves tervben mintegy 2G százalékkal növekszik. Az építési beruházások korlátozására szükség volt, mert a szövetkezetek néha erejüket meghaladó mértékben gazdálkodtak és sok helyen háttérbe szorult a gépberuházás. A miniszter a soron következő feladatok között megemlítette: erőfeszítéseket kell tenni a munkaigényes növények munkálatainak gépesítésére. Végül arról beszélt, hogy a tsz-ek adják a mezőgazda- sági termelés csaknem háromnegyed részét, és így a szövetkezeti gazdálkodás sikerei meghatározzák a magyar mezőgazdaság fejlődését. Faluvégi Lajos felszólalása üt .1 Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a gazdaságirányítási reform bevezetése utáni évek összefoglaló mérlegeinek alapján megállapította. hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkülözhetetlen és mind szilárdabb pillérét alkotják az egész népgazdaság fejlődésének. Az utóbbi években a közös gazdaságokat a termelés és a termelékenység tervszerű emelkedése, s a beruházásoknak minden eddigit meghaladó méretei jellemezték. A termelés és az árukibocsátás 1968-tól 1971 végéig 65—70 százalékkal emelkedett, a beruházások pedig megduplázódtak. Ugyanakkor fokozatosan csökkent a dolgozók száma, s így két irányból fakadt a termelékenység növekedése. Az utóbbi négy évben a közös munkából származó jövedelem — egy főre számítva — több mint 30 százalékkal emelkedett. Érezhetően javult a szociális helyzet. A történelmileg helyesnek bizonyult politika, a szövetkezeti parasztság és a vezetők áldozatos munkája tette lehetővé az eredményeket, amelyekhez számottevő anyagi támogatással járult hoz-, zá az állam. A vitában, sokszor felvetődött az adórendszer és az adófizetési kötelezettség. Enné! a kérdésnél abból kell kiindulni, hogy az államnak különféle gazdasági, társadalmi és egyéb kötelezettségei teljesítése' érdekében évente átlagosan 10—12 százalékkal kell növelnie az államháztartás bevételeit. Az adó tehát nem egyszerűen elvonás, hanem olyan jövedelemül «söpört őst tás, amelynek nagyobb részét az állam támogatásként. kulturális, egészségügyi és más közszolgáltatásként visszajuttat az üzemeknek és a lakosságnak. Faluvégi Lajos rámutatott arra, hogy csak biztonságosan jövedelmező vállalkozásokhoz célszerű kölcsönt igénybe venni, hogy megnyugtatóan rendeződjenek a visszafizetés feltételei is. A pénzügyminiszter ezután részletesen válaszolt azokra a felvetésekre, amelyek a termelőszövetkezetek vagyonbiztosításával kapcsolatban hangzottak el. Rámutatott. az Állami Biztosító legutóbbi intézkedésével az volt, a cél, hogy megteremtsék a biztosítási díjak, a kockázat és a kártérítés összhangját. Ez az intézkedés sok szövetkezetben többletkiadást jelentett, de meg kell érteni, hogy a biztonságot önbiztosítással nem lehet jól megoldani. Az utóbbi években elszenvedett természeti csapások szolgáltak, erre szomorú tapasztalattal: A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa pénteken folytatja munkáját. rnárcius 12lYdlrODdll én összeült az arab államok szövetségének első nemzetgyűlése. A közel másfélszáz milliós arab nemzet újabb lépést lett tehát — az egységes nemzetté- válás leié. ■Az Arab Köztársaságok Szövetsége — tagjai egyelőre az Egyesült Arab Köztársaság, Líbia és Szíria — nem első kísérlete az araboknak arra, hogy egységes államba tömörülve próbálják megoldani a térség egész világot érintő, nagy kérdéseit. Amikor az egyiptomi királyt megdöntő 1952-es katonatiszti forradalom eredményeként Nasszer ezredes és társai vették át a legnépesebb arab ország politikai irányítását, nyilvánvalóvá lett mindenki előtt, hogy az a forradalom nem kizárólag egyiptomi forradalom — arab forradalom, olyan, amely egy politikailag érett nemzet öntudatra ébredésének eredménye, s amelynek elsődleges feladata az arab egység megteremtése lesz. A Szuezi-csulorna államosítását követő konfliktus- sorozat, az angol—francia- izraeli támadás Egyiptom ellen, az 1956 nyarán Szíria és Törökország között kialakult helyzet egymás mellé állította a két országot. 1958-ban meg is alakult az Egyesült Arab Köztársaság, majd később néhány évig számon tartottunk egy Egyesült Arab Államok nevű államszervezetet is, ami úgy .jött létre, hogy az imám uralmát megdöntő Jemen csatlakozott a két említett országhoz. Az USA libanoni intervenciója, Algéria 1962-ben elnyert függetlensége, mind-mind indítékul szolgáltak az arab egység kialakításához. Az, hogy be kellett következni a líbiai változásoknak egy új államszövetség megalakulásához — bonyolult és kényszerű politikai események sorozatának eredménye. Egyiptomban köztudomásúan évekig ENSZ-haderő állomásozott, biztosítván az arabok és az izraeliek közötti békét. Ezenkívül az országot erősen befolyásolta külkap- csolatai fejlesztésében seregnyi megoldatlan gazdasági probléma. Az arab egység gondolata, a gondolat megvalósításának kísérlete ebből az országból származik — nem csodálkozhatunk tehát rajta, hogy a fenti okok miatt jnég Nasszer elnöknek sem sikerült életképes állam- szövetséget létrehoznia. Az arab egység kérdése egyébként nem Egyiptomon múlott. Vegyük csak számításba az arab országok közé sorolható Szudán napokban lezárult másfél évtizedes belháború- ját, Tunézia közismert és gyakran hangoztatott Amerika - ba rá tsá gát, Marokkónak sajátos helyzetéből adódó különállását, (..A marokkói határtól háromezer kilométerre dörgő fegyverek hangja Rabatban nem hallatszik” mondotta II. Hasszán marokkói király az arab—izraeli háborúval kapcsolatban az egyik francia polgári lap munkatársának.), Algéria es Irak belpolitikai változásait. A tulajdonképpeni egység- törekvések csak a líbiai fordulat, Kadhafi ezredes uralomra,jutása után kerültek újra előtérbe. Ez is természetes, mivel az amerikai és angol tőke függvényének tekinthető, felvonulási területnek használt korrupt monarchia megdöntésére területileg is lehetőséget, teremtett, egy új arab államszövetség kialakításához. Az egy nyelven beszélő, nagyjából egységes történelmi múltú arabok ma tucatnyi országban élnek. Az egykori „hatnapos háború” — majdnem öt éve tart. Közben az arab világ elvesztette legtekintélyesebb politikai vezetőjét, Nasszert. Lassan ugyan, de kezdenek konszolidáltabb formát ölteni a palesztinai meneküllek mozgalmai. Ugyanakkor az arab világ elérkezett egy olyan történelminek nevezhető pillanathoz, amikor az egész világon egyre növekszik a tiltakozás az izraeli agresszió ellen, s nő az arab országok nemzetközi tekintélye. A háborús állapotok a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével egyre elviselhetőbbé válnak az Izraellel szomszédos országokban, s az anyagi lehetőségei is megnövekedtek az utóbbi két évben az északafrikai államoknak — az asz- szuáni gát megépítésével, a líbiai olajjövedelem naciona- lizálásával, s nem utolsósorban a nagy nemzetközi segítségadással. A pillanat tehát — kedvezőnek látszik. Az államszövetségbe tömörült három ország — belpolitikai helyzetüket tekintve — ma kétségkívül az arab világ három leghaladóbb állama, bár nem árt megjegyezni, hogy az ál- laméletben jól látható különbségek mutatkoznak az összehasonlítás során. Az államszövetség alapját tulajdonképpen az arab népek egyesülési vágyán és törekvésén kívül az képezi, hogy a három ország elérkezettnek látja az időt- arra, hogy egységes fellépéssel, egy állam keretei között rendezze a térség immár negyedszázados problémáját' — az arab—• izraeli konfliktust. Érdékes módon egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Izreal részéről meg-megújjuló agresszivitás milyen nagy és pozitív hatást gyakorol az arab népek egységének kialakulására. I . ...I a ténnyel, hogy az Arab Köztársaságok Szövetsége elnöki tanácsán kívül megalakult az új állam első parlamentje is — egy igen fontos, remélhetőleg pozitív eredménnyel záruló történeti folyamat érkezett el fontos fordulópontjához: a mások által szított ellenségeskedés megteremtette a magvát egy nagy nép jövendőbeli egységének. Értekezlet az élelmiszergazdaságról Értekezletet hívott össze tegnap, március 30-án, csütörtökön délelőtt Fejes László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökhelyettese. Az értekezleten a járási pártbizottságok gazdaságpolitikai osztályvezetői és a járási tanácsi hivatalok mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői, valamint a területi tsz-szövelségek képviselői vettek részt. Az értekezletet Lipcsey Attila, s megyei tanács mezőgazdasági és élemezésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Ezután Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese tartott előadást az élelmiszergazdaság 1972. évi termelési és műszaki fejlesztésének helyzetéről, valamint feladatairól. Fejes László elmondotta, hogy az ország élelmiszergazdasága teljesítette, néhány területen túlteljesítette 1971. évi tervét. A mezőgazdasági termelés bruttó értéke 1971-ben rekordot ért el. Az össztermelésből az állattenyésztés 46 százalékkal részesedik — a tervezett. 43 százalékkal szemben. A mezőgazdasági termelés alapján az. élelmiszeripar is túlteljesítette 1971. évi tervét. A jelentős fejlődés és szín- vonalnövekedés ellenére kedvezőtlen jelenségek is vannak. Gondokkal küzdünk — Borsod megyében is — a cukorrépa, a dohány, a zöldségfélék termesztésében és a szarvasmarha-, valamint a juhtenyésztésben. Átfogó, országos intézkedések hatályba léptetése váll szükségessé. A negyedik ötéves terv célkitűzéseivel összhangban az, állattenyésztési ágazal. azon belül a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése a fő feladat. Az értekezlet részvevői több fontos kérdésben szóltak hozzá Fejes László előadásához. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője több fontos gazdasági és gazdaság- politikai problémára hívta fel az értekezlet részvevőinek figyelmét. (sz. j.)
