Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1972. metre 31., péntek Eseményekről RÖVIDEN HELSINKIBE UTAZOTT A Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására csütörtökön Helsin­kibe utazott a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, Nemes Dezsőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésé­vel. A küldöttség tagja Sán­dor József', a KB tagja. A Finn Kommunista Párt XVI. kongresszusán résztvevő kül­döttséget Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára búcsúztatta a Feri­hegyi repülőtéren. S ALT-TÁRGYALÁSOK Csütörtökön délelőtt ma­gyar idő szerint 10 órakor összeült a stratégiai fegyver- rendszerek korlátozásáról fo­lyó SALT-tárgyalások hetedik fordulójának második plená­ris ülése. A szovjet küldött­séget Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-he- ■ lyettes, az amerikai delegá­ciót Gerard Smith nagykö­vet vezette. MAGYAR—NDK EGYEZMim\ jó Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese es dr. Héráért Weiz, az KDiv minisztertanácüánaK elnökhe­lyettese csütörtökön a Parla­ment delegációi termőben aláírta a magyar és az NDK delegáció tuuonaányos-muszu- id együttműködési tárgyaia- sainari jegyzőkönyvét. Az alá­írásnál jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete is. MEGTALÁLTÁK ŐKET Az ankarai rádió aital, ma­gyar idő szerint 10 orakor ismertetett nivataios Kozie- mény szerint a három tecn- nikust eiraolo torosoK nyo­mára buiíiiantak, es az áltá­luk megszállott epüietet a kivezényelt katonaság meg­rohamozta es kezitusa után elfoglalta. A közlemény sze­rint a házba benaiolo kato­nák holtan találták a há­rom túszt, és a szooárol-szo- bára — neves tűzharc köz­ben — eionyomuló egysegeit végezlek a gerillákkal. SALLUSTIjtO SORSÁRÓL Csütörtökön hajnalban, huszonnégy órával az argen­tin fcroc&istá eniberraoiók „utolsó” ultimátumának le­járta után még mindig teljes oizonytaianság homálya fed­te Oberman Sallustronait, a cordobai FIAT-rnűvek ve­zérigazgatójának sorsát. ANGELA DAVIS V sUukts/suil A £>an José-i bírósági el­járás szerdai tárgyalási nap­ján Angela Davis, személye­sen mondotta el védóbe.sze- dét. s ebben vpjszautasitotta a vád állításait. Hangsúlyoz­ta: a Harris ügyész által ne- terjesztett vádirat nyilván­való célkitűzése, hogy a po­litikai ügyet egy érzelmei fö­lött uralkodói nem tudó nő esetévé minősítse le. „A vad- irat feltételezésekre, hipoté­zisekre és spekulációkra épül, — mondotta Angela. KISSINGER TOKIÓI ÚTJA A Fehér Ház magyar idő szerint csütörtökön hajnal­ban bejelentette, hogy dr. Henry Kjssinger, Nixon el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója április 15—1". kö­zött „nemhivatalos” látoga­tást tesz Japánban. Ennek során találkozik Szato mi­niszterelnökkel, Fakuda kül­ügyminiszterrel és más ja­pán politikai vezetőiekéi, il­letve üzletemberekkel. MEGSZŰNT AUTONÓMIA Csütörtökön délben, ponto­san 12 óra 40 perckor meg­szűnt Észak-írország öl év óta fenálló autonómiája, mi­után törvényerőre emelkedett az a .javaslat, amely közvet­lenül Nagy-Britannia kormá­nyának fennhatósága alá he­lyezi Ulstert. Tanácskozik a kongresszus E|y nép, eyy nyelv: egy cél l. Egyiptom, Szíria, Líbia — az egységért (Folytatás az 1. oldalról) ciális ellátás egyes problé­máival. Kijelentette, hogy a nyugdíjkorhatár öl év­vel való leszállítása nem olyan egyszerű, mint ahogyan első pillanatra látszik. Kiemelkedő jelentőségű ál­lami, intézkedés volt, a kö­telező nyugdíjbiztosítás ki­terjesztése a tsz-tagokra, és ezzel kapcsolatban a tsz-ta- gok nyugdíjrendszerének 19(i(i. évi reformja. Világosan keli látnunk, hogy az -ipari és a mező- gazdasági munka még min­dig meglevő eltérése miatt a két nyugdíjrendszer teljes egyesítése egy ütemben nem lehetséges, csak hosszabb távon és fokozatosan. , A kormány a múlt héten tárgyalta a termelőszövetke­zeti nyugdíjrendszer részkér­déseit és megfelelő döntése­ivel hozott, így többek kö­zött a jövő évtől kezdve, a tsz öregségi, munkaképte­lenségi járadékot havi 100, az özvegyi járadékot havi 00 forinttal kell emelni. A korhalár leszállítása egymilliárd forintot meg­haladó költséggel járna, amelynek előteremtésére, a tsz-eket terhelő jelenlegi 7.5 százalékos társadalom bizto­sítási járadékot csaknem két­szeresére kellene emelni. Ilyen mértékű jövedelemel­vonás, a közös munkában részt vevő tagok személyi .jövedelmét számottevően csökkentené, ugyanakkor a nyugdíjhatár ötéves leszállí­tásával kereken további 100 ezer tsz-tag válna nyugdí­jassá. válna ki a közös mun­kából. Ilyen jelentős élő munkaerő kiválását nem tudnánk rövid idő alatt gé­pekkel pótolni. Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese befe­jezésül a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának és a szövetkezetek által lét­rehozott területi szövetségek munkájával foglalkozott. A gyakorlat igazolja e szövet­ségi rendszer életképességet. Végezetül további eredmé­nyes jó munkát kívánt a kongresszus minden részve­vőjének. A csütörtöki tanácskozás ■ első felszólalója dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter volt. Dr. Dimény Imre beszéde Dr. Dimény Imre mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában mél­tatta a szövetkezetek ered­ményes munkáját. A hazai mezőgazdaság olyan nagy jelentőségű feladatokat oldott meg, mint az ország kenyérga­bona-ellátása és a kuko­ricatermesztés színvona­lának növelése. A baromfi- és sertéstenyész­tés terén is szép eredmé­nyeket értünk el. A tsz-ek gazdasági sikereiket úgy ér­ték el, hogy az állam meg­felelő gazdasági, anyagi 'és műszaki feltételeket biztosí­tott. A miniszter ezután ki­fejtette, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a nagyarányú gazdasági » és életszínvonalbeli fejlődést akkor, amikor a szövetkeze­tek gondjairól es problémái­ról esik szó. A nehézségek jelentős részét a gazdálko­dás régi módszereivel már nem lehet megoldani. Kor­szerű nagyüzemi komplex módszereket kell elterjeszte­ni. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetekről szólva elr mondotta, hogy a gazdasá­gok helyzetének javítására a IV. ötéves terv időszakára általánossá tették a legin­kább bevált költségtérítés jellegű árkiegészítések álla­mi támogatását.. Ezután a közös és háztáji gazdaságok együttműködésében rejlő le­hetőségeket elemezte. Még mindig nincsenek teljes mértékben kihasználva az együttműködésben rejlő le-' hetőségek. A továbbiakban a gazdálkodás tervszerűsé­gének és a szabályozó rend­szer stabilitásának kérdései­vel foglalkozott. Dr. Dimény Imre ezután a mezőgazdasági termelők és az ipari feldolgozók bő­vülő kapcsolatairól szólt. Kiemelte a több éves szerződések bevált rend­szeréi. Mert ez lehetővé teszi a biztonságos ter­mékértékesítési és -fel­vásárlási. A tsz-ek beruházásairól ki­fejtette, hogy a IV. ötéves tervben mintegy 2G száza­lékkal növekszik. Az építési beruházások korlátozására szükség volt, mert a szö­vetkezetek néha erejüket meghaladó mértékben gaz­dálkodtak és sok helyen háttérbe szorult a gépberu­házás. A miniszter a soron következő feladatok között megemlítette: erőfeszítéseket kell tenni a munkaigényes növé­nyek munkálatainak gé­pesítésére. Végül arról beszélt, hogy a tsz-ek adják a mezőgazda- sági termelés csaknem há­romnegyed részét, és így a szövetkezeti gazdálkodás si­kerei meghatározzák a ma­gyar mezőgazdaság fejlődé­sét. Faluvégi Lajos felszólalása üt .1 Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a gazda­ságirányítási reform beveze­tése utáni évek összefoglaló mérlegeinek alapján megál­lapította. hogy a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek nélkülözhetetlen és mind szilárdabb pillérét alkotják az egész népgazdaság fejlő­désének. Az utóbbi években a közös gazdaságokat a ter­melés és a termelékenység tervszerű emelkedése, s a beruházásoknak minden ed­digit meghaladó méretei jel­lemezték. A termelés és az árukibocsátás 1968-tól 1971 végéig 65—70 százalékkal emelkedett, a beruházások pe­dig megduplázódtak. Ugyan­akkor fokozatosan csökkent a dolgozók száma, s így két irányból fakadt a termelé­kenység növekedése. Az utóbbi négy évben a közös munkából származó jövede­lem — egy főre számítva — több mint 30 százalékkal emelkedett. Érezhetően ja­vult a szociális helyzet. A történelmileg helyesnek bi­zonyult politika, a szövetke­zeti parasztság és a vezetők áldozatos munkája tette le­hetővé az eredményeket, amelyekhez számottevő anya­gi támogatással járult hoz-, zá az állam. A vitában, sokszor felve­tődött az adórendszer és az adófizetési kötelezettség. En­né! a kérdésnél abból kell kiindulni, hogy az államnak különféle gazdasági, társa­dalmi és egyéb kötelezettsé­gei teljesítése' érdekében évente átlagosan 10—12 szá­zalékkal kell növelnie az ál­lamháztartás bevételeit. Az adó tehát nem egyszerűen elvonás, hanem olyan jöve­delemül «söpört őst tás, amely­nek nagyobb részét az állam támogatásként. kulturális, egészségügyi és más közszol­gáltatásként visszajuttat az üzemeknek és a lakosságnak. Faluvégi Lajos rámutatott arra, hogy csak biztonságo­san jövedelmező vállalkozá­sokhoz célszerű kölcsönt igénybe venni, hogy meg­nyugtatóan rendeződjenek a visszafizetés feltételei is. A pénzügyminiszter ez­után részletesen válaszolt azokra a felvetésekre, ame­lyek a termelőszövetkezetek vagyonbiztosításával kapcso­latban hangzottak el. Rámu­tatott. az Állami Biztosító legutóbbi intézkedésével az volt, a cél, hogy megteremt­sék a biztosítási díjak, a kockázat és a kártérítés összhangját. Ez az intézke­dés sok szövetkezetben több­letkiadást jelentett, de meg kell érteni, hogy a bizton­ságot önbiztosítással nem le­het jól megoldani. Az utób­bi években elszenvedett ter­mészeti csapások szolgáltak, erre szomorú tapasztalattal: A termelőszövetkezetek II. országos kongresszusa pénte­ken folytatja munkáját. rnárcius 12­lYdlrODdll én összeült az arab államok szövetségé­nek első nemzetgyűlése. A közel másfélszáz milliós arab nemzet újabb lépést lett te­hát — az egységes nemzetté- válás leié. ■Az Arab Köztársaságok Szövetsége — tagjai egyelőre az Egyesült Arab Köztársa­ság, Líbia és Szíria — nem első kísérlete az araboknak arra, hogy egységes államba tömörülve próbálják meg­oldani a térség egész világot érintő, nagy kérdéseit. Ami­kor az egyiptomi királyt megdöntő 1952-es katona­tiszti forradalom eredménye­ként Nasszer ezredes és tár­sai vették át a legnépesebb arab ország politikai irányí­tását, nyilvánvalóvá lett min­denki előtt, hogy az a forra­dalom nem kizárólag egyip­tomi forradalom — arab for­radalom, olyan, amely egy politikailag érett nemzet ön­tudatra ébredésének eredmé­nye, s amelynek elsődleges feladata az arab egység meg­teremtése lesz. A Szuezi-csulorna államo­sítását követő konfliktus- sorozat, az angol—francia- izraeli támadás Egyiptom el­len, az 1956 nyarán Szíria és Törökország között kialakult helyzet egymás mellé állította a két országot. 1958-ban meg is alakult az Egyesült Arab Köztársaság, majd később néhány évig számon tartot­tunk egy Egyesült Arab Ál­lamok nevű államszervezetet is, ami úgy .jött létre, hogy az imám uralmát megdöntő Jemen csatlakozott a két em­lített országhoz. Az USA li­banoni intervenciója, Algéria 1962-ben elnyert független­sége, mind-mind indítékul szolgáltak az arab egység ki­alakításához. Az, hogy be kellett következni a líbiai változásoknak egy új állam­szövetség megalakulásához — bonyolult és kényszerű poli­tikai események sorozatának eredménye. Egyiptomban köztudomá­súan évekig ENSZ-haderő állomásozott, biztosítván az arabok és az izraeliek közötti békét. Ezenkívül az országot erősen befolyásolta külkap- csolatai fejlesztésében sereg­nyi megoldatlan gazdasági probléma. Az arab egység gondolata, a gondolat meg­valósításának kísérlete ebből az országból származik — nem csodálkozhatunk tehát rajta, hogy a fenti okok miatt jnég Nasszer elnöknek sem sikerült életképes állam- szövetséget létrehoznia. Az arab egység kérdése egyéb­ként nem Egyiptomon múlott. Vegyük csak számításba az arab országok közé sorolható Szudán napokban lezárult másfél évtizedes belháború- ját, Tunézia közismert és gyakran hangoztatott Ame­rika - ba rá tsá gát, Marokkónak sajátos helyzetéből adódó különállását, (..A marokkói határtól háromezer kilomé­terre dörgő fegyverek hang­ja Rabatban nem hallatszik” mondotta II. Hasszán ma­rokkói király az arab—izraeli háborúval kapcsolatban az egyik francia polgári lap munkatársának.), Algéria es Irak belpolitikai változásait. A tulajdonképpeni egység- törekvések csak a líbiai for­dulat, Kadhafi ezredes ura­lomra,jutása után kerültek újra előtérbe. Ez is természe­tes, mivel az amerikai és an­gol tőke függvényének te­kinthető, felvonulási terület­nek használt korrupt mo­narchia megdöntésére terüle­tileg is lehetőséget, teremtett, egy új arab államszövetség kialakításához. Az egy nyelven beszélő, nagyjából egységes történel­mi múltú arabok ma tucat­nyi országban élnek. Az egy­kori „hatnapos háború” — majdnem öt éve tart. Közben az arab világ elvesztette leg­tekintélyesebb politikai veze­tőjét, Nasszert. Lassan ugyan, de kezdenek konszolidáltabb formát ölteni a palesztinai meneküllek mozgalmai. Ugyanakkor az arab világ elérkezett egy olyan történel­minek nevezhető pillanathoz, amikor az egész világon egy­re növekszik a tiltakozás az izraeli agresszió ellen, s nő az arab országok nemzetközi tekintélye. A háborús állapo­tok a Szovjetunió és a szo­cialista országok segítségével egyre elviselhetőbbé válnak az Izraellel szomszédos or­szágokban, s az anyagi lehe­tőségei is megnövekedtek az utóbbi két évben az észak­afrikai államoknak — az asz- szuáni gát megépítésével, a líbiai olajjövedelem naciona- lizálásával, s nem utolsósor­ban a nagy nemzetközi segít­ségadással. A pillanat tehát — kedve­zőnek látszik. Az államszö­vetségbe tömörült három or­szág — belpolitikai helyzetü­ket tekintve — ma kétség­kívül az arab világ három leghaladóbb állama, bár nem árt megjegyezni, hogy az ál- laméletben jól látható kü­lönbségek mutatkoznak az összehasonlítás során. Az ál­lamszövetség alapját tulaj­donképpen az arab népek egyesülési vágyán és törek­vésén kívül az képezi, hogy a három ország elérkezettnek látja az időt- arra, hogy egy­séges fellépéssel, egy állam keretei között rendezze a térség immár negyedszázados problémáját' — az arab—• izraeli konfliktust. Érdékes módon egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Izreal részéről meg-megújjuló agresszivitás milyen nagy és pozitív hatást gyakorol az arab népek egy­ségének kialakulására. I . ...I a ténnyel, hogy az Arab Köztársasá­gok Szövetsége elnöki taná­csán kívül megalakult az új állam első parlamentje is — egy igen fontos, remélhetőleg pozitív eredménnyel záruló történeti folyamat érkezett el fontos fordulópontjához: a mások által szított ellensé­geskedés megteremtette a magvát egy nagy nép jöven­dőbeli egységének. Értekezlet az élelmiszergazdaságról Értekezletet hívott össze tegnap, március 30-án, csü­törtökön délelőtt Fejes Lász­ló, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnökhelyette­se. Az értekezleten a járási pártbizottságok gazdaságpoli­tikai osztályvezetői és a járá­si tanácsi hivatalok mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályvezetői, valamint a te­rületi tsz-szövelségek képvi­selői vettek részt. Az értekezletet Lipcsey At­tila, s megyei tanács mező­gazdasági és élemezésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Ezután Fejes László, a megyei tanács el­nökhelyettese tartott előadást az élelmiszergazdaság 1972. évi termelési és műszaki fej­lesztésének helyzetéről, vala­mint feladatairól. Fejes Lász­ló elmondotta, hogy az or­szág élelmiszergazdasága tel­jesítette, néhány területen túlteljesítette 1971. évi tervét. A mezőgazdasági termelés bruttó értéke 1971-ben rekor­dot ért el. Az össztermelés­ből az állattenyésztés 46 szá­zalékkal részesedik — a ter­vezett. 43 százalékkal szem­ben. A mezőgazdasági terme­lés alapján az. élelmiszeripar is túlteljesítette 1971. évi ter­vét. A jelentős fejlődés és szín- vonalnövekedés ellenére ked­vezőtlen jelenségek is van­nak. Gondokkal küzdünk — Borsod megyében is — a cu­korrépa, a dohány, a zöldség­félék termesztésében és a szarvasmarha-, valamint a juhtenyésztésben. Átfogó, or­szágos intézkedések hatályba léptetése váll szükségessé. A negyedik ötéves terv cél­kitűzéseivel összhangban az, állattenyésztési ágazal. azon belül a szarvasmarha-te­nyésztés fellendítése a fő fel­adat. Az értekezlet részvevői több fontos kérdésben szóltak hozzá Fejes László előadásá­hoz. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője több fontos gazdasági és gazdaság- politikai problémára hívta fel az értekezlet részvevőinek fi­gyelmét. (sz. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom