Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-31 / 77. szám

Vv jy NrtWCPROLEIARJAI, EGYESÜLJETEK Kilián lakótelep — 1972 A MAGVAR SZOCIÁLIS! A MUNKASPAR F BORSOI1 MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK I. MMA XXVIII. évfolyam. 77. szám Ára: SO fillér ’élitek, 1972. március 31. Tanácskozik a kongresszus Az Országház kongresszu­si termében csütörtökön reg­gel Hovodzák István, a ci­bakház! Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke nyi­totta meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek II. or­szágos kongresszusának má­sodik napi munkaértekezle­tét. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál. az El­nöki Tanács elnöke, vala­mint Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, továbbá a kormány több tagja, a TOT-elnökség tag­jai, á Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának, a hazai szövetkezeti testvérszövetsé­geknek vezetői, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek több veteránja, megyei ve­zetők. tudósok. írók es je­lentős közéleti személyisé­gek. Az elnöklő Hovodzák Ist­ván felkérésére Potyondi Ottó, a csornai Petőfi Tsz elnöke, a mandálumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette a kongresszus elé a bizott­ság jelentését, amely szerint c fontos tanácskozáson vala­mennyi, tehát 442 küldött megjelent. A statisztikai adatok szerint a küldöttek­nek 78.1 százaléka férfi, és 21,6 százaléka nő. Fehér Lajos beszéde A szerdai vita során szó­lalt fel Feliér Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. A beszéde elején atadta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága es a forradalmi munkás-pa­raszt kormány üdvözletét a termelőszövetkezetek II. or­szágos kongresszusának, a kongresszus minden részve­vőjének, es a jelenlévőkön, keresztül a mezőgazdasági szövetkezetek több mint egy­milliós tagságának. A továbbiak során arról a jelentős fejlődésről beszélt, amelyet a két kongresszus között értek el a mezőgaz­dasági szövetkezetek, öt év elteltével megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a szö­vetkezeti parasztság jól sá­fárkodott a lehetőségekkel, s ennek eredményeként jelentősen fejlődött a tsz-ck gazdasági tevé­kenysége, tovább erősö­dött a szövetkezeti pa­rasztságunk társadalmi tudata, népi államunk politikai alapja, a mun­kás-paraszt szövetség. A párt X. kongresszusa határozatának megfelelően egy sor intézkedés történt az egész szövetkezeti moz­galom es ezen belül a tsz- mozgalom lovábbfejlesztése érdekében. A múlt évben szövetkezeti mozgalmunk igen jelentős eseménye volt az egységes szövetkezeti tör­vény megalkotása. Ez a tör­vény tartalmazza és össze­foglalja az egész magyar szövetkezeti mozgalom mű­ködésére és gazdálkodására vonatkozó alapelveket és jogszabályokat. Fehér Bajos ezután ki­hangsúlyozta, hogy a mező­gazdasági termelőszövetke­zetekben a termelés korsze­rűsödött, számos területen iparszerűvé vált. javult a munka termelékenysége, nőit az egy foglalkoztatottra jutó teljes termelési érték. A mezőgazdasági terme­lés ma több mint 50 szá­zalékkal meghaladja a felszabadulás előttit. Az általános és szembetűnő fellendülés mellett néhány területen azonban akad még kellemetlen, az össztársadal­mi érdekeket sértő, bosszan­tó lemaradás, sót visszaesés is. Így például a cukorrépa, a dohány és a zöldség vetésterüle­te csökkent. A szarvas­marha-tenyésztés visz- szaesése bizonyos mér­séklődés mellett ma is tart, ami népgazdasági­kig rendkívül aggasztó. Az európai konvertibilis piacon exportcikkeink között pedig az első helyen áll az elő marha és a marhahús. Nem alakul kedvezően a tej­termelés, és a -felvásárlás sem. Ennek következtében néhány évvel ezelőtt még vajhegyeink voltak, ma im­portálunk. Ügy gondolom — jelentette ki az előadó —, helyesen tenné a kongresszus, ha m i ndezekre nyomatékosan felhívná a közös gazdaságok figyelmét. Ne csak a gyors ütemben korszerűsített üzem­ágakban növeljék a terme­lést, hanem a munkaigényes és zömében hagyományos technológiával, kézi erővel termelő ágazatokban is. A szövetkezeti gazdálkodást még erőteljesebben felfelé ivelően kell fejleszteni a kö­vetkező években. Ennek fő útja továbbra is a bellcrjesílés, az in­tenzív gazdálkodásra tö­rekvés, és a hatékonyság fokozása legyen. A Minisztertanács elnök­helyettese a későbbiek során a termelőszövetkezeti beru­házások kérdésével foglalko­zott. Felhívta a figyelmet, hogy a beruházási döntése­ket a jövőben nagyon ala­posan elő kell készíteni. Majd az anyagi-műszaki el­látottság problémájáról szólt. A kővetkezők során a -ház­táji gazdaságok termelésé­nek segítésére és jobb meg­szervezésére hívta fel a fi­gyelmet. Fontos termelési és ellátási érdekek fűződnek ahhoz is. hogy a termelő­szövetkezetek ne csak a szűk értelemben vett nö­vénytermesztést, állatte­nyésztést és kertészetei fej­lesszék. hanem az azokhoz vertikálisan jól kapcsolódó ipari szolgáltatást, feldolgo­zást és közvetlen értékesí­tést is. Szövetkezeti parasztságunk alapvető érdeke a közös va­gyon gyarapítása. Jelenleg a lsz-ek jövedelmük 24—23 százalékát fordítják felhal­mozásra, 75—76 százalékát pedig fogyasztásra. Ez az arány megfelelő. A szövet­kezetek jól felfogott érdeke, hogy fokozatosan akkora ' biztonsági tartalékot képez­zenek. amelyből az adolí év eredményétől függően, sziik- ség szerint- meríthetnek. A párt és a kormány - j szívből üdvözli és támo­gatja a TOT beszámoló­jának azt az indítvá­nyát, hogy a mezőgazda­sági termelőszövetkeze­tekben is vezessék be cs rendszeresítsek a kölcsö­nös támogatási alap képzését. Az első országos tsx-kong- resszus óta mélyreható vál­tozások történtek a szövet­kezeti útra tért parasztság életszínvonalának alakulásá­ban. Az egy lőre jutó pa­raszti reáljövedelem az utób­bi 2—3 évbeyi utolérte a munkásokét. Ez a jövede­lem jó életkörülményeket biztosít. Az előadó ezután szóvá tette, hogy egyes ter­melőszövetkezetekben jó ter­mésű évek után olyan ma­gasra tornásszák az cgv tag­nak kiosztható személyi jö­vedelmet. hogy annak ma­gas szintjét átlagos években huzamosan nem képesek fenntartani. Ez össztársadal­mi szempontból is problé­mákat okoz. A jövőben na­gyobb mértéktartást javaso­lunk — mondotta Fehér Lajos. A Minisztertanács el­nökhelyettese foglalkozott a nyugdíjkorhatár és a szo­(Folylatás a 2. oldalon) Mai számunkból: Ivét város színháza (4. oldal) Rádió- és lv- műsor (6. oldal) Rovatunk postájából (7. oldat) Üdvözlet Moszkvából Ünnepi megemlékezések íelszabadulási évfordulónkról A Moszkva környéki Ku- pavnai Finomposztógyár dol­gozói szerda este ünnepi ba­rátsági nagygyűlés keretében emlékeztek meg hazánk fel­szabadulásának 27. évfordu­lójáról. Ennek a több mint 150 éves múltra visszatekintő patinas nagyüzemnek a szovjet pia­con keresett kiváló textilter­mékei mellett több „magyar nevezetessége” is van. A Ku- pavnai Finomposztógyár an­nak idején az elsők között lépett be kollektív tagként a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saságba. A gyár szocialista munkaversenyben áll a győri és csepeli textilesekkel. Végül pedig az ünnepi nagygyűlés szónokai, köztük Jerofejev vezérigazgató, valamennyien büszkeséggel beszéltek arról, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára két alkalommal is vendégük volt az utóbbi évek. ben. Az ünnepség résztvevői Magyarország felszaoaduia.Sa­na k évfordulója alkalmából testvéri üdvözletüket küldték Kádár János elvtársnak, a Csepeli Finomposztógyár és a győri Richards-müvek kollek­tívájának. s az egész magyar népnek. A gyár művelődési palotá­jában megtartott ünnepségen jelen voltak a moszkvai vá­rosi pártbizottság, a moszk­vai területi pártbizottság, va­lamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezető kép­viselői. A hagyománynak megfelelően a kupavnaiak meghívták a Magyarország felszabadításáért vívott har­cok sok szovjet veteránját, köztük Ivan Zamercev tá­bornokot. Budapest felszaba­dulás utáni első szovjet vá­rosparancsnokát. KiiSÉíözplés a KISZÖV-ben — .4 szövetkezeti ipar az elmúlt évben is a párt és a kormány célkitűzéseinek: megfelelően fejlődött. Nőtt a munka hatékonysága, erősö­dött a gazdasági tevékeny­sége, jelentősen kivette a ré­szét a társadalmi munka- megosztásból. A szövetkeze­tek hozzájárultak a lakos­ság szolgáltatási igényeinek kielégítéséhez, a választék bővítéséhez. A szövetkezetek- termelése országosan 8 száza­lékkal növekedett. Váradi László, az OK1SZ főosztályvezetője kezdte így felszólalását tegnap, a KI- SZÖV-ben tartott küldött­közgyűlésen. A tanácskozást Koltai Zoltán, a K1SZÖV el­nöke nyitotta meg. Bognár László, a KISZÖV elnökhelyettese elmondotta, hogy az országos eredmé­nyekkel, s a korábbi dina­mikus fejlődéssel ellentét­ben Borsod Ipari szövetke­zetei nem fejlődtek a kívánt mértékben. Az 1969. évi 10.9, a következő évi 20,2 száza­lékos fejlődéssel szemben — a gazdálkodás fő arányaira jellemzően — 0,6 százalékos csökkenés következett be. Ez összefüggésben van a termelés szerkezetében tör­tént jelentős változással. Lényeges változás van az értékesítésben. Az áruterme­lésben 4,1 százalékkal csök­kent a belkereskedelmi szál­lítás, ugyanakkor' — kiug­róan — 15 százalékkal nőtt az export. örvendetesen csökkent a közületi, s 9.3 százalékkal nőtt a lakossági építés. Ellentétes tendencia mutatkozik a lakossági szol­gáltatásban. 4.6 százalék a visszaesés. Csökkent az igény a hagyományos, s nőtt a ki­emelt szolgáltatásban. A sza­bályzók hatására az előző évinél jóval kisebb mind a fejlesztési, nnnd a részese­dési alap. A vitában elhangzott: az ipari szövetkezetekben ele­mezni kell az ütem csökke­nésének okát. A jövőt ille­tően nem a volumen növe­lése a cél, hanem a belső erők jobb hasznosítása. Gyor­sítani kell a beruházásokat; olyan fejlesztésre van szük­ség. amely azonos színvona­lú a szomszédos országoké­val. Fokozottabban kell át­lóm! az extenzívről az in­tenzív fejlesztésre. Az elmúlt év januárja óta a kölcsönös fejlesztési alap a KISZÖV hatáskörébe ke­rült. Az elmúlt évben 12.1 millió, s a tegnapi küldött­közgyűlésen 39 millió forint sorsáról döntöttek. Visnyov- szky Károly, a KISZÖV osz­tályvezetője elmondotta, hogy elsősorban az olyan szövet­kezetek támogatására készí­tettek javaslatot, amelyek­nek fejlődését a tanácsszer­vek is fontosnak tartják, és anyagilag támogatják. A fejlesztésre a helyi tanácsok 10 millió forintot adtak, leg­nagyobb mérvű e támogatás a Hegyalján, és így a leg­több összeget az itteni szö­vetkezetek kapták. E tanácskozáson az új szö­vetkezeti ágazati törvény szellemében módosították a szövetség szervezeti szabály­zatát. Ennek alapján az ipa­ri szövetkezeteknél elhagy­ják a ..kis” és a „termelő” jelzőt. Az alapszabály a szö­vetség magasabb színvona­lon való működését teszi le­hetővé. A korábbi vezetőség helyett az elnökség veszi át a szerepet, s havonta tár­gyalja meg a legfontosabb tennivalókat. Csorba Barna A Lenin-renddel kitünte­tett Moszkva környéki nagy­üzemben megtartott barátsáss esttel megkezdődött felszaba­dulásunk évfordulójának szovjetunióbeli ünnepségsoro­zata. Hazánk felszabadulásának 27. évfordulójáról országszer­te megemlékeznek az általá­nos- és középiskolákban, az egyetemeken és főiskolákon is. Az alsó- és középfokú tan­intézetek többségében a tava­szi szünet előtti utolsó taní­tási napon, szombaton ren­deznek műsoros ünnepséget. A megemlékezést sok helyen ünnepélyes kisdobos- és út- töröavatással kötik egybe. Azok az úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek. amelyek a felszabadító harcok és az el­lenállás hőseinek nevét vise­lik, kegyelettel adóznak név­adójuk emlékének: megko­szorúzzák példaképeik em­léktábláit. sírjait. Tisztelettel adóznak a fel- szabadulás emlékének az egyetemek, főiskolák diákjai is. Az ünnepségek többségét _ pénteken tartják, számos he­lyen kitüntetéseket nyújta­nak át azoknak az oktatók­nak. hallgatóknak, akik mun­kájukkal kiemelkedő ered­ményeket értek el ' Mezőgazdasági összeírások Tizennyolcezer kérdezöbiz- tos lát szombaton munkához, hogy a Központi Statisztikai Hivatal megbízásából már az ünnepek alatt felkeresse azoknak a családoknak egy részét, amelyek a mezőgaz­dasági nagyüzemeken kívül növénytermesztéssel vagy ál­lattenyésztéssel foglalkoznak. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak az egész világ­ra kiterjedő mezőgazdasági összeírásához kapcsolódó, több mint kétéves munka el­ső fázisaként április 1. és 15. között kétmillió háztartást keresnek fel, s összeírják többek között, hogy azok mekkora ráfordítással meny­nyi terméket állítanak elő. mennyit fogyasztanak el eb­ből és mekkora az áruter­melésük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom