Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-26 / 73. szám

/ 1972. márc. 26., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 „Hivatástudattal A 1 M1 / r dolgozunk Misko leéri’ Az elnök es a varos Bürokrácia és ellenszere Miskolc. Magyarország második legnagyobb és leg­jelentősebb városa. Lakosságának száma és ipara ré­vén közvetlen Budapest után következik. Tipikus pe­remváros, ott terül el, ahol a Biikk-hegység végső nyúlványai érintkeznek a nagy magyar Alfölddel. (Mis­kolc című könyv, 1 Nem sokkal múlt hét óra. A Tanácsház tér megszokott reggeli életét éli. A városi tanács épületének udvara még csendes. A hivatal 8 órakor kezdődik, de az el­nök szobájában már ég a lámpa. — Ilyenkor reggel a hi­vatalos munkakezdés előtt nyugodlabban lehet dolgoz­ni. Később aztán egyre job­ban sűrűsödik a program — mondja Bárczi Béla, Mis­kolc megyei jogú város Ta­nácsának elnöke, aki immár egy esztendeje tölti be e magas tisztet. Nem panaszkodik, pedig tudom, hogy nincs könnyű dolga. De ő azok közé tar­tozik, akik szeretik a nehéz feladatokat. Emlékszem, 27 éves volt, amikor Ózdon az egyik legnagyobb gyáregység főmérnöke lett, s talán a'leg- nehezebb időkben, 195G ok­tóberének vihara után állí­tották az LKM martinacél­művének élére. Dolgozott, s közben tanult, diplomákat szerzett. — Miskolc rendkívül dina­mikusan fejlődő munkás vá­ros, súlyos örökségekkel. — Hogy mi a legnehezebb dolog? — kérdezi, s mind­járt válaszol rá: — a város komplex fejlesztése. Kelle­nek a lakások, több mint 10 ezer igényt tartunk nyilván. De szükség van kommuná­lis. szociális, egészségügyi és kulturális létesítményekre, szűkösek és rosszak az út­jaink, s egyre jobban fogy a vízkészlet. Pedig évről év­re óriás összegeket költünk a város fejlesztésére. Érdekes összehasonlítani, hogy a harmadik ötéves tervben 2,2 milliárd forin­tot kapott a városi tanács Miskolc fejlesztésére. A ne­gyedik ötéves tervben ez az összeg 5,2 milliárd. Mégis kevés. Még mindig a lakás... — ,4 házgyár valósággal ontja termékeit. Évente va­lóságos városnegyedek épül­nek, mégis kevés a lakás... — Ez így van. Miskolcon ma is a legnagyobb gond a lakás. Azok, akik eljönnek a fogadónapokra, szinte 85 százalékuk lakásproblémák miatt keres fel. Őszintén meg kell mondanom, a pa­naszok többsége jogos. Igen súlyos gondokkal jönnek az emberek, és látszik, megér­tik a város nehézségeit is. — Mennyi lakás készül el az idén? — Ezerhétszáznyolcvanat adunk át tanácsi erőből, de ezen kívül is épülnek laká­sok. Viszont sok, régi, el­avult épületet kell „szanál­ni” és az új bérházaknak is fel kell szabadítani megfe­lelő területet. Ez nagyon költséges dolog. Segítőkész üzemek — Miskolc életében és a város fejlődésében rendkívül fontos szerepe van a nagy­üzemeknek. Miként segítik a város üzemei a tanácsol, ho­gyan vesznek részt a város gondjainak enyhítésében? — Jó kapcsolata van a vá- rósi tanácsnak és a kerületi hivataloknak is az üzemek vezetőivel, munkásaival. Se­gítenek a tanácsi feladatok megoldásában. Legutóbb például a Lenin Kohászati Művek nagy terhet vállalt a vasgyári kórház szülészeté­nek rekonstrukciója során. Sokat segített mint kivitele­ző is. Az LKM és a DIGÉP segítségével akarjuk megol­dani a kórház további fej­lesztését, és korszerűsítését. Ebben az ügyben már meg­történtek a kezdeti lépések. Szép példa volt az LKM és a DIGÉP segítsége a DVTK stadion átépítése során, most pedig azon fáradozunk, hogy a környéket is rendezzük, és újabb létesítményekkel gaz­dagítsuk, egyfajta sport­kombináttá fejlesszük az ot­tani sporttelepet — válaszol­ta a tanácselnök. Korábban magam is hal­lottam, hogy a gyermekin­tézmények építésében is so­kat segítenek az üzemek. Az LKM augusztus 20-ra akarja átadni az új óvodát a Vas­gyárban. Részt vállalt a két gyár az újdiósgyőri vásár- csarnok építésében is. A Diósgyőri Papírgyár saját fejlesztési alapjából szép óvodát épít. Közös beruhá­zásban tervezik a negyedik, ötéves tervben a vasgyári művelődési ház felépítését, ezen kívül jelentősen növe­lik a bölcsődei és óvodai férőhelyeket. — Az LKM nagy szerepet vállalt a város távfűtésében. Nemcsak együtt munkálko­dik velünk, hanem együtt fejleszti lehetőségeit "»a város igényeivel. Napjainkban is a kohászat fűti a Győri kapui új lakótelepet, s onnan ér­kezik majd meleg az össze­kötő városrészbe és a bel­városba. Később pedig az Avas-dél lakótelepen mint­egy 5 ezer lakás fűtését ter­vezzük, hasonló módon. Az üzemek segítőkészségé­nek- számos példáját emlí­tette a városi tanács elnöke. Mindez azt bizonyítja, hogy a város és a gyárak között valóban olyan kapcsolat, olyan együttműködés alakult ki. amely kedvezően hat Miskolc holnapjára. Két lő irány - V közlekedésben — A város útjai már most is túlzsúfoltak. Csúcsforga­lomban nehézkes a közleke­dés. Milyen elképzelések vannak a közlekedés fejlesz­tésére? — Közismert, hogy Miskolc földrajzi adottságai miatt két fő irányban bonyolítja le a közlekedést. Az egyik ilyen a kelet—nyugat, a másik pedig az észak—dél. A negyedik öl­éves tervben el kell készíteni a városközlekedés fejlesztési tervét, melyre a KPM-mel közös pályázatot írunk ki. A város belső közlekedési for­galmi rendjének kapcsolód­nia kell az országos forgal­mi rendhez. Ez érinti a .')-as út korszerűsítését is. Miskolc területén feltétlen szükség van tehermentesítő utak építésére. Már eddig is igen sok észrevétel, javaslat érkezett a közlekedés korsze­rűsítésére, a város lakóitól és a szakemberektől egyaránt. Vannak, akik kéregvasúttal akarják megoldani a közle­kedést, mások viszont a ma- gasvasút mellett, kardoskod­nak, Ezt alaposan meg kell gondolni. Egyébként a köz­lekedésépítő vállalattal igen jók a kapcsolataink, sokat segítettek az elmúlt évben is. Vállalásaikat általában túlteljesítették. Igaz, vezér- igazgatójuk, Valkó Márton egykor városunkban élt. — Ezek a távlatok szépek. De mi várható a közeljövő­ben? — Elsősorban a jármű­park fejlesztésével és korsze­rűsítésével, újabb csuklós jármüvek beszerzésével és forgalomba állításával, va­lamint a központi közleke­dési telep felépítésével akar­juk javítani Miskolc közle­kedését. Sajnos, mindez 1975-ig lényeges javulást aligha hoz. Viszont a meg­levő lehetőségek célszerű kihasználásával, esetleg a di­ósgyőri villamosjárat meg­hosszabbításával enyhíthet­jük a gondokat. Komfort cs vízíooyaszíás — A bükki források évti­zedeken ál jól szolgálták a város vízellátását. A csapa­dékszegény téli hónapok után mégis korlátozni kelleti a vá­ros vízfogyasztásáig — Rendkívül megnöveke­dőn Miskolc vízfogyasztása az utóbbi években. Ezt sta­tisztikai adatok bizonyítják. S az új lakótelepek építésé­vel, a komfortos lakások szá­mának növekedésével tovább emelkedik a vízfogyasztás. Éppen ezért az illetékes szak­minisztériumokkal pályáza­tot ütünk ki a város távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozására. Normális kö­rülmények között — tehát ha nincs aszályos időszak — ma még fedezhetjük Miskolc vízigényét. De a jövőt figye­lembe véve mindenképpen elébe sietünk a gondoknak. Nem titok az sem. hogy ro­hamosan növekszik az egy főre jutó vízfogyasztás. Ez is együttjár a kényelmesebb, komfortosabb lakásokkal. Er­re is fel kell készülnünk, ezért, tervezünk az arnóti csúcsvízmű és a felsőzsolcai vízmű adta lehetőségekkel. A Magyar Hidrológiai Tár­saság tagjai társadalmi mun­kában is sokat segítenek, ku­tatják a Bükk karsztvizeinek hasznosíthatóságát. Tv-stúdió cs humán egyelem — Sok szó esik mostaná­ban Miskolc humán jellegé­nek erőstíéséröl. Mi a véle­ménye erről a városi tanács elnökének? — Miskolc munkásváros, de ez nem zárja ki, sőt igényli a város humán jellegének erősítését. Sajnos, elég szű­kösek a lehetőségeink, ismer­tek a Herman Ottó Múzeum gondjai a szimfonikus zene­kar elhelyezése lassan már örökzöld téma. Szükség volna a műszaki egyetemen kívül humán jellegű főiskola, vagy’ tudományegyetem kihelyezett tagozatának működtetésére is, s hadd említsem meg, ebben is segítenének a város üze­med. Szó van róla, hogy’ a televízió létrehozza a miskolci stúdiót, de az ezzel járó épí­tést. a városnak kell átvállal­nia. Idegenforgalom, műemlékvédelem — Növekedett a város ide­genforgalma. is az utóbbi idő­ben. A szállodugondok azon­ban nem enyhültek... — Az idegenforgalom nö­vekedése összefügg azzal is, hogy Miskolcon több jelentős műemlék van. Az idegenfor­galom növekedése - viszont a szállodaipar és a vendéglátás fejlesztését igényli. Minden­képpen enyhíti a gondokat, hogy rövidesen elkészül Mis­kolc-Tapolcán a Junó-szálló és a negyedik ötéves tervben tervezzük s megkezdjük a Sportszálló építését. Taní­tási szünetekben a diákszál­lókat és az egyetemi kollégi­umot is átadjuk az idegen- forgalomnak. Beszélt Bárczi elvtárs ar­ról is, hogy a tanács mily sokat tesz a szabad idő cél­szerű felhasználósáért. Ezt célozza a Fiatalok Miskolcérl — Miskolc a fiatalokért moz­galom, melynek máris nagy­szerű eredményei vannak. A város külterületein létreho­zott kertszövetkezetek nem­csak az aktív pihenést szol­gálják. hanem hozzájárulnak a zöldség- és gyümölcster­mesztés növeléséhez. A jövő­ben napirendre tűzik a für­dők és strandok fejlesztését, korszerűsítését, ennek egyéb­ként máris vannak kedvező jelei elsősorban Miskolc-Ta­polcán. Szó van az egyedül­álló történelmi miliőben fek­vő várfürdő korszerűsítésé­ről csakúgy, mint újabb ját­szóterek. parkok és zöldöve­zetek létesítéséről. A tanács pedig gazdája e városnak, s hadd idézzem a tanácselnök szavait: hivatás­tudattal kell dolgoznunk e városért. A tanács apparátu­sának nem uralni, hanem szolgálnia kell Miskolcot. Paulovils Ágoston A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényei gazdag programot kínálnak a jövő héten a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak. Ked­den délután Dojcsák .lános, a megyei pártbizottság titká­ra Borsod megye iparának 1945 utáni fejlődéséről és a IV. ötéves terv ipari célki­tűzéseiről tart: előadást. Ugyanazon a napon történel­mi vetélkedő lesz az iskolá­ban. Szerdán Fejes László, a megyei tanács elnökhelyet­tese foglalja össze megyénk mezőgazdaságának 27 éves fejlődését és ötéves tervünk céljait A következő napon, csütörtökön iskolabál lesz a Hámor étteremben, pénteken a Népek hazája, nagyvilág című UNESCO-előadássorozal következő előadására kerül sor a Rónai Sándor jegyei Művelődési Központ színház­termében. Föld nem marad vételien... m - 11 4 m Él Fotó: Laczó József j.,archotc Parkinson, az angol bürokrácia tapasztalt is­[\ merője azt. vallja, hogy a bürokrácia növekedésének törvénye elemi erővel érvényesül, s nekünk nincs más dolgunk, mint regisztrálni, milyen gyorsan nő a gyom. E- gondolatot elég gyakran megfogalmazzák különböző ösz- • szejövetelen a munkások, a tsz-parasztok csakúgy, mint az értelmiségiek. Bizonyítják ezt az elmúlt évi munkát értékelő párttaggyűlések jegyzőkönyvei, a termelési tanácskozásokon, a tsz zárszámadó közgyűlésen elhangzott felszólalások. Jó, hogy szóvá teszik a bürokrácia elleni hadakozást a legkülönbözőbb fórumokon, mert bizon.v valljuk be őszin­tén, a helytelen ügyintézés, a lélektelen papirszemlélet, a keresztbe futó egyeztetések még sok borsot törnek mindany- nyiunk orra alá. Sok ember ma még irtózik a bonyodalom­mal járó ügyintézéstől, a felesleges papírmunkától, a hiva­talos szervek látogatásától. Kevés oly’an ember van társadal­munkban. aki ne tudná bizonyítani, hogy okos, hasznos ja­vaslatok hogyan vesztek el a bürokrácia útvesztőjében. Arra is számos példa van, hogy a bonyolult és szükséglétén visszaigazolási rendszerek, az ügyek úgynevezett huza-voná- ja mennyivel lelassítják a fontos döntések meghozatalát. Még elgondolni is rossz, hogy mennyi energiát, erőt emész­tenek fel a túlbuzgóság néha rögeszmévé való szálai. Ezért kell hát időnként újra és újra felvetni, vagy ha úgy’ tetszik, harcot kezdeményezni a bürokrácia ellen. E kezdeményezés­nek, harcnak azonban nem lehetnek kampányszerű vonásai, másszóval e feladat megoldását nem tekinthetjük „tűzoltó- munkának”. Milyen hasznos tanácsol: lehet adni a bürokrácia megféke­zése érdekében? Elsősorban azt, hogy a bürokrácia elleni harc fö területének ne a jelenséget, hanem kiváltóját. ol;o- zóját kell tekintenünk. E küzdelem módszerei kinek-kinek birtokában vannak, hiszen minden szintű vezető, legyen az tanácsi, üzemi, ismeri a bürokrácia kinövésének olyan okait, mint a hatáskörök elhatárolatlansóga. a legjobb döntésekhez szükséges eszközök és információk hiánya, valamint az ér­vényes közgazdasági kategóriák hibás volta, az ebből fakadó helytelen nézetek stb Hol hatnak ezek a nézetek? Különö­sen olyan vállalatoknál, intézményeknél, tanácsi hivatalok­nál, ahol a vezetők elnézőek. Az ilyen helyeken a körül­mények szükségszerűen kitermelik az egyeztetéseket, a papi­ros-vitákat, s állandóan bele kell avatkozni az üzemi hiva­tali élet részletproblémáinak megoldásába. Formális ügyirat- kezelés színvonalára süllyednek a dolgok, bürokrácijává fajul­nak a vezetési gyakorlatok. Ez pedig azt eredményezi, hogy’ a mindennapi munka során helytelen gyakorlat lesz a helyes törekvésekből. Ezért kell hangoztatni, hogy’ helyes szem előtt tartani a bürokrácia csökkentésének, megszüntetésének alapvető feltételeit, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy legyenek jól szervezett információk, alaposan kimunkált döntési lépcsők és precízen szétválasztott hatáskörök. Így, csakis így’ születhetnek ésszerű döntések, olyan intézkedések, amelyeket megnyugvással fogadnak a dolgozók, azok, akik bizonyos intézkedésekben már eleve a „mumust” látják, A bürokrácia zavaró tényezőit tehát ki lehet, és ki kell iktatni az élet minden területén. Persze, könnyebb ezt mon­dani, leírni, mint meg is valósítani. A vezetők azonban, ha komolyan veszik c célkitűzést, sokat tehetnek. S hogy ez így legyen, nem szabad visszariadni a felelősségre vonástól, s az esetleges fegyelmi büntetésektől, a pénzbeli fenyítéstől sem. Persze, ezzel a módszerrel sem lehet egyik napról a má­sikra csodákat elérni. Mindannyian jól tudjuk, hogy a bü­rokráciával szemben mily régóta hadakozunk, s még ma is azt kell írjuk: nincs minden rendben. Ezzel azonban nemcsak mi, magyarok vagyunk így. Más országokban, akár Keletről, akár Nyugatról van is szó, mindenhol megtalálható a bürokrácia, ha nem is egyforma szinten. Több országban megszüntetése érdekében alkalmaznak egy' olyan gyakorlatot, mely szerint a vállalatoknál egy szakember, akinek nincs se íróasztala, se. irodája, egész nap járja a műhelyeket, gyűjti a tapasztalatokat, s a műszak végén jelentést tesz a főnök­nek: hol, mit lehetne változtatni, hogyan lehetné az üzemi bürokrácián csökkenteni. Nem ártana nálunk is alkalmazni e módszert, ha nem is mindjárt úgyT, hogy' egy embernek ne legyen más munkája, csak ez, hanem úgy, valaki hetente egy napot, töltene ilyen munkával. A bürokrácia tehát még ma is fellelhető üzemeinkben, intézményeinkben. Hogy múlt időben lehessen róla beszélni, mindannyiunknak tenni kell megszüntetése érdekében. Fodor László Öntözési őrjáraton A várva várt, s a meteorológia állal is kilátásba helyezőit kiadósaid) esőzések ismét elmaradtak, továbbra is késnek. A szárító tavaszi szélben mezőgazdaságunk most meg foko­zottabban szomjúhozza a csapadékot. Még időszerűbbé váll az öntözés korai megkezdését sürgető országos felhívás. Vajon van-e foganatja, per- metezik-e már a mesterséges esőt az öntözőberendezések szórófejei? Erre kerestünk választ, amikor pénteken ko­ra reggel öntözési őrjáratra indultunk Meskó Tiborral, a vízügyi igazgatóság vízhasz­nosítási osztályvezető helyet­tesével. A végcél a Bodrog­köz két nagyobb öntözőmü­vei rendelkező gazdasága. * Indulás előtt egy pillantás az előző napi jelentésekbe. A hernádvécsei, a geleji, a sa- jóvámosi tsz-ekben, az Ongai Állami Gazdaságban már üze­melnek, réteket, legelőket, őszi búzát öntöznek a beren­dezések. Hajnalban, kora reggel itt- ott hullott némi zápor, de a szél már a nyomát is eltün­tette. Útközben a Nagymis­kolci Állami Gazdaság táb­láin látjuk forogni az első szórófejet. Szerencs után, a mádi elágazás feletti tera­szos szőlőkben még szebb látvány’ tárul elénk. Húsz szórófejből sugárzó mestersé­ges eső áztatja az ültetvényt. Az öntözővizet a közeli Dor- gó-völgyi tározóból szivaty- tyúzzák a hegyre. Sárospatakon tül, Páterho­moknál a Bodrogközi Állami Gazdaság öntözőberendezé­seit látjuk működni. A Bod­rogköz csücske fele varaflan meglepetés. A szél felerősö­dik. s valóságos homokvihar tombol a Rozvágy és Semjén környéki homokbuckák kö­zött:. A ricsei Üj Esztendő Tsz határában is tombol a ho­mokvihar. A legrosszabbkor érkezett. Az, előző napokban az öt hordozható öntözőbe­rendezés már megkezdte az üzemelést, s ezen a reggelen indultak volna az 1200 hol­das öntözőmű szórófejei. — A csaknem húszfős ön­tözési brigád munkára ké­szen áll. a ny'omásközponfot. tegnap fel töltöttük, a vízid­re teli művet kipróbáltuk — újságolja Kocsi József tsz- clnök. A ricseiek nagy reménysé­ge az idén az öntözőtelep és az öt hordozható berendezés, amelyekkel összesen mintegy 1700 holdnyi területre tud­nak mesterséges esőt biztosí­tani. Az előző „vizes” évek után az idén vizsgázik majd ez a nagy beruházás. A szá­raz esztendőben szeretnék ezt a nagy lehetőségüket a lehető legjobban kihasznál­ni. Egyszerre 130—150 szóró­fejük ontja majd a vizet., s naponta csaknem 40 holdnyi területen pótolhatnak mint­egy’ 50 miltiméternyd csapa­dékot. Tisza csermely határában az együk lucernatáblára öntöző­csöveket telepít ki egyr bri­gád. Amint szelídül a szél, itt is kezdik az öntözést. Né­hány kilométerrel odébb. Tj- szakaródon, az Üj Élet Tsz rétjein, a véderdő .„szél ár­nyékában” már forog 18 esőztető szórófej. Balta Dezső tsz-elnök el­mondja,‘hogy itt is készen állnak a mintegy 800 holdas öntözőmű beindítására. Saj­nos, a hordozható berende­zések közül csak egy’et tud­tak üzemképessé varázsolni. Érdekes javaslatot tesz: bo­mbázásra. vásárlásra nincs pénzük, de az AGROKER- nél esetleg elfekvő öntöző­berendezéseket szívesen von­nék kölcsön, egy vagv akár több idény're is bérlet formá­jában, Pozsonyi Sándor II Zrínyi Gimnsziun l-propijái

Next

/
Oldalképek
Tartalom