Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-25 / 72. szám

/ ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. márc. 25., szombat Könyvtári A közsé könyvtárak g* tanácsi ke­zelésbe adása a fejlődés szé­lesebb útját nyitotta meg az ózdi járás községi könyvtá­raiban is. A járás könyvtá­rainak korszerűsítése 1964- ben kezdődött el. Az eltelt időszak jelentős fejlődést hozott. A járás 44- községi könyvtárából jelenleg már 17 felel meg a korszerű kö­vetelményeknek. Ezeknek a könyvtáraknak az állománya a költségvetésben előirány­zott, és a helyi erőforrások­ból juttatott hitelekből álta­lában kielégítően gyarap­szik. A korszerűsítés folyamata napjainkban sem zárult le. A távlati fejlesztési tervek­ben 1955-ig Uppony, Lénárd- daróc, Sajópüspöki, Szuhafő, Bánréve, Gömörszőllős, Al- sószuha. Nagybarca, Bükk- mogyorós községek könyvtá­rainak felújítása szerepel. Előzetes felmérések szerint ez több mint 400 000 forin­tot igényel, ami nem kis ösz- szeg. A fejlesztési tervek megvalósítására általában a helyi tanácsoknak nincs fe­dezete. Kívülről várnak se­gítséget. Gyakran elhangzó és visszatérő gondolat a he­lyi .tanácsok részéről, hogy a könyvtárak felújítására, épí­tésére nincs pénz. adjon a megye. Sokkal „fontosabb” feladat megoldása is várat magára. Gyakori eset, hogy nincs pénz a tanács szám­láján. Ilyen esetekben a könyvtáros tiszteletdíjának a kifizetése is gondot jelent. Így a már korszerűsített könyvtárak fenntartása sem biztosított. A járás több köz­ségi könyvtáránál előforduló eset, hogy havi 50 forint ta­karítási díjat tud csak adni a tanács. (Hódoscsépányban például havi 48 forint.) A járás öt községében még nem biztos — pénz hiányá­ban — hogy lesz-e ez évben könyvbeszerzésre lehetőség. lAawyon nehéz kö^; nyék között működik a du- bicsányi, sajóvelezdi, vadnai könyvtár, melyek orvosi ren­delőben, illetve a művelődési ház öltözőjében vannak el­helyezve. Ariéban 4282 kötet 8 négyzetméter alapterületű kis helyiségben van bezsú­folva. A sajókazai körzeti könyvtár állományának bő­vítésére helyszűke miatt nincs lehetőség. Bánrévén, Szuhafőn és Upponyban a tanács adott helyiséget a könyvtár részére, de beren­dezés hiányában ezek üresen állnak. Az ózdi járás községi könyvtárai a mostoha viszo­nyok ellenére is jó eredmé­nyeket mutatnak fel. Csok- vaomány 1700 lakójából 106 a beiratkozott olvasó, Má­ltánkén a lakosság 30 szá­zaléka. A körülmények javí­tása az olvasók számának akár a megkétszereződését is lehetővé tenné. A tanácsokra ségteljes munkát ró a köz­ségi ejlesztés. Az anyagi le­hetőségek nagymértékben meghatározói ennek a tevé­kenységnek. A fontossági sorrend megválasztásánál már kialakultak a törvény- szerűségek. Ezek a követel­mények a falu lakóinak, a falu fejlesztésének napjaink által támasztott igényei. S örvendetes tény, hogy ebben benne foglaltatik a kis tele­pülésen lakó emberek könyv- és olvasási igénye, / melynek kielégítése a ma és a jövő szempontjából is alapvető. Kovács László A BÜKKBEN Mazsaroff Miklós munkája Ámatőrfilmek az egyetemen Tegnap, március 24-én . délelőtt 10 órakor a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen megkezdődött a IX. országos egyetemi és főiskolai ama­tőrfilm fesztivál. A három­napos fesztivál nyitóünnep­ségén dr. Kiss Ervin egye­temi tanár, az egyetemi kul­turális bizottság elnöke kö­szöntötte a fesztivál részve­vőit és az érdeklődőket, — Egyetemünkön hatodik alkalommal rendezik meg a felsőfokú oktatási intézmé­nyek fiataljainak amatőr­film fesztiválját — mondotta megnyitójában. Mi nagyon örülünk ennek, mert azt valljuk, hogy sajátos szín­foltja mindennapi életünk­nek. Egyrészt azért, mert fiaink hasznosítják azt, amit tanulmányaik során magu­kévá tettek, másrészt pedig egy korunkban született mű­vészeti ágban vallanak. A fesztivál nyitóünnepsé­gén — melyen képviseltették magukat az egyetemi, a me­gyei és Miskolc városi taná­csi és KISZ-szervek is, Szomjas György, a Balázs Béla Stúdió vezetője, a fesz­tivál zsűrijének elnöke kí­vánt jó munkát és tartalmas szórakozást a részvevőknek. Az ünnepélyes megnyitó után egy versenyen kívüli filmet vetítettek. Bemutatták a hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára készült Borsodi tájak, borsodi em­berek című rövidfilmet. A délelőtti és a délutáni órák­ban megkezdődtek a feszti­válfilmek vetítései is. A versenyre összesen 33 ama- tőrfilmet neveztek be. A teg­napi napon ebből 22-őt be is mutatlak. Ma a program délelőtt 9 órakor a verseny- filmek vetítésével' folytató­dik. A mai napon mutatják be a Balázs Béla Stúdió há- : rom filmjét is — versenyen kívül, i Délután az amatőr- film fesztiválokról beszélget­nek el a részvevők és az ér- ( deklődők. Vasárnap, a fesz­tivál harmadik napján a ' versenyfilmeket elemzik a beszélgetésekben. Március 26-án délben kerül sor az . eredményhirdetésre. A díj­nyertes filmek vetítését pe­dig vasárnap délután 3 óra­kor kezdik, a 2-es előadó­ban, ott ahol a fesztiválve­títések egyébként is lezajlot­tak. Kórustalálkozó Borsodszirák on Bartók Béla születésének 91. évfordulója tiszteletére kórustalálkozót rendeznek j Borsodszirákon. A találko- j zón, amelyre ma, március 25-én este kerül sor, össze- i sen nyolc énekkar, illetve kamarakórus vesz részt. Fel­lép többek közt a rudabá- nyai. a boldvai, a szendrői, a miskolci Fazekas úti és az edelényi 1-es és 2-es számú Általános Iskola énekkara. A ZÁGRÁB MELLETTI Medvevárban 1472. március 27-én meghalt az európai humanista költészet egyik legnagyobb alakja, Janus . Pannonius. Mindössze har­mincnyolc évet élt. Egy ki­vételes kor kivételes embere volt. Százada — a XV. szá­zad — az európai művészet újjászületésének nagy kor­szaka. 1434-ben született a Duna és a Dráva összefolyása tá­ján. azon a vidéken, „merre a Dráva — Átszeli lágyan a zsíros szántóföldeket, és már — Arját s régi nevét a Du­nába veszíteni készül” — amint egyik versében írja. Eredeti nevét korábban Cseziptczei Jánosnak mond­ták; újabb kutatások azt valószínűsítik, hogy a Duna és a Dráva összefolyása kö­zelében fekvő Kesince nevű helységben született, Hétéves volt, amikor ap­ját. aki állítólag ácsmester­séggel foglalkozott, elvesz­tette. Özvegy édesanyja, Vi­téz Borbála gyapjúszövéssel kereste meg a taníttatásához szükséges pénzt. Ennek a Vi­téz Borbálának volt a test­vére az a Vitéz János püs­pök, aki Hunyadi János mel­lett ’ teljesített szolgálatot, és a Hunyadi-ház politikáját a legkövetkezetesebben támo­gatta. Vitéz János a tehetséges, koránérő, félárva, tizenhá­rom éves fiút a kor szokása szerint külföldi iskolába kül­di tanulni. Előbb a ferrarai, majd a páduai egyetemet lá­togatja. Fölveszi, a Janus Pannonius nevet. Tizenegy évig tanul Itáliában. Megis­merkedik a humanista mű­veltség számos területével, tanul filozófiát, retorikát, poétikát, matematikát, jogot, latin és görög nyelvet. Tu­dása és gondolkodása a kor műveltségének legmagasabb színvonalára emeli. Valósá­gos csodagyereknek számít. Szabadtéri szórakozásokról A nyári szabadtéri szórakozások ideje még meg­lehetősen messze van, de talán nem oktalan és szükségtelen már most feljegyezni róla néhány gondolatot. Legalábbis Miskolc nyári szórakozási le­hetőségeinek vonatkozásában. Nem első alkalommal írjuk le így tavasz idején, hogy az ország második városában nyáron tulajdon­képpen nincsen semmiféle tömeges szórakozási lehe­tőség. A diósgyőri vár tiszteletre méltó rendezvényei, szórványos koncertjei nem tekinthetők, tömegszóra­kozásnak. Nemcsak ritkaságuk miatt, hanem azért sem, mert jellegüknél fogva elsősorban egy leszűkí­tett körű érdeklődési igényt elégítenek ki. Az álta­lunk is szorgalmazóit oratórium-estek, várkoncertek, vagy éppen népijáték-müsorok a vár környezetében még nem váltak és nem is válhattak tömegesebb szó­rakozási fórumolcká. Lassan egy évtizede hiányzik Miskolcról a szabad­téri színpad. Az 1948-ban nagy lelkesedéssel, össztár­sadalmi összefogással készült népkerti színpad lassan az enyészeté lett. A vasgyári Szabadság-kert színpada szintén. A perecesi is jó évtizede halolt. A nyári szabadtéri tömegszórakoztató műsorok, eszl- rádok, tánczenei rendezvények, komoly zenei hang­versenyek (a várbelieket nem számítva) elkerülik Miskolcot, s nincsen arra sem lehetőség, hogy saját színházunk az évad végén és az új évad kezdetén néhány szabadtéri előadást tartson. (Miskolc helyeit Nyíregyházán, Gyöngyösön és máshol tart.) Pedig lenne a színházban hajlandóság miskolci előadásokra is. És lenne rá tömegigény.. Csakúgy mint vendég­együttesek előadásaira, vagy egyéb szabadtéri rendez­vényekre. Tudjuk, hogy ez a gond ismerős a város illetékes vezetői elölt is. A gond ismeretéből azonban még nem születik szabadtéri színpad. A szép környezetű, de technikailag bizony már korszerűtlen, és a városból kieső perecesi színpad esetleges felújításáról már hallottunk, de nem hallottunk a vasgyári színpad jö­vőjéről, pedig ott nagyszabású parkol terveznek, ami­be nagyonis beleillenek tt szabadtéri színpad. Es na­gyon időszerű lenne megvizsgálni a népkerti színpad rekonstrukciójának lehetőségét. Egy jó esztendővel ezelőtt a városi tanács egyik vezetőjével együtt néze­gettük az egykori nézőtér és színpad maradványait. Mint halvány lehetőség került akkor szóba a relcons- trukció. A sportcsarnok és a könyvtárépület szom­szédságában nagyon szép lenne egy felújított színpad is. Miskolcnak kell a nyári szórakozás, kell hozzá a szabadtéri színpad. Kell a színháznak is a nyári já­téktér. s ezt kívánja a közönség is. Március van, a nyár közeleg. ftjra szólni kellett er­ről a témáról. (Iicncilck) am 01(270 7 p\T w v v halálának évfordulójára A diákévekben írt versei Itália-szerte ismertté teszik nevét. 1458-ban doktori vizs­gát tesz. Rómába és Firen­zébe utazik, majd hazatér Magyarországra. Ekkor mindössze huszon­négy éves. Itthon Mátyás a király. Vitéz János a király politikájának egyik kulcsem­bere. Janus is Mátyás- szol­gálatába áll. A királyi kan­cellária — ma úgy monda­nék: külügyminisztérium — Egykorú festmény Janus Pannóniusról fontos személyisége, majd el­nyeri a királyi személynöki tisztséget, -mellyel a legma­gasabb rangú biiák egyike lesz. Mivel abban a korban a politikai és, közéleti érvé­nyesülés többnyire egyházi méltóságok és javadalmak élvezésével járt együtt, Má­tyás kinevezi a pécsi püs­pökség élére. Janus Pannonius kezdet­ben Mátyás törökellenes po­litikájának hűséges támasza. Közügyekben forog, főként Budán él, követekkel érint­kezik, a király nevében le­velez, a Rómába induló ma­gyar követség vezetője. Amíg azonban II. Pál pápával a törökellenes szövetség létre­hozása érdekében tárgyal. Mátyás politikát változtat, békét köt a szultánnal, és érdeklődése nyugat felé for­dul. Vitéz János helyteleníti a fordulatot, és rokonával, Ja­nus Pannoniusszal és mások­kal politikai összeesküvést sző Mátyás ellen. A király leleplezi a vállalkozást. Má­tyás haragjától telve. Janust menekülés közben éri utol a halál. „Drága barátaim, ott ássátok nékem a sírt, hol — Harmatgyöngyöktől csillog a zöld s buja fű, — Dúslombű erdők s a kies rónák köze­pette, — Hol nimfák járják ünnepi táncaikat...” — írta végrendeletszerü versében. Amire Janus Pannonius halála félezredik évforduló­ján emlékezünk, az elsősor­ban költészetének értéke. Korán kiszakadt ugyan az itáliai humanista környezet­ből. de nem vesztette el kap­csolatát a művészetekkel. Az itthoni sűrű politikai tevé­kenység sem fojtotta el ben­ne a költőt. Ellenkezőleg. Költészete itthon teljesedett ki. Igazi költővé a hazai föld, a hazai táj és a ma­gyar történelem érlelte. Ver­seit a kor szokása szerint latin nyelven írta. de költé­szetének mondandója a ma­gyar valósághoz tapadt. A JANUS PANNONIUS halála ötszázadik' évfordu­lója alkalmából rendezendő országos és pécsi ünnepsé­gek, tudományos tanácskozá­sok. szoborállilás, valamint a könyvkiadás tisztelgése a költő emléke előtt, újból a nagy humanista költő felé fordítják a figyelmet. Az ünnep, az ötszáz éves jubi­leum jó alkalom, hogy érté­ket tudatosítson és új érték­kel gazdagítson bennünket, hogy fölidézzük ismeretein­ket, és új élményekkel gya­rapodjunk. Zenei napok Len in városba n Az V. leninvárosi művelő­dési hetek alkalmából zenei napok kezdődtek tegnap, március 24-én a Derkovits Gyula Művelődési Központ­ban. A hónap végéig, már­cius 30-ig tarlós rendezvény­sor oza l hangle mez-lciá tiltás­sal, illetve a tegnap délután megtartott ifjúsági hangver­sennyel vette kezdetét. A programsorozat gazdag élményt kínál a fiatal szo­cialista város zenebarátai­nak. A leninvárosi állami zeneiskola növendékei két hangversenyt adnak, már­cius 27-én és 29-én, mindkét alkalommal este 6 órai kez­dettel. Március 28-án dél­után 5 órakor Tücsökmuzsi­ka címmel zenei vetélkedőt rendeznek. A sorozat már­cius 30-án, este 7 órai kez­dettel egy Mozart-esttel zá­rul. melyen Mura Péter ve­zényletével a Miskolci Szim­fonikus Zenekar ad hangver­senyt. A konferencia folytatódott Pénteken délelőtt vitával folytatta munkáját a Szak- szervezetek Országos Taná­csa Tárogató utcai központi iskolájában a művelődési otthonvezetők országos kon­ferenciája. Az ülésen felszólalók fog­lalkoztak a művelődési köz­pontok helyzetével, termé­szettudományi stúdiók mun­kájával, a tudományos tech­nikai forradalom felfedezé­sei népszerűsítésének problé­máival és számos más, idő­szerű kérdéssel. A délelőtti tanácskozáson hangzott cl Sylvester András, a Magyar Televízió közművelődési fö- Szerkesztősége vezetőjének korreferátuma is. A televízió munkájáról szólva kiemelte, hogy a széles tömegeknek közvetíti az egyetemes kul­túra kincseit, értékeit. Ez kü­lönösen fontos feladat, hi­szen ezáltal lehet elősegíteni a közművelődés és a közok­tatás kapcsolatában még meglévő ellentmondások el­tüntetését. az általános isko­lai oktatás gyenge pontjai­nak ellensúlyozását. Ugyan­akkor a televízió — mint azt az elmúlt évek vitái bebizonyí­tották — éppen a jó, köve­tendő példák bemutatásával, népszerűsítésével tettekre is serkent. Ezeknek a céloknak a jegyében eddig is nem egy, hanem az egész országot át­fogó akciót indítottak (feke­te-fehér. ki mit tud vetél­kedők), s a jövőben is szá­mos ilyen, a nagyközönséget megmozgató versenyt készí­tenek elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom