Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-03 / 53. szám
t 1972. március 3., péntek ESZAK-WAGYARORSZÁG 3 Mínusz 190 fokos újítás A Lenin Kohászati Művekben a napokban készült el egy nagy jelentőségű «újítás. Csákó Lajos kohómérnök, Fényes Sándor lakatos és Szeníiványi János esztergályos olyan műszerezett gép elkészítésére vállalkoztak, mellyel mínusz 190 Celsius fokos mélyhütést lehet elérni. Erre a nagy hidegre ugyanis különleges igénybe- vetfjnek kitett acélok anyagvizsgálatánál van szükség. A korábbi eljárással csupán mínusz 70 Celsius fokon tudtak az acélok szakító és hűtő próbáit elvégezni. A helyi gépgyárak, a földgáz- és a kőolajipar, a szén- savgyárak és a külföldi megrendelők az erősen ötvözött acélok néhány típusánál a biztonság érdekében az eddiginél alacsonyabb hőfok- határon kérik' az anyagvizsgálati eredményeket. Ez a követelmény vonatkozik mór a külföldre szállított vasúti kerékabroncsokra és az úgynevezett reaktor-acélokra is. Szükség volt tehát egy olyan speciális berendezésre, amely a megnövekedett igényeknek is jól megfelel. A három újítóhoz még további négy társult, és az ügyes szakemberek végül is elkészítették a 'jól műszerezett, automata vezérlésű mélyhűtőt. A Lenin Kohászati Művek melegmechanikai laboratóriumában elhelyezett új berendezést az alkotók Kriosztatnak nevezték el. A berendezés kivitelezése a becslések szerint 35—40 ezer forintot igényel. Az újítás sikere elsősorban azért nagy, mert ilyen berendezést csak külföldről vásárolhatott volna a gyár. Az újítók azt is elmondták, hogy a hűtéshez szükséf/es nitrogénből ez a gép egy próbadarab lehűtéséhez csupán 2 decilitert fogyaszt. Az ismert külföldi berendezések ugyanakkor 4 literi; használnak fel, mivel azok nem a szigorúan zárt rendszert alkalmazzák. Gutman József Világszínvonalon folyamatos műqyauta gyártó reaktort helyeztek üzembe a 1 VK-hiui Az új reaktor a festékgyár műgyanta üzemében Foto: Kovács Endrcné A lakk- és festékipar rohamos fejlődése szükségszerűen megköveteli a műgyantatermelés fokozását. Az üzemek eddig úgy igyekeztek az igényeket kielégíteni, hogy növelték a gyantafőző reaktorok térfogatát. így például hazánkban is fokozatosan áttértek az egykét köbméteres térfogatról az 5—6, sőt helyenként a 15— 29 köbméteres reaktorokra. Az átállás természetesen jelentős költségnövekedést eredményezett, ezzel szemben a berendezés óránkénti teljesítménye nen haladta meg a 6—800 kilogrammot. Ezek a nagy térfogatú reaktorok nem váltották be a , Országos visszhangra talált (Folytatás az 1. oldalról) kezdeményezőknek, megyénk valamennyi MSZBT-tagcsoportjának és aktívájának az országos elnökség üdvözletét. Ezt követően a társaság 1971. évi országos értekezletén megjelölt fő célkitűzésekre utalva vázolta az MSZBT idei munkatervét, a tagcsoportok tevékenységével szemben támasztott elvi és gyakorlati igényeket. — Az MSZBT sajátos eszközeivel részt vesz az MSZMP X. kongresszusa határozatainak megvalósításában, valamint az SZKP XXIV, kongresszusa határozatai megvalósító sónak ismertetésében. Fel adatainak meghatározásánál figyelembe veszi a jelentkező társadalnii igényeket. messzemenően támaszkodik az állami, mozgalmi és más társadalmi szervekkel való együttműködés, a közös akciók lehetőségeire is; Az országos elnökség a társaság éves munkatervével, különböző kiadványaival, szemléltető agitóciós és propaganda- eszközeivel, filmekkel és adott esetekben központi előadókkal is igyekszik segíteni a tagcsoportok munkáját. Mindemellett sokat vár a helyi pártszervek irányító, segítő munkájától,, a tagcsoportok önállóságától és kezdeményezőkészségétől. Az MSZBT ez évi tevékenységének középpontjában a mozgalom új formájának, a tagcsoportok munkájának liiegerősitése, a magyar— szovjet barátság ápolásába bekapcsolódó aktívák munkájának segítése áll — mondotta többek között Brenner Péter. Az előadást követően az értekezleten tizenegy felszólalás hangzott el. Több tagcsoport ügyvezető elnöke ismertette a magyar—szovjet barátság erősítésének helyileg lehetséges és legjobban bevált módszereit, a helyi ügyvezető elnökségek terveit, amelyeknek megvalósításához — mint mondották — az országos elnökség munkatervét és más Segítséget is igyekeznek felhasználni. Felszólaltak az értekezleten — többek között — Koszti Lajos, az LKM pártbizottságának titkára, az MSZBT országos elnökségének és ügyvezető elnökségének tagja, clr. Kovács Albert. Leninvái’os Tanácsának elnöke és Mustos István, az ÖKÜ mérnöke, az MSZBT országos elnökségének tagjai. A tanácskozáson jelen volt Deme László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára és Berczelli Lajosné, az MSZBT országos elnöksége titkárságának politikai munkatársa, megyénk instruktora is. (esé) hozzájuk fűzött reményeket. Nem tudták ugyanis tökéletesen megoldani a berendezések automatizálását, üzemeltetésük nehézkes volt. Ezenkívül, nagy hátrányt jelentett az is, hogy fennállt a gélesedés és a selejtképző- dés veszélye. A lakkipari (műgyanták gyártásában —; tekintettel a nagy űrtartalmú reaktorok technológiai és gazdaságossági problémáira — komoly műszaki feladatot, jelent a folyamatos módszerek és az erre alkalmas univerzális lakkipari berendezés kidolgozása és megszerkesztése. Ezeh a helyzeten, változtattak a Tiszai Vegyikombinát szakemberei, akik a korszerű termékek kidolgozása mellett a gyártástechnológiák fejlesztését is fontos feladatuknak tekintik. Jelentős eredménynek számit, hogy a közelmúltban megtervezték és elkészítettek a folyamatos műgyanta ' gyártó reaktort, amelynek űrtartalma mindössze egy köbméter. Teljesítménye azonban — s ebben van elsősorban a jelentősége — a minimális térfogatigény ellenére igen nagy: óránként mintegy 5—(iOO kilogramm műgyantaoldatot állít elő. A termelékenységen túl nagy előnye még, hogy stabil minőséget biztosít, lényegesen kisebb az energiaszükséglete, tökéletesebb a berendezés technológiai ellenőrzése. munkaerőigénye pedig egészen minimális. A berendezést, mérési és szabályozási szempontból úgy szerkesztették meg, hogy a technológia valamennyi paraméteréi, mérni lehessen. Ha történetesen valamilyen műszaki, vagy technikai zavar all elő a reaktorban, a fűtés, az adagolás stb. automatikusan megszűnik. A vállalat saját erőből oldotta meg a korszerű mú- gyantagyárló berendezés szerkesztését, gyártását és szerelését. Az indukciós fűtés kivételével a reaktor valamennyi tartozéka a TVK- ban készült. A berendezést a közelmúltban helyezték üzembe a kombinát festékgyárában. A TVK-ban készült folyamatos műgyanta gyártó reaktor iránt máris nagy érdeklődést tanúsítanak a külföldi szakemberek. Egész sor, országból — így például Angliából, az NDK- ból, Romániából, Nyugat- Németországból érkezett konkrét igény az említett berendezés vásárlására. Előkerül-e ismét a nagy kalap? A kérdés — ilyen megfogalmazásban — inkább csak a szakembereket érdekli, akik — talán hivatalból is optimistán — reménykednek: a nyereségrészesedés közelgő felosztását végre nem az egyen- lősdi, hanem a kinek-kinek végzett munkája szerinti differenciálás jellemzi majd. Mondom: a szakemberek reménykednek, akiket pedig ez a kérdés közvetlenül is érint, azok — megkockáztatom — n legjobb' esetben is közömbösek. A nyereségrészesedés gyakorlati felosztását végző vezetők már régen meggyőződtek arról, hogy mindenféle anyagi juttatás szétosztásában a ..mindenkinek egy keveset” elv érvényesítése okozza számukra a legkevesebb fejtörést, a legkisebb kényelmetlenséget és gondot. Akik pedig kapják ezeket a juttatásokat — a munkások és alkalmazottak — szintén belenyugodtak már: nincsen jobb és mégjobb, rosszabb és mégrosszabb munkás, alkalmazott; én is kapok, te is kapsz, nincs harag, nincs ok elégedetlenkedni, nincs miért gondolkodni azon, hogy én vajon miért kaptam kevesebbet. mint a másik. Nem, túlzás, ha azt írom: az egyenlősdi, a .,nagy kalap” szemlélet nálunk már- már vívmánynak tűnik; Senkit nem lehet — és úgyszólván nem szabad — megsérteni azzal, hogy mínusz ötszáz, ezer, vagy még több forinttal is kifejezik szakmai kvalitásait, munkája minősegét. Itt van egy közeli példa: a pedagógusok tavalyi bérrendezése, amelynek során szintén meghirdették a differenciálást, s ami csak azért nem bukott meg, mert a differenciált béremelésre jóval kisebb összeget fordítottak, mint az egyenlősdi alapján történő szétosztásra. A pedagógusok vitáiban is elhangzott a tetszetős érv: hogyan. milyen alapon lehet elbírálni egy olyan 'sajátságos szellemi tevékenység minőségét, hatékonyságát, mint a pedagógusok munkája? Minden más munkánál, foglalkozásnál pedig megtalálható az a szubjektív meggyőződés. amely szerint .,én is dolgosom annyit, mint a másik, én sem végzek kevesebbet, vagy rosszabb munkát, mint a mellettem levő". A főnök,, a munkahelyi vezető dolga lenne felülbírálni ezt a szubjektivizmust, ám a vezetők jó része így gondolkodik: ..miért éppen én döntsék, miért éppen én minősítsek. s miért az én döntéseim szüljenek rossz hangulatot, , torzsalkodást, miért én vállaljam ezért a rossz hangulatért a felelősséget, es annak ódiumát is, hogy a jutalmazásnál, a nyereség szétosztásánál az esetleg mel- lőzöttek veszik a munkakönyvüket és elmennék egy másik gyárba.” Azaz: jobb a nyugalom, jobb a csend, a békesség, adjunk mindenkinek, illetve csak annyira differenciáljunk, amennyire azt a kollektív szerződés, vagy a törzsgárdaszabályzat mechanikus szabályai előírják. hogy ennek a vezetői ^ gondolkodásnak — és gyakorlatnak — milyen hatása van a közvéleményre, arra jellemző példát találtam nemrégiben az egyik gyárban. Munkásokkal, 'művezetőkkel beszélgettünk eppen a differenciálás elvéről és gyakorlatáról. A munkások hadakoztak az egyenlősdi ellen, művezetőik az imént idézett érveket hangoztatták. S amikor a munkásoknak tettem fel a kérdést, hogy ők vajon val- lalnák-e a beosztottak munkájának, munkahelyi magatartásának személy szerinti értékelését és ennek az értékelésnek anyagi konzekvenciákban történő érvényesítését. kivétel nélkül azt válaszolták. hogy nem vállalnák! S következtek ismét a jól ismert érvek: miért legyek én a rossz ember, miért rajtam csattanjon az ostor? Az egyenlősdi: közhangulat. Bonyolult társadalomszociológiai feladat lenne, annak kiderítése, hogy miként, milyen hatások, összetevők eredményeképpen alakult ki. Az igazság az^ hogy tulajdonképpen senki nem akarja, nem kívánja, nem érvényesíti a „kinek-kinek munkája szerint" elvet. Arra már volt példa, hogy súlyos fegyelmi vétség, vagy bizonyos munkajogi rendelkezések látványos megszegése miatt kizártak valakit a nyereségrészesedésből. Arra viszont egyetlen példa sincs, hogy valakit nyilvánvalóan hanyag, megbízhatatlan munkája miatt zártak volna ki a részesedésből. A nagy kalap, amelyből mindenki egyformán •— vagy közel egyformán részesül, ma is létezik; a nagy kalap kényelmes, biztonságos, kockázatmentes es ugyanakkor — veszélyes Veszélyes, eppen kockázatmentessége miatt. Veszélyes, mert a nyereségrészesedésnek és mindenfajta anyagi juttatásnak éppen az ösztönző hatását torpedózza meg és ily módon a jól dolgozókat, a kiváló és lelkiismeretes munkásokat egy szinten, azonos módon minősítik a hanyagokkal, a lelkiismeretlenekkel. S mi sem természetesebb, hogy egy ilyen „ösztönzési” gyakorlat láttán a kiemelkedő teljesítményt nyújtók elöbb-utóbb rádöbbennek, hogy lehet lazítani; nem érdemes „hajtani”, hiszen a boríték vastagságából ítélve ugyanazok, ugyanolyanok vagyunk, mint a gyenge. vagy mint. a látszatteljesítményeket produkálók. Ennek a veszélynek az elhárítását nem lehet törvények, rendeletek segítségével megoldani. S ilyen értelemben'a differenciálás végső soron lelkiismereti ügy. B eszéltem vezetőkkel, akik azt' vallják, hogy öt rossz munkás még mindig jobb, mint egy hiányzó munkás. Ám nem tudok róla, hogy valahol, valaki is próbálta volna: tényleg jobb? Vértes Csaba Áruház épül Sárospatakon A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat építi a Sárospatak és Vidéke Áfész megrendelésére a város n,j áruházát. Mint Mádi András művezető elmondotta, a kedvező időjárás lehetővé tette. Hogy szinte egész (élen dolgozhassanak, s így az építőmesteri munkáknál nincs lemaradás. Az építő vállalat Simon Pál ácsállványozó brigádja. Pásztor Ferenc kn- bikosbrigádja, Dolgos Ferenc és Kántor Bertalan kőmüvesbrigádja jelenleg a födém lezárásán. szigetelésén és a válaszfalak építésén dolgozik. A későbbiek során több alvállalkozó is bekapcsolódik a munkába. A tervek szerint az idén december 31-ig ke.il az űj áruházát az üzemeltető rendelkezésére bocsátani. Képünkön az épülő kereskedelmi egység portál része látható * Szabados György felv.
