Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-21 / 69. szám
1972. mare. 21., kedd ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 A cementgyárak „orvosai” Két és fél millió palánta A központ itt van, Hejö- csabán. A szerény üzem külső képe keveset árul el róla, hogy az alig 650 tagú kollektívának jelentős érdemei vannak az ország cement- és mészmüveinek működtetésében, a nélkülözhetetlenül fontos építőanyagok termelése biztosításában. Tizcukél éve cl tizem A hejöesabai Cementipari Gépjavító Vállalatnak nincs nagy múltja, csak szép jelene és nagy jövője. Az üzemet pár éve a cement- és mészművek karbantartása érdekében hozták létre. Az üzem eddig remekül tett eleget Jel- adatának. Tizenkét esztendeje élüzem, s az 11)70. éves munkájával a kiváló vállalat címet érdemelte ki. A kollektíva az elmúlt évben is kiválóan dolgozott, hiszen nem volt ritka a 120—140 százalékos eredmény. A sikerek nagy erőfeszítéseket takarnak. A szerelők, lakatosok, drótkötélen csüngve gyakran dolgoznak 30—50 méter magasban olyankor is. amikor süvít a szél, dermesztő a hideg. Máskor a kemence még forró, de az emberek már javítanak, cserélik a hibás alkatrészeket. A vezetés külön érdeme, hogy igyekszik elismerni anyagilag is a dolgozók jó. munkáját. Tavaly például 12 százalékkal fejlesztették a béreket, s idén 5 százalékos fejlesztéssel számolnak. Az erkölcsi és anyagi elismerés a magyarázata annak, hogy nincs olyan feladat, erőfeszítés, amire a dolgozók ne vállalkoznának. és sikeresen meg ne valósítanák. Érdemes feljegyezni a selypi példát. Az azbesztcső-gyárat egy olasz cégtől vásárolták. Az új üzem három hónap alatt felmondta a szolgálatot. A cég csődbe jutott, s nem volt kit perelni a kötbérért. A hejőcsabaiak vállalták és sikeresen elvégezték a javítást. Kicserélték a hibás alkatrészeket, konstrukciós javításokat eszközöltek. A munkát ez év januárjában, februárjában végezték, illetve befejezték, s így az azbesztcsőgyár most már nyugodtan dolgozhat tovább. TípusmürelvUcrv A vállalat az ország 10 cement- és mészmüvének javítását végzi. Ezek az üzemek korántsem azonosak a régiekkel. Szepessy Pál, a Cementipari Gépjavító Vállalat igazgatója elmondja, hogy a régiek úgy hasonlítanak a mai üzemekhez, mint az ökrös szekér a személygépkocsikhoz. Ma mór a cement- és mészművek javítását nem lehet. „fejből” irányítani. Különösen vonatkozik ez a Dunai Cementműre. A DCM berendezése prototípus volt. Itt „buktak” ki az első hibák. Előfordult, hogy a 6 éves élettartamra tervezett berendezés, alkatrész 6 hónap alatt már felmondta á szolgálatot. Végh József vezérigazgató arra kérte a he- jőcsabaiakat, hozzák rendbe a DCM-nél a TMK-t, s dolgozzák ki a megelőző karbantartás tökéletesített rendszerét. A gyakorlati munka, a javítás megszervezése egyszerűbb volt. Százhúsz új dolgozót vettek fel. Olyan szakembereket, akik értik a mesterségüket. Az elméleti feladat; már nagyobb gondot jelentett. Közel 100 hatalmas gép — kemence, malom, felvonó stb. — van a DCM-ben. Nyesti Mihály gyártástervező, Eötvös Béla normaosztólyve- zető, Hausz Rudolf gyártástervező csoportvezető egy teljes even át figyelte, s tanulmányozta a berendezések működését. Így 90—95 százalékos pontossággal meg tudták állapítani, meddig bírják a munkát az egyes alkatrészek. Ennek alapján készítették cl — jó 60 kiló papír- súlyban — a típusmüvelet- tervet. Az ország 10 cement- és mészművehez évente 50—60 ezer alkatrészre van szükség. Csak a DCM-ben tízezer féle alkatrésszel kell számolni. Igaz, vannak közte kisebbek, de akadnak 17 tonnás darabok is. Maguk, a DCM szakemberei is meghökkentek e nagy számok hallatán. Különösen akkor, amikor kiderült, hogy ebből csak 4 és fél ezer alkatrészt lehet házilag előállítani, és 800-at például import útján kell beszerezni. Mi a lényeg? A típusmüve- letterv szerint — amelyet 4 éve kezdtek kidolgozni — több évre előre ki tudják mutatni, hogy hol. mikor, milyen alkatrész cseréjére kerül sor. A típusműveletterv a megelőző karbantartáson, az időmegtakarításon túl más előnnyel is rendelkezik. A DCM-ben például 60 milliós készlet van. Van olyan, amelyre csak sok év múlva lesz szükség, de vannak al-. kát részek, amelyekből viszont már nincs a raktárban. Miívány Ki jer A TVK termékei a Szovjetunióban után a művelettervezet szerint. 20 évre előre is meg tudják mondani, milyen alkatrészekre lesz szükség, lehetőség van a készlet rostálására. A DCM-mel kapcsolatban érdemes még valamit feljegyezni. A cementmű hosszú időn keresztül nem tudta a tervét teljesíteni. Most sikerült. Korántsem hiszünk a karbantartás mindenhatóságában. de nem kétséges, hogy a sikerben részük van a hejőcsabaiaknak is. A jövőtöbbszörös /ejiődés A típusművelettervet most tovább fejlesztik, s kiterjesztik. Ebben a beremendi üzem van soron. — Ma már az üzemszervezés tudományos rendszere, a korszerű szervezés, a számítógépes programozás, a gépesített ügyvitel nélkül nem lehel dolgozni — mondja a vállalat igazgatója. Arra utal. hogy a tedvszerű megelőző karbantartás érdekében a ti- pusműveletterv segítésére igénybe veszik a kibernetikát is, hiszen emberi agy aligha képes nyilvántartani az 50— 60 ezer alkatrészt, a soVt tVü- veletet, s a határidőket. A hejöesabai üzem feladata tovább növekszik. Az országnak mind több cementre és mészre van szüksége. Üj és új üzemeket s egyre korszerűbbeket építenek. Ezek „gyógyítására” fel kell készülni a hejöesabai üzemnek is. Az alkatrészgyártó kapacitást' az elkövetkező években háromszorosára, ötszörösére kell növelniük, s még pontosabb, még lelkiismeretesebb munkát kell a vállalat fizikai és műszaki dolgozóinak végezni. Csorba Barnabás A Tiszai Vegyikombinát termékei már több alkalommal szerepeltek különböző szovjet kiállításokon. Az utóbbi két évben elsősorban vegyipari gépeket és festék- féleséget. mulattak be a szovjet fővárosban, A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kombinát termékei megnyerték a szakemberek tetszését, akik egy sor festékipari gépet vásároltak a TVK-tól. Május második felében a Technoimpex külkereskedelmi vállalat szervezésében újabb kiállításon vesz részt a TVK. A vásárt ezúttal Ki- jevben rendezik. Mint megtudtuk, a kijevi nemzetközi műanyag csomagolástechnikai kiállításon a TVK egy komplett fóliagyártó sorral (extrúderrel) és felületkezelő berendezéssel képviselteti magát. Ehhez hasonló mű- anyaggyártó gépsor Jugoszláviában mór működik, s a szakemberek elégedettek a berendezés teljesítményével. A kijevi kiállításon a TVK-ban készült, extrádért üzemeltetés közben is megtekinthetik majd az érdeklődök. A gép óránként ötven—hatvan kilogramm, maximum egy méter szélességű polietilén tömlőt gyárt, amelyből többek között műanyagzsák készíthető. A József Attila Tsz. 120 hold öntözéses kertészeiét állított be az idén. Az öntözött földeken elsősorban uborkát, paprikát és káposztát termesztenek. Az asszonybrigád a hollandi ágyakba trágyatalpat készít a p aláníancveléshez. Képünkön: A hollandi ágyakat istállótrágyával töltik meg, mely egybe n trágyatalp és biofíités a palántaneveléshcz. Tervek és tények Három esztendővel ezelőtt a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája egy év alatt (1969-ben) még csak hárommillió forint kereskedelmi forgalmazást — közvetlen értékesítést — bonyolított le. A következő évben, 1970- ben a TKI-nek 33 millió forintos forgalmazása volt. Ez mind közvetlen forgalmazás volt, tehát vagy a termelő- szövetkezetek termékeit értékesítette közvetlenül a TKI, vagy a megye termelőszövetkezetei részére szerzett be más megyékből — szinte az egész országból — olyan áru17/ fajíajelölt burgonyák A Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet egyik fő profilja a hagyományoknak megfelelően a burgonya nemesítés és termesztés-technika komplex kutatása. A most elismerésre váró két fajtajelölt a Gülbabálioe hasonló: simahéjú, fehérhúsú. jó ízű étkezési burgonya. A nemesitők szerint 15 százalékkal többet termő, a vírusos betegségekkel szemben kevésbé fogékony. Képünkön: Az egészségi állapot elbírálásához burgonya rügymintákat vesznek. cikkeket, amelyekből itt hiány mutatkozott. Ismétlődő kétkedés 1970 végén, amikor az iroda igazgatója bejelentette, hogy 1971-re 60 millió forint forgalmazást, terveznek, sokan mégis hitetlenkedtek. Merész tervnek, túl nagy összegnek tűnt a 60 millió forint. És most megint a tények beszélnek. Elkészült a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodájának 1971. évi mérlege és a mérlegbeszámoló is. A mérleg és annak felülvizsgálata egyaránt azt bizonyítja, hogy az irodának a 60 millió forintos tervvel szemben 1971-ben 82 millió forintos forgalmazása volt, ami azt jelenti, hogy tervét 138,5 százalékra teljesítette. A 82 millió forint után 428 ezer forint a tiszta nyereségük. A mérlegből és a mérlegbeszámolóból hitelesen megállapíthatók a részletesebb eredmények is. Az iroda 1971-re 15 millió forint értékű gép és gépjármű forgalmazását. tervezte. Ezzel szemben a tény: 30 millió 618 ezer forint. A tervtelje- sites 204 százalékos. A Borsod megyei TKI kapcsolatban van az ország valamennyi termelőszövetkezeti kereskedelmi irodájával és közös vállalkozásával. Kölcsönösen kicserélik áruikat, mindenkor a kereslet—kínálat törvénye szerint. Borsodból például elsősorban követ, kavicsot, homokot, meszel és kőzúzalékot, valamint sörárpát szállítanak a söripar részére. A „behozatal” elsősorban gép, gépjármű, tenyészállat, takarmány. 1971-ben még zöldség-gyümölcs behozatallal is foglalkozott az iroda. Ezt a tevékenységét 1971. december 31-vel azonban megszüntette, mert megalakult a Miskolc környéki termelőszövetkezetek kö-ös vállalkozása, amely arra hivatott, hogy biztosítsa a város ellátását zöldségfélékkel és gyümölcsökkel. Kapcsolatok az iparral A termelőszövetkezeteken és közös vállalkozásaikon, kereskedelmi irodáikon kívül a borsodi TKI sok ipari üzemmel és több külkereskedelmi vállalattal áll szerződéses kapcsolatban, a kölcsönös előnyök elve alapján. Egyik legjelentősebb ezek közt a söriparral való kapcsolat, hiszen az iroda egy korábban kötött szerződés alapján 1971- ben is 500 vagon borsodi sörárpa felvásárlását és értékesítését biztosította. Ez igen jelentős üzletnek bizonyult, hiszen köztudott, hogy 1971- ben sörárpából rekordtermés volt az egész országban és a termelőszövetkezetek nem tudták értékesíteni a megtermelt. mennyiséget. Márpedig nem közömbös, hogy a sörárpa takarmányárpa áron 257 forintért kel el, vagy sörárpaként, mázsánként 420 forintért. A „fordulat éve** 1971 a „fordulat éve” volt az iroda történetében, minden Vonatkozásban. Nemcsak a forgalmazás nőtt az 1969. évinek sokszorosára, hanem kialakullak az iroda tevékenységének további jó feltételei is. A 72 tagszövetkezet — és valamennyi borsodi termelőszövetkezet — közvetlen kereskedelmi tevékenységét már minden ágazatban hozzáértő szakemberek bonyolítják. A mérleggel egyidöben elkészült a borsodi TKI 1972. évi terve is, amely óvatos, mert az 1971. évi 82 millió forintos tényleges forgalmazás ellenére csak 77 millió forintos forgalmazást tartalmaz. Igaz, hogy" az iroda szervezetileg erősödött, hiszen újabb termelőszövetkezetek kérték felvételüket. s így a tagszövetkezetek száma már 88, mégis, a gazdasági prognózisokat figyelembe véve óvatos tervet kellett készíteni. 1972-ben ugyanis várhatóan csökkennek a beruházások és a gépvásárlások is. Igaz viszont, hogy a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája eddig még minden évben ugrásszerűen fejlesztette tevékenységét és mindig túlteljesítette terveit. (sz. j.)
