Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
1972. more. 19., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Kihasználták az envhe időt Forintok, amelyekkel szintén számolni kell most búcsúzó, szokatlanul enyhe tél talán a legtöbbet az építőknek segített. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája kihasználta az ebből adódó lehetőségeket, s ezekben a napokban lényegesen nagyobb előrehaladásról adhat számot, mint bármelyik korábbi esztendőben. Igen sokat—jelentett, hogy szinte megszakítás nélkül végezhették a szerkezetépítési munkákat. A belső munkáknál pedig a szokásosnál kevesebb erőfeszítést igényelt a téliesítés. A téli munka általában nagy költséggel jár. s hatékonysági foka mégis meglehetősen alacsony. Ezúttal a költségek sem érték cl a szokásos összeget, a munkát elég jó hatásfokkal végezhették a BÁÉV dolgozói. A téli felkészülés időszakában még azt tervezte a vállalat, hogy a dolgozók egy részét fagyszabadságra küldi. Decemberre 10 000 órányi fagyszabadságot tervezlek. s ezt teljes egészében meg tudták takarítani. Januárra és februárra eredetileg 43 000, illetve 40 000 órányi fagyszabadsággal számoltak. A hideg azonban csak rövid ideig tartott. így a fagyszabadság ebben a két hónapban még összesen sem érte cl a 10 000 órát. A lakásépítésnél a jó előkészítés eredményeként lehetővé vált, hogy számos épületben már a végleges fűtőberendezésekkel biztosítsák a belső munkákhoz szükséges hőmérsékletet. Másutt a gyors-gőzfejlesztőket alkalmazták. Így a léli hónapokban a diósgyőri városközpontban hét épületben, He- jöcsabán négy épületben, Le- ninvárosban, Özdon és Kazincbarcikán pedig összesen öt épületben végezhették akadálytalanul a belső szerelési és szakipari munkákat. Ez jelentős mértékben meggyorsította az új lakóépületek, a lakások építésének befejezéúWességcben eJneJae_l ni. hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat több építkezésen néhány nappal ..a terv előtt jár'’. A korábbi években a BAÉV az első negyedévi tervét általában csak 85—05 százalékra tudta teljesíteni. Most, bár a hónap végéig még körülbelül két hét van hátra, máris biztosra vehető, hogy az első negyedévi célkitűzések teljesítésének nem lesz akadálya. A teljesség kedvéért el kell mondani azt is, hogy a kedvező időjárás és a vállalni dolgozóinak erőfeszítései még jobb eredmények elérését is lehetővé tették volna. Több helyen az eredetileg tervezettnél hamarabb kezdtek meg a szerkezetépítési munkákat, s még más építkezéseknél is megkezdték volna, ha megfelelő munka- területet kaptak volna. A munkaterületek hiánya nem uj probléma, az elmúlt I esztendőben talán ez okozta a legtöbb gondol a válla- | latnak. Hiszen, ha később kezdhetik meg az építkezéseket. tulajdonképpen amúgy is szűkös kapacitásuk egy részét nem tudják kihasználni. Ha pedig az ütem erőltetett gyorsításával akarják „utolérni magukat", az a minőség rovására mehet. Ez az esztendő, az említett néhány probléma ellenére jól kezdődött. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál éltek az időjárástól ajándékba kapott lehetőségekkel. s így a korábbi évek bármelyikénél kedvezőbbek az egész esztendőre szóló célkitűzések megvalósításának Ibhetőségei. Ehhez természetesen az építők további — és nem is csekély — erőfeszítéseire van szükség. A vállalat létszám- növelés nélkül több mint (i százalékkal kívánja fokozni termelését. És legfontosabb feladata továbbra is a lakásig cél Li fűzések «ílásához azonban a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívájának erőfeszítésein kívül a lakásépítéshez kapcsolódó összes feladatok szervezettebb, összehangoltabb elvégzésére is feltétlenül szükség van. F. T. Családi pótlék” az üzemtől • • U 99 Március elsejétől a sátoraljaújhelyi Hcgyalja Ruházati Szövetkezetben minden olyan nödolgozó, aki magára maradva gondoskodik gyermeke, vagy gyermekei eltartásáról, az üzemtől havi száz forint bérkiegészítést kap gyermekenként. Ezt a példamutató döntést az ipari szövetkezet vezetősége a nőbizottság javaslatára, az üzem dolgozóinak teljes egyetértésével hozta. A bérkiegészítésért senkinek nem kell külön kérvényt benyújtania, azt minden anya megkapja, aki bármi okból '— akár özvegyen maradt, akár elvált tőle, elhagyta a férje, vagy kezdettől vállalta a magános anyaságot — maga kell, hogy eltartsa gyermekeit. Kapja az üzemi „családi pótléknak" számító bérkiegészítést mindaddig, amíg gyermekei önálló keresőkké nem lesznek. [ zömeinkben fizetik a nyereségrészesedést. Az emberek zöme örömmel fogadja a havi fizetésén felül kapott pénzösszeget, amely egész évi munkájának a fokmérője. Vannak azonban elégedetlen emberek is. Olyanok, akik keveslik a nyereségrészesedést, akik kifogásolják a boríték „vastagságát". Az utóbbiak figyelmébe szeretnénk ajánlani, hogy amikor elégedetlenek, gondoljanak arra: a havi fizetésen és az évi nyereség- részesedésen felül, ha nem is közvetlenül, de jelentős az a forintmenny iség is. amelyet béren kívüli juttatásként tartunk nyilván. Tavaly több mint 5 milliárd forintot fordítottak országszerte a vállalatok, állami gazdaságok és ktsz-ck béren kívüli juttatásra. S honnan vették el ezt a pénzt? E juttatások jelentős részét, közel kétmilliárd forintot a részesedési alapból fedezték. Ezzel természetesen csökkent ki- nck-kinek a nyereségrészesedése. de nőtt az egy főre számított juttatások összege. Míg 1967-ben 1352 forint volt. tavaly már közel 1500 forintra rúgott az egy főre számított juttatások összege. Béren kívüli juttatások között — nagyságrendjét és gyakoriságát tekintve — n listavezető: az üzemi étkeztetési hozzájárulás, amely az összes juttatásoknak mintegy felét teszi ki. Az a dolgozó. aki ezt igénybe veszi, évente közel 1200 forint többletjuttatást élvez. A tapasztalat szerint, a dolgozók többsége elégedett az üzemi ebédek minőségével, a kifogásolni való inkább a munkahelyi éttermek kulturálat- lansága. A második helyen a szociális, kulturális, jóléti és sportkiadások szerepelnek. Érdekes megállapítás: az e rovatra elszámolt kiadások húsz-huszonötféle . Tanulságosak az előzmények. A nőbizottságnak ebben az üzemben — ahol a munka jellegénél fogva a másfél ezer dolgozó többsége nő — különösen nagy a felelőssége, s ennek megfelelő a súlya is a véleményeinek, javaslatainak. A sátoraljaúj- helyi központi, s a három bodrogközi — a nagyrozvá- gyi, a tiszakarádi és a zemplénagárdi — telephelyen dolgozó asszonyok családi körülményeinek a vizsgálatánál szembetűnt, menynyivel nehezebb gondokkal küszködnek — többnyire zokszó nélkül —, akiknek otthon nem segít élettárs, akikre teljes súllyal nehezül a gyermekeik jövőjéért való felelősség, akik egy- maguk viselik a szülői gondok terhét. Van közöttük nem egy olyan édesanya, akinek három gyermekéről kell gondoskodnia, egy keresetből. És bár az üzem korábban is. anyagi lehetőségeihez mérten támogatta őket, ha időnként rendkívüli segélyért folyamodtak, az őszinte beszélgetésekből kitűnt, milyen keserves érzés épp a leginkább rokonszenves, önérzetes alaptermészetű asz- szonyoknak kérni ezt a segítséget. A lélektani hatása, embersége legalább annyit érő a most hozott hivatalos intézkedésnek, mint ameny- nyit a rendszeres anyagi segítség könnyít majd a gyermekek ruházkodási, s egyéb nevelési költségein. Jóleső érzés tudni az érdekelteknek, hogy ezentúl minden hónapban biztosan számíthatnak a háztartási költség- vetésnél a gyermekekért járó bérkiegészítésre. A Hegyalja Ruházati Szövetkezet más módokon is igyekszik érzelmileg is az üzemhez kötni az itt dolgozó nőket. A legutóbbi évben szociális és kulturális célokra több mint egymillió forintot fordított az üzem, a korábbinál nagyobb étkezési hozzájárulást is fizet az Idén. Mezőkövesd mellett, a Zsúri-fürdőn külön családi üdülőt tart fenn dolgozói és családtagjaik számára. A nöbizottság és az üzem gazdasági vezetősége nem „termelési problémaként”, hanem örvendetes tényként tartja számon, hogy az 1584 dolgozó közül jelenleg is 235 asszony van szülési szabadságon, illetve él a gyermek- gondozási segély adta lehetőséggel. Tudja, hogyha eljön az ideje, valamennyien visszatérnek újra a munkahelyükre, mert jól érzik itt magukat. S közgazdasági mutató is igazolja — azonos létszámmal egy év alatt 144 millióról 154 millióra nőtt a sző12Q0 pénztárgép karbantartói Az Irodagép technika Vállalat miskolci kirendeltségén állandó az elfoglaltság. Három szervizkocsi járja megyénk városait, településeit, ahol a meghibásodott pénztárgépeket a helyszínen javítják ki. A központi üzemben irodagépek sorakoznak. Ez év január elsején új helyiséget kapott a vállalat a Kiss tábornok utcában. Képünkön: egy Hunor 131-es magyar gyártmányú asztali számítógép karbantartásának befejező pillanatai látható. Foto: Sz. Gy. H jogcímet takarnak. Többek között a társadalmi és tömegszervezeteknek, a sportlétesítményeknek és nyugdíjasoknak adott pénzbeli dotációt. a közös vállalati ünnepségek és kirándulások költségeit, a vállalati csónakházak, horgásztanyák stb. kiadásait. Bár ezek az ösz- szegek szociális hozzájárulás címén kerülnek felhasználásra, a sporttámogatást kivéve. általában nem kapcsolódnak — s ez hiba — a támogatásra érdemes művelődéspolitikai elképzelésekhez, és többnyire a vállalati dolgozók egy-egy szőkébb csoportjának jelentenek szinte ingyenes szórakozást. Így aztán érthető, hogy e juttatások fejlesztését a dolgozók zöme nem tartja kívánatosnak, a helyzet mégis úgy alakul, hogy ezek az összegek évről évre növekednek. I a a béren kívüli, a nyereségen kívüli forintokról szólunk, feltétlenül hangot kell adni a vállalati üdültetés fejlesztéséről is. A vállalatok üdültetésével kapcsolatos kiadások még ma is csak a dolgozók 8—10 százalékát érintik, ami azt jelenti, hogy' bizony kedvezményes nyaralási lehetőséghez még elég szűk réteg jut csak hozzá. Ugyanez mondható el a vállalatok, üzemek gyermekintézmények fenntartásával kapcsolatban is. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy ez a „rubrika” több helyen csökkent. Ezt tárta fel egy központi népi ellenőrzési bizottsági felmérés is. Hat megyében, köztük Borsodban. 122 vállalat és kisipari szövetkezet közül mindössze 16 tart fenn, vagy támogat gyermekintézményt. E vizsgálati tapasztalat szerint. a téllalatok a gyer- mekintézmény'eket. a jövőben sem kívánják fejleszteni. Annak ellenére, hogy' a gyermekek elhelyezésének gondja szorosan kapcsolódik a munkaerőhelyzethez. Bizonyos mértékig még mindig úgy' lehet szólni róla, mint új juttatásról, a dolgozók lakásépítéséhez adott vállalati hozzájárulásról és hitelről, amelyet szintén a béren kívüli forintok köze kell és lehet sorolni. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felmérése arról tanúskodik, hogy a 122 vállalat 100 ezer dolgozója közül alig százan kapták ezt a támogatást. Hasonló a helyzet ma még országosan is. Az összes juttatás 8 százalékát fordították e célra a vállalatok és a szövetkezetek. Pedig ezt a juttatási formát a dolgozók igénylik ás hasznosnak ítélik meg. A megkérdezett dolgozók 43 százaléka, a megkérdezett vezetők 52 százaléka nyilatkozott úgy a népi ellenőröknek. hogy fontosnak tartja az e célra fordított, anyagi eszközök növelését. A vállalatok ez évi tervei azt tükrözik, hogy igyekeznek helyt adni ennek az igénynek. Borsodban is több jó példát mondhatnánk. Különösen kiemelkednek e tekintetben a nagyüzemeink. A fenti példák azt bizonyítják tehát, hogy amikor egyes dolgozok keveslik a nyereségrészesedést, bizony pem gondolnak a bérén kívüli forintokra. Pedig, ha igazságosak akarunk lenni, akkor ezeket a forintösszegeket is hozzá kell adni a havi keresetünkhöz, az év yágen kapott nyereségünkhöz. A fenti példák még egy más véleményre is rácáfolnak. Voltak ugyanis olyanok, akik a reform bevezetése előtt olyan véleménnyel voi - tak, mely szerint a gazdaságirányítási rendszer új keretei között a vállalatok csökkentik a béren kívüli juttatásokat. elhanyagolják majd azt. Ez nem következett be. A vállalatok és szövetkezetek továbbra is jelentős összegeket fordítanak béren kívüli juttatásokra. Amikor azonban ezt' megállapíthatjuk. okvetlen meg kell még jegyeznünk: a vállalati béren kívüli, a nyereségen felüli juttatások hatékonyságának növelése érdekében néhány helyütt többet is tehetnének. Fodor László A folyamatos acélöntőműérl Az ózdi karbantartók új jelszava Az Ózdi Kohászati Üzemekben évi 325 ezer tonna kapacitású íolj’amatos acél- öntőmű épül. Az ott dolgozó különböző vállalatok brigád, jai arra törekednek, hogy' az új üzemrészben a tervezettnél 6 hónappal előbb — 1973 júniusa helyett már 1972 vegén megkezdhessék a termelési próbákat. A felajánláshoz most csatlakozott a kohászati üzemek központi karbantartó gyár- részlegének 1200 dolgozója is. Vállalták, hogy a gyárban sorra kerülő karbantartási feladatok maradéktalan teljesítésén kívül elvégzik az új mű technológiai vasszerkezetének és a gyártással összefüggő berendezések gépészeti szerelését. Ezzel csökkentik a kivitelezési költségeket és hozzájárulnak a határidő lerövidítéséhez. A mintegy’ 8 hónapot igénylő munkákra az őszi hónapokban kerül sor, de a felkészülést máris megkezdték. A termelést úgy' szervezik, hogy az idei év két nagy' feladatát, a durva- és a fi- nomhergemü komplett nagyjavítását októberig befejezzék. A vállalat vezetősége a szerelésekhez száz dolgozót bocsát a karbantartók rendelkezésére, köztük ötven olyat, akik majd a folyamatos acélöntőmíiben tevékenykednek. Így ezek nemcsak megismerik a berendezések összeállítását, hanem elsajátítják azok helyes karbantartását is. A technológiai vasszerkezet és a berendezések szerelését vállaló karbantartó gyárrészlegben pénteken termelési tanácskozáson tárgyalták meg a megnövekedőit feladatok végrehajtásának feltételeit A fontos értekezleten a szocialista brigádok kezdeményezésére kiadták az íj jelszót: minden karbantartó dolgozzon négy' órát a folyamatos acélöntőmü határidő előtti átadásáért. jói haladnak az építők A magános anyák támogatása a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben vetkezet termelési értéke —. hogy a jó közérzet elsőrendű termelési tényező is. Bcrccz József
