Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1972. márc. 13., szombat íoijÉlGfiiíéiel a líra-várta ötvenhárom esztendővel ezelőtt, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor az események­nek egyik központi helye volt Sárospatak és a Rá- kóczi-vár. Innen irányilották ugyanis a környék és az egész Bodrogköz életének forradalmi megmozdulásait. Szép számban élnek ma is a városban olyan veteránok, akiknek vezető szerepük volt a történelmi jelentősé­gű időkben. Nagy lelkese­déssel készül ezért a város társadalma a március 21-i évforduló méltó megünneplé­sére, s az ünnepségekre az üzemekbe, iskolákba is meg­hívják az idős kommunistá­kat. Az iskolák, intézmények külön emlékünnepélyt tarta­nak, míg a központi műsoros ünnepélyre, amelynek szó­noka Tóth József elvtárs. a városi tanács elnöke lesz, hét- ion este kerül sor a városi tanács dísztermében. ■ Ugyanekkor ünnepli a vá­ros lakossága a magyar ifjú­ság forradalmi szervezete, a KISZ Újjáalakulásának 3.5. évfordulóját. Ennek tisztele­tére kedden délután a Rá- kóczi-várban ifjúsági nagy­gyűlést tartanak. Az ünnepi beszédet Takáts Gyula városi KISZ-titkár mondja, majd a történelmi időkre emlékezte­tő környezetben, ahol 53 év­vel ezelőtt a járási direktó­rium működött, az új KISZ- ! tagok ünnepélyes fogadalom­tételével záródik a Tanács- i köztársaság évfordulójának ! ünnepségsorozata. Honfoglalás a Népkertben lítilttisik a megyei köseyvtár Az elmúlt esztendőben a megyei könyvtárról szólva többször írtunk, hogy 1973 a könyvtárra várás esztendeje. Nos, a miskolci Népkertben a 23 millió forintos költség­gel elkészült az impozáns könyvtárépület, a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtár új otthona, s nap­jainkban már. szemben a ko­rábbi várakozással, a boldog honfoglalás tanúi lehelünk, ha a könyvtárat felkeressük. Március 15-én végleg be­zárta kapuit a Szabadság té­ri. korábbi könyvtárépület. Itt már semmiféle szolgálta­tás nincs, s azok, akik meg- késték és 15-ig nem vitték vissza a kikölcsönzött köny­veket, már az új épületben pótolhatják mulasztásukat. A könyvtármunkában most látszólagos szünet, van. Leg­alábbis, ami a közönségszol­gálatot illeti. Ugyanakkor a költöztetés, az új könyvtár belső kialakítása, óriási mun­kát ró a könyvtár minden dolgozójára, könyvtárosokra, tudományos munkatársakra, technikai dolgozókra égy- arán t. Társadalmi segítség Erre az új könyvtárépület­re nagyon régóta várunk. Némi késéssel kezdhettek csak hozzá felépítéséhez, de Ezt olvastuk a Pártélet márciusi számában Az MSZMP Központi Bi­zottságának folyóirata har­minc év távlatából méltatja az 1942 márciusában meg­alakított Történelmi Emlék- bizottság jelentőségét es munkáját, amelyet annak idején az antifasiszta erők tömörítése céljából, a sza­bad, független és demokra­tikus Magyarország kivívá­sáért végzett. Dr. Pintér István, a történelemtudomá­nyok kandidátusának írása — egyebek közt — hangsú­lyozza: „A történelmi távla­tok igazolják, hogy a nem­zeti összefogás nem taktika, hanem a magyar kommu­nisták politikájának állan­dó. tartós eleme. Természe­tesen ennek osztálytartal­ma, célkitűzése a megválto­zott történelmi követelmé­nyeknek megfelelően , módo­sult, de az összefogás gon­dolata, az a törekvés, hogy n magyar társadalom min­den haladó osztálya és ré­tege összefogjon • és közösen dolgozzon — állandó ma­radt.” Több cikk elemzi az évi beszámoló taggyűlések ta­pasztalatait és tanulságait. Kovács Antal, a Vas me­gyei Pártbizottság első tit­kára például a Vas megyei tapasztalatokat összegezve hangsúlyozza cikkében: „A beszámoló taggyűlések ta­pasztalatai ismét megerősí­tették, hogy a munka mi­nősége, az alapszervezet ha­tóköre, befolyása, i'agyis a párt politikájának érvénye­sülése elsősorban nem lét­számtól függ, hanem főkép­pen a párttagok eszmei fel­készültségétől, politikai akti­vitásától. cselek vő készségé­től, szervezettségétől.” Széles körű érdeklődésre tarthat számot — a többi között — Béres Józsefnek, a KB munkatársának Személy­zeti munka az ipari szövet­kezetekben című írása épp­úgy. mint Varga Péternek, a KB osztály vezető-hely él­tesének az államigazgatás fejlesztésének időszerű kér­déseivel foglalkozó cikke. Dr. Gálos Istvánnak, a KB mun­katársának A feladatok el­határolása a községi párt- munkában című írására min­denekelőtt a községi és a já­rási pártszervek figyelmét hívhatjuk tel. Több cikk foglalkozik a párt munka különböző terü­leteivel, közte az agitációs és propagandamunka tapasz­talataival, módszereivel, le­hetőségéivel. A folyóirat Karcolatok, megjegyzések cí­mű rovata pedig ezúttal egy szerencsi „édes” ügy tanul­ságaira hívja fel a • figyel­met. (csé.) A Miskolci Építőipari Szövetkezet [elvesz tetőfedőket,' kőműveseket és segéd munkásokat Jelentkezés a szövetkezet munkaügyi osztályán: MISKOLC, Szeles u. 7. sz. most már készen áll. na­gyon szép és a nagyközön­ség által könnyen elérhető helyen, egy kialakuló, új in­tézményközpont és városrész egyik első létesítményeként. Az átköltözésről, az új hon­foglalás technikai részéről beszélgettünk Hubai/ Lász­lóval, a könyvtár megbízott igazgatójával. — Nagy örömmel tapasz­taljuk. hogy a II. Rákóczi Ferenc könyvtár átköltözése Miskolcon nagy társadalmi összefogásra mozgósított. A legkülönbözőbb szervek siet­nek segítségünkre. A fegyveres eijőktől gépkocsikat és mun­kaerőt kaptunk a Volán te­herkocsik mellé.' Helyi taná­csi szervek is segítenek gép­járművel, a munkáskezet/ pe­dig elsősorban a Molnár Bé­la Ifjúsági Ház iíjúgárdistái biztosítják segítségként a ne­héz könyvrakományok moz­gatásához. Terveink szerint április elejére teljesen be­fejeződik a 160 ezer kötet könyv és egyebek átköltöz­tetése, akkor kezdünk hozzá az új épületen belüli ren- dezkedéshez, a könyvtári rend kialakításához. Nyitás: április 29-én Magát a könyvtárépületet többször bemutattuk építése közben. Nem kívánunk erre ismét visszatérni, de öröm­mel kell regisztrálnunk, hogy nálunk nyitja meg kapuit az ország legnagyobb közműve­lődési könyvtára, amely nemcsak méreteiben lesz a legelső. hanem korszerű technikai berendezéseivel, a modern könyvtármunkához szükséges felszereltségével is méltó lesz nagyságához. — Május elseje tiszteletére 39 Ti. április '29-én nyitjuk tájé- — Ez meg u könyvtárai — koztál Ilubay László, a megnyitás, könyvtáravatás már a nemzetközi könyvév helyi eseményeihez is kap­csolódik. s annak egyik nem is kis jelentőségű rendezvé­nye . lesz. Egyébként az új épületben részleges munka máris található, mert mód­szertani részlegünk és sok­szorosító üzemünk, valamint gazdasági hivatalunk' már átköltözött. A megnyitó nap­ján. illetve közvetlenül a megnyitást követően csakpem teljes kapacitással dolgozhat a könyvtár, kivéve a zenei részleg és néhány technikai i felszerelés munkáját. Ezek különféle, rajtunk kívülálló, elsősorban technikai okok miatt később készülnek el és kezdhetik meg munkájukat, de például a zenei részleg­ben a könyvek és folyóiratok máris a közönség rendelke­zésére állnak a nyitáskor, csak a zenehallgatás lehető- álmenetileg Tokajban cs Miskolcon Óvónői szakközépiskolai osztályok sege nem. Várják a közönséget Az új könyvtár épületének környéke napjainkban még a nagy építkezések vigasztalan környezetét mulatja. A te­reprendezés határideje már­cius Hl. Hihetőleg az építők el is készülnek addigra vele, és a környék megközelítően méltó lesz magához a könyv­tárhoz. — Nyitásunk után tovább­ra is ellátjuk mind a város, mind Borsod megye közön­ségének könyvtári igényeit, sőt, a megnövekvő . adottsá­gokkal arányosan szeretnénk növelni szolgálatainkat, Vár­juk hát a közönséget, április 29-e után — mondta búcsú­zóul Hubay László. (bm) Lapunkban már hírt ad­tunk róla. hogy az 1972-73- as tanévben óvónői szakkö­zépiskolai első osztályokat is szerveznek. Az új típusú szakközépiskolai osztályok a tokaji Tokaji Ferenc és a miskolci Kossuth Lajos Gim­náziumban lesznek. Mivel új szakközépiskolai osztályokról van szó, az ér­deklődők a helybeli általá­nos iskolától kérhetik, hógv jelentkezési lapjukat ezekbe az iskolákba küldjék el. Az általános iskolai igazgatók feladata, hogy a tovább ta­nulni szándékozók jelentke­zési lapjait 1972. március 31- ig eljuttassák a két gimnázi­umba. Üj jelentkezési lapot nem lehet kiállítani. Az ará­nyos jelentkezés érdekében kívánatos, hogy a miskolciak a Kossuth Gimnáziumba, a megyében élő fiatalok pedig a Tokaji Ferenc Gimnázium­ba. Tokajba küldjék jelent­kezésükéi. A szakközépiskó- lai osztályba csak azok nyer­hetnek felvételt, akik a fel­vételi vizsgán megfelelnek a követelményeknek, A felvé­teli vizsga időpontjáról érté- sitik a jelentkezőket. a Mai egyetemisták jövő egyetemistáiért — Egyelőre csak annyit tudunk, hogy hat csoportunk lesz — mondta Simon László tanársegéd, aki a Nehézipari Műszaki Egyetem KlSZ-bi- zottságának megbízásából ve­zeti és összefogja az egyete­mi előkészítő csoportok ügye­it. — És még annyit, hogy ezeket vidéki gimnáziumok­ban szervezi meg számunkra a megyei KISZ-bizottság. Furcsa helyzet alakult ki az egyetemisták által szer­vezett. és vezetett előkészítő csoportoknál. Amikor 1969- ben első Ízben vezettek az egyetemisták társadalmi munkában előkészítő csopor­tokat, még alig-alig volt , „versenytársuk”. Azóta egyre több szerv, intézmény kap­csolódik be ebbe a munká­ba. s hogy idézzem beszél­gető partneremet; „nehéz Ái Orfeo há a Miskolci Galériában A napokban a Miskolci Ga­lériában lépett fel az Orfeo bábegyüttes. Műsorukban Pe­ter Weiss M och ip poi! úr szenvedései és a Maszkos bábpantomim című darabo­kat adták elő. A teremben teljes sötétség. Csak a színpadnak használt paraván előtt villan meg a fényfüggöny. Felerősített hangú magnetofonról szólal meg a szöveg, félúton be­széd és dal közt. A színpa­don megjelenő maszkos báb- figurák mozgása mámort és révületet gerjeszt a nézőben. Megszállott! neurotikus hang­hatások elidegenedélt őrület­tel sokkolnak. A megszólaló egy szál hegedű hangja, mint a feszültségrablás kioldója a halottvirrasztásban, a gyer­mekkor démonai között. Meg­szállott játék ez a természet­iéi. Szüntelen lüktetés, a rit- muskihágyások, improvizá­ciók, szabad asszociációk rom­bolják szét az idő érzetét. A mozgásrítusok jelentése a tu­datosság szintje alatt, mint a primitív népeknél. Minden megnyilvánulás önkifejezés. Társadalmi, politikai monda­nivalót hordoznak. Az utánzásban való meg­élésben a mozgáshoz társul — nem egyszerű zaj terem tőként —, szürrealista technikával a kéthangú dallam. Az előadás után Margott Istvánnal, az együttes rende­zőjével beszélgettünk. — Mikor alakult az Orfeo- egyiiltes? — 1968 őszén, főleg fiatal képzőművészeti ■ főiskolások­ból. Ez azért volt. célravezető, mert magunk készíthettük bábjainkat és díszleteinket is. — Mi volt az első előadott darab? — Győré Imre Orfeo sze­relme című népjátékának bábt/áltozata. Ez bábos szem­pontból elég rosszul sikerüli, mégis sokat tanultunk belőle. Második darabunk a Ránki György zenéjére készült 1514. Ezt a mai napig is sem oldunk meg. A megöl- játsszuk, kissé felújítva. Első dúsnak az életben kell meg­jelentős sikerünket a Mo- történnie. chinpolt úr szenvedéseivel ér- / tűk el. V.. R. — Milyen fejlődést jelentett számukra Peter Weiss? — A próbák során rájöt­tünk, hogy a bábművészet önálló műfaj, ru;m arra való, hogy szöveget illusztráljunk vele. Ezért kihagytuk Weiss szövegét, és amit megírt, azt el játszottuk. Weissnél megra­gadott. minket az a mély tár­sadalmi elkötelezettség, amely Weissl az új baloldal egyik jelentős művészévé avatja, és az, hogy sablonok nélkül fog­lalkozik a kisemberek társa­dalmi helyzetével. Mindig a kisemmizettek mellett foglal állási. Ez egybeesett a mi céljainkkal is. — Mi a közvetlen céljuk darabjaikkal? — Az. hogy nézőinket meg­tanítsuk arra, nekik is. mint Moehinpoll úrnak, saját fe­jükkel kel! gondolkodniuk, hogy somsukat mindig meg kell változtatni ahhoz, hogy jobb legyen. Ezért van az. hogy mi n színpadon semmit csoporthoz jutni”. Nehéz, mert a továbbtanulni szán­dékozók középiskolások, gimnazisták, valamilyen ok­nál fogva szívesebben vá­lasztják a tanárok által ve­zetett. előkészítőket. — Pedig a mi fiaink iga­zán szívesen csinálják ezt. a munkál. A szabad idejükből áldoznak fel erre nem is kis időt. és panaszt sem hallot­tunk róluk. Sőt. Azok közül a fiatalok közül, akik a mi csoportjainkban végezlek, 85 —90 százalék felvételt nyert az egyetemre. Ezzel az ered­ménnyel igazán nem kell szégyenkeznünk. Sajátos rend alakult ki az egyetemi fiatalok által ve­zetett előkészítő csoportoknál. Nemcsak a foglalkozásokat tartották meg, hanem egye­temi tábort is szerveztek a részvevőknek. S ez löbb szempontból is előnyös volt: egyrészt a tábor ideje alatt hatékonyabban tudtak a fia­talokkal foglalkozni, más­részt. pedig a fiatalok meg­ismerkedhettek magával az egyetemmel is. — Ügy tervezzük, hogy áp­rilis első napjaiban rögtön táborba hívjuk új csoport­jainkat, a csoportok tagjait, a régiekkel együtt. Így ta­lán sikerül behoznunk majd ezt a kis késést. Minden va­lószínűség szerint változta­tunk majd a tanfolyamok módszerén is: áttérünk a le­velező formára. Ennek a formának van már előzménye az egyetemen. Je­lenleg is mintegy 30 elsős gimnazistával tartanak leve-i lezű‘kapcsolatot, s ezek a 1" - tatok is bejönnek időnként táborba. — Még 1971 nyarán vet­tük fel a kapcsolatot 30, ak­kor hetedikes úttörővól a csanyiki táborban. Azóta is levelezünk velük, kétheten­ként kapják meg a felada­tokat, s ez a módszer — úgy látszik — bevált. Velük az érettségiig folytatjuk a mun­kát, de erre a mintára kí­vánjuk megszervezni az újabb, már harmadikos dá­kokból álló csoportjainkat. Matematikából és fizikából készítik föl a gyerekeket. A mai egyetemisták. Azok. akik — táján saját tapasztalataik­ból okulva — nem sajnálják sem az időt, sem a fárad­ságot a jövő egyetemistáitól. Cs. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom