Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-15 / 63. szám
1972. more. 15., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 // Akácviráq 370 mázsa méze NEB-vizsgálat Ózdon és a járásban Ritka pillanat Naponta sok tízezer \itas közlekedik a Tiszai pályaudvar aluljárójéban. Általában a nap minden szakában nagy a forgalom. Felvételünk egy ritka pillanatot örökített meg. amikor szinte üres. Fotó: Sz. G.v. A cigányság differeuciálódása Egy vizsgálat tanulságai A7. ózdi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban fejezte be a magán kis iparosok es a kiskereskedők tevékenységéről, működéséről folytatott vizsgálatát. A NEB-vizsgálat elsődleges célja volt megállapítani, hogyan tartják be a lakosság érdekeit védő előírásokat. Özdon több mint száz magon kisiparos. kiskereskedő tevékenykedik (az utóbbiak részaránya alacsony), a járásban pedig a számuk megközelíti a 300-at. A vizsgálat során derült ki, hogy a járásban számon tartott kisiparosok jelentős része kizárólag Óxdon fejti ki tevékenységét. a gyárvárosban végez szolgáltatásokat, s nem abban a községben, ahová az iparengedélyét kapta. -Ennek az oka, hogy a gyárvárosban meglehetősen nehéz működési engedélyt kapni, s így vidékre szóló engedéllyel igyekeznek „legálissá” 1 tenni munkájukat. Ugyanakkor jelentősen megszaporodott, a városban a kontárok tevékenysége is, ami talán a nehezen megszerezhető iparengedélyhez vezethető vissza szintén. A vizsgálat a legltülönfé—í ——i —i Megyénkben két évvel ezelőtt kezdtek megalakulni a sertéstenyésztő és -hizlaló társulások. Az általános fogyasztási es értékesítő szövetkezetek patronáfásával megalakult újszerű társulások célja az volt, hogy — főleg vidéken — segítsenek megjavítani a lakosság húsellátását. 1970-ben 19 ilyen társulás kezdte meg működését megyénkben. A társulások négymillió 912 ezer forint értékű sertést értékesítettek. Az elmúlt évben a sertéstenyésztő és -hizlaló társulások száma 29-rc növekedett. Az újfajta társulások az elmúlt évben kitűnően működtek. mindenütt teljesítették kitűzött céljaikat. Segítségükkel az ófészek boltjaiban lényegesen megjavult a lébb szakmákra, szolgáltatásokra kiterjedt. A kisiparosok nagyobb része elsősorban a lakosság részére végez .szolgaitatásokat. bizonyos szak- piákban (például az építőiparhoz kapcsolódó szakmák között) jelentős a közületek számára végzett szolgáltatás, sőt van, aki kizárólag közületieknek dolgozik. Az utóbbiak tevékenysége is fontos, mert kisebb volumenű munkákhoz* állami vállalatok nem tudnak kapacitást biztosítani. A vizsgált kisiparosoknál a segédmunkaerők alkalmazása a szabályoknak megfelelően történt, a jövedelmek ellenőrzése azonban minden esetben nehézséget okozott. A pénztárkönyvre kötelezettek nem vezetik naprakészen a könyvet, a pénztárkönyvvel nem rendelkezők jövedelembevallása nem egy esetben irreális. Nehezen elképzelhető, hogy egy órásmester évi jövedelme 15 ezer forint legyen .. . A bizonylati fegyelem hiánya vonatkozik a kiskereskedők többségére is. A NEB a hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatait továbbítja az illetékeseknek. (—th) húsellátás, bővült a választék, s az előző éveknél több húshoz jutott a szövetkezeti vendéglátás is. A társulások megalakulásakor egyesek attól tartottak, hogy csökkenni fog a hagyományos felvásárlásnak jutó hízósertések száma. Ennek ellenkezője történt. A Húsipari es Állatforgalmi Vállalat megyénkben 1971-ben 219 .százalékkal tudott több sertést felvásárolni a háztáji gazdaságokból, mint az előző évben. A kocakihelyezési es a sertéstartást segítő más akciók jelentősen fokozták a tenyésztési és hizlalási kedvet. A megye 29 társulása az elmúlt évben már több mint 2(i millió forint értékű, az előző évnél mintegy ötször több hízott sertést tudott értékesíteni. Töbször szóltunk már lapunk hasábjain a cigánykérdésről. Az országban a cigánylakosság .helyzetét csupán négy megyében mérték fel. Megyénkben körülbelül 45 ezer cigány el, a cigányságnak több mint 20 százaléka. Mindez már önmagában indokolná, miért volt Borsod az egyik a felmért négy megye közül. A háromtagú miskolci szociológiai kutatócsoport, amely Borsod társadalmi valóságának feltérképezése során foglalkozott e sajátos vizsgálattal — azért is fogott ebbe u munkába, mert vizsgálandó témaként Miskolcon, Ózdon és Kazincbarcikán egyértelműén a cigánykérdést jelöltek meg. Bcbi/.oiivífoít hipotézisek*!' Az említett csoport — Tóth Árpád, a Nehézipari Műszaki Egyetem marxista tanszéke szociológiai csoportjának tudományos kutatója vezetésével — nem számsze- rüségi felmérést végzett a megye négy járásában, hanem elemző vizsgálódást. Két feltételezés köré csoportosítottak a kérdéseket: a 25 éves fejlődés a cigánylakos- ságnál is ható tényező; s hogy a cigány lakosság nem egységes réteg, hanem rendkívül differenciált. Mindkét hipotézis bebizonyosodott. A cigányság fejlődése, , életszínvonalának emelkedése egyes helyeken gyorsabb, mint más rétegeké, ám, így is lényegesen alatta marad a nem cigány lakosság életszínvonalának. A differenciálódás nagyon erős. Az összegyűjtött anyagból Özd, Kazincbarcika és Miskolc cigánylakosságának helyzetéről készült tanulmány — gépi adatfeldolgozással, 3—4 évi munkával, összesen 1500 kitöltött és feldolgozott kérdőívet őriz a szociológiai csoport — 1500 cigány család, 10 000 ember élet körűimén veit dolgozták fel. Ki akarnak törni! A hatalmas anyagból nehéz kiemelni, melyek azok a tapasztalatok, amelyekre már ebben az írásban fel kell hívni a figyelmet. Ráadásul a vizsgálat megállapításai máris újabb elemzéseket sürgetnek. Alapvető megállapítás, hogy példátlanul nagy a cigányok beilleszkedési szándéka. Ki akarnak törni a régi életformából. (Özdon a cigányok 7,8, Miskolcon 0,2 százaléka ragaszkodik a cigánytelepi életformához, Kazincbarcikán már senki sem!) Az ózdi cigányok például kijelentették: segítséget várnak, de a támogatást ne „a cigányok” kapják, hanem azok. akik megérdemlik. Ez egyben annak a jele. hogy maguk is érzik differenciálódásukat. A differenciáltságot leghívebben tükrözi a kérdező biztosok véleménye a felmért családokról. Eszerint például Ózdon a családok 52 százaléka. Kazincbarcikán 12. Miskolcon 13 százaléka él rendezett körülmények között. K cigányság nem homogén tömeg Íme, még néhány adat a differenciáltságra, Ózdon a családfők 28,9 százaléka, Barcikán 26.7 százaléka analfabéta, Miskolcon ez az arány csupán 12,6 százalék, s míg az előbbi két városban érettségizett cigány családfő nem került a felmértek közé, Miskolcon a családfők 2,2 százaléka érettségizett. A családfők jövedelmi szintje is rendkívül differenciált, Ózdon például 33 százalékuk 1500—1800 forint között keres havonta, 5,7 százalékuk viszont 800 forint alatt. Kazincbarcikán 30,3 százalékuk 1200—1500 forint között keres, 28.9 százalékuk 1500— 1800 között, s 6 százalékuk 800 forint alatt. Miskolcon 800 forint alatt keres a családfők 12.7 százaléka, ugyanakkor 4.3 százalékuk 3000 (!) forint fölött keres. A cigánykérdéssé, kapcsolatban 1961-ben és 62-ben kél KB-határőzat született; ezt: sok állami intézkedés kö- | vette, amelyek a cigánylakosság életszínvonalának emelését célozták. Mindez j pozitív hatású volt. E vizsgálattal azonban bebizonyosodott. hosv ű.iabb kormány- határozatokra van szükség. Az eddig égységesen kezelt cigányságot a maga tényleges társadalmi valóságában kell vizsgálni! És mindezeknek érvényesülnie keil a köz- tudatban, hogy a közvélemény se kezelje egységesen a cigánylakosságot. különböztesse meg a dolgozókat, a beilleszkedőket a kétes elemektől. Félre az előítéletekkel!! A cigánykérdésben előítélettel vitatkozók egyik sokszor hangoztatott tévedése, hogy a cigányok lopnak, verekednek stb., stb. A vizsgálat tanúsága szerint az ózdi cigányok 93,1, a miskolciak 94.4 és kazincbarcikaiak 97.6 százaléka büntetlen előeletü! (A lopásért. verekedésért börtönbe került szűk réteg viszont visszaeső bűnösökből áll. de miattuk senkinek sincs joga az egész cigány- lakosságot elmarasztalni.) Végső tanulságként kimondhatjuk: a vizsgálat lé- ! nyege. hogy a lakosság e sajátos helyzetben levő cső- i portjáról — mely Borsod lakosságának majdnem 6 százaléka — tudományos érté- j kű információk állnak ren- j delkezésre. amelyek a helyi ; és az országos irányítás szá- J mára is konkrét feladatokat jelölnek meg. Nyitray Péter | Sárospatakon tizenhatodik éve szorgoskodik az Akácvirág méhész társulás. Az alapító 26 tag 310 méhcsaláddal kezdi e. mostanra a taglétszám 87-re gyarapodott, a méhcsaládok száma pedig megötszöröződött. Évről évre tetemes menv- nviségű mézet értékesítenek közösen a pataki méhészek. A legutóbbi idényben 37 ezer 138 kilo mézel szállítottak az Országos Méhészeti Szövetkezetnek. a szerződésben vállalt tétel 118 százalékát. Köztudomású. hogy a méz igen értékes természetes édesség, s igen jól értékesíthető exportra is. Ezen vált ki indokolt: elégedetlenséget a társulás tagjaiból, hogy a monopolhelyzetet élvező Országos Méhészeti Szövetkezet nehezíti a méz értékesítését azzal, hogy nem szállít megfelelő mennyiségű kannát a méz összegyűjtéséhez. Ezenkívül sérelmesnek ítélik a méhészek azt is. hogy az átvevő vállalat a .szerződött méz 50 százalékát csak bizományba veszi át. és árát csak 6—8 hónapos késedelemmel fizeti ki. Okkal hivatkoznak a méhészek követendő, jó példára; a helyi. Sárospataki Áfész segítőkészségére. A pataki értékesítő szövetkezet a méhészek vándortanyáiról önköltségi áron szállította a mézet az átvevő helyekre, s az ösz- szegyüjtött mennyiséget saját autóján fuvarozta Budapestre. Pedig az országos vállalatnak több az anyagi lehetősége a saját érdekét is szolgáló együ ttmüködésre. —c* FÖFOTÖ FÖFOTÓ Közületek, termelőszövetkezetek s magánniegrcndclők részére fénymásolást vállalunk négyzetméterenként 12 forintért, vagy hajtogatva, 14 Ft-os négyzetméterenkénti áron A kész fénymásolatokat utánvéttel, posta ford u 11 á va 1 szállítjuk Címünk: Budapest, IX., Üllői út 81. Meg kell változtatni a szemléidét A belső ellenőrzésekről J-y zen a héten tárgyalt Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az 1971. évi költségvetés és vállalati pénzügyi revíziók tapasztalatairól. Tudósításunkban a feltárt tényekről és adatokról szólottunk. Külön figyelmet érdemelnek azonban a belső ellenőrzésekkel kapcsolatos tanulságok. Manapság nehezebb az ellenőrzés, mint volt korábban. Sokkal munkaigényesebb egy vállalat beruházását megvizsgálni — gazdálkodásának egészében —. mint azelőtt, amikor egy-egy beruházást fillére „beszabályoztak”. Ugyanez a helyzet a bérügyekben is ... Egy nemrégi vizsgálat például megállapította, hogy az egyik miskolci vállalat igazgatójának titkárnője magasabb fizetést kapott, mint egy tanácsi osztályvezető, s egy-egy beosztott havi alapbére nagyobb volt. mint a tanácselnöké, a légoltalmi ügyekkel foglalkozó munkatárs fizetése pedig felülmúlta a megyei légoltalmi parancsnokét. Sok-sok pénzügyi, gazdasági, szervezési hibára és fogyatékosságra felfigyelhetnének menet közben a vállalatok, intézmények. ha a belső ellenőrzések hatékonyabbak lennének. Akadt olyan vállalat, ahol a belső ellenőr év közben raktárosi munkát végzett. A jó vezetőt nem kell rá figyelmeztetni, hogy a belső ellenőr megállapításai a vezetést segítik. Sok helyen a vezetők azért idegenkednek a belső ellenőrtől, mert. annak negatív megállapításaiban csak munkájuk kritikáját látják, nem pedig a segítséget, s mi sem egyszerűbb annál, hogy a szervezetlenség, a hibák takar- gatása végett a belső ellenőrt — mert hisz alárendeltje az igazgatónak — más munka végzésére irányítják. Pedig a belső ellenőrzés a vezetés funkciója, ezt tudomásul kell venni. Akárcsak azt, hogy az ezzel ellentétes szemléletet nem lehet csak hivatali eszközökkel megváltoztatni! Ez politikai munka. N em nyugodhatunk bele. hogy az igazgató felismeri-e vagy sem a belső ellenőrzés fontosságát. Ha a vezetés nem tesz hathatós intézkedéseket a belső ellenőrzésre, akkor erre a tanács szakosztályainak kell utasítania a belső ellenőröket kötelezően foglalkoztató vállalatokat. Mert a vezetőkre milliókat bíztak, ezért pedig vállalni kell a felelősségei. Ny. f*. Ilii sertéshús a háztáji gazdaságikból Feed mén vés társulások Maoánlíisiparosok és a kiskereskedők te véken ysédéről
