Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-02 / 52. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 «■ 1972. március 2., csütörtök c Fűim jegyzet { Mouret vétke Zola regényeinek filmváltozatai általában népszerűek. Ez az olasz—francia koprodukcióban készült színes film is sikerre számíthat — még akkor is, ha művészi értékeit tekintve nem is sorolható az élvonalbeli alkotások közé. Ez az elmarasztalás semmiképpen sem az alapműnek szól, sokkal inkább Georges Franju rendezőnek és munkatársainak, akik Zola művéből igyekeztek olyan- tömegfilmet” csinálni, amire biztosan bemegy a közönség. Ez persze nem lenne Iáiba, sőt az lenne kívánatos, , jezési formákkal, s a film ezeket az eszközöket nemcsak átvette, hanem helyenként fel is fokozta. A szerelmi jelenetek ábrázolásánál és a borzongató bosszúállásnál egyaránt. Zola népszerűsége, a lelki válsággal küzdő fiatal abbé és a szomszéd birtokon élő, 1 szinte még gyermek Albiné szerelme, e szerelem beteljesülése és néhány más érdekes jelenet lesznek a film legfőbb vonzerői, de nem feledtethetik a gyakori vontalottságot. üresjáratot, hosszan tartó ese- ménytelenséget. S az a naM ,-F.J í'RANCIS HUSTER. MOURET ABBE ALAKÍTÓJA hogy minden filmalkotó törekedjék filmjének maximális népszerűségére és a legmagasabb nézőszám elérésére, de jobb, ha ezt a sikert mind több korszerű művészi eszközzel éri el. , Zola a kapitalista társadalom könyörtelen ostorozója, léleplezője Mouret abbé vétke .című regényében nem szélesebb, , átfogóbb társadalmi kérdéseket fejteget, hanem azt „kívánja bemutatni, hogy az egyházi bigottság hogyan juttathat válságba jó szándékú embereket, hogyan taszít öngyijkosságba ártatlanokat. Zola a naturalizmus egyik megteremtője, regényeiben gyakran él naturalista kifeturalizmus, ami Zolánál a regényben helyénvaló, képi ábrázolásban nem mindig az. A szereplők között Albiné csupa ártatlanság Gillian Hills megformálásában. Mouret abbé tépelődését nagyon vonzóan ábrázolta Francis Muster és szinte tenyérbe- mászóan ellenszenves egyházi felettest jelenített meg André Lacombe. (Nem a film értékeléséhez tartozik, de megjegyzendő, hogy érthetetlen a film korhatár-megszabása. Ugyanis plakátokon, - reklámiratokon 14 éven felülieknek engedélyezik, holott ezt a korhatárt jócskán meg kellett volna emelni.) Osceola Osceola a seminol in diátok egyik vezetője. Alakító- a, mint az NDK-ban készült ndián-íilmek mindegyiké- >en,.a jugoszláv Gojko Mitic. A korábbi/ indiánsorozat i.tolsó darabjában ugyan szi- ává lőtték, most új alakban elenikezett, ■ s hihetőleg eb- iől, is sorozat készül.) A film — rendezője Koriad Pétzold — eltér a meg- zokott i n di án történ e tektől, tincs benne annyi összecsa- iás, lovasvágta, egyéb, mint megszoktuk. A történet az 835-ben kitört, az indián -slakosság ellen folytatott iélború előzményeit mulatja é, s benne sokkal nagyobb teret kap a telepesek kapzsiságának, kegyetlenségének,, a háború előzményeinek vizsgálata, . mint Osceola szerepe. Egy teljes óra eltelik a filmből lényeges esemény nélkül, s bizony kifárad a néző, mire az izgalmasabb mozzanatokhoz ér. Gojko Mi- t.ic — bár most kevesebb lehetősége van, mint a korábbi hasonló filmekben —, most is derekasan helytáll, verekszik, hajót robbant, még krokodilokkal is megküzd, de mindig bölcs és megfontolt. Fiatalabb korosztályok a film második felét, bizonyára élvezik. (benedek) Fonodái munkára felveszünk! Fonó szakinuiikasnökel, női bet-anulókat. 14—16 éves korig két műszakba, 16 év betöltése után három műszakba. Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási időre: 1200 ‘orint. betanulási idő után 1900—2500 Ft fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat, vidéki nődolgozók részére szállási biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk Betanított és segédmunkára. i Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. Cím: Pamuttextilmüvek Fonógyára. Budapest. XI. Bocskai u. 90.. munkaügyi osztály. • Új ^ IC'riiika Az elmúlt év decemberében jelent meg utoljára megszokott formátumában a Kritika című folyóirat, s a napokban került az újságárusok polcaira az új Kritika. Formátuma már eltér a folyóiratok megszokott alakjától, s alcímében ezt olvashatjuk : „Művelődéspolitikai és kritikai láp”. A lap formájának megváltozása tartalmi változást is jelent. A Pándi Pál felelős szerkesztésében megjelenő havi lap első számának címlapján Ady Endre ismeretlen amatőrfényképét találjuk, a lapszám tartalma pedig merőben újszerű, frissebb, elevenebb . a korábbinál, többrétű, a művészetek több ágazatát felölelő. ' Az első számban Kádár János, az MSZMP KB első titkára emlékezik, Veres Péterre, s az a puszta tény, hogy a párt Központi Bizottságának első titkára a múlt évben elhunyt nagy íróról ír a lapban, jelzi alap szerkesztőbizottságának törekvését, közéleti szándékát, azt, hogy az irodalmi művek kritikáinak közreadásán és néhány irodalompolitikai _ témának megvitatásán túl más gondolatoknak is fóruma legyen a-Kritika. Több közlemény tükrözi ezt a törekvést. Például Üjhelyi Szilárd Filmművészet és művelődéspolitikai irányítás, Fejes Endre A szocialista krimi titka, F,rizsa Gyula Az utak elváltak? című írásai igenis élő kérdésekét fejtegetnek. Természetesen megtalálhatók a lapban szűkehben értelmezett irodalmi jellegű írások, emlékezések, kritikák szinte minden művészeti műfajról, sőt helyet kapott benne a derűsebb hangvétel is. Aligha csalódunk, ha ezt a havonta megjelenő új lapot, vagy inkább újjászületett lapot népszerűnek ítéljük. Olyan sajtóorgánumnak, amely a, művelődéspolitikai és kritikai kérdések és a szélesebb olvasó tömegek, jobb kapcsolatát tudja majd biztosítani. (bm) Miskolc melleit, a „végeken”.,. ■ Együtt nagy gimnáziumokkal Még kétszázötvenen .sincsenek. "A gimnázium tanulóinak létszáma egészen pontosan 241. ■ Maroknyi kis csoport ez — mondotta Borsos Árpád, a szikszói gimnázium igázgátó- ja. — De arra nagyon büszkék vagyunk, hogy van, amiben számon tartanak minket, amiben hasonló eredményeket érünk el a nagy, már hírnevet kivívott iskolákhoz. Nemcsak a humán tárgyakban A gimnáziumot elsősorban úgy tartják számon, mint a humán tárgyakban eredményes iskolát. Az irodalmi színpád például aranyérmes, a Pódium 1971. megyei ifjúsági fesztiválon második díjat nyertek, s most tovább jutottak a Ki mit: tud?-on is. Minden bizonnyal sikerül egy régi tervük is: eljutnak Csurgóra az idén, a színjátszó napokra. Hagyomány az is, hogy a szép magyar beszéd döntőjébe is bejut egy- egy szikszói gimnazista. — Mi azt szeretnénk, ha nemcsak a humán tárgyakban tartanának számon minket. Ehhez - az első lépéseket azt hiszem, meg is tettük. Nemrégiben egy matematikai versenyen csak tagozatos osztályok előzték meg a mi csapatunkat. , Olyan mintagazdasággal is kevesen dicsekedhetnek, az iskolák közül, mint a szikszói. A politechnikai foglalkozásokon végzett termelő- munka rendkívül eredményes. Igaz, dr. Lakatos Endre, a gimnázium legidősebb tanára, aki az itteni munkát irányítja, szakember. A budapesti egyetemi növényrendszertani és növény földrajzi tanszék tudományos munkatársa is, s a legújabb eredményeket, a legújabb kísérleteket honosította meg a mintagazdaságban. Sltrne vet kell szerezni ■ Hagyományok nélkül, meglehetősen nehéz körülmények között dolgoznak 'itt a tanárok és a diákok. Hiszen jószerével a semmiből kellett, szűkös körülmények között, mégteremteniük a gimnázium' alapjait. Az iskola igazgatója ezt így fogalmazta még: , — Előbb jő hírnevet kell" szereznünk, bizonyítanunk kell létünk jogosságát, s azután majd ide jelentkeznek , a jobb tanulók is. s akkor még eredményesebben dolgozhatunk. Egyelőre inkább „kisegítőnek” tartja számon a közvélemény a szikszói gimnáziumot. Nem messze Miskolc-* tói, feladata is tehermentesíteni a miskolci általános tagozatú gimnáziumokat. Ez meg is látszik a jelentkezéseknél : főleg a másodszori jelentkezésnél kérik sokan ide a felvételüket. Igaz — s ebben minden bizonnyal része van már az eddigi eredményeknek — ebben az esztendőben már a korábbiak. nál lényegesen többen kérték elsőre ide a felvételt. halai lelkes kollektíva Van még egy jellegzetessége a szikszói gimnáziumnak. Szinte majdnem minden tanár harminc évnél fiatalabb. Fiatalok, lelkesek, pedig sokan közülük nem is itt laknak. Ez ugyan megnehezíti munkájukat — hiszen este legtöbbjük hazautazik lakóhelyére —, de lelkesedésükkel, ambícióval pótolni tudják a hátrányt. A ■ fiatal kor pedig nemhogj' akadály, hanem éppen ellenkezőleg: ösztönző erő. Folyamatosan, újból és újból bizonyításra sarkallja őket. Arra, hogy, megmutassák: az egyetemen szerzett ismereteket hasznosítani tudják a tanításban. Ez teszi egységessé is őket. Sok tervet dédelgetnek. De a legfontosabbat, az elsőrendű tennivalót így 'jelölték meg: „Meg kell teremteni a korszerű oktatás feltételeit, tovább kelt gyarapítani a szem lél tetőeszközöket, h ogy gyerekeink ne érezzék: Miskolc mellett, a „végeken” végezték el a gimnáziumot. Ehhez álljon még egy számadat: az 1970-ben érettségizettek közül — egyelőre ez. az országos statisztika állt rendelkezésünkre — a szikszói gimnáziumból a felsőfokú oktatási intézményekbe jelentkezettek 53,5 százalékát vették fel. Csutorás Annamária Friss gondolatok, élénk vita kedv A Napjaink márciusi számáról Elhagyta a nyomdát Borsod irodalmi "folyóiratának, a megjelenése tizedik évfordulójának ünneplésére ké„ szülő Napjainknak .márciusi száma. Az első—második ol• A Miskolci Kertészei!. Vállalat virágboltjai 25 éve a vevők szolgálatában Virágboltjaink a város mindén pontján Vidéken: Leninvárosban, Sárospatakon Koszorúk, menyasszonyi és alkalmi csokrok művészi kivitelben kaphatók Állandóan frissen szedett saját termelvényű vágott virágok Megrendelést házhoz szállítjuk dalon ZimOnyi Zoltán tollából .közölt interjúban a tíz év előtti indulásra emlékezik az akkori és a mostani főszerkesztő, Nagy Zoltán és Gulyás Mihály. Az első oldalon vezércikk emlékezik meg a márciusi forradalmi évfordulókról, a második oldalon pedig a szegedi testvér folyóiratot. a Tiszafáját, megjelenése 25. évfordulója alkalmából köszöntő jegyzet, sorokat olvashatunk. A színházi rovatban ezúttal a miskolci bemutatókat értékelő írásokat olvashatunk. Papp Lajo^ és Gyarmati Béla tollából. • Széles körű érdeklődésre tarthat sz.ámot az a vita, amely Városok uniformisban? címmel a lap januári számában megjelent cikkhez kapcsolódva ' indult, s melynek most közölt hozzászólásában Callmeyer Ferenc építész a korszerű városépítéssel kapcsolatos társadalmi igények, az urbanizáció szociológiai háttere problémáiról fejti ki véleményét. Sajátos,- erkölcsi, magatartásbeli jelenségekkel vet számot az ifjúság soi-sával foglalkozó cikkében Nógrádi Gábor, aki Élni. tanulni című írásában különböző típu- sok véleményét gyűjtötte össze. Tarján István cikke egy élményekben gazdag 'afrikai utazás néhány algé-, rlai tapasztalatát ismerteti. . A valóság védelmében címmel közli a folyóirat E. Ko-' yács Kálmán válaszát, dr. Károly Istvánnak, a Sárospataki, Tanítóképző Intézet igazgatójának a januári számban közölt, s E. Kovácsnak a sárospataki tanítóképzés múltjával és jelenlegi helyzetével foglalkozó tanulmánya állításait, kétségbe vonó megjegyzéseire. Értékes, figyelmet érdem, lő írás Berecz József cikke a Borsod megyei néplánc-küi- túra fejlődéséről, e mozgatom eredményeiről, s különös közművelődési szerepéről. Annál is inkább, mivel hasonló összegzés mostanáig a folklórkincs ezen értékei gyűjtésének és feldolgozásának gazdag megyei tapasztalatairól még nem - készült;, s mert a cikk következtelései is tanulságosak, A szám utolsó oldalán a ’ februári Napjainkban Végvári Lajos tollából közölt, s a miskolci biennálét méltató bírálatra, mely képzőművészeti kő fűkben heves vitát váltott ki. Mennyit ér eev műbírá- lat? címmel Feledv Gyula reagál élénk' vitázó kedvvel. Bár a lap Végvári. Lajos cikkét eleve vitára nem bocsátotta, reméljük, hogy , Fe.le- d.v Gyula írását .további vélemények. vitacikkek követik, s e véleménycsere során egészségesen tisztázódnak azok belső feszültségek, amikre mind Végvári, mind Fel»dy utalt írásában. * A márciusi számban Varga Rudolf és B. Tóth Lajos elbeszélését, valamint Péntek Imre. Kenéz Ferenc. Farkos Árpád és Kalász László verseit s gazdag könyvkritikai és rpeenziós rovatot olvas, hatunk. A lapot Wilrtz , Adóm "négy. valamint Tóth Valéria és Lukovszky László egy-egv rajza illusztráli». (P) Ne kísérletezzen!
