Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
1972. márc. 14., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Tapasztalatokra épülő kezdeményezések Üzem- és munkaszervezés az LKM-beu A VÁLLALATI, üzemi •szakemberek, vezetők körében „divatossá” lelt napjainkban az üzem- és munkaszervezésről beszélni. A negyedik ötéves terv céljainak valóravállása — a fejlesztési és beruházási források korlátozott lehetőségeiből következően — megköveteli, hogy mozgósítsák azokat a vállalati belső tartalékokat, amelyek a hatékonyság növelése tekintetében elsőrendű fontosságúak. Ilyen tartalékot jelent egy vállalat belső szervezettségének fokozatos javítása. Pártunk Központi Bizottsága az elmúlt év decemberében hozott határozatot e fontos kérdésről. A határozat széles körű egyetértéssel találkozott azok között, akik érzik és tudják, hogy sok rejlett tartalék van a korszerű tizem, és munkaszervezésben. A Lenin Kohászati Művek párt-végrehajtóbizoltsága, a határozatra építve máris napirendre tűzte a vállalat ez- irányú helyzetét, a fejlesztés főbb tennivalóit. Az erről szóló jelentés elismeri az eddigi szervezési alaphelyzetek vizsgálatát követő intézkedéseket, ám ugyanakkor azt is megalapítja, hogy a vállalat szervezési munkája nem maradt mentes azoktól a kampányjellegű tevékenységektől, amelyeket esetenként a szakminisztérium intézkedésének hatására tettek. A munka- és üzemszervezés helyzetének kritikus, önkritikus vizsgálata vezetheti a gyár dolgozóit elsősorban a jó eredmények eléréséhez — állapítja meg a végrehajtó bizottság csütörtöki ülése elé terjesztett jelentés. A vállalatnál van mire építeni, hiszen figyelemre méltó hagyományai vannak az üzemi termelésszervezési’ tevékenységnek. A műszáki vezetést és irányítást ellátó dolgozók és szervezők jó együttműködésével már jelentékeny eredményeket tudlak felmutatni. Ez a kapcsolat azonban ebben a gyárban is lazult. A gyáregységi önállóság hangoztatása mellett nem érvényesül kellően a helyi szervezésben rejlő tartalékok feltárásánál a megfelelő felelősség. A kezdeményezések sorába tartozik az is, hogy jobban figyelnek a nem normá- zott területek munkaszervezésére, ahol ma még a legnagyobb tartalékok vannak a vállalatnál. Az üzemek közötti anyagmozgatás, szállítás is a figyelem középpontjába került. NAGYON IGAZ az a megállapítás is. hogy a gyáregységek vonatkozásában általánosnak tekinthető az a gyakorlat. hogy a munka- és üzemszervezés igen sokoldalú. összetett feladatát munkaügyi reszortfeladatnak tekintik. Ebből következik, hogy a gyáregységvezetésnek olyan törzskari szervei, mint például a műszaki és technológiai, vagy TMK osztályok. csaknem kizárólagosan operatív feladatokat teljesítenek. a munka- és üzemszervezés adott helyzetének megjavítására eddig csak minimális erőfeszítéseket tettek. Kezdeményezéseik sorában az is figyelemreméltó, hogy új módszereket keresnek az érdekeltség elvének érvénve- ,sítésére. A munka- és üzem- szervezésnél törekedni kell a gyárban arra, hogy a komplex szervezési vizsgálatokban vegyenek részt a szervezési főosztály dolgozóin kívül az érintett szakterület vezetői és kijelölt dolgozói, a gyáregységek egy-egy vezetője, szakembere. A vizsgálat befejezésekor munkatervben rögzítik a feladatokat, s annak végrehajtásában a helyi szakemberek, vezetők alapos tájékozottsággal vesznek részt. Ez hozzájárul majd ahhoz, hogy teljes mértékben érvényesüljön a párthatározatnak az a fontos útmutatása, amely szerint: „A negyedik ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a válallati szervezés színvonalának növelése. Szükséges, hogy az 1972. évi népgazdasági terv végrehajtásával együtt az anyagi termelés területén aktivitás bontakozzon ki, amelynek célja, a vállalati üzem- és munkaszervezésben rejlő tartalékok rendszeres feltárása, a későbbiek során pedig a vállalati szervezési tevékenység folyamatos fejlesztése.” Természetesen ezen kívül sók más egyéb figyelemre méltó állásfoglalás is történt ezen a végrehajtó bizottsági ülésen. Igyekeztek melységében feltárni — a gyakorlat oldaláról is — az ezzel kapcsolatos nehézségeket, a lassú előrehaladás okait. Olyan negatív magatartási jelenségeket vizsgáltak, mint a hiúsági kérdés, a maradiság. a kényelemszeretet, a. koncepció és ismerethiány, a bátorság hiánya, a felelősségvállalási készség hiánya, az ellenőrzés következetessége, a párhuzamosság és több más — jelenleg még fékező hatású — körülmény. Mindezek megvannak a gyárban, éppen úgy, mint más vállalatoknál, üzemekben, de felismerésükkel és megszüntetésükkel nagyon sok rejtett tartalékot tárhatnak fel. EZEKRŐL A KÉRDÉSEKRŐL a következő hetekben, hónapokban még több szó esik majd a gyárban. A pártvégrehajtóbizottság ugyanis a szervezettség színvonalának javítása érdekében széles körű társadalmi mozgalom kibontakoztatását segíti elő. Fontosnak tartja, hogy a párt- alapszervezetek e munka minden szakaszában érvényesítsék a párt irányító szerepét. A hibák elsősorban a szemléletben vannak. A munkaszervezés ered ményességtj- nél az előrehaladás nagymértékben attól függ, mikor és mennyire válik a legszélesebb dolgozó rétegek napi munkájának részévé a munkaszervezésben rejlő lehetőségek jó kihasználása, gazdaságilag is fontos értékesítése. Szarvas Miklós Kell a festék és a műgyanta Csaknem tízezer tonna export a TYK-ból A vállalatoknál manapság az egyik legizgalmasabb téma az export ez évi várható alakulása. Ez részben fokmérője az elmúlt évben végzett munkának, hiszen ahol megfelelő piackutatással párosult a termelő tevékeny- sény, s az áruk minősége is megfelelt a vásárlók igényeinek. ott most sem lehet különösebb probléma az exporttal. A Tiszai Vegyikombinát is azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek évről évre több terméket helyeznek el a külföldi piacokon. Erre igen jó példa az elmúlt esztendő, amikor az 1970. évi 7í! millió forinttal szemben 273 millió forint értékű árut exportált a TVK. — Az idén sem lesz ennél kevesebb — hallottuk a vállalat illetékes vezetőitől. Optimizmusuk nem alaptalan. a Német Demokratikus Köztársaság például mór jó előre megkötötte a szerződést 2500 tonna műgyantaoldatra, amelyet tartálykocsikban szállítanak a rendeltetési helyére. Az elmúlt évben az NDK által vásárolt rnügyan- tamennviség mindössze ezer tonnát lett ki. A Szovjetunió mint az egyik legnagyobb vásárló, hasonlóképpen bejelentette igényét: a megállapodás értelmében a TVK 2000 tonna Durol zománcot szállít a különböző szovjet, vállalatoknak. A nagy vevők sorába lépett a szomszédos Jugoszlávia is. Tavaly még csak 300 tonna műgyantára tartott igényt, az idén viszont már 1200 tonna műgyantaoldatot és 70 tonna epoxi-gyantát vásárol a TVK-tól, amelyért , dollárral fizet a magyar államnak. Egyáltalán nem jelentéktelen az a feslékmennyiség sem, amelyet az első negyedévtől kezdődően Bulgáriának gyárt a vállalat. Egészen pontosan 990 tonna olajfesté- két és padlózománcot kérnek : a bolgár cégek a TVK-val • kötött szerződés értelmében. Ezzel azonban még korántsem zárult le a vállalat előtt álló exportlehetőség. A napokban értesültünk róla, hogy szovjet és magyar szakemberek tárgyaltak újabb nagy mennyiségű festék vásárlásáról, illetve eladásáról. Ügy tudjuk, hogy a feleknek sikerült megegyezniük, és hamarosan sor kerül a szerződés aláírására. Az export kedvező alakulásáról szólva mondotta Székely Géza kereskedelmi főosztályvezető, hogy a festékgyár ez évi 35 ezer tonnás termeléséből mintegy tízezer tonnát, tehát a megtermelt árunak csaknem egyharma- dát, külföldön értékesíti a" vállalat. Ennél több festékipari terméket a holland és a dán cégeken kívül a világon eddig még egyetlen vállalat sem exportált. L. I,. A beruházási egyensúlyról közölt kormányhatározat a pazarló beruházások elkerülése, s a népgazdaság érdekeivel ellentétes beruházási építkezési tendenciák megakadályozása érdekében vétójoggal ruházta fel az építésügyi es városfejlesztési minisztert. A határozat végrehajtására az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei részletes vizsgálatokat végeztek és tervezetet dolgoztak ki a vétójog érvényesítésében meg va 1 ósi t h a t ó szabályokról. A tervezetben abból a fontos követelményből indultak ki, hogy a vétójogot a beruházás lehető legkorábbi szakaszában kell majd érvényesíteni, mert a kivitelezés idején már jelentős többletköltséggel és nagy késedelemmel járna az építkezés leállítása, a műszaki tervek átMiniszteri intézkedések A Belkereskedelmi Minisztériumban nemrégen miniszteri értekezlet tárgyalta a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusán — az áfészek működésének további javítása érdekében — elhangzott indítványokat, javaslatokat, amelyek közül néhánynak elintézésére intézkedés született. Az áfész boltvezetők rendszeresen túlóráznak, kénytelenek feláldozni pihenőidejüket is azért., mert rendszertelenül szállítják a vidéki boltokba az árut. Ezt figyelembe véve a minisztérium intézkedett a szállításszervezés, az árufogadás rendjének felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról. A miniszteri értekezlet határozata szerint egyrészt megnézik, hogyan javítható a vidéki kiskereskedelem hű- tőbútor-ellátása, másrészt rövidesen vezetői szinten tárgyalnak az illetékes szervekkel arról, hogv az áfész-há- lózatok szélesebb körét kapcsolják be a falusi lakosság tejellátásába. A hartai Lenin Tsz 2200 hold mezőgazdasági terület öntözésére készül. 38 millió forint költséggel új öntözőtelepet épít, melynek csőhálózata meghaladja a 26 km hosszúságot. Az új öntözőtelepet 1973 közepén állítják üzembe. Képünkön: Csőícktctés a felszín alatti öntözőberendezéshez. Számadások az ipari szövetkezetekben Most vannak az ipari szövetkezetekben az 1971. évi mérleg j óvá h agy ó közgy ülések. A számadások sok sikerről. erőfeszítésekről és gondokról tanúskodnak. A Borsod megyei K1SZÖV- höz tartozó szövetkezetek tavaly csaknem 800 millió fonni értékű munkát végeztek. Örvendetesen arányváltozás mutatkozik. 9,3 százalékk/1 növekedett a kislakásépítés, s 13 százalékkal csökkent a közületi munka. 15,4 százalékkal nőtt az exporttermelés. Gondot okoz viszont, hogy csökkent a javítás-szolgáltatás aránya, s a hazai piacra történő árutermelés. A nyereség tömege nőtt a szö- vetkezetekbben, de a szabályozók hatására a kifizethető nyereség összege 28 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva. Veszteséges szövetkezet nincs ugyan, de két ipari szövetkezetben nem tudnak nyereségrészesedést fizetni. A főváros lakossága r> — Borsodban A megye legnagyobb szolgáltató szövetkezete a Borsod megyei Fodrász Szövetkezet az SZMT-székház színháztermében tartotta közgyűdolgozása. Ezért lényeges, hogy a népgazdaságnak fontos nagy állami beruházások esetében az építésügyi és városfejlesztési minisztérium részt vegyen a beruházási javaslat: vagy a beruházási program véleményezésében, amelyre a jelenlegi jogszabályok nem adnak lehetőséget. A megfelelő módosítás viszont lehetővé tenné, hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter észrevételeit tartalmazza az az előterjesztés, amelynek alapján a kormány dönt a beruházás engedélyezéséről, tehát figyelembe veheti az építésügyi ágazat vezetőjének külön véleményét. Az állami célcsoport-beruházások egyes létesítményeinél azt tartaná célszerűnek a tervezet, hogy a beruházási program jóváhagyására az ÉVM észrevételeinek érvényesítése után kerüljön sor. | lését. A kollektíva munkájával kapcsolatban érdekes ösz- szehasonlítás hangzott el. A szövetkezet tavaly 35 millió forint értékű szolgáltatást végzett. Fodor Mária. az OK1SZ nöbizottságának elnöke kiszámította, hogy több mint kétmillió, a fővárosunk lakosságával azonos számú vendég járt a fodrász és a kozmetikai részlegekben. Visnyovszki Károly, a K1SZÜV osztályvezetője arról számolt be, hogy a megyei fodrászat tavaly ismét az élvonalban volt, a szövetkezeti szolgáltatás egynegyedét: végezte el. Soltész József, a Miskolc városi Pártbizottság képviselője elmondotta, hogy ez annak az eredménye, hogy a szövetkezet évek óta kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat, s következetesen törődik a fejlesztéssel. A szövetkezet a III. ötéves tervidőszak kezdetén csak 685 tagból állt. 114 részlegben dolgozott. Reims Sándor- né. a szövetkezet elnöke beszámolt róla, hogy az 1230 tagú kollektíva Miskolcon és a megyében 247 részlegben all a lakosság rendelkezésére. Az elmúlt évben másfél millió forintot fordítottak új üzletek létesítésére, régiek korszerűsítésére. s e lendencia szerint akarnak a továbbiakban is dolgozni. Elismerésre méltó a kiskeresetű dolgozók gondjainak megértése, s a törzstagok elismerése. Ennek anyagi kifejezéseképpen csak a múlt év decemberében negyed- millió forint bért adtak át a dolgozóknak. Korszerűsítés az olcsóbb bútorokért Húsz évvel ezelőtt, 1952. április 2-án alakult a Miskolci Kárpitos Szövetkezet. Kinyer László, a szövetkezet elnöke úgy értékelte a március 3-án megtartott közgyűlésen. hogy 1971 volt a 20 éves szövetkezet legnehezebb éve. Csökkent az igény a bútorpiacon. Ennek ellensúlyozására „betörtek” a szomszédos megyékbe is. Más vonatkozásban. a kiskeresetű dolgozók jövedelmét figyelembe véve, a mai lakáskörülményeknek megfelelő, új bútortípusok egész sorát dolgozták ki. Igaz, hogy az átállással tavaly 1 millió forintot vesztettek, de ebben az évben egy sor új bútortípust, mint az egy- és kétszemélyes Ria fekhelyet, a Csöpi re- karniét, sorozatban gyárthatják. A kárpitos szövetkezetben belső szervezést hajtottak végre, fejlesztettek, ötletes kisgépek egész sorát készítették el. Megoldották a műhelyek levegőjének tisztítását, mindezek eredményeként az elmúlt évinél 3 milliós értékkel több, 28 millió forint értékű ülő- és fekvőbú- tor gyártására vállalkozhatnak. Külön érdem: a felszólaló dolgozók egy sor hasznos javaslatot tettek a kieső idő csökkentésére, a gépek jobb kihasználására, az anyagellátás biztosítására. Csaknem húsz százalékkal több A szomszédos népek barátsága jegyében zajlott le a Miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet közgyűlése. Részt vett rajta Vladimir Pelczer. a Kelet-szlovákiai Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke, Kollai Zoltán, a KISZÖV elnöke. E kollektíva munkája is jónak mutatkozik, Kucsma András, az elnök elmondotta. hogy közel 20 százalékkal nagyobb eredményt értek el az előző évinél. Férfiöltönyből például 26,3, nadrágból 33 százalékkal készítettek többet, mint 1970-ben. A dolgozók munkája elismeréseként növelték a béreket, így bár a nyereség nem valami nagy, de 1102 forinttal nőtt az egy dolgozóra eső bér. A jövőre vonatkozóan elhangzott: tovább javítják a munka minőségét, új technológiai folyamatokat honosítanak meg, s még szorosabb kapcsolatot létesítenek a megrendelőkkel. * Gondok? A fodrászok munkáját. s a fejlesztést befolyásolja a magas helyiség- bér. Ennek mérséklését várják. A kárpitosokat anyagellátási gondok gyötrik, szeretnék, ha az érdekelt felsőbb szervek jobban törődnének a faanyag biztosításával, s a szabók a vevőkkel egyetemben szövetekből bővebb választékot várnak. Csorba Barna Vétó a pazarlás ellen
