Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

1972. febr. 10., csütörtök ÉSZAk-MAGYARORSZAG 3 Mindenki segíteni akar Kis lámpák nagy autókhoz (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítani tudjak az itt ki­esett kapacitást, fedezik a szükségletet. Átcsoportosítások Az őrlőüzem és berende­zései eléglek, itt, csak a csu­pasz falak meredeznek. De a lisztcsomagoló gépek, melyek nem itt voltak elhelyezve, teljes épségbén megmarad­tak, a meglevő készletből a csomagolás továbbra is fo­lyamatos lesz. De más intéz­kedések is történtek: a me­gyében 11 működő malom napi termelését a maximá­lisra fokozzák: az itt épség­ben maradt gépeket ezekbe átviszik, s az István-malom- ban most munka nélkül maradt szakképzett malom­ipari dolgozókat szintén a megye többi malmaiba cso­portosítják ót. hogy azokban haladéktalanul megkezdjék a több műszakos termelést. A megye vezetői ugyan­csak intézkedtek az eddig tartalékban levő abaújkéri malom gyors üzembe helye­zéséről, ezenkívül Putnokon. Sárospatakon, Mezőkereszte­sen a termelés fokozásával egyidejűleg a lisztcsomago­lást is több műszakra állít­ják ut. egy új gépel pedig igen rövid idő alatt Szik- | szón is üzembe helyeznek. Folvauitüo* ellátás A határozott, gyors in­tézkedés. nem utolsósorban a raktárakban levő, tartalék megerősíti biztonságérzetün­ket: a megye és a város el­látása folyamatos. lesz. senki ne higgyen a ..jólérlesültek- nek”, az esetleges rosszhi­szemű híreszteléseknek. Az István-malom pusztulása nagy veszteség, de nem pó­tolhatatlan. Sajnáljuk váro­sunknak ezt a már-már mü- emlékda rabját, de lesz he­lyette új. szebb, jobb! Az üzletekből pedig egy másodpercig sem fog hiá­nyozni a liszt, a kenyér, mert hu saját belső tarta­lékaink kimerülőfélben len­nének is, mellettünk állnak a segíteni kész megyék, az egész ország! Onodvári Miklós Á brigádok küldötte A YILLTESZ rtiósjenői tele­pén Hónapról hónapra több ezer helyzetjclzö lámpát és rendszámtábla-megvilágítót készítenek. Megrendelőik az AUTÖKER. a Csepel Autó­gyár és az Ikarus. Fontos politikai felaiat A fizikai dolgozók gyermekeinek segítése az ózdi járásban A X. kongresszus határo­zatainak megfelelően folya­matban van iskolarendsze­rünk felülvizsgálása. Ennek egyik fontos témája a fizi­kai dolgozók gyermekeinek tanulása, illetőleg továbbta­nulása. Nálunk, az ózdi já­rásban különösen az, mivel a fizikai dolgozók túlnyomó többsége ipari munkás. Az Ózdi járási Párt-végre­hajtóbizottság első alkalom­mal 1969 februárjában, leg­utóbb pedig 1971 decembe­rében is megvizsgálta a fi-' zikai dolgozók gyermekei­nek helyzetét, és határozatot hozott a munka további ja­vítása céljából. A vb ülése a múlt év vé­gén megállapította: az 1969- es határozat után párttitká­rokkal, állami és társadal­mi szervezetekben dolgozó kommunistákkal, szülőkkel és pedagógusokkal is ismer­tettük a feladatokat, s já­rásunkban Igyekeztünk a te­hetséges m un kásgy ermekek továbbtanulását az egész társadalom ügyévé tenni. Azóta előrelépés történt a szakrendszerű oktatás ki bő­vítésében. s az általános is­kolák körzetesítésében is van fejlődés. Mutatkoznak eredmények a pályaválasztás irányításá­ban is. Például kezd kiala­kulni a helyes arány a gim­náziumok és szakközépisko­lák, valamint a szakmunkás­képző intézetek között. Az "171—72-es tanévre beisko­lázott tanulók fele szakmun­kásképzőbe. a másik fele pe­dig középiskolába nyert fel­vételt. Ezen belül a tanulók 43,4 százaléka gimnázium­ba. 56,0 százaléka pedig szakközépiskolába jár. Ez az arány valamivel jobb, mint a megyei átlag, éspedig a gimnáziumba járók javára. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya az egyes iskolatípusok között a me- ' "ei átlag körül mozog, ille- ' ileg — ha csekély mérték­ben is —, jobb annál. A lehetséges munkásgyer­mekek támogatására 1970- ben 21 ezer forint „szociális alapot" tudtunk biztosítani. 15 téren az előrelépést jelzi, bogy járásunk vállalatai ■ 1971-ben már 43 ezer forin­tot biztosítottak a középis­kolákban továbbtanuló mun kisgyermekek szociális se­gélyezésére. A teljességre törekvés igen,ye nélkül említett ered­mények mellett azonban je­lentősek a gondjaink is. Az országosan közismert na­gyobb tárgyi és személyi feltételek hiánya járásunk­ban fokozottabban jelentke­zik. A szaktanári ellátottság problémáit érzékelteti, hogy az 1970—71-es tanévben mintegy 100 képesítés nélkü­li nevelő alkalmazására volt szükség. A képesítés nélküli nevelők aránya a tantestü­leten belül jelenleg csökke­nőben van, de a bukások számának csökkenésében évek óta nem sikerült elöbb- relépni. Ez — ha nem is egyértelműen —, sok helyen összefügg a szakképzettség hiányával is. Közismert járásunkban a középiskolák túlzsúfoltsága. Ez főleg a gimnáziumokra jellemző, bár a putnoki gim­náziumban a nyáron lezaj­lott átalakítások folytán ez némiképpen csökkent, A középiskolai kollégiu­mok férőhelyeinek száma is igen szűkös. A putnoki gim­názium például egyáltalán nem rendelkezik kollégium­mal. alapján — határozatban hív­ta íel a pártszervezetek fi­gyelmét: tovább kell fokoz­ni a politikai munkát an­nak érdekében, hogy a fi­zikai dolgozók tehetséges gyermekeinek segítése járá­sunkban még inkább az egész társadalom ügyévé váljék. A X. kongresszus határozatainak es ezzel ösz- szefüggésben a járási párt- vb decemberi útmutatásai­nak következetes végrehaj­tásához sokrétű, türelmes es céltudatos politikai felvilá­gosító munkára van szük­ség. Kovács Ernő az Ózdi járási Pártbizottság csoportvezetője A iiehézsoron mb°M tonacélhuzalt. készítenek. A „csavarborda" alig tizedmil- liméternyire emelkedhet majd ki a kész huzalból, de ennek aztán meg kell lennie. Oda kell figyelni, hogy meg van-e a „benyomódás", meg. hogy nem kopolt-e el a vi- diakö. — Nagyon fontos ennél a munkánál a technológia pon­tos betartása — magyarázza Haluska György, a húzógép kezelője. Ha kicsi a csava­rodás. eldobhatjuk az egészet, semmit sem ér. Pedig a la­kásépítéshez kell a betonacél. És ezért, mi is felelősek va­gyunk. Szóval oda kell fi­gyelni. Ami azt illeti — s ezt nem­csak a kettes huzalmüben, hanem a December 4. Dról- művek más üzemeiben is so­kan tudják —. Haluska György keze alól nem igen kerül ki selejl. A másfél év­tized. amit a vállalatnál el­töltött, megtanította a drót­húzás minden fortélyára, minden gépnek, minden anyagnak még a lelkét is is­meri. Ahogyan ismeri az em­bereket is: a brigádot. S így aligha véletlen, hogy a drót­gyár szocialista brigádjai ép­pen őt bízták meg. — másod­magával — képviselje őket a vasas brigád vezetők országos tanácskozásán. — Szerintem azért eshe­tett rám a választás, mert nagyon jó a brigád — mond­ja. — A legtöbb brigádtagom nyolc, vagy tíz éve itt dolgo­zik, mind univerzális drót- húzó munkások. Dolgozni tudnak az egyes húzón, a fi­nomsoron. a középnehéz-, meg a nehézgépeken is. Amióta csak részt vesznek a versenyben, a brigád minden évben megkapta a zászlót, az oklevelet, a jel­vényt. Pedig nincsenek könnyű helyzetben: a brigád­tagok többsége messzi vidék­ről jár be a drótgyárba. — Sokat gondolkoztam azon, mit is kellene elmon­danom az országos konferen­cián — lép el a géptől egy pillanatra a brigádvezető. — Rengeteg a probléma. Talán a legelső az: hogyan lehet összetartani egy brigádot, amelyik nyolcvan százalék­ban bejárókból áll. Hogy le. hot összehozni egy közös programot? Persze valamit könnyít a helyzeten, hogy mind régen itt. vagyunk. Meg két testvérpár is van a bri­gádban: a két Szegedi és a két Haluska. • Cigarettára gyújt. Elgon­dolkozva fújja ki a füstöt: — Arról is beszélni kell majd. hogy az előző években sok probléma volt a brigádok értékelésével. Alert, előfor­dult. hogy a javunkra írtak valamit, amit nem is kellett volna. No. és fordítva is. Most úgy látom, jobb az ér­tékelés. Tudunk a gyár prob­lémáiról: évek óta létszám­gondjaink voltak, s ma sem vagyunk túl sokan. Szóval, mi akkor dolgozunk jól. ha a vállalat teljesíteni tudja a tervét. És. hogy ez mit je­lent? Minőségi munkát. Ke­vesebb kieső anyagot, keve­sebb selejtel. Több készárut. A drólgyar jai a minap fogalmazták meg idei versenyvállalásaikat: — A mi vallatásunk lénye­ge — magyarázza Haluska György —, hogy még inkább minőségi munkát végzünk. A százalékkal eddig sem volt baj. a brigádban sokan a 130—140 százalékot is teljesí­tették. De nagyon fontos a selejt további csökkentése. Aztán, még valami. Hogy az újonnan belépeti dolgozók­nak segítünk. 15s nemcsak az elején. Mert nagyon sok for­télya van ennek a munká­nak. — Szeretnénk sok közös programot csinálni — pihen meg. — Amikor továbbkép­zésen voltam, sok jót hallót, lam a Diósgyőri Gépgyár brigádvezetüitöl. Hát. elmen­nénk együtt: megnézni, ho­gyan is csinálják. Arra is gondoltunk, hogy a nyáron cl kellene menni kirándulni. De nemcsak magunkban. Hanem vinnénk az asszonyo­kat is. Hadd ismerjék meg ők is egymást. — Tudja, —- mosol,yodik el — volt nekünk olyan bri­gádtagunk. aki. mondjuk meg. igencsak szerette az italt. Aztán addig beszéltünk a lelkére, addig győzködtük, hogy most már csak a colét meg a kávét issza meg. A múltkor a Sajó vendéglőben rendeztünk brigádvacsorát. Ott volt elölte az üveg, de nem nyúlt volna hozzá. Én mondom, nem mese a brigád nevelőereje. S/őiiie ^ gépen. S a gép ‘ ' mögött ott sora­koznak a kész kötegek. A borda magassága: egy tized- milli méter. I’lanck Tibor FaíugyüMs Abaújszántón A Hazafias Népfront aba- újszántói bizottságának ú.ijá- váiasztása alkalmából rende­zett falugyűlést sikeresnek érlékelik a nagyközség veze­tői. Közel háromszázan je­lentek meg. s a jelenlevők többsége nő volt. Sok hozzá­szólás hangzott el, és ezek közül mindössze egy foglal­kozott egyéni, személyes üggyel. A felszólalók több­sége a nagyközség jelene, jő. vő.ie érdekében kért szót. Többen tiltakoztak az el­len a hír ellen, hogy a helyi általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetei a sze­rencsihez csatolják. Megbí­rálták a helyi állami gazda­ságot és termelőszövetkeze­tet. mert bizonyos mértékig veszélyeztetett a község gyü­mölcskultúrája. Szóltak a termelőszövetke­zet anyagi helyzetéről, gaz. dálkodásáról. a vizvezeték- epítésről. a község köztisz­taságáról, Szó esett Abaúj- szántó fiatalságának helyze­téről is. A járási párl-vb decembe­ri ülése egyeljek közt azt is megállapította, hogy a kö­zépiskolai tanárok ez irányú munkája kétségtelenül ja­vult, Szemléletükben azon­ban szükség van a tudatos­ság további erősítésére, s arra is, hogy mindennapi te­vékenységükben még na­gyobb teret kapjon a tehet­séges munkásgyerekek — elsősorban a betanított és segédmunkások gyermekei­nek — segítése. Pedagógiai vonatkozásban sok helyen nehézséget je­lent járásunkban az a hibás szemlélet és gyakorlat, amely szerint „a felsőbb iskolára jelentkező gyermekeket kü­lön tanfolyamokon kell fel­készíteni, hogy a felvételi vizsgákon megfeleljenek". Főként azért kell ezzel szem­beszállni. mert tovább növe­li. súlyosbítja az amúgy is jelentkező túlterheltséget, amely részben a tantervi, tankönyvi és tanári köve­telmények jelenlegi túlzásai­ból adódik. Végrehajtó bizottságunk decemberi ülése — e fontos téma sokoldalú elemzése Ismét jó úton Akinek. Monokon vezet át az útja. igen gyakran még akkor is megáll a község egyik háza előtt, ha egyébként nincs ott semmi dolga. Mi is csak néhány percre, néma lisz­téi eladásra álltunk meg Kossuth Lajos szülőházánál. Es ott hallottuk, hogy a község Kossuthról elnevezett termelőszö­vetkezete nagy eseményre, zárszámadásra készül. Zárszámadás előtt a monoki Kossuth Tsz-ben ■— A Isz vezetősége most ülésezik a párthelyiségben — újságolták —, a hétvégi zárszámadó közgyűlés elé kerülő mérleget, az éves eredményt tárgyalják meg. A?tán kiderült az is, hogy a tsz tagsága, de az egész község kíváncsian várja az eredményt. A legtöbb em­berben bizakodás, remény, de akad még olyan is, aki csak morog valamit az orra alatt és legvint, ' © Hogy miért ez a nagy vá­rakozás ? Látszik, hogy az idegen­nek nem valami szívesen mesélik el a tsz „belső" ügyét, de néhány félmondat­ból is kiderül, hogy az elő­ző zárszámadás nagyon ro.sz- szul sikerült. Nem is emlé­keznek rá szívesen. Viharos volt a hangulat. Mert. nem­csak az időjárás volt mos­toha 1970-ben, a gyeplő sem volt kézben, „elszaladt" az egész gazdálkodás. Több mint ötmillió forint volt. a mérleghiány. Most már bennünket is érdekel, milyen lesz az idei zárszámadás, jogos-e a mo­noklik bizalommal teli vára­kozása. Mert azt is elmond­ják a beszédesebbek, hogy úgy érzik, az új vezetés jól dolgozott, érdemes bízni bennük. A parlhelyisegben hama­rosan választ kaptunk a kérdésre. A tsz vezetőségi ülésén egyhangúan, s meg­elégedéssel fogadták el a mérleget, az 1971-es gazda­sági évről készített szám­adást, amely néhány nap múlva a tagság, a zárszám­adó közgyűlés elé kerül. Huszti István tsz-elnöktől. R. Kovács István párttitkár­tól és a vezetőség más tag­jaitól, valamint az elkészült mérleg vaskos iratpaksamé- tájából egy kis zárszámadá­si „előzetest1’, néhány sokat mondó tényt, számadatot kaptunk. 0 Előbb elmondták, hogy az ú.i vezetés, de maga a tag­ság sem várt csodát az 1971 évtől. Eléggé kátyús mel- lékutakról kellett ismét az egyenesbe vezetni a Kossuth Tsz gazdálkodását. A biza­lom sem volt kezdetben egyöntetű. a munkakedv sem volt meg mindenkiben, de a kitűzött célt sikerült elérni, sőt túl is szárnyalták a terveket. Most már azon az úton járnak, amely a va­lóban eredményes gazdálko­dáshoz, a gazdag tsz megte­remtéséhez vezet. De nézzük csak, mit mon­danak a tények, a számok? Az előző „viharos” eszten­dőben csak 4 millió 912 ezer forint volt a tsz bruttó jö­vedelme. Azt megelőzően is csak 10.5 millióra sikerült feltornászni ezt a fontos mu­tatót, most pedig 13.5 mil­liós bruttó jövedelemmel zárja a gazdaság az 1971-es évet. A teljes termelési értéknél is megmutatkozik a nagyará­nyú fejlődés. Az előző évben 24,5 millió, most pedig mint­egy 45 millió forint a teljes termelési érték. Érdemes azt is megemlí­teni. hogy milyen termelési költséget fordítottak cgy-egy növényféleségre és mennyi lett a hozam értéke. Az őszi búza termelési költsége például 2 millió 337 ezer forint, a hozam 3 millió 438 ezer. Az őszi árpánál a ho­zam értéke háromszorosa a termelési költségeknél. Ta­vaszárpánál a 824 ezer fo­rintos kiadással szemben 1 millió 631 ezer. kukoricánál az 1 millióval szemben több, mint 2 milliós a ho­zam értéke. És a cél most az. hogy az állattenyésztés színvonalát is magasra emeljék. Az adott­ságok megvannak ehhez is. Hiszen a tsz-ben igen nagy, jo gazdálkodással gazdagon kamatozó beruházásokra ke­rült sor. Az idén elkészül a mintegy 24 milliós beru­házás. az 528 férőhelyes, komplex tehenészeti telep. Üj telepítésekkel gazdago­dott a tsz nagyüzemi szőlő­je is. Sajnos, az elmúlt év­ben jégverés érte a szőlőt, iie a jól művelt ültetvény az idén már gazdag termést adhat. Sokat jelent az is. hogy a tsz területen valóságos ter­mészet átalakítási munkaia­tokra kerül sor. Négy év alatt hajtják végre a mint­egy 13.5 milliós meliorációs terveket. Táblásítás. tala.i.ia- vítás. vízrendezés, dülőutak rendezése, erdősítés és sok minden más is szerepel eb­ben a tervben. Az sem mel­lékes, hogy a Kaptár-tanya több. mint 3 kilométeres jó bekötő utat kap. Nemhiába reménykedett, s várja bizakodással a Kos­suth Tsz tagságának zöme az idei zárszámadó közgyű­lést. A gazdaság talpra . állt, a fejlődés útja biztosított. Ami a tagok, a dolgozók jö­vedelmét. illeti: az sem ma­rad el a várakozástól. Az év közben kifizetett 80 száza­lék után most ki tudják fi­zetni a hátralevő 20 száza­lékot is. Pozsonyt Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom