Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-09 / 33. szám

1972. február 9., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Mikor jó a papír? A papíripar ,jelenleg alkalma zott technológiájának továbbfejlesztésével, a papírok minősé­gének javításával, áj papírfajták kikísérletezésével és a feldolgozott termékek elemzésével foglalkoznak a Papíripari Ivuia tó Intézetben. Az intézet külön egysége a minőségi ellenőrző felügyelet, amely az ipar termékeit ellenőrzi. Képünkön: A vizsgálat előtt a papírokat elő­irt nedvességtartalomra klimatizálják. Szállítás élüzem szinten A megnövekedett feladatok mind nagyobb követelménye­ket támasztanak az építőipari dolgozókkal szemben. A ■!. sz. ÉPFU dolgozói és vezetői az anyag folyamatos szállításá­rai igyekeznek segíteni az építőket. Ez bizonyítja, hogy az egység 20 éves fennállása alatt 14 esetben érdemelte ki az élUzcm címet, és egy ízben a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Az elmúlt évben az országos vállalat pártbizottsága által meghirdetett kongresszusi versenyben a X-as ÉPFU az első helyen végzett, s a kitűzött feladatokat éliizem szinten teljesítette. A vállalat az elmúlt év­ben is jelentős műszaki fej­lesztéseket végzett. Kettő- száztizenhérom új, főleg nagy súlyú gépjárműveket szerzett be. s így 1971 vé­gére 500-ra emelkedett a gépkocsiállomány. A dolgo­zok jó munkáját 238 millió forint termelési érlék tanú­sítja. Többek között az Al- sózsolcai, valamint a Debre­ceni Házgyárból 4523 lakás­hoz szükséges elemet, s fi millió köbméter építőanya­got szállítottak el kocsijaik­kal a vállalat dolgozói. Ebben az évben az Alsó- zsolcai Házgyárból 4 ezer, a debreceniből 2200 lakáshoz szükséges elemet visznek az új lakónegyedekbe a válla­lat trailerei. A hejőcsabai új cementgyárat korszerű tech­nológiával építjük. Ennek megfelelően az egység jár­művei éjjel-nappal szállítják ide a cementet, a kavicsot, Az Észak-magyarországi Regionális Vízmű naponta mintegy 8 ezer köbmélet- vi. zct ad a miskolci fogyasztók­nak. Figyelembe véve a város vízfelhasználását, ezen meny- nyiség az összfogyasztásnak mindössze 10—13 százaléka, de a jelenlegi helyzetben igen sokat jelent. Néhány esztendővel ezelőtt többen ellenezték az Észak­magyarországi Regionális Vízművek és a miskolci víz­rendszer összekapcsolását, de végül is megvalósult tervezett torzsvezeték, amely a sajó- ec.segi felszíni vízmüvet be­kapcsolja a miskolci háló­zatba. Az idő a megyei rend­szer megvalósítóit igazolta es ma megyénkben a villa­moshálózat csúcserőművei­hez hasonlóan csak csúcsvíz­művel biztosíthatják a város számára elegendhetetlen ivó­vizet. Áll Lajossal, az Észak­magyarországi Regionális Vízmű igazgatójával beszél­gettünk a vízmű e „mellék- tevékenységéről”. — A rendkívül szélsőséges időjárás — kezdte — igen megnehezíti a vízművek helyzetét. Mi talán szeren­csésebb helyzetben vagyunk, mint a miskolci testvérüzem, mert a kútjaink mintegy 50—50 százalékban a termé­szetes talajvíz és felszíni víz nyerésére vannak telepítve. Á két kútrendszer vízhozama nagyrészt kiegyenlíti egy­mást. így talán kevéssé va­gyunk kiszolgáltatva az idő­járás függvényének, mint a karsztvízre települt miskol­ci hálózat. Mivel a tartós szárazság a természetes talajvíz szintjét igen lecsökkentette, a víz­szolgáltatás egyre nehezeb­bé válik. Az Észak-magyaror­szági Regionális Vízmű mintegy 50 ezer köbméter vi­zet ad naponta, amely a környező vidéket és az ipa­ri létesítményeket látja el vízzel. A két rendszer kap­csolatában az átadott meny- nyiség a jelenlegi maximu­mot jelenti, tehát a vízszol­gáltatás növelésére a közel­jövőben sincs mód. A sajó- ecsegi felszíni vízmű átalakí­tása mintegy 4 millió forin­tos költséggel folyamatban van és ennek elkészülte után közel 50 százalékkal meg­tudják növelni majd a mis­kolci vízrendszerbe átadott vizet. — Tagadhatatlan, hogy a miskolci lakosok — mondta az igazgató — talán Közép- Európa legjobb vizéhez van­nak szoktatva, és így az ál­talunk szolgáltatott vizet né­hányon kifogásolják. A fel­színi vízkivételnek még egy hátrányéról kell említést tenni, nevezetesen arról, hogy a gyors esőzések után a megemelkedett folyóvízszint a mi kútjainkat lebegő kol­loidokkal telíti. Ez a finom iszap opálossá teheti a vizet, és ha a gázelnyelő képessége sem megfelelő, néha pocso­lya szagú is. Ilyenkor le kell állni és ót kell mosatni a rendszert, mert sem az em­berek. sem mi nem szeretjük az ilyen vizet. ii. r,. és a nyers betont. Érdemes megemlíteni, hogy a 3. sz. ÉPFU 5 megye — Szabolcs. Hajdú. Heves. Nógrád és Borsod — területén segíti a lakásépítési program megva­lósítását. A Tiszapalkonya II. erő­mű építésénél a földmunkák befejeződtek. Az alapozási és a betonozási munkálatok­hoz is az ÉPFU járművei hordják az anyagot. Az ole­finprogram megvalósításá­hoz mintegy' félmillió köb­méter földet kell a vállalat járműveinek megmozgatni, elszállítani. A Sajó-parti, va­lamint a nyéki kavicsbányá­ból több százezer köbméter kavics továbbítása vár a vállalat dolgozóira, az Alsó- zsolcai Betonelemgyár előre gyártott garázsaiból 500-at kell az ország különböző ré­szébe vinniük. Tizenhárom nagy raksúlyé jármű szállít­ja az alsózsolcai vasszer ter­mékeit 5 megye építőipari vállalatai számára. Az ÉPFU a nagy' felada­tok megvalósítását további műszaki fejlesztéssel igyek­szik biztosítani. Ez év vé­géig várhatóan újabb 80 da- i-ab y'onójármüvel nő a ko­csipark, s 2G7 különböző tar- tállyal, trailerrel, pótkocsival és egyéb speciális járművel rendelkezik majd a 3-as ÉPFU. Az építkezések nyers- belon-igényeinek kielégítésé­re a második negyedévben 10 mixerkocsival áll az üzemegység, a vállalatok rendelkezésére. Gépesítik a poranyag-rakodást. Ez nem­csak termelékenyebbé teszi a munkát, hanem megköny- nyíti az emberek tennivalóit is. Molnár Lajos j Társulások Borsodban Beszcl*!<!tés Feles Lászlóval, a megyei tanács cliiökhcivettesévcl Számos országos példa mu­tatja a különböző termelő és feldolgozó ágazatokban a társulások gyakorlati hasz­nát, előnyeit. Az egymással szövetkező gazdaságok a ter­melés, vagy' éppen az értéke­sítés egy-eg.v speciális ága­zatában a rendelkezésre ál­ló any'agi lehetőségeket meg­sokszorozva az iparszerű ter­melés feltételeit teremtik meg, melyre külön-külön képtelének volnának. Társu­lásos alapon előnyösebben kihasználhatók a földrajzi, természeti adottságok, hoz­záférhetőbbekké válnak a meglehetősen drága gépek, s egész technológiai sorok. A megye gazdaságai i.s lettek már eredményes kísérlete­ket, ismerünk követésre ajánlható példákat. Erről beszélgettünk Fejes László­val, a megyei tanács elnök­helyettesével. Aranyai erő juh A hegyvidéki lejtős terüle­tek. rossz, szikes talajok, kevés termést adó földek legjobb hasznosítója a juh, melynek tenyésztése a me­gyében az átmeneti vissza­esés ellenére is kedvező irányban halad. Mint Fejes László mondotta: jelenleg két helyen. Mezözomboron és Gelejen működik juhtenyész- tó és -hizlaló társulásunk. Ezek célja a juhtenyésztés gazdaságosságának fokozása, amit a társult gazdaságok az állomány tartási, takarmá­nyozási viszonyainak javítá­sa mellett a szaporaság nö­velésével, a sűrített elleté­Nyíregyliázi primőr A nyíregyházi Ságvári Tsz fóliasátrai alatt megkezdték a saláta szedését. Február végéig 40 ezer fej salátát ér­tékesítenek. A saláta helyét rövidesen elfoglalja a papri- : ka. 1 sek bevezetésével, nem utol­sósorban a szaporulat fejlett módszerekkel történő hizla­lásával akarnak elérni. — A társult termelőszövet­kezetek eddigi eredményei azt igazolják, hogy ezek a célkitűzések reálisak, meg­valósíthatók. A mezőzombo- ri társulás például 1971-ben összesen 2533 bárányt hiz­lalt, s csaknem valamennyit kiváló minőségben exportál­ták. A geleji társulás is nagyjából azonos számokról beszélhet, amely’ szintén ext­rém minőségben exportálta meghizlalt juhait. A kéj tár­sulás összes nyeresége meg­haladta a n.volcszázezer fo­rintot. A jó példa ragadós. Fejes László hasonló kezdeménye­zésről beszélt Perkupa kör­zetéből, ahol több tsz per­kupái székhellyel mintegy hatezer anyajuhra alapozott teny’észtő és hizlaló társulást hozott létre. A közös te­nyésztői munka az idén kez­dődött. De a nagykifcerjedésű hegyvidéki legelőkkel ren­delkező Szendrő környéki tsz-ek is elhatározták már egy, még az idén létrehozan­dó társulásba való belépést. Készünk a hősprogramban A kormány által meghir­detett húsprogramhoz a ser­téshús-termelésben szintén társulásokkal is csatlakozunk. Fejes László erről a követ­kezőket mondta: — Mezőségi Sertéshizlaló Társulás néven egy' állami gazdaság és négy' tsz össze­fogásával Mezőnyárád térsé­gében egy' 2000 kocára ala­pozott és évente mintegy 40 000 darab hízott sertést kibocsátó telep építését kezd­tük el. A tervek szerint a jövő év végére itt már ter­melünk. A megy’e másik ser- téstenj'észtő és -hizlaló tár­sulása Abaújszántón épül. Ennek évi kapacitása mint­egy 10 000 hízott sertés lesz. Az építkezés jó ütemben ha­lad. ez év második félévében már a tenyészanyag részleges betelepítése is megtörténik. Szólnom kell arról is. hogy a bústípusu magyartarka szarvasmarha kialakításában a mezőkövesdi Kossuth Tsz tagja az országos szervezetű társulásnak, és üzemi ered­ményei igen biztatóak. Ha ezek az eredmények tartás­nak bizonyulnak, akkor a társuláshoz a megy'e több szövetkezete is csatlakozik. A tanács támogatja Érdekes, nagy jövőt ígérő társulás jött létre kukorica­termelésre a szerencsi járás­ban. Tulajdonképpen a Sze­rencsi Állami Gazdaság és hat termelőszövetkezet tár­sulása ez, ahol mintegy 5000 holdas területen akarnak monokultúrás termesztési technológiát alkalmazni. Az állami gazdaságban a tech­nológiát már ki is dolgozták és több mint 14 millió forin­tos nyereséggel számolnak. A tárgyalások már a gépsorok beszerzése ügyében folynak, s ha ez a társulás létrejön, országosan is párját ritkító kukoricatermelés folyik majd itt, teljes gépesítettséggel. Végezetül Fejes László el­mondotta, hogy' a megyei ta­nács mezőgazdasági prog­ramjában további tenyésztési és termelési társulások létre­hozása szerepel. Ezt a mun­kát jelenleg a tsz-ek nehéz pénzügyi helyzete gátolja, s bizonyos hegyvidéki területe­ken a társulások létrejötté­hez minisztériumi támoga­tásra lenne szükség. A ta­nács ez irány'ban folytatja is tárgyalásait a minisztérium­mal, és a saját lehetőségein belül is mindent elkövet, hogy' az ésszerű társulásokat, megfelelő támogatásban ré­szesítse. Onodvári Miklós Sok a divatos szakma ■ * Dióst tartott a Pályaválasztási ós I o vábbk épzesi Ta nács Tegnap, február 8-án, dél­előtt ülést tartott Miskolc \'áros Pályaválasztási és To­vábbképzési Tanácsa. Az ülé­sen a Pályaválasztási és To- y’ábbképzési Tanács tagjai megtárgy'alták és tudomásul Réz, galenit, barit t llj dotáló üzemet létesítenek Ru da bányán Rudabányán n termelés gazdaságosságának növelésé­re ma már a vasércnél érté­kesebb any'agokat is fejtenek az ipar részére. A föld mé­lyében lejátszódó foly'amatok során a hidrotermális olda­tok ugyanis nemcsak vasat, hanem más fémes és nem­fémes elemeket is magukkal hoztak, amelyek a dolomit- törzseket határoló márgák érintkezésével szulfidok és szulfátok (réz, ezüst, ólom, barit; alakjában lecsapódtak. A középkorban a Icrmésréz- és -ezüstteléreket kibányász- ták, de az értékes anyagok, mint a vasérc kísérői kisebb mennyiségben még ma is találhatók. Ezek felderítésére az üzem területén kutatásokat végez­tek és volt oly'an fúrásuk nem is egy, ahol a föld mé­lyéből felhozott kőzet 6—8 százalék rezet tartalmazott. Az ipar számára fontos „természeti kincseket” a rudabányaiak az idén már üzemszerűen terme­lik és értékesítik. Így például az Andrási I. bányamezőből ezer tonna ólomtartalmú galenitet, az érctömzsek szegélyeiből a hazai festékgyárak és mély­fúró vállalatok ellátására 2 ezer tonna baritot, a két-két és fél százalék rezet tartal­mazó pátércből pedig 8 ezer tonnát fejtenek és küldenek feldolgozásra testvérvállala­taik flotáló üzemeibe. A rudabány’aiak a vasérc- tömzsek mély'ségi határait még nem ismerik, de a vizs­gálatok azt mér bebizonyí­tották, hogy minél mélyebb­re haladnak le a földbe, an­nál dúsabb réz-, galenit- és baritelöfordulások jelent­keznek. Ezért az ötéves terv időszaká­ban a jelenlegi vasérc­dúsítómű szomszédságá­ban új flotáló üzemet lé­tesítenek, ahol különböző eljárásokkal és vegyszeres adagolásokkal a vasércből kivonják a réz- j és ólomport, valamint a ba- 1 ritot. A flotáló építését 1973- ban kezdik meg. I vették az újjáalakított ta­nács ügyrend-tervezetét, a Pályav'álasztási Tanácsadó eredményesebb munkájához megteremtett feltételekről szóló beszámolót. A tanács megtárgyalta az 1970—71. évi tevékenységét, és értékelte a 1971—72. évi beiskolázással kapcsolatos munkát.. Jelenős eredmény­ként. állapították meg. hogy az 1970—71-es tanévben az általános iskolát sikeresen befejező tanulók közel 90 százaléka valamilyen iskola­típusban folytatta tanulmá­nyait. Problémaként vetették fel — s ez érvényes a mostani pályaválasztásra is — hogy még mindig sok a divatos szakma, nem mindig esik egybe a fiatalok törekvése az üzemek, vállalatok, a népgaz­daság igényeivel. Fölvető­dött az a sajnálatos tapasz­talat. hogy sok fiatal nem azon a pályán helyezkedik el, mint amelyik pályára az el­végzett iskola felkészíti. Meg. fogalmazták azt a gondola­tot is, hogy az üzemeknek nagyobb figyelmet kell for­dítaniuk a pályaválasztás irányítására. \ Q kisegíti) vízmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom