Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
1972. február 8., kedd ESZAK'-MAGYARORSZAG 3 *53 Műszaki fejlesztés ez ongai csavariizemben Az ongái csavarüzemben a termelés, a termelékenység növelése érdekében már az év elején jelentős műszaki fejlesztéseket végeztek. Az elmúlt hónap közepén állítottak üzembe 2 hidraulikus, magas fokon elektronizált kopir-esztergagépet. A gépek beváltak, szép felületen, jó minőségben készítik a kerékcsavarokat, amelyek gyártása a járműprogrammal van szoros kapcsolatban' A csavar II-ben két automatikus hornyológépet állítottak munkába. Ez várhatóan jelentősen elősegíti a csavar 11-öt feladatainak teljesítésében. Somsályi táskák Szállításra várnak az áj táskák az üzem raktárában. Foto: Laczó József A víz szolgálatában Hcszclqctés ) czsc Sándor vízügyi iqazqatóval A vízzel, életünk egyik legfontosabb elemével, s néha bizony veszélyesen támadó ellenségünkkel kapcsolatos, szinte minden feladat „gazdáinál", az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóságon jártunk tájékoztatásért. Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megye egész területén e több, mint kétezer dolgozót' foglalkoztató szervezet feladata irányítani, megoldani a vízkészletgazdálkodástól a vízminőségvédelemig s az árvédekezéstől a vízhasznosításig, öntözésig minden vízzel kapcsolatos munkát. Ve/.se Sándor vízügyi igazgatótól érdeklődtünk munkájuk, elmúlt évi .tevékenységük, s idei terveik felöl. — Milyen eredménnyel zárták az 1971-es esztendőt? — Sokoldalú tevékenységünkről nehéz röviden szamot adni — válaszolta Ve- zse Sándor —, de néhány számmal, elvégzett munka- mennyiségeink adatával talán sikerül képet adni munkánkról. — Igazgatóságunk elmúlt évi jóváhagyott tervfeladata 237 millió forint értékű volt, s ezt 242 millióra, 102.2 százalékra teljesítettük. Többek között 2 millió 952 ezer köbméternyi gépi és 212 ezer köbméter kézi földmunkát, 21 ezer köbméter betonozást, H2 ezer köbméter kőszórást végeztünk. A Tisza II. vízlépcső építési munkáihoz, valamint saját kivitelezésű folyamszabályozási munkáinkhoz 116 ezer tonna úgynevezett TA—TB követ és 70 ezer tonna forgácskövet termeltünk. — Az árvízvédelem és folyamszabályozás területén melyek voltak és lesznek az idén megyénkben a legnagyobb munkák? — Az 1970. évi rendkívüli árvédekezés során nyilvánvalóvá váltak védőtöltéseink rejtett hibái, gyenge pontjai. A IV. ötéves tervidőszakban végrehajtandó fejlesztéseket az anyagi erőforrásoktól függően e tapasztalatok figyelembevételével határoztuk meg. A védekezés hatékonyságának növelésére számos intézkedést tettünk, különböző erősítéseket végeztünk el. — Az elmúlt évben például befejeződött a Bodrog bal parti töltésépítésének I. üteme, mintegy 17 milliós költséggel. A megépült új töltésszakasz nagymértékben növeli Sárospatak árvédelmi biztonságát. Az idén megindul e munka II. üteme, 13,5 milliós költséggel. Viss község térségében a meglevő töltéseket a szükséges keresztmetszetre és a legnagyobb vízszint feletti 1.2 méteres biztonságra építjük ki. — Ami a folyamszabályozási munkákat illeti, ezek közül a Tiszán végeztük a legjelentősebbeket. A Tisza szabályozása — a kiskörei vízlépcső építésével összefüggésben 1971-ben is folytatódott. Az éves ütem 10 millió forintot tett ki, s ezzel 7 kilométeres folyamszakasz szabályozása és a partvédő művek kiépítése fejeződött be. Az idén hasonló beruházási előirányzattal folytatjuk a Tisza szabályozását és megkezdjük mintegy 6 milliós költséggel a Sajó putnoki szakaszának szabályozásúi. A Sajóra három év alatt, mintegy 20 milliót költünk. — Hogyan halad a belvizek megzabolázása és a kisebb vízfolyások rendezése? — Ezen a téren is jelentős az előrelépés. A takta- közi belvízrendszer kiépítését befejeztük. Ez mintegy 19 milliós beruházás volt. Üzembe helyeztük a prügyi szivattyútelepet, s ez a bel- vízöblözet vízlevezető kapacitását csaknem duplájára növelte. Megkezdtük 4 milliós költséggel a dél-borsodi belvízrendszer kiépítését is. Az idén ebben a térségben megépül két közúti híd, két őrtelep, és megkezdjük a hejőkürti szivattyútelep építését. — A kisebb vízfolyások közül a Ronyván folynak a legjelentősebb munkák. Az összesen 55 millió forintot képviselő rendezési munkákból 5.5 millió volt az elmúlt évi előrehaladás, az idén pedig 15 milliós költséggel folytatódik a patak rendezése. A Bódva és más patakok rendezésére, st4bályozására is jelentős összegeket fordítunk. — A Tisza II. vízlépcső építésében közvetlenül is tevékenykedik-e az igazgatóság? — Jelentős munkát végzünk a hatalmas beruházás megvalósításában. 1971-ben mintegy 25 milliós értékű töltésépítést, zsilipbontást és fakitermelést végeztünk, az idén pedig 22 millió forintos töltés- és műtárgyépítési munka vár ránk. — A Tiszai II-vel kapcsolatos a következő kérdés. Milyen előrclé- j pcs van megyénkben a vízhasznosítás terén? — Az elmúlt év időjárása aszályba hajló volt. Sajnos, énnek ellenére területünkön a mintegy 43 ezer holdnyi öntözési kapacitásból csak 20 300 holdat hasznosítottak. Vízhasznosítási szakágazatunk mindent elkövet annak érdekében, hogy a mezőgazdaság szolgálatába állítsa a vizet. A Tisza II. vízlépcsővel kapcsolatban például 12 öntözőfürt; tanulmánytervét és 6 öntözőfürt beruházási programját készítettük el. Különböző öntözési kísérleteket végeztünk és hat alkalommal rendeztünk öntözési bemutatóval egybekötött vízgazdálkodási tanácskozást. — Az idei esztendő is víz- hiányosnak ígérkezik. Október óta az ötvenévi átlagnál 200—250 milliméterrel kevesebb csapadék hullott területünkön. Ajánlatos lenne, ha a mezőgazdasági üzemek alaposan felkészülnének rá, hogy öntözési lehetőségeiket teljes mértékben hasznosítani tudják. — Végül arra kérünk választ, fejlődött-e a szocialista munkaver- seny-mozgalom, amelynek szép hagyományai voltak eddig is a „vizeseknél”? — Eredményeink egyik mozgatórugója a munkaverseny. A munkaversenyben részt vevők száma az előző évekhez képest lényegesen emelkedett. Amíg 1968-ban 720-an versenyeztek a szocialista brigád cím elnyeréséért, addig az elmúlt évben már 1519 tagja volt az e nemes címért küzdő 149 brigádunknak. A szocialista verseny mozgalom kiterjedt alkalmazotti állományú dolgozóinkra, a műszakiakra is. Idén összes dolgozóink 85 százaléka részt vesz már a m unka versenyben. Pozsonyi Sándor Két továbbképző tanfolyam lőaqronómusoknak és traktorosoknak Két fontos továbbképző tanfolyam kezdődik ma, február 8-án. Az egyik tanfolyamon a dél-borsodi tsz-szövetséghez tartozó tsz-ck főagronómusai vesznek részt. Ez a tanfolyam pénteken, február 11-én este fejeződik be. Tematikája nagyon gazdag és érdekesnek ígérkezik. Ma, kedden délelőtt először dr. Vinceffi Imre, a Debreceni Agrártudományi Egyetem tanára tart előadást a korszerű gyepgazdálkodásról. Délután a területi szövetség munkatársai beszélgetnek és konzultálnak a tanfolyam résztvevőivel a revizori iroda által feltárt és megállapított nagyobb hiányosságokról. az úgynevezett típus-hibákról. A második nap kiemelkedő előadása és foglalkozása: a gépesítésfejlesztési irányelvek, valamint az új technológiák ismertetése a kukorica, a cukorrépa és a pillangós szálastakarmányok termesztésében. Az előadó és a konzultáció vezetője dr. Lódy György, az állami gazdaságok megyei területi főosztályának igazgatóhelyettese lesz. Délután a Nehézipari Műszaki Egyetem tanára, dr. Susán- szky János tart előadást és konzultációt az alkalmazott vezetéstudományi ismeretekről. Csütörtökön, február 10-én délelőtt a termelőszövetkezetek távlati fejlesztési tervezése szerepel napirenden dr. Kádár Béla tanszékvezető egyetemi tanár előadásában, idd a Debreceni Agrártudományi Egyetemről érkezik Miskolcra. Délután ugyancsak neves debreceni ‘ szakember, dr. Kozma András adjunktus tart előadást és konzultációt. Az üzemgazdasági tevékenység szerepe és jelentősége a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben címmel. A továbbképző tanfolyam utolsó napján, február 11-én, -pénteken nagyon érdekes témával kezdődik a napi munka. Dr. Zétényi Elek pszichológus tanár ad elő és vezet konzultációt A munkapszichológia a vállalati gazdálkodásban, különös tekintettel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetére címmel. Délután az úgynevezett „rázós kérdést” beszélik meg a termelőszövetkezeti főagronó- musok a területi, szövetség jogtanácsosával, dr. Körmendii Zoltánnal, A téma: a gazdálkodás i"endjének büntetőjogi védelme. Egy :-ovid megjegyzés még ide kívánkozik. Szükséges hangsúlyozni, hogy a Dél-borsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetősége az idén az eddigi hagyományoktól tartalmilag es formailag — módszertanilag ás — egyaránt eltérően szervezi a vezető szakemberek továbbképzését. Ezt igazolta az elmúlt héten a termelőszövetkezeti gépészmérnökök és gépcsoportvezetök magas színvonalú, igazán értékes és sikeres továbbképzése is. A ma kezdődő, főagronómusok részére szervezett továbbképzés tematikája és az előkészítés ugyanezt bizonyítja. * Ugyancsak ma, február 8- án, kedden kezdődik továbbképzés a mezökeresztesi Aranykalász Termelöszövet - kezetben a traktorosok és gépészek részére. Ezt a továbbképzést a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet üzemeltetési osztályának szakemberei bonyolítják le. Cél: a korszerű gépápolás, gépjavítás, kenés és üzemeltetés legjobb módszereinek megismertetése a gyakorlatban is. Ez a tanfolyam három napig tart és Gödöllőn. a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben fejeződik be. sz. j. Barsedsziráki számvetés A képen a termelőszövetkezet fiataljainak egy csoportja (Folytatás az 1. oldalról.) Az írásban kiadott vezetőségi beszámolóhoz Ráki Ferenc, a tsz elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. 1971-ben a szövetkezet termelése 9 százalékkal nőtt, a jó évnek számító 1969. évi eredményeket is túlszárnyalta a szövetkezet 3 százalékkal. 1970. évhez viszonyítva 93,5 százalékkal, 1369. évhez viszonyítva pedig 216 százalékkal nőtt a termelési érték. A Bartók Béla Termelőszövetkezet tavalyi bruttó termeié, se 74 millió forint volt. (Ősz- szehijsonlításul: 1970-ben 36 millió forint volt ugyanez, .idén pedig a tsz a 100 millió forintot kívánja elérni!) A megítélés szerint a fejlődés — a sajószentpéteri- borsodsziláld egyesülés figyelembevételével is — továbbra is dinamikus lesz. Ennek égjük biztosítéka, hogy a borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet munkaképes dolgozóinak álla géletkora 31 t!) év, s a nyugdíjasokkal együtt .is csak 35 év. A termelőszövetkeze l- ben dolgozó tagok és alkalmazottak között 266 nő te- vékenykedik, közülük például 99 20 éven aluli. Néhány jellemző adat a tsz eredményeiből: növénytermesztésének áruértékesítése 1970-hez viszonyítva 1 millió 577 ezer forinttal nőtt. Hízómarhát 5 millió 245 ezer forintért értékesítettek, és tavaly 14 ezer kacsát adtak el. A tsz melléküzemági tevékenysége is megfelelt a várakozásnak. Ebből származó árbevétele 42 millió forint volt. Természetesen a jó gazdálkodás éreztette hatását az átlagkereseteknél is. A tagok fizetése 18.9 százalékkal, az alkalmazottaké' pedig 5,2 százalékkal emelkedett. Ráki Ferenc szóbeli kiegészítése, valamint az ellenőrző bizottság jelentése utáni vitában felszólalt dr. Horváth István is. — Jó dolog jelen lenni ezen a zárszámadó közgyűlésen — mondotta a KISZ Központi Bizottságának első titkára. — A vendégek is tapasztalhatlak, hogy a vezetők úgy adnak számot a tagságnak, ahogy illik. Amit írásban elolvashattunk, amit szóban hallhattunk, bizonyítja, hogy esztendőről esztendőre előrelépnek. A hozzászólásokból kitűnt, hogy nemcsak ezért a termelőszövetkezetért, hanem az egész országért és népért felelősséget éreznek a zárszámadó közgyűlés részvevői. A hozzászólásokra a termelőszövetkezet elnöke válaszolt A tagság jóváhagyta a zárszámadást, és az ellenőrző bizottság jelentését, majd határozatokat fogadott el; végül a nőbizottság jelentését hallgatták meg. A borsod szi rákiak idei terveiről is hallottunk, amelyeket alapvetően befolyásol, hogjr január 1-től egyesült a tsz a sajószentpéteri Üj Élet Termelőszövetkezettel. Háztáji gondok Zemplénagárdon Zemplénagárdon a legutóbbi szabad pártnapon csaknem teljesen megtelt a községi művelődési ház nagyterme. Mintegy 120—130-an érdeklődtek a népgazdaság fejlődésének múlt évi ered- ményeiről, közte a sátoraljaújhelyi járás helyzetéről és problémáiról. A tájékoztató előadást követően felszólalt — többek között — a helybeli tsz elnöke is, aki egyebek közt a következőket mondta: — Elgondolkoztató, hogy népgazdaságunk szarvasmarha-tenyésztési tervét tavaly nem tudta teljesíteni, hogy a tenyésztési kedv fokozása érdekében hozott eddigi intézkedések még nem hozták meg a kívánt és várt ered- ménj’t. Ugyanakkor itt. Zemplénagárdon, nemrég két brigádértekezleten is jelezték. hogy a háztáji gazdaságokban tenyészd sző- és vágómarha-értékesítési gondok vannak. Több háztáji gazdaságban három-négy üszőünót vagy vágómarhát szeretnének értékesíteni, mivel ezek továbbtartása .sok helyen mái- lakarmánvgon - dókat is okoz. Ismeretes, hogy a selejt marha kivágására sincs lehetőség. Tudomásunk szerint több bodrogközi tsz-ben is hasonló a helyzet. Ezért kérjük az illetékes szerveket, hogjr le- gj-enek segítségünkre a háztájiban jelentkező értékesítési gondok megoldásában, mivel ezek nem ösztönöznek abban, hogy az országos gondok megoldását mi is segíteni tudjuk. A zemplénagárdi gazdáik: problémáira ezúton is felhívjuk az illetékes szervák figyelmét. (csé)
