Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-05 / 30. szám

1972. február 5., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Együtt keli cselekednünk! a szakszervezetek felvilágosító, nevelő és ellenőrző feladata Kérdéseinkre válaszol Virizlay Gyula, a SZOT íIlkára Az üzemekben, s általában minden munkahelyen mind nagyobb szerephez jutnak a szakszervezetek. Hogyan kap­csolódnak bele a szakszerve­zeti bizottságok és aktívák az alkoholizmus elleni harcba — épről kértünk tájékozta­tást Virizlay Gyulától,■ a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárától. — Tudomásunk van ró­la, hogy a SZOT elnök­sége ismételten napi­rendre tűzte a túlzott al­koholfogyasztást, s meg­felelő határozatot is ho­zott. Ilallhatnánk-c vala­mit c határozatról, annak sorsáról? — A szakszervezeteknek az alkoholizmus elleni küz­delemben főleg felvilágosító, nevelő és ellenőrző felada­taik vannak és lehelnek. Te­vékenységük egyrészt annak megelőzésére irányul, hogy a dolgozók az ital Rabjaivá vál­janak, másrészt elősegítik az alkoholizmusban már megbe­tegedettek gyógyulását, óv­ják őket a visszaeséstől: se­gítenek benne, hogy újra hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. A SZOT illetékes szervei az elnökségi határozat óta több ízben megvizsgálták a szakszervezetek tevékenysé­gét az alkoholizmus elleni küzdelemben. A legutóbbi el­lenőrzés szerint jó tapaszta­latokról számolhatunk be Nógrád, Hajdú-Bihar, Békés, Borsod és Vas megyékből. Ami az ágazati szakszerveze­tek tevékenységét illeti, ki­emelkedő a Közlekedési Dol­gozók Szakszervezetének munkája, ahol igen magas szintű megelőző tevékenység folyik. Jól szervezi az alko­holizmus elleni küzdelmet a vasasszakszervezet is. a szakma heterogén jellege azonban sok nehézséget okoz. A'4 egyik legnehezebb terü­let az építőipar, ahol a csa­ládon kívüli élet, különösen a munkásszállásokon lakók­nál, fokozza a veszélyt. Je­lentős erőfeszítést tesznek a MEDOSZ szervei is. elsősor­ban az egészségvédelem te­rületén. — Mikén! történik az üzemekben az alkoholis­ták felkutatása, gyógy­kezelésre irányítása, utó­gondozása és rehabilitá­ciója? — Az üzemi szakszerveze­teknek csak akkor áll mód­jukban az alkoholisták gyór gyítását, gondozását és re­habilitációját támogatni, ha tudnak róluk és számontart- ják őket. Kisebb üzemekben ez nem okoz nehézséget, hi­szen úgyszólván mindenki is­meri egymást. A nagyüze­mekben, a szétszórt telephe­lyen dolgozók között ez bo­nyolultabb. Jó példaként említhetjük meg Borsod megyét, ahol a nagyobb üzemek szakszerve­zeti bizottságai és az üzem­egészségügy! szolgálat együtt­működnek, s rendszeresen'fi­gyelemmel kísérik, a része-, geskedök sorsat. A lakóbi­zottságok segítségét is igény­be veszik az alkoholisták fel­kutatására. A békéscsabai üzemek nagy részében igen jó munkát végeznek a szak- szervezetek és az üzemorvo­sok: a gondozás alatt álló a 1 koholis iákról n y i 1vó ntar tás t vezetnek, megszervezik utó­gondozásukat. Több üzemben a gazdasági, párt- és szak­szer vezeti vezetés az üzemi Vöröskereszttel karöltve állt az alkoholizmus elleni küz­delem élére. — Mii tesznek a szak­szervezetek a prevenció, az antialkoholista agitá­ció és propaganda terű- . létén? — A legfontosabb feladat a megelőzés, és ebben nagy szerepük van a szakszerve­zeteknek is. Itt a leglénye­gesebb a harc a meggyöke­resedett szokások, téves né­zetek ellen. Ismeretes, hogy az italozás többféle módja rendkívüli mértékben elter­jedt, szokássá vált. Ilyen pél­dául az, amikor munkakez­dés előtt pálinkát isznak: ez számos baleset forrása volt és lehet a jövőben'is, ha nem j lépünk fel ellene erélyesen. Ilyenkor nemcsak a felvilá­gosítás, a fegyelmezés, ha­nem adminisztratív eszközök alkalmazása szükséges. < A másik jelenség: az alko­holfogyasztás egyre inkább általános társadalmi szokás­sá válik, mind a magánélet­ben. mind a hivatalos érint­kezésben. Küzdeni kell az el­harapódzó ivászatok ellen, elsősorban azok körében, akik nem tudnak mértéket tartani, mert az ülvén em­berek könnyen iszákossá vál­hatnak. Kétségtelenül, ez a harc nagyon nehéz, sok tü­relmet kíván. De ha arra gondolunk, hogy az alkoho­listák száma egyre növek­szik, vállalni kell az ilyen népszerűtlen feladatot is. — Mondhatna-e valamit a SZOT terveiről, elkép­zeléseiről az alkoholiz­mus elleni küzdelem fo­kozására? — Ismételten csak hangsú­lyozni tudom az agitáció és a propaganda, a felvilágosí­tás, a példamutatás jelentő­ségét Feladataink között sze­repel, hogy több megyében a helyi és megyei társadalmi szervek bevonásával egész napos konferencián ismertet­jük az alkoholizmus követ­kezményeit. Rendkívül hasznosnak tar­tom a sajtónyilvánosságot is: köszönetünket fejezzük ki ezért a hozzászólási lehető­ségért is. Ami a szakszerve­zeti tevékenységet illeti, a munka neheze itt az. üzemi szakszervezeti szervekre há­rul. Szoláltatások bővítésé Megyénk szolgáltatási hely­zete jelenleg elmaradott az országos állaghoz képest, így csak részben és nehézkesen tudják biztosítani az igények kielégítését, Ennek megszün­tetésére a tisztitó és moso­dai, a lakáskarbantartási, ke­reskedelmi és áruellátást a szállítási, valamint a gép­jármű szervizek fejlesztését és bővítését tűzték ki célul,, összességében nézve mintegy 40 százalékos javulást, emel­kedést Szerelnének elérni a következő 5 éves tervben, az elmúlt évhez viszonyítva. Kiállítás és vetélkedő Közösen az MHSZ-ért A Kazincbarcikai Városi Pártbizottság és a városi ta­nács áz MHSZ munkájának segítésére közös határozatot hozott. A határozatban íog- laltaknak megfelelően a vá­rosban folyó építési munkák­nál a bontásra ítélt épületek­ből nyert anyagot az MHSZ rés :ére átadja. A régi posta­épület lebontását társadalmi munkában a Borsodi Vegyi- kombinát szocialista brigád­jai, valamint a városi KISZ- bizoltság vállalta és így mintegy 100 ezer forintnak megfelelő anyagot biztosíta­nak az MHSZ részére. Az anyagból a tavasz fo­lyamán az MHSZ iőterét, va­lamint a lőtér mellett tanter­meket épít. A Hazafias Népfront Mis­kolc városi szervezetének pe­dagógiai bizottsága, a Pálya­választási Tanácsadó és az Ady Endre Művelődési Ház rendezésében pályaválasztási hetet rendeznek Miskolcon, február 8-tól 16-ig. A 100, sz. Szakmunkásképző Intézet rendezésében február 9-én nyitják meg az Ady Endre Művelődési Házban azt a ki­állítást, amely bemutatja — a szakmunkástanulók munkáin keresztül — az itt megszerez­hető szakmákat. A hét kiemelkedő esemé­nye a február 16-án sorra kerülő pályaválasztási vetél­kedő döntője lesz. A jövő hé­ten csütörtökön és pénteken tartják a selejtezőket, ame­lyen 22 iskola 6—6 tagú cso­portja vetélkedik majd a döntőbe jutásért A fiatalok­nak harminc — Miskolc és környékére jellemző — .szak­ma ismérveiről, hagyomá­nyairól, annak esetleges ze­nei vonatkozásairól, munkás- védelmi tudnivalóiról kell majd számot adniuk. Az is­kolák egyébként már koráb­ban .megkapták és tanulóik í -en d el kezesére bocsátották az e szakmákról szóló ismertető­ket, levetítették azokat a fil­meket. amelyeken egv-egy szakma jellegzetességeit örö­kítették meg. A pályaválasztási hét alatt is lesznek •filmvetítések az is­kolákban. hogy segítsék a fi­atalok tájékozódását. A Pá­lyaválasztási Tanácsadóban pedig a pályaválasztási hét alatt este fél 8-ig tartanak inspekciót azok részére, akik még nem döntöttek, vagy nem tudnak dönteni gyermekük továbbtanulásáról. Tavaszra A szentesi Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet négy hektár üveg cs húsz hektár fólia alatt kertészkedik. Ebben a gazdasági évben négyezer négyzetméter területen uborkát és. 18 ezer négyzetméteren hegyes, crőspaprikát termeszt. Képünkön: gyomlálják a paprikapa­lán lát. Csak a vásárló tévedhet...? Sokat olvusok mostanában az áruházi „tolvajokról”, de hallottam már nagyfokú és sértő eladói bizalmatlanság­ról is. Sajnos, én .ilyennek voltam szenvedő alanya a szirmabesenyői 19-es számú boltban. A vásárolt áru 80 forint volt, a pénztárosnő számolt a boltvezető pedig a pénzt kezelte, ötszáz forintossal űzettem, de 420 forint he­lyett csak négy darab 100 fo­rintost kaptam vissza. Ter­mészetesen reklamáltam, s ekkor a boltvezető azt akar­ta rám bizonyítani, hogy a 20 forintot már eltettem, kö­vetelte, mutassam oneg a pénztárcám. Szerencsémre tudtam, mennyi pénz van benne, és hosszadalmas vita . és magyarázkodás után meg­kaptam a pénzem. Nagyon rosszul éreztem magam, hogy 66 éves koromra, a sok vevő előtt így megszégyenített a boltvezető. Szeretném tudni; követelhetik a vásárlótól a pénztárcáját, s annak köte­lessége-e megmutatni azt? Vagy inkább a pénzzel fog­lalkozó kereskedelmi dolgo­zónak kell figyelmes és pón-j tos munkát végezni? Szakos Jánosnc Szirmabesenvő, Deák Ferenc u. 4. Liásépííü szövetkezet Mezőkeresztesen Mezőkeresztes azok közé a települések közé tartozik, ahol — lévén megfelelő mun­ka- és szórakozási lehetőség — szívesen telepednek le a fiatalok. Kérésükre, érdeklődésükre lakásépítő szövetkezet létre­hozását tervezi a nagyköz­ségi tanács. A működési alap­szabály előreláthatólag a jö­vő' év végére elkészül. A modem, többszintes há­zakból álló mini lakótelepet közművesített területre — a vasútállomás közelébe, vagy a község központi részére — építik. A házak földszinti he­lyiségeibe boltokat és ven­déglátó helyeket rendeznek be. ISyerere elnök kertjétől a Kilimandzsáróig Egy miskolci kultúrmérnök tanzániai élményei A lakás néhány falrészlete. vitrinje valóságos afrikai mú­zeum. Bőrpajzsok, lándzsák, harci díszek, néhány vadász­trófea, csodálatos kagylógyűj­temény, a híres makonde törzs ébenfából faragott, mű­vészi szobrai. Keskenyfilmek, magnószalagok, rengeteg fényképfelvétel és mintegy 1500 színes dia is hozzátarto­zik ehhez az Afrika egyik legérdekesebb országát, Tan­zániát egy miskolci lakásba varázsoló gyűjteményhez. A kedves házigazda, Cson­tos Kornél kultúrmérnök és családja számára az a legér­tékesebb ebben a ids afrikai múzeumban, hogy minden egyes darabját ők maguk gyűjtötték, valamennyihez él­mények, emlékek fűződnek. • A család a napokban tért haza Dar es Salaamból, Tan­zánia fővárosából. A tervezői körökben ismert nevű mis­kolci kultúrmérnök a tanzán —magyar műszaki és tudo­mányos együttműködési szer­ződés keretében töltött há­rom esztendőt ebben az ér­dekes, fejlődő afrikai ország­ban, s öregbítette ott a ma­gyar szakemberek hírnevét. Rendkívül érdekes, szép feladattal bízta meg Tanzá­nia kormánya a miskolci mérnököt. Az ország életé- bán. mezőgazdaságának fej­lődésében, a népélelmezés megváltoztatásában jelentős, mondhatni sorsdöntő kutatási munkakörben dolgozott, de egyúttal tervezői és kivitele­zői feladatokat is megoldott. Es mindezt úgy, hogy haza­tértekor a mellette tanuló if­jú afrikai szakemberekre bíz­hatta /a munka folytatását. • Munkájának lényege: az öntözéses gazdálkodás, ponto­sabban a felszín alatti öntö­zés kikísérletezése és gyakor­lati megvalósítása Tanzániá­ban. Jelentősége, hogy az ol­tani éghajlat három termés betakarítását is lehetővé te­szi évente az általa tervezett és kivitelezett öntözőtelepek­ről. A kísérleti telepeken ter­melt különböző zöldségfélék­től pedig forradalmi változást várnak a népélelmezésben, magasabb protein tartalmú táplálkozásra kívánják rá­venni a lakosságot A miskolci mérnök tanzá­niai tevékenységét jelentősen elősegítette az a körülmény, hogy magának Julius Nyere- re elnöknek is szívügye e probléma megoldása. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az első felszín alatti öntözőtelepek egyikét az el­nöki rezidencia kertjében va­lósította meg Csontos Kornél • A három Tanzániában töl­tött dolgos esztendő tele van kalandszámba menő élmé­nyekkel. Munkája során el­jutott a hazánknál terület­ben mintegy tízszer le na­gyobb kiterjedésúorezágrimn­den részébe. Tanzánia több megyéje számára tervezett egy-egy kísérleti, az öntözé­ses zöldségtermesztés elter­jesztésének magját képező ön- tözőtelepet. Irányította azok megépítését és üzemeltetését is. Járt az őserdőkben, a leg­gazdagabb afrikai vadrezer­vátumokban, a legnagyobb af_ rikai tó, a Balatonnál száz­tízszer . nagyobb Viktória nyanza partjainál és látta a Kilimandzsáró, a földrész leg­magasabb csúcsának örök havát. Az ország távoli részeibe tett utazásai valóságos safa- rik voltak. Egy-egy „kiszál­lása” két hétig is eltartott, s nem volt ritka, hogy ezalatt 4000 kilométeres utat tett meg az őserdőkben a minden te­reppel megbirkózó landrove- ren. • És talán még ennél is na­gyobb élmény volt megis­merni, megszeretni a csodá­latos ország lakóit, a nehezen barátkozó, de az igaz garatot valóban a szívükbe záró egy­szerű afrikai embereket. A miskolci kultúrmérnök az első magyar szakemberek egyike volt, átok segítették Tanzánia fejődésének, a hosz- szú angól gyarmati sínylődés „örökségének” felszámolását. Ma már 22 magyar szakem­ber tevékenykedik a legkü­lönbözőbb munkaterületeken ebben az afrikai országban. Pozonyi Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom