Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
1972. február 26., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Alkatrészek 300 ezer autóhoz Az LLIL1T és a Zsiguli-program lékes termékek. Értékben A főpróba jól sikerült.' Amióta az ELZETT Férnle- mezipari Művek sátoraljaúj-. helyi gyára bekapcsolódott a Zsiguli-program megvalósításába — mint ismeretes, kilincsszerkezeteket, csomagtartózárakat gyárt a népszerű autókhoz —. hallatlanul gyors fejlődésngk lehettünk tanúi. Az üzemekben olyan gépek és technológiák váltak uralkodóvá, amelyek nemcsak a zempléni fővárosban, hanem országosan is kivételes színvonalat képviselnek. És felépült az új, automata galvánüzem, a sátoraljaújhelyiek ’ büszkesége, ahol szinte emberi kéz beavatkozása nélkül kapnak csillogó bevonatoL a kényes alkatrészek. Az elmúlt esztendőben 180 ezer garnitúra Zsiguli-alkat- részt készítettek az ELZETT- gyárban. Az eredeti terv ennél kevesebb — 105 ezer — volt. De októberben a szovjet partnerek kéréssel fordultak a sátoraljaújhelyiekhez: szeretnék túlteljesíteni eredeti célkitűzéseiket. A. .gyár kollektívájánál a kérés megértésre talált. Vállaltak, hogy december 15-éig 175 ezer garnitúrát szállítanak Togliattiba. S a vállalás nem maradt papíron: a megadott határidőre 175 ezer, az év végéig összesen 180 ezer garnitúra indult útnak. ' Megalapozóit program A Zsiguli-alikátrészprogram gyors felfutásának eredményeként tavaly a gyár termelésének mintegy 40 .százalékát tették ki ezek az érkörülbelül 42 millió forintot. Mégis, azt mondhatjuk, ez főpróba volt. Hiszen 1972 lesz az első esztendő, amikor a termelés eléri a teljes szintet: az idén már 300 ezer garnitúra a sátoraljaújhelyiek kötelezettsége, kereken 75 millió forint értékben. A feladat igen nagy.- 180 ezprről 300 ezerre, tehát -kis- híjón duplájára kell növelni az alkatrészgyártást. A műszaki feltételeket azonban az elmúlt évek munkájával, sokszor rendkívüli erőfeszítésekkel sikerült megalapozni. Az új, automata galvanizáló üzem már az idei, hatalmas mennyiséghez nyújt . megfelelő kapacitást. Magát az alkatrészgyártást pedig az öntödében megvalósult fejlődés teszi lehetővé. A világszínvonalú melegkamrás présöntőgépek rendkívül termelékenyek, s biztosítják az alkatrészeknél megkívánt, rendkívüli pontosságot, a minőségi követelmények maradéktalan betartását is. Hatókon) an A sátoraljaújhelyi ELZETT- gyárban már tizenhat melegkamrás présöntőgép dolgozik. Ezeken kívül további, korszerű.célgépek és célszerszámok segítik a termelést. Érdemes megemlíteni például az olasz gyártmányú porcsiszoló automatát, vagy a sorjázósorokat. A technikai feltételek mellett természetesen igen fontos a munka szervezése. Az 1972-rc célul tűzött termelésnövekedés 90 százalékát a termelékenység növelésével kívánjak megvalósítani. A nagy sorozatban való termelés szükségessé teszi a tartalékok feltárását, s lehetővé is leszi a kapacitások teljes kihasználását. Az idei. műszaki intézkedési terv többek között 85 ezer normaóra és 9,5 millió forintnyi költség megtakarítását irányozza elő. Szó van az anyagok „útjának'1 lerövidítéséről, a készletek „forgásának'’ gyorsításáról: a jóval nagyobb termelést a tavalyinál alig magasabb készletszinttel akarják elérni. A fejlesztés előnyei A Zsiguli-programra alapozott műszaki fejlődés a gyár munkájának egészét segíti. Mert nemcsak az autó- a lkatrész-gyártásban, hanem a többi termékeknél is számottevő növekedést terveznek ebben az esztendőben. A sátoraljaújhelyi ELZETT idei termelése várhatóan eléri a 200 millió forintot, s 1 ezzel csaknem 50 millióval haladja meg a tavalyi eredményt. A beszerzett korszerű gépek, a modern technoló- • giák „-konvertálhatók*’, vagyis az autóalkatrész-gyártáson kívül még igen sok célra I hasznosíthatók. Többek között kulcsok, záralkatrészek, automata mosógéphez való szivattyúházak is készülnek. Miközben tehát a gyár kollektívája az első teljes Zsiguli-évre összpontosítja erőfeszítéseit marad ereje arra is, hogy a lökés országokba irányuló exportot: 15 ] százalékkal növelje. A legna- j gyobb vásárlójuk ezen a j piacon Hollandia. De szállí- j tanak Belgiumnak, Angliá- j nak is. Az elmúlt évi eredmények önmagukért beszélnek. A gyár tavaly túlteljesítette; tervét, s az elképzeléseknek megfelelően alakul a nyere- i ségrészesedés Is. Ami pedig az idei. lényegesen nagyobb ! feladatokat illeti: minden i remény megvan rá, hogy a | kollektíva nem mindennapi Több slit 1 ill forint ivóvízre A vállalati középtávú tervezés megyei tapasztalatai i. A megye párt, állami és társadalmi vezetői a középtávú tervek ^készítését kezdettől fogva fontos gazdasági, politikai feladatnak tekintették. Igyekeztek kialakítani, megértetni azokat a legcélravezetőbb módszereket, szervezési megoldásokat, amelyekkel ez a feladat a gyakorlatban, eredményesen megvalósíthatóvá vált. Az elkészült tervek azt mutatják, hogy a vállalatok többsége törekedett saját célkitűzéseinek a népgazdasági tervben rögzített célokkal való . összehangolására. így terveik jól kapcsolódnak a kormány kiemelt fejlesztési programjaihoz. Igen hasznosnak bizonyult, hogy az ágazati minisztériumok folyamatosan ellenőrizték a tervező- munka előrehaladását és a célkitűzések realitását. Hasznos együttműködés alakult ki a vállalatok és a helyi tanácsok között is — a területfejlesztési tervekkel kapcsolatos kérdések megvitatásában és rendezésében. A megyei tanács a területi fejlesztési célkitűzéseket és a foglalkoztatásra vonatkozó elképzeléseket koordinálta, s vizsgálta az előirányzatok realitását.. A párt szervek munkája A megyei paribizottság munkaprogramja alapján az üzemi pártszervezetek, a járási jogú pártbizottságok irányításával aktívan szervezték és ellenőrizték a vállalati. illetve szövetkezeti tervezőmunkát. Erre előzetes p rogramokat kés zi te t tek, amelyek megvalósulását különféle partfórumokon vizsgálták meg. Kezdeményezték a vállalati szakemberek, a munkáskoll ék ti vák bevonását a célkitűzések kialakításába. rendszeresen beszámoltattak a gazdasági vezetőket a tervezés állásáról, szervezték a különböző tanácskozásokat. Ennek eredményeként az ötéves terveket, a vállalatoknál széles körben megvitattak. A tervjavaslatokat napirendre tűzték a brigád- vezetői értekezleteken. a műszaki-gazdasági tanacskozetek, a társadalmi szervek aktiy; politikai munkája je-, lentös mértékben hozzájárult a tervek realitásának fokozásához. a belső tartalékok feltárásához, s a tervszerű fejlődést gátló tényezők kiküszöböléséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vegyipari, a kohászati és a gépipari vállalatok gazdálkodását a piac az eddiginél sokkal jobban meghatározza. így azok a vállalatok készíthettek megalapozott terveket, amelyek szélesv körű piackutatást végeztek. ' Előzetes piackuta- ' lést, amely kiterjedt a termékek műszaki jellemzőivel, minősegükkel, választékukkal kapcsolatos követelmények' felmérésére, a belföldi . és külföldi értékesítési lehetőségek vizsgálatára, az árak várható alakulására és a vállalaton kívüli tényezőkre — például az általános munkaerőhelyzetre, hitellehetőségekre — is. Heh cs lőrék vések A tervezőmunka szervezettebbé. hatékonyabbá tétele érdekében sok vállalat felülvizsgálta belső mechanizmusának . működését, fokozott figyelmet, ’fordított az információáramlás és feldolgozás javítására, az ügyvitelgépesítés fejlesztésére, a kutatások eredményeinek, az élenjáró termelési tapasztalatoknak a hasznosítására, s a vállalati munka- es üzem- szervezés korszerűsít ésére. Általánosan tapasztalható, hogy — az anyagi érdekeltség szerepének növekedésével — a kidolgozott, tervek gazdasági vonatkozásai nagyon megerősödtek. Nagyobb súlyt kapott a termelés gazdaságos szerkezetének kialakítása. Ugyancsak fontos jellemzőjük a középtávú terveknek, hogy a fejlesztésre koncentrálnak. Hiszen c tervekben kellett meghatározni a fejlesztés módját és irányát. a termelés szerkezeti arányait, a nagyobb beruházási célkitűzéseket, egyszóval a vállalati gazdaság- politika alapvető kérdéseit — biztosítva a célok és a rendelkezésre álló eszközök összhangját. Lényegében a vállalatok számára a középtávú tervek kettős célt szolgálnak. Egyrészt: felvázolják a várható fejlődést, s ezzel alapot adnak a munka előrelátó megszervezéséhez. a dolgozók tájékoztatásához és mozgósításához. Másrészt: a mai és a jövőbeni döntések megalapozását szolgálják. Az utóbbi azonban — fontossága ellenére — nem mindig kap megfelelő hangsúlyt. A realitás kérdése A vállalati tervek minisztériumi zsűrizésé és a megyei értékelések során általános tapasztalat, volt, hogy a gazdálkodó szerveknek a termelés dinamikus növelésére vonatkozó elképzelései többnyire helyes irányúak, tükrözik a IV. ötéves terv célkitűzéseit. Mégis, helyenként túlméretezettek, s nem eléggé megalapozottak. Tapasztalható az is, hogy a tervezett fejlesztés: alapok nem biztosítják a mennyiségi célkitűzések maradéktalan megvalósítását. A beruházási igények túlzottak, exten- xív irányúak, s ezeken belül az építési célok meghaladják a reális lehetőségeket. Különösen így van ez azért, mert a vállalatok nem a tervidőszakra egyenletesen elosztva. hanem általában az ötéves terv első két évére koncentrálva tervezték beruházásaikat. Sok problémát okoz a szükségesnek ítélt hitelek biztosítása, mert egyes vállalatok irreális igényeket támasztanak. Sok vállalat nem fordít elég gondol, a készletek tervezésére sem. Fel kell figyelni arra is. hogy a vállalatok egy része nagyon óvatosan — a IV. ötéves tervben előirányzottnál . alacsonyabb mértékben — tervezte a személyi jövedelmek növelését. És meg kell állapítani, hogy a tervezett létszámnövekedés meghaladja a munkaerőforrásokat. Juhász György, a megyei pártbizottság gazd. pol. osztályvezetője (Folytatjuk) Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területen, Borsod és Heves megyeben működő vízmű társulások az elmúlt évben jóval több, mint tízezer családot, a társulati , statisztikák szerint 41.305 személyt juttattak egészséges ivóvízhez. A társulati vízműépítések során egy év alatt 180 kilométer hosszúságú vízvezetékhálózatot fektetlek le, és a községekben 601 új közkifolyót létesítettek. Az idén az igazgatóság területén 96 millió 325 (ezer forintot fordítanak a vízmű- társulatok fejlesztésére, illetve új falusi vízmüvek építésére. Ebből az összegből a tervek szerint 53 millió 755 ezer forint jut a Borsodban működő társulatokra. Az i vó vizel Iá tás m égj aví tásá h oz 16.5 millió forintos támogatást kapnak a társulatok az úgynevezett vízügyi alapból. Újjáalakult Patakon j a népfrontbizottság Nagy érdeklődés nyilvánult meg Sárospatakon a Hazafias Népfront választási gyűlése iránt, amelyen részt vett Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, Bujdos János, a városi pártbizottság titkára, T erényi József né, a kerület országgyűlési képviselője és Tóth József, a városi tanács elnöke is. Gergely Károly gimnáziumi igazgató elnöki megnyitója után a mintegy 320 főnyi .közönség meghallgatta a titkári beszámolót, amely az elmúlt • négyéves időszak népi rontnnunká járói adott tájékoztatói, ismertetve azokat az eredményeket, amelyeket a városi bizottság a párt. es tanácsi vezetőséggel együttműködve Sárospatak fejlesztése terén elért. A nagy múltú városban is nőtt a népfront közjogi szerepe, szép sikerek kísérték munkáját a művelődéspolitika, a gazdasági, társadalmi élet,- a béke és barátsági mozgalom erősítése, különösen pedig a mind egészségesebb közgondolkodás kialakítása térén. A beszámolót hozzászólások követték, majd a jelenlevők megválasztották az 57 tagú bizottságot és a 13 tagú elnökséget. A városi bizottság elnöke ismét Joósz György lett erőfeszítéseivel ezek is .megvalósulnak, s a ^ok-sok munka kamatostól megtérül. Flanelt Tibor j zásokon, s a viták során elhangzott észrevételeket a tervek véglegesítésénél hasznosították. Megállapítható, hogy a vállalati pártszervcíiéppcl ássák a gépalapot A Borsoduádasdi Lemezgyárban új öntöde épül. Az Észak* magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói téliesítettek a munkahelyet: az öntödei üzemcsarnok már tető alatt van. Az üzemcsarnokban a nagyméretű' gépalapok földmunkáit géppel végzik. , A vasbetonná szilárduló képzelet Beszélgetés Dézsi János építésszé! Nem mindennapi feladatot jelent egy korszerű könyvtár megtervezése. Megalkotásánál számtalan követelményt kell figyelembe vennie az építésznek. Így kezdett a tervezéshez Dézsi Já- ,nos építész is, az ÉSZAK- TERV főmérnöke. Munkáját elmóly'ült. stúdiumok előzték meg. Az új létesítmény Miskolc es a megye' közművelődési, valamint. szakkönyvtárainak hálózati és módszertani központja lesz; ugyanakkor hivatva van Mis- Icolc lakosságának magasszír,- tű könyvtári ellátását is közvetlen ül kielégíteni. Mindezzel számolnia kellett a tervezőnek. — Nagy a felelősség — mondja Dézsi János. Hosz— szu vívódás eredménye, amíg sikerül megtalálni a gazdaságosság és a tervezői fantázia kompromisszumát. Ügy érzem, előtanulmányaim folyamán érzelmileg is közel. kerültem a feladathoz. Elképzelésem volt. hogy úgy oldjam meg az’ épületet, hogy a könyvtárba belépő olvasó a zajtól a csendesség felé haladva találja meg azt a bensőséges helyet, amely alkalmas olvasásra, művelődésre. Ezért is ragaszko’dtam a kétszintes megoldáshoz. A zajosabb rész a könyvtár földszinti része, a hírlapolvasóval. Az első emeleten a kölcsönzés bonyolódik. A második emeleten a . szaktudományi olvasóterek és kutatószobák már teljes csendet, nyugalmát biztosítanak. A több szintes épületben az otthonosság, a csend megteremtése nem volt könnyű feladat. A nagytermes rendszer ellentmond az intim hatásoknak. Ezért volt olyan fontos feladat a belső térelválasztó elemek, könyvesr polcok jó elhelyezése. A kétszintes belső tér lehetővé teszi a könvtár esel- leges bővítését. Az épület közepét . elfoglaló központi aula szép. imponáló. Az emeleti szinteket körülölelő loggiák járófelületének fehérsége fényt visz a mély belső terekbe is. Jelentős, a kor színvonalán álló kulturális intézménnyel gazdagodott Miskolc, s újabb tanújáét adta Dézsi János, a tervezőmérnök is tehetségépek. Alkotásával méltán nyert — nem is először — nívódíjat K, L. I \ \
