Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

1®Z2. febr. 24., csütörtök Sjirgős teendők! Fel kell készülni a korai öntözésre! Szárazság fenyegeti a mezőgazdaságot i A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint az Országos Vízügyi Hivatal felhívást intézett az ország m ezőga zd aságáh oz, hogv a 'legsürgősebben ké­szüljön fel a korai öntözés­re. Most már nyilvánvaló — mutat rá a felhívás —, hogy kritikusan száraz tavaszra kell számítani, a csapadékhi­ányt ugyanis csak több hó­napon át tartó, rendkívül nagy esőzések egyenlíthetnék ki, erre pedig nincs kilátás. Feltételezhető, hogy az idén még a kis vízigé­nyei növényeket is öntöz­ni kell, ezért ebben az évben maximálisan ki kell használni minden öntözési lehetőséget, teljes egészében hasznosítani kejl a rendelkezésre álló öntözési vízkészletet. A felhívás hangsúlyozza: megengedhetetlen a je­lentős állami támogatás­sal létrehozott öntöző­berendezések kihaszná­latlanságát. karbantarlá- i suk és javításuk elmu­lasztását eltűrni! Minden vízfelhasználó első­rendű érdeke, hogy amint megkezdhető a talajművelői, azonnal hozzáfogjon a már kritikussá vált vízhiány csökken főséhez. • Az öntözési lehetőségekkel rendelkező borsodi tsz-ekben és állami gazdaságokban is ez most a legsürgősebb te­endő. Erről- a feladatról, a gondokról, az öntözés eddigi tapasztalatai ról beszé 1 ge l­tünk, s a szervezéshez kér­tünk gyakorlati tanácsokat az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság illetékesei­től, Schmied László igazga­tóhelyettes-főmérnök töl és Stél’án Márton szakágazati fő o.s z tá 1 v v e’ze t ö t öl. A beszélgetés kis visszapil­lantással kezdődött. Az előző csapadékos években mező­gazdaságunk előtt úgy tűnt, hogy nincs szükáég öntözés­re. ,söt, a belvíz és az árvíz elleni védekezés kötptte le figyelmüket,. Az elmúlt aszályos esz­tendő felkészületlenül érte a gazdaságokat! Az öntözőberendezések ,és felszereléseik hiányosak, el­hanyagoltak voltak, s nem álltak rendelkezésre a sz.íik- séges öntözési brigádok, munkacsapatok sem. Ez okozta, hogy tavaly megyénkben az öntözésre berendezett mintegy 35 ezer holdnál csak sokkal kisebb terü­leten sikerült öntözni. A talajok vízhiánya súlyos. Megyénkben a talajban ’’asznosult csapadékhiány átlagosan mintegy 120 milliméternyi. Szokatla­nul mélyre süllyedi a ta­lajvíz szintje is. Súlyos bún lenne kihaszná­latlanul hagyni az öntözési lehetőségeket! A vízügyi igazgatóság szakemberei az elmúlt ősz­szel a megye valamennyi öntözésre berendezkedett gazdaságit felkeresték. Meg­állapították. hogv niik a hiá­nyosságok és felhívták rá a figyelmet, hogy kora tavaszig mit kell kijavítani, mit kell beszerezni és mit kell meg­szervezni az öntözéshez. Saj­nos. a teendőkből eddig nem sok minden valósult meg. Elhanyagoltak a berende­zések. súlyok az alkatrészhi­ány. de a tétlenség’ezen nem segít. Szükség van például az AGKOKEIl gyors- segít­ségére. Ahol nincs más lehetőség, két vagy több hiányos berendezésből kell egy jót késziteni. Ebben szükség van a gazda­ságok összefogására, egymás közti cseréjére. Olyasminek azonban nem szabad előfordulnia, mint amit Dél-Borsodban • tapasztaltak, hogy hasz­nálható öntözőesövekből juhok részére készítettek karámot! Az előző években kikép­zett. öntözési szakmunkások jó része is „elkopott" a gaz­daságokban. Ezért az egyik legsürgősebb feladat a víz­gazdálkodási munkacsapatok, az öntözési brigádok meg­szervezése. Nélkülük nem lesz öntözés; Márpedig az öntözést... ha­marosan. minden eddigi' év­inél korábbi időpontban meg kel 1 kezdeni. Már március elején meg lehet kezdeni a rétek és legelők öntözését. A hó­nap végén inár a búzák és őszi árpák, majd a pillangósok alapos öntö­zésére is sor kerülhet. Április közepére, amikor a tulajdonképpeni öntözési idény megkezdődik, teljes kapacitással dolgoznia kell megyénkben valamennyi on- t öz öbere n dezés ne k. Gsa kis ebben az esetben fognák hasznosulni az öntözőművek építésére fordított tíz- és százmilliók. (P. s.) iái sikerült a tizedik év az oszlári Kessutli Tsz-kee (Levelezőnktől) Az oszlári Kossuth Tsz 1361-ben kezdte meg a kö­zös munka végzését. Közös gazdaságunk kezdettől fog­va igyekezett jól dolgozni, s mindig a mezöcsáti járás közepes, az utóbbiakban a ;ió, eredményes gazdaságok közé tartozott. A tsz vezetői és becsüle­tes dolgozói. büszkék lehet­nek a tizedik esztendő ered­ményeire is. Gazdaságunk 1366 hold közös területen dolgozik, s ebből 30*1 hold a ‘szántóterület. A tsz 132 tag­jából már, 51 nyugdíjas, vagy járadékos. A tsz árbevételét, két alap­vető terület, a növényter­mesztés, <js az állattenyész­tés biztosítja. Nagyon jó az arány e két terület vonat­kozásában, mert az 1971. évi árbevétel 53.8 százalékát biztosította az állattenyész­tés és 46,2 százalékát a nö­vénytermesztés. A növénytermesztés árbe­vétele az elmúlt évben 'a "tervezetthez viszonyítva ■ 5.6, az állattenyésztésé pedig 25 százai ókkal n ö vekede tt. Gazdaságunk jó eredmé­nyei lemárhetők a tagság jö­vedelmén is. Azok, akik rendszeresen kivették részü­ket- a ' közös munkából, va­lóban örülhettek a részese­désnek. Az egy tízórás mun­kanapra eső jövedelem átla­gosan 99 forint 47 fillér volt 1971-ben. s ez 7 százalékkal magasabb, ar. előző évi jöve­delemnél. Az egy tagra eső éves átlagjövedelem 22 ezer 652 forint volt. Termelőszövetkezetünk a lehetőségekhez képest más vonatkozásban is gondos­kodik tagjairól. A rendszere­sen dolgozó tagok ugyanúgy, mint az iparban megkapják fizetett szabadságukat. A nyugdíjasoknak és járadéko­soknak is igyekszik a tsz különböző módon segítséget nyújtani: Varrnak azonban olyan te­rületek. ahol javítanivaló is akad munkánkban. Elsősor­ban a szakirányítás terüle­tén van tennivaló. Javítani leéli például a munkaszerve­zést. van tennivaló a szák- szerű műtrágyázás és a nö­vényvédelem területén. A pártszervezet, a pártve­zetés és a termelőszövetke­zet vezetősége között jó a kapcsolat. A tsz vezetése igényli a párt. segítő mun­kájút. és minden esetben fi­gyelembe Veszi a kommu­nisták javaslatait. Ifj. Virág I,ászló alapszervi párttitkár A Gyár és Gépszerelő Vállalat csőszerelési részlege FELVESZ: csőszerelőket, hegesztőket (minőségi hegesztőknél kiemelt munkabér), segédmunkásokat kiemelt beruházás szereléséhez, ahol az ezzel járó 8 százalékos bérpótlékot biz­tosítjuk.. Megfelelő munkavégzés esetén külföldi szerelési - területeken munkát lehet vállalni. Szerelésvezetői és gyártáselökészitői munkakörbe gya­korlattal rendelkező gépész- és épületgépész-technikusokat • I ■ FELVESZÜNK. Heti 44 órás munkaidő, állandó szabad szombat, vidéki dolgozók részére térítésmentes szállást és külszolgáiati díjat biztosítunk Érdeklődni lehet a 21-806-os telefonon, vagy le­vélben a Miskolc, 10., pf. 536. címen. Gyorsabb, kényelmesebb autóbuszközlekedés A közelmúltban, mint ar­ról már korábban hírt ad­tunk. ismét 12 darab új MAN-típusú, 4 ajtós, csuk­lós autóbusz érkezett Mis­kolcra. Ez tette lehetővé, hogy a Miskolci Közlekedé­si Vállalat, a szükséges vo­nalakra több autóbuszt irá­nyítson. így gybrsabbá, ké­nyelmesebbé tegye a közle­kedést. A legnagyobb válto­zás a 12-es és 14-es vona­lán történt, ahol e hónap 19- től 6—6 csuklós autóbusz köz.lelíedik. A járatok ez.zel ugyan ritkultak, de pótolják a csúcsforgalmi időben az .újként beindított gyorsjára­tok az előbb említett vona­lakon. Reggel-6-tóL 8-ig, dél­után 13 órától 17 óra 3Ö-ig közlekednek a repülőtér, és az. elágazás között tízper­cenként 2—2 gyorsjelzésű kocsival. A 12-es és 14-es járatok a repülőtérről indul­va megállnak: a megyei kór­háznál, a Katowicénél, a Szemere utcánál, a .Semmel­weis kórháznál, a Kun Bé­la út sarkán, az elágazás j után a 12-es autóbusz a mésztelepnél, az egyetemi végállomásnál, a 14-es au­tóbusz pedig a hejöcsabai tanacsha-zanal es a "cement­gyárnál. További gyorstára­tokat indítottak be a Tiszai pályaudvar és- a papírgyár között, mely járatok a ;szo- j leolt időben 6—7 percenként ! közlekednek az eddigi 20 ! perc helyett. Sűrítették a : járatokat különösen műszak- . 6-os,’7-es, 16-os vonalán, és! egész napos sűrítést kaptak j a 19-es, 21-es vonal juratai. I Ankét Egerben Február 25-én, pénteken Borsod és Heves megye 11- leiékes szakembereinek rész­vételével rendeznek fontos tanácskozást Egerben a nö­vényvédelem helyzetéről, időszerű problémáiról, vala­mint az új, hazai növény- védőszerekről. Az elmúlt esz­tendőben már csaknem 20 millió dollár értékű növény- védöszejft importáltunk. A mezőgazdaság növekvő vegy­szerigények kielégítése es az import csökkentése erdő­kében megkezdték több nagyhatású növenvvédószer hazai gyártását. A magyar vegyipar új. a kísérletek során kitünően vizsgázott növény védőszerei­vel, azok .hatásával, alkal­mazásuk módszereivel is­merkedhetnek meg megyénk szakemberei az egri tanács­kozáson. Az Idén nem volt fagyszabadság Az idei enyhe tél kedvező­en befolyásolta a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat munkáját. A dolgozókat hosszú evek óta először nem kellett fagyszabadságra kül­deni és a panelek szállítását, összeszerelését sem zavarták nagyobb havazások. A legna­gyobb feladatok Diósgyőrben várnak a vállalat dolgozói­ra. Az itt épülő új város­részben az elmúlt évben 1200 panellakást adtak át és az idén ugyanennyit építenek. A brigádok a viszonylag nem hideg téli napokat jól ki­használva hat — egyenként tízemeletes — épületet már összeszereltek és az ez évi első 64 lakásos ház építését március elejére befejezik. A másik fontos munkahelyen, a miskolci összekötő városrész­ben. ahol .ebben az évben 218 lakás épül négy panelházban, már a belső munkák foly­nak, két épületen pedig a szereléseket végzik. Befeje­zés előtt áll a hejöcsabai la­kótelep építése, ahol márci­ustól folyamatosan 319 la­kásba költözhetnek be az új tulajdonosok. A borsodi AGROKONZUM kazincbarcikai telepén rendezett burgonyatárolási bemutatóval egyidóben a Magyar Agrár­tudományi Egyesület Műanyagok a mezőgazdaságban elneve­zésű önálló szakosztálya érdekes kiállításon mutatta be a burgonyatermesztcsben. tárolásban és forgalmazásban hasz­nált, valamint a zöldség-gyümölcs kereskedelmei szolgáló különböző műanyag csomagolási termékeket. Képünkön a ki­állítás egyik részlete. (Foto: Sz. Gy.) Műanyagok kiállítása A tavalyi, április 25-v vá­lasztásokat követő 6—8 hó­nap után először számoltak bé a miskolci tanácstagok vál asztókeriilet ük lakossága előtt, arról, miként érvényesí­tették munkájukban az új ta­nácstörvény adta lehetősége­ket. A beszámolók megtartá­sáról január végéig 94 ta­nácstag küldött tájékoztatást a Miskolc városi Tanácsnak. (A kerületi »testületek meg­szűnésével Miskolc lakossá­ga 119 tanácstagot válasz­tott.) A szamok tükrében ' A beszámolókon 2612 vá­lasztó jelent meg — az azt jelenti, hogy átlag huszonki­lencen vettek részt egy-egy beszámolón — s összesen 783 kérelem, hozzászólás' • hang­zott el. Örvendetes tény, hogy a bejelentések 86(!) Százaléka közérdekű. A legtöbb kérés — 6t — az utak építésére, illetve ja­vítására hangzott el, ugyan­csak sokan kértek járdát, vagy járdajavítást, s egy­aránt 39 hozzászólás foglal­kozott a csatornázással, il­letve a kiskereskedelmi há­lózat fejlesztéssel, áruellátás­sal. Feltűnően sok panasz ér­kezett a házkezelésre vonat­kozóan. Ezek azonban csak számok, részletek. Általános tapasz­talat — különösen a perem- városi választókerületekben —hogy türelmetlenség ér­ződik á kerületek által ko­rábban ígért, de ' elmaradt, vagy a jelölőgyüléseken és fogadóórákon" elhangzott egyes közérdekű bejelentések megvalósításának elhúzódása miatt. Érdemes megvizsgálni, mi­lyen problémákról informál­nak a közérdekű bejelenté­sek? Maradjunk az utaknál; ha rpsszak. közlekedésre 'al­kalmatlanok, a posta nem szállítja ki a csomagokat, a mentő nem tud a beteg la­kásához menni, nem létesít ilyen helyen boltot a keres­kedelem, nem hordja el a szemetet a Köztisztasági Vál­lalat «tb. S ilyen a helyzet a Közdombon, a Bandzsalgó- ban. a Bábonyibércen. a Te­temváron, a Martintélep pe- remrészein, és így tovább. Víz, szemét, egyebek A vízhálózat-fejlesztési igény ugyancsak a peremré­szek és a családi házas, új települések több esztendeje hangoztatott kérelme. Az ut­canevek felsorolása helyett érdemes megjegyezni, hogy szinte valamennyi helyen — a Papírgyártól Szirmáig — a földmunkák elvégzésére tár­sadalmi munkafélajánlást tett a lakosság. , " A szemétszállítás és úttisz­títás nemcsak a peremrésze­ken, hanem az új lakótelepe­ken is probléma! Gyakori ta­pasztalat. hogy a Köztiszta­sági Vállalat dolgozói az ut­cai szemetet az aknákba és ■az útpadkára seprik. Idősze­rű kérelem: télre szóróanyá- got szeretne néhány utca, hogy járhatóbbá tegyék út­jukat a csúszós időben. Sokrétűek a kereskedelem­mel kapcsolatos panaszok, kérések, hiszen az árucsonkí- tástól a nyitva tartási idő megváltoztatásáig és a nap­raforgómag árulásának betil­tásáig sok mindent szóvá tet­tek a választópolgárok. A szolgáltatással kapcsolatban legtöbben a gáz bevezetését és nyilvános . telefonok felál­lítását kérték. i yb utasításai A Miskolc városi Tanács Végrehajtó Bizottsága utasí­totta a kerületi hivatalok el­nökeit., hogy a tanácstagi be­számolókon elhangzott és a kerületi anyagi eszközök ter­hére megvalósítható felada­tokat — szükség esetén tár- kadalami munka szervezése útján is! ;— oldják meg. A vb ezenkívül utasította a szakigazgatási szerveket, hogy a tanácstagi beszámoló­kon elhangzott közérdekű be­jelentések ügyében gyorsítsák meg az eljárást és az idén nem teljesíthető jogos igé­nyeket az 1973. évi tervja­vaslat készítésénél vegyek figyelembe. \ Ny. r. Közérdekű bejelentések

Next

/
Oldalképek
Tartalom