Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-22 / 44. szám

1972. február.22,, kedd ESZAK-MAGYMORSZÄG 3 A politikai információ az encsi járásban Ha türelmetlenkedik a bánya... KÖZÉRDEKŰ PROBLÉMA megoldását sürgető levéllel kopogtattam be nemrég az Encsi járási Pártbizottságra. A levelet — amely hét köz­ség dolgozóinak kérését tol­mácsolta — az encsi járás, egyik csúcsvezetőségétől kap­tuk. s a dolog lényegét te­kintve közlekedési problé­mákról, tájékoztatott. — Ismerjük az' iskolabusz- problémákat — mondta a pártbizottságon Lelcli Gyula elvtárs, a propaganda- és művelődésügyi csoport mun­katársa. — Jelezte januárban a csúosvezetőség információs jelentése, amelynek nyomán hatáskörünkben már intéz­kedtünk is, a 3. számú Volán Vállalat encsi kirendeltségén. De megértjük a csúcsvezető­séget, ha ez ügyben Miskol­con is „kopogtat”, a megyei pártlap segítségét is kérte, mivel nem egyszerűen csak közlekedési — hanem műve­lődési —, sőt hovatovább az érdekelt községek politikai hangulatát is befolyásoló' problémáról van szó, amelyet nem biztos, hogy Encsen meg tudunk oldani — tájékozta­tott a továbbiakban a part­bizottság munkatársa. A beszélgetést ■ követően Miskolcon felkerestük a Vo­lán Vállalat igazgatóját, s la­punk február 11-i számában ' foglalkoztunk is az üggyel, amely — az igazgató plvtárs nyilatkozata szerint — re­mélhetőleg hamarosan meg­nyugtató elintézést nyer. (Vagy már el is intéződött?) Ez az egyetlen eset is ér­zékelheti a pártszervezetek információs, tájékoztató mun­kájának ■ nagy gyakorlati je­lentőségét. De — tanulmá­nyozva az encsi járás párt- a lapsZervezeteiitck és csúcs­vezetőségeinek januári infó- jelentéseit — erről még job­ban meggyőződhettünK. A járási pártbizottság január­ban is .számos olyan „jel­zést” kapott, az ipar, a ke­reskedelem, a közlekedés, a mezőgazdaság és a kulturális elet területéről, a bel. és kül­politikai események vissz­hangjáról. amelynek alapjan átfogó képet nyerhetett a já­rás egészének állapotáról, politikai légköréről — ame­lyek ismeretét a mindennapi politikai munkában, és dön­tései során egyszerűen nem nélkülözheti, S nem nélkü­lözhetik ezek közül a fonto­sabbak ismeretét a felsőbb pártszervek, a megyei pari- bizottság, sőt a Központi Bi­zottság sem. Ezért a járási pártbizottság — túl azon, hogy a hatáskörébe tartózó kérdésekben intézkedik — a fontosabb jelzéseket rendsze­resen továbbítja a telsóbb pártszerveknek. Ugyanakkor a járási párt- bizottság az alsóbb szintű pártszervek információs je­lentései alapján tájékozódhat arról is, hogy milyen problé­mákkal küzdenek az alap- szervezetek és a csúcsveze­tőségek. , amelyek meghalad­ják intézkedési és jogkörü­ket. milyen kérdések megol­dásához várják a járás, vagy adott esetben megyei, esetleg országos szervek tanácsát, se­gítségét. A POLITIKAI INFORMÁ­CIÓ párton belüli rendszere a Politikai Bizottság 19IÍS. december ÍO-i határozata óta — tapasztalataink szerint — sokai fejlődött az encsi já­rásban — akárcsak megyénk más járásaiban is. — Már önmagában véve az is nagy eredmény, hogy a r . Uj cpiiletszárnyal kap a megyei tervező vállalat A Borsod megyei tanácsi Tervező Vállalat dolgozói az idén is sokrétű feladatot ol­danak meg. A helyi tanácsok igényeinek kielégítésére: a városok és községek fejlesz­tésére mintegy 20 millió fo­rint értékben új orvosi ren­delő. bölcsődék,- gyógyszer- tárak,- társasházak és más létesítmények kivitelezési ter­vét készítik el1. így például Sátoraljaúj­helyben, Sárospatakon és Edelényben csaknem 200 két­szobás komfortos lakás ki­alakítására korszerű társas­házakat. Sárospatak és Me­zőkövesd részére 100—100 fé­rőhelyes bölcsődét és óvodát. Encsnek pedig 100 szemé,ly befogadására alkalmas diák­otthont terveznek. A megyében és Miskolcon több mint ezer lakás kar-: ban tartására és felújítására, valamint a községekben 00— 70 kilométer hosszú belső út­hálózat építésére készítenek terveket. A 235 dolgozót fog­lalkoztató vállalatot bízták meg az új dél-borsodi regio­nális vízmű községi elosztó- hálózatának megtervezésével. A munka során kilenc tele­pülésen 137 kilométer hosszú hálózatot építenek és azokra -150 közkifolyót szerelnek. Az évről évre nagyobb feladatokat megoldó vállalat székhaza az idén új épület­szárnnyal gyarapodik. A hét­szintes új épületben korszerű műtermeket, tárgyalószobá­kat, irodákat és klubhelyisé­geket alakítanak ki. Építé­sét az év végére fejezik be, s így jövőre már 300 fős lét­számmal közel 30 millió fo­rint értékű tervezési munkát végezhetnek. pártvezetőségeknek és' a párt­tagságnak helyes elképzelése alakult ki a politikai infor­mációról. ennek helyéről és szerepéről a pártmunka me- •chanizmusában; hogy nem egyszerűen csak ..adminiszt­rációs többletmunkának” te­kintik az általában havonta kért információs jelentéseket, hanem a politikai vezetés fontos, nélkülözhetetlen esz­közének. Mind többen be­látják. hogy a párt cselekvési egységének — és tömégkap- csolatái erősítésének fejlesz­téséhez kétoldalú — oda és vissza — információkra van szükség: amennyire jogos igénye a párttagságnak, hogy — az utóbbi évek során kialakult gyakorlatnak meg­felelően — gyorsan és fris­sen — lehetőleg a széles köz­vélemény informálása előtt — taggyűlésen kapjon tájé­koztatást az országot érintő fontos kérdésekről, a párt és a kormány döntéséiről, leg­alább annyira fontos a fel­sőbb szervek rendszeres és . reális tájékoztatása is, a he­lyi munka eredményeiről és fogyatékosságairól, a lakos­ságot foglalkoztató kérdések­ről, az emberek örömeiről és gondjairól. — Járásunkban a. párt- alapszervezetek és csűcsve- zelőségek többsége jól szer­vezi meg a párttagság és a pártonkivüliek rendszeres tá­jékoztatását, jól hasznosítja ebben a felsőbb pgrtszervek- töl kapott információkat, a tömegszervezetek segítségét, s a rendelkezésre álló tömeg- j kommunikációs eszközöket is. j ,4c információs jelentések j pedig tematikájukban, tartal­mukban és tárgyilagosságuk tekintetében is egyre jobban betöltik szerepüket, bár elő­fordul néha egy-egy felszí-; nes, szubjektív, csupán egy- i két ember véleményét, prob- ; lémáját is „közvélemény- I kent” feltüntető, vagy csak a i „letudás” igénytelenségével készült, semmitmondó jelen-i lés is.. Ezért olykor-olykor még a járás bizonyos „kont­rolljára”. egyik másik párt- szervezet fokozottabb segíté­sére is szükség van e tekin­tetben — tájékoztatott En- | csen a politikai információ helyzetéről a - minap Lckli Gyula elvtárs. AZ ALJ\PSZER VEZETEK és csúcs vezetőségek januári jelentéseit alaposabban átta­nulmányozva »rágunk is meggyőződhettünk róla: reá­lis tájékoztatást kantunk. Csépányi Lajos Jelfogók A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár tatabányai gyáregysé­gében készülnek a világszerte ismert magyar telefonközpon­tok jelfogói és a kábelkötegei. Havonta mintegy százezer darab jelfogót állítanak elö ebben a.gyáregységben. Ugyan­itt nagy mennyiségben állítanak össz.e kábelkötegeket is. Újdonság, hogy a gyár megvásárolta a svéd Ericcson cégtől a kábelkötegelő berendezés gyártási eljárását, s ennek segít­ségével gyorsabbá és könnyebbé vált a munka. Tatárka István bélésdeszkákat rak a süveggerendák közé. Ezzel erősíti a telőbiztositást. MÉLYEN a föld alatt, s , alig 300 méter távolságra , vagyunk attól a helytől, ahol H969-ben tűz pusztított az Ormos! Bányaüzem VII- szá­mú aknájában. AÍ acéltá- mok erdeje, benne közel 60 bányász, egy maróhenger, 'a láncos vonszolók rendszere — jelenti az északkeleti 1. frontot. Bonyolult és nehéz körülmények uralkodnak a 190 méter homlokszélességú. háromszárny ü tömegtermelő munkahelyen. Nehéz hely­zetben. vannak az emberek, gépek, berendezések egy­aránt. A két szélső szárnyon Bakai Miklós és Juhász Gyu­la szocialista' brigádjai még a hagyományos módon, .rob­bantással jő,vesztik a szenet, középen pedig Ribar Gyula szocialista címmel kitünte­tett kollektívája maróhen­gerrel dolgozik. Ha nem lennének rosszak a geológiai körülmények, ha nem aka­dozna néha a szállítórend­szer, s így nem kellene időnként állni a jövesztőgép­nek, nem lenne nehéz meg­teremteni a szinkront a há­rom szárny munkája között. De így ... — Mi mennénk a két szár­nyon. mint a meszes — mondja valaki bosszúsan —, de nem lehet, mert a közép elmarad. Korábban a gép lerobbant és kiszerelték. .Tán most is ... — ‘Nem a maróhenger a hibás! Most már jó — szól közbe Tóth Szabó József. — Az a baj. hogy a kaparok rakoncátlankodnak. — Nem mindegy az? — vág vissza az előbbi. — Nem, Ne csak a gépe­ket. meg a vezetőséget hi­báztassuk! Söpörjünk a ma­gunk portáján is... Itt van velünk a fronton Tóth Ferenc művezető is. Ó ezt mondjá: — Nem csodálom, hogy mostanában káromkodnak, hiszen az izgatja őket, hogy nem lesz meg a szokásos pénz, pedig a gép jó, üzem­képes, hiszen kijavítottuk. Csak a körülmények .1 — Az emberek nem gép- ellenesek — mondja Kramár Tibor, aknavezető főmérnök. — Még akkor sem, ha mint most is, szidják időnként. Nagyon jól tudják, hogy a modern bányászkodás csak magasfokú gépesítéssel kép­zelhető el. Itt különösen nem szabad elkapkodni sem­mit. Ez a front hosszú éle­tű lesz, több mint egy évre szóló munkahelye lesz az itt dolgozó bányászoknak. Hosszú időre kell tehát be­rendezkednünk, s ha lehet, gépekkel. Állunk a vastámok erde­jében, körülöttünk karbid­lámpák pislákolnak gazdáik kezében. A bányászok arca gondterhelt. Nem megy a munka, ahogy szeretnék. S ekkor megmozdul körü­löttünk a föld. Mint nyári vihar idején, amikor messzi­ről indul az égen a dörgés és gurul felénk, úgy ropog­tatja végig nagy zajjal a balszárnyat, majd a középet a fölöttünk tornyosuló föld­tömeg nyomása, hogy aztán a jobb szárnyon lassan el­haljon. Rcflexszerűen elmoz­dulunk valamennyien a he­lyünkről. aztán mozdulatla­nokká meredünk. Mellettünk nagy széndarabokat fognak fel . az acéllámok, felettünk megroppannak a bélésdesz­kák, és apró törmelékszén kopog a műanyag védősisa­kokon. Egy percig sem tart az egész, aztán ismét csend lesz. Állunk és nézzük egy­mást. amikor valaki elneveti magát: — Ügy látszik, leint, a na­pon, valaki leverte a sarat a cipőjéről ... Mindnyájan nevetünk. Az­tán a brigádvezető .csalt eny- nyit mond: — ELÉG volt a beszélge­tésből! Türelmetlenkedik a bánya. Menjünk, emberek, dolgozni ... Oravec János Talajvédelem után gazdálkodásitól is kitűnő Gazdag zárszámadás háncsaim Nemcsak megyénkben, de országszerte, sőt, néhány ba­ráti országban is ismerik, ta­nítják a íancsaliak példáját. Már jó néhány esztendeje a talajvédő gazdálkodás, az erózió elleni sikeres harc, a valóságos természetátalakí- tás mintagazdasága a fan­csali Egyetértés Tsz. És nemcsak mezőgazdasá­gunk e fiatal „tantárgyából", a talajvédelemből, hanem magából a gazdálkodásból, s a jó gazdálkodás minden összetevőjéből, a szorgalom­ból. az összefogásból, mun­kaszervezésből, a legkorsze­rűbb' tudományos módszerek alkalmazásából -és • a józan paraszti gazdálkodás diktál­ta mértéktartásból egyaránt kitűnőre vizsgázott a .fan­csalink közössége. Az Egyetértés Tsz legfon­tosabb fóruma, a közgyűlés itt valóban örömmel, derű­látóan tárgyalhatta meg az 1971-es esztendő zárszám­adását. A közgyűlés elnök­ségében ott üdvözölhették Hegyi Imrét, a Hazafias Népfront megyei titkárát, a község országgyűlési képvi­selőjét, Takács Mihályt, a járási pártbizottság és Tur- jánszki Jánost, a .iárési TESZ küldöttét, valamint Tóth Jó­zsefet. az AGROKONZUM igazgatóját. Kovács Miklós, a tsz párt­titkára' nyitotta meg a köz­gyűlést, majd Szalipszki András, a tsz elnöke érté­kelte az elmúlt esztendő munkáját. Jóleső érzés volt hallgatni a rövid, s mégis minden ' fontos mozzanatra kitérő, a mérleg száraz szám­adatait is emberközelbe ho­zó, szépen fogalmazott elnö­ki beszámolót. * Hadd idézze a krónikás a beszámoló egy rövidke rész­letét: — Nekem mindig a fü­lembe cseng — mondotta az elnök— Kádár elvtárs kong­resszusi válaszadásának bölcs mondása: „Legyenek merész álmaink, de a lábunk azért mindig a földön le­gyen”. A mi elhatározásain­kat, megvalósítás előtt való döntésünket mindig alapos megfontolások, számítások előzték meg. És az előző év, de már az ezt megelőző esztendő ered­ményei is azt bizonyítják, hogy ebben a tsz-ben való­ban merész álmokat szőttek, s a realitás talaján sikerült is megvalósítani álmaikat. * A három-négy aranykoro- nás, egykor kalászosból leg- ■ feljebb 4—5 mázsát termő földeken 1971-ben a követ­kező termésátlagokat érték el: búzából 20.20, tavaszi ár­pából 17.50. zabból 19.90. ku­koricából (májusi morzsol t- ban) közel 20. takarmányré­pából 288,30 mázsát. Az alig 1000 hektáros gaz­daság szövetkezeti bruttó jö­vedelme meghaladta az öt- .ixyllió forintot. A tiszta vá­gjon egy év alatt 2 millió 944 ezer forintot növekedett, ' s elérte a 15 millió 988 ezer forintot. A biztonsági alap, amely már tavaly is 2.2 mil­lió volt. most 2 millió 521 ezer forintra növekedett. A tsz-tagok és családtagok egy tízórás munkanapra eső ke­resete 92,46 forint, s az egy dolgozóra jutó éves kereset 21 ezer 693 forint. Olyan eredmények ezek, amelyekre nemcsak itt a Gserehát aljában, de a leg­jobb adottságú alföldi gaz­daságúkban is méltán lehet­ne büszke akármelyik tsz tagsaga. Szlavikovszki Ferencnek, a : tsz "ellenőrző bizottsága el­nökének a közgyűlés elé ter­jesztett jelentése is igazol­ta. alátámasztotta a gazdag eredníány eket. Hegyi Imre. a körzet or­szággyűlési képviselője, aki felszólalásában országos ügj’eket érintett, méltán di­csérte a fanesaliak példa­mutatását. És helyénvaló volt az egy­hangúan.- örömmel megsza­vazott zárszámadás után a szerény, de mindenki számá­ra: őszintén vidám, baráti együttlét is Pozsonyi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom