Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-19 / 42. szám

1972. febr. 19., szombat ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 5 „Sajnos, nincs... Sajnos, elfogyott... Rendeltünk ké­rem, de ...” Gyakran kap a vevő különböző boltjaink­ban a kért áru helyett ilyen és hasonló válaszokat. Az ipar és a kereskede­lem, illetve a nagykereske­delem és a kiskereskedelem gyakran vitatkozik — néha még a sajtó hasábjain, vagy a tv nyilvánossága előtt is —. hogy az áruhiány, vagy pedig a rossz rendelés hoz­za-e létre a hiánycikkek bő­séges listáját. Nem hinném, hogy valaha is sikerülne eldönteni, kinek van igaza ebben a vitában. De ha már van, akkor hadd legyen vita, s engedtessék meg, hogy a szenvedő har­madik, a vásárló nevében magam is szolgáltassak né­hány adalékot ehhez a „per­hez”. A napokban ismét „vala­kinek” érezhettem magamat, s ebből kifolyólag abban a szerencsében részesültem, hogy rám bíztak nénii csa­ládi vásárlásokat. AJ felesé­gemnek ugyanis nem volt ideje, s közölte, hogy „vala­ki” vásárolja meg a szük­séges havi mosó- és tisztál- kodószerekel. Megkaptam a listát, ame­lyen a következő 11 féleség szerepelt: Ovenall szájvíz, Amodent fogkrém (nagy tu­bus), AMO szappan (sárga), TIP 67, Pitralon borotvál­kozó víz (kis üveg), Birken- Iíaarwasser (valamiféle haj­szesz), Rapid borotvakrém, Biopon, Ideál és Optima mo­sóporok, valamint háztartási keményítő. Még nevettem is azon, hogy ezek megvásárlásához „idő” kell. Hazafelé menet az egyik „szaküzletben” öt perc alatt megvásárlóm va­lamennyit. Még bosszantott is, hogy ezért a „naiv lé­lek” jelzőt akasztották rám. No. majd megmutatom! Az első háztartási boltban nagyon kedvesen fogadlak, a kezemben tartott listáról látták, hogy valóban vevő vagyok. A kért 11-bői 6 áru­cikkre azonban közölték, hogy sajnos... (A másik ötöt sem kértem, mert nem szeretek önkiszolgáló boltok­ba „idegen” árut bevinni.) A második helyen már több szerencsém volt. Itt hatot kaptam, ötöt nem. Meg kell azonban vallanom, hogy itt még kedvesebbek voltak. Az egyik hölgy például sajnál­kozását fejezte ki. hogy fele­ségem ilyen hálátlan feladat­tal, vásárlással bízott meg. A másik az Ovenall és a TIP 67 helyett valami más hasonló szereket ajánlott, amelyek „sokkal jobbak stb.. stb.” Pechjére az előző üz-' leiben az általa ajánlottakat szapulták fülem hallatára, mert ott véletlenül pont nem az Ovenall és a TIP 67 szerepelt a hiánycikklistán. Hosszú lenne részletezni bevásárlásom több mint másfél órájának történetét. Elég annyi, hogy a hatodik boltban, ami' véletlenül már egy fűszer-csemege volt, együtt volt mind a 11 „féle­ség”. A háztartási keményí­tőt ugyanis csak itt sikerült megkapnom. (Ezért külön dicséretet is kaptam, mert a feleségem legutóbb sehol sem kapott keményítőt.) De hadd dicsérjem én is meg az öt „szakbolt” egyi­két. a Széchenyi utcai illat­szerboltot, ahol a kért 11 árucikkből kilencet találtam meg a polcokon. Igaz. hogy AMO szappanból csak ró­zsaszínnel és Pitralonból kis üveg helyett csak nagy- gyal szolgálhattak, de ezzel is boldoggá tettek. Még csak annyit: nem akarok beleszólni a kereske­delem munkájába, nem aka­rom befolyásolni rendelései­ket. mert állítólag mi vá­sárlók ehhez még csak nem is konyítunk, de annyit megsúghatok, hogy a vásárló „raktárkészletéből” is kezd kifogyni az, amit úgy ne­veznék, hogy — türelem. (pozsonyi) Műszerek és mérések Tanácskozás az MHSZ-ben Tegnap délelőtt apparat értekezlet volt az MHSZ Borsod megyei vezetőségé­nek székhazában. Bokor Jó­zsef alezredes, az MHSZ me­gyei titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló dr. Csonka Tibor ezredest, az MHSZ főtitkár helyettesét és dr. Lovas Lajosi, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezető­jét. — Megyénk munkáját ér­tékelő jelentésünket elkészi. tettük és felterjesztettük az országos központba — mon­dotta bevezetőjében Bokor József, majd így folytatta: — Örömmel közölhetem, hogy az országos központunk a 11 szakág közül hetet kiemelke­dőnek, négyet pedig jónak minősített. Ez az eredmény jobb az előző évinél, mivel sem gyenge, sem megfelelő minősítést nem kaptunk ... Ezek után az MHSZ megyei titkára részletesen ismertet­te a szakágak elmúlt évi te­vékenységét. A szövetség me­gyei vezetősége szinte vala­mennyi kiképzési formában eleget tett a kitűzött felad a., toknak. Egyre több klub ren­delkezik önálló helyiségek­kel, korszerű szemléltető és gyakorló eszközökkel, kikép­zési bázisokkal. A párt, a KISZ, az MTS, a tanácsi és egyéb társadalmi szervek is segítették az MHSZ hon­védelmi nevelő tevékenysé­gét. Így vált lehetővé, hogy az ag'itációs és propaganda te­vékenység, az ejtőernyős sport, a könnyűbúvár, a gép. járműiskola, a rádió- és elektrotechnika, az utókép­zési, a gazdasági- és anyag­gazdálkodási ágak országo. san is a legjobbak közé ke­rültek. Dr. Csonka Tibor ezredes az elkövetkezendő öt' év fel­adatairól, az MHSZ tevé­kenységéről beszélt. Megnö­vekedett a megyei vezetősé­gek önállósága, felelőssége, s ez Borsodban is segítette a fejlődést. Hozzászólása után átadta a hét kiemelkedő szakág főelőadójának az or­szágos központ elismerő ok­leveleit és plakettjeit: Az apparát értekezlet Bo­kor József alezredes zársza­vával és a 01. számú paran­csának a felolvasásával, il­letve a legjobb eredményt elért járások kitüntetésével ért véget. F. Gy. Miskolcon a Városi Távközlési Üzemnél kezdték meg a helyi kábelek mérését, mely alapjául szolgál a jövőbeni ún. pupi- nozásos rendszernek. Ez jobb beszédátvitelt biztosít majd a távbeszélő-hálózatokban. Képünkön Sereg Tamás mérőtcch- nikus, munka közben. Foto: ifj. Hollósy Endre Hatvanhét milliárdos termelési ■ érték A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége pénteken Szabó István elnökletével ülést tartott. Az elnökség megtárgyalta az idei ísz-zárszámadásokrói szóló jelentést, és megállapí­totta: a közös gazdaságok 1971-ben az előzetes várako­zástól ugyan valamelyest el­maradó. alapjában véve azonban eredményes évet zártak. A 2373 termelőszövet­kezet: tavalyi termelésének értéke — a kiegészítő tevé­kenységgel együtt — elérte a 67 milliárd forintot, ami 12 százalékkal több az 1970. évi­nél. Az elnökség megállapítot­ta: az általában jónak mond­ható gazdasági év ellenére mintegy 270 szövetkezet vesz­teséggel, illetve alaphiány-' nyal zárta az 1971-es évet. A bánya nem ismer tréfát A BÁNYA NEM ISMER tréfát. Ha valahol szükség van koncentrált figyelemre, felkészültségre, itt igen. De a föld mélye, az egymással „ölelkező” vágatölt, az „ál­maiban megbolygatott” szén­mező nem tűri a fegyelme­zetlenséget. a felelőtlenséget sem. Sok keserves tapaszta­lat:. néhány sajnálatos ese­mény, veszélyekkel járó bal­eset tanúsítja: a bányamun­ka fegyelmezett, meggondolt, talpig embereket követel. Minderről szó esett Ere- nyő-bányán, amikor a brigá­dok által készített írásos ön­értékeléseket lapozgattuk. A főmérnök, Csonka József mindegyikhez fűzött egy megjegyzést, egy észrevételt, bírált, vagv elismert. Elismeréssel emelte ki a dokumentumok közül a Se­bők Pál vezette brigád által készített, tömören és őszin­tén fogalmazott beszámolót is. — Kiválóan dolgoznak, le­het rájuk számítani, de hosz- szú ideig volt egy kis folt a becsületükön, amit ha nehe­zen is, de sikerült eltüntet­niük ... Szép lenek Patakon a fürdő fejlesztésére Harmadik éve, hogy Sá­rospatak meleg vizű fürdője a megyei vízművek kezelésé­ig került, s ezzel megkezdő­dött a tervszerű fejlesztése, korszerűsítése. Első lépésként tavaly befejezlek a terület rendezését. Ennek során a fürdő területét az eredeti 2800 négyszögölről 18 ezer 370 négyszögök** növelték, ami alkalmas a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat által készített távlati fejlesz­tési tervezet fokozatos meg­valósítására. V Az elmúlt évben a fürdő körüli üdülőterületen na­gyobb üdülők építésére !). há_ romsz'ntes üdülők céljaira 10, kétszintes üdülők számá­ra 70. földszintes üdülők. hétvég1 házak építésére 32 telket biztosi toltak. Ez utób­bi már mind elkelt, sőt tu­lajdonosaik az építkezéseket is megkezdték. Következetes gondja van a megyei vízművek igazgató­ságának a fürdő fejlesztésére. Erre á célra 1971-ben más­fél millió forintot fordított. Ebből az összegből teljesen körülkerítették a fürdő te­rületét, építettek 160 darab öltöző-kabint, és elkészítet­ték az 1972. évi munkák ter­vezetét. Ebben az évben 3 millió 756 ezer forintot fordí­tanak a fejlesztés folytatásá­ra. Felújítják a melegvizű kutat, hogy visszaállítsák a percenkénti 1000—12000 lile- res vízhozamát. A kút fel­újítása az idény kezdetére megtörténik. Őszre elkészítik az új fő­bejáratot és a téli esi tés első szakaszaként a fűthető téli öltözőt o medencéhez vezető fedett kifutóval. Decemberi határidővel tervezik a 360 négyzetméter felületű gyer­mekmedence építését, (h. j.) Van közöttük egy ember, aki fiatal, nőtlen is, tud dol­gozni — bányamunkára ter­mett. A brigád házatáját azonban gyakran szó érte miatta. Három dolgot kifogá­soltak a munkájában és ma­gatartásában : gyakran elké­sett a műszakból, sok volt az igazolatlan hiányzása, s elég­gé sűrűn nézett a pohár le­nekére. HÁROM EVE, hogy ehhez az üzemhez került. Eleinte nem fogott rajta semmi. Tár­sai jó szóval, fenyegetéssel, az üzem vezetősége is külön­féle rendszabályokkal igye­kezett fegyelmezni — hasz­talan. Egy idő után betelt a pohár. H. Z.-nek is meg kel­lett értenie: vagy változtat a magatartásán, vagy le is út. fel is út... A brigád nem mondott le róla. Nyesegette a hibáit H. Z.-nek. Ezt a feladatot egyéb­ként brigádszerződésültben is rögzítették. A munkatár­sukért vállalt közös felelős­ség eredménnyel is járt. Ma már nincs baj vele. Pontosan jár munkába, soha nem ké­sik el, s az innivalóból is csak annyit fogyaszt, anienv- nyi az egészségére válik. Mindennék az igazságát a főmérnök is igazolja. Hasonló módon tanúsítja az öreg V. J. magárátalálá- sát is, aki minden teketória nélkül távol maradt a mun­kahelyétől, ha neki ehhez kedve támadt. Ezzel persze zavarta a munkát, gondot akozott a Molnár Mátyás ve­zette brigádnak, amelynek tagja. — Notórius hiányzó volt az öreg — meséli a főmérnök. De mintha kicserélték volna. Ha otthon akar maradni, ha szabadság kell, annak rendje, módja szerint bejön és kér. Korábban előfordult vele, hogy a szénjárandóságát a szokásos időpont előtt kikér­te. Ahogy a hírekből kivehe­tő volt : „piacra dobta”. Legutóbb is ilyen szándék­kal állított be a főmérnök­höz. Akadtak azonban néhá- nyan, akik — a régmúlt ta­pasztalatokra hivatkozva — javasolták: ne térjenek él a szabályoktól, akkor adják ki neki is, amikor másnak. Mondták neki félig viccesen, félig komolyan az okot is, mire ő így válaszolt: — Ugyan főmérnök elv- társ? Hova gondol? Ha én olyat tennék a brigádveze- tőm úgy nyakon legyintene, hogy attól koldulnék. AZ ÖREG NEM távozott üres kézzel. A főmérnök is mellé állt, felelősséget vál­lalt érte. S ma már úgy ismerik az üzemben: nincs vele problé­ma. DéMwsödi tsz-einökök továbbképzése Hazánkban az 1960-as években kezdték gyártani az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt alkalmazható üvegszöve­tet. A gyártást később a Magyar Selyemipari Vállalat fonó­gyára vette át és ina már évente kétmillió-nyolcszázezer négyzetméter olyan üvegszövetet készít, amely gázvezetékek, víztornyok és villamosipari termékek szigetelésére, valamint a híradástechnikában alkalmazható. Az iivcgszövctböl évente ! 200 ezer négyzetmétert exportálnak. Képünkön: Üvegszövet készítése látható. 1 Február 22-én, kedden to­vábbképző tanfolyam kezdő­dik Miskolcon a dél-borsodi ts*z-szövétséghez tartozó ter­melőszövetkezetek elnökei részére, a területi szövetség székházában. Az első előadás délelőtt 9 órakor kezdődik A tsz-ek gazdálkodása a köz- gazdasági környezetben cím­mel, amelyet konzultációs vita követ. Előadó dr. Tóth Béla, a TOT munkatársa lesz. Délután Papp József, a TOT munkatársa tart előadást A tenmelésfejlesztés pénzügyi lehetőségei és az új szabályo­zók hatása címmel. A továbbképzés második napján, délelőtt 9 órai kez­dettel Dojcsák János, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára tart előadást Politikai és társa­dalmi elvárások a tsz-veze- lőktől címmel. Délután dr. .Zélényi Elek pszichológus tanár iart elő­adást Munkapszichológia a vállalati. gazdálkodásban, különös tekintettel a termelő- szövetkezetek helyzetére címmel. Csütörtökön, február 24-én Alkalmazott vezetéstudományi ismeretek címmel dr. Su- sánszky János egyetemi ta­nár tart előadást. E nap dél. titánján a területi tsz-szövet- ség revizori irodája állal megállapított fontosabb hi­bákról és hiányosságokról számolnak be Oláh Sándor és Temesvári Ferenc revizorok. Pénteken, a továbbképzés utolsó napján Bónus Rókus, a Magyar Nemzeti Bank me­gyei igazgatója tart előadást Hitelpolitika a termelőszö­vet kezelek gazdálkodásában címmel. Minden előadást, konzultációs vita követ. Áruhiány, vagy rossz rendelés? Kiváló lett Borsod megye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom