Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-17 / 40. szám

1972. febr. 17., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Alma futószalagon Hosszú az út a gyümölcsös­től a piacig, a szakboltig — amíg az almából áru lesz. A Bodrogközi Állatni Gazdaság 7(18 holdon termel téli almát. Tavaly az aszály miatt keve­sebb volt ugyan a termés az átlagosnál, de így is 5í)0 va­gon alma leszedéséről, lei- dolgozásáról kellett a gazda­ságnak gondoskodnia. Ked­vezőbb időjárású esztendőben az almatermés eléri a 900 va­gont is! Ilyen tetemes mennyiség „áruvá készítése” -v- nemzetközi szaknyelven: „manipulálása” — ma már csak speciális gépsorok segít­ségével lehetséges. A gyümölcsválogatás, osz­tályozás, a kísérő anyagmoz­gatás gépesítésének fejlesz­tésében mezőgazdasági gép­iparunk a legutóbbi évtized­ben felzárkózott a nemzet­közi színvonalhoz. Az állami gazdaságok kezdettől fogva sok segítséget adtak a legal­kalmasabb géptípusok kiala­kításához — azáltal, hogy az elkészült g'épíajtákat a gya­korlatban elsőkként próbál­ták ki, s a szakmai észrevé­teleket, javaslatokat tüzete­sen megvitatták a gépek ter­vezőivel, gyártóival. feldolgozó gépsor A Bodrogközi Állami Gaz­daság 1966-ban vásárolta meg az első speciális feldol­gozó gépsort, s a következő övben már 230 vagon almát ezzel válogattak, osztályoztak a betanított idénymunkások. Az első gépsor egy ideigle­nes jellegű, vasvázas tartó­színben azóta is minden Az idei esztendő az előző évinél lényegesen nagyobb feladatokat tartogat a TVK dolgozói számára. Elsősorban a műanyag-feldolgozást, va­lamint a festék- és polieti­léngyártást igyekeznek gyors ütemben fokozni. A vállalat 1972. évi terve pontosan megszabja, miből mennyit kell termelni. A legszembetűnőbb a műanyag- feldolgozó gyár nagyarányú fejlesztése. A tavalyi 12 ezer tonnával szemben az idén közel 2(1 ezer tonna műanyagterméket, különböző korszerű cso­magolóeszközökéi. fröccs­öntött árukat, rotációs ünlcsü terméket gyárt a vállalat. Többek között tejtömlőböl 2509, finom, illetve nehéz tömlőből és fóliából 1709 tonna az előirányzat. Mű­anyag zsákokból mintegy 44 milliót készítenek, s en­nek több mint felét eladás­ra gyártják. A tervek sze­rint 1972-ben a műanyag- feldolgozó gyár termelési ér­téke csaknem 500 millió fo­rint lesz. A festékgyár dolgozói előtt hasonlóképpen nagy felada­tok állnak. Elegendő utalni arra, hogy az ez évi terv több mint hétezer tonnával halad­ja meg a múlt évi elő­irányzatot. Exportra 7 ezer tonna fes­tékipari terméket szállíta­nak, melynek értéke több mint 120 millió forint. A festékgyártásban elő­irányzott termelésnövekedés évenként jóval meghaladja a tíz százalékot. Ennél na­gyobb ütemű fejlesztés csak a Szovjetunióban tapasztal­ható. A termelés nagyarányú növelése mellett célul tűzték ki a minő­ség további javítását is, amit egyrészt a meglevő termékek korszerűsítésé­vel. valamint új és mi­nőségi szempontból cgy­őszi, téli feldolgozási idény­ben teljes kihasználással működött. Közben — az építkezések­nél már annyiszor kárhozta­tott különféle hátráltató té­nyezők miatt igen sok késés­sel — elkészült a gazdaság 800 vagonos kapacitású fel­dolgozó üzeme, a hozzá tar­tozó 400 vagonos hütőtároló- val együtt, a szállításhoz igen előnyös helyen, a sáros­pataki vasútállomás tőszom­szédságában. Itt már minden műszaki feltétel megvan a teljesen nagyüzemi rendszerű, gépe­sített áruelőkészítéshez, anyagmozgatáshoz. A feldol­gozóban a legújabb hazái gyártmányú, Hungária Re- kord típusú, nagy teljesítmé­nyű gépsort szerelték fel. s ez az idén január óta már üzemel is. Llőnyös munkahely A gazdaság kertészeti fő­osztályvezetője, Spisák Barna kalauzolt végig a kellemes hőmérsékletű, tágas csarno­kon. s mutatta be működés közben az elmés gépsort, amely nagyon megkönnyíti és meggyorsítja a mellette te­vékenykedő, fürge kezű asz- szonyok, lányok munkáját. A motoros targoncákon be­érkező almásládákból auto­matikus ürítő továbbítja az almát az előválogató henger­sorra, ahonnét a sérült, hi­bás gyümölcsöt nyomban el­távolítják. Kipotyognak a lyukas szalagon a méreten aluliak is. Ezután az egészsé­ges gyümölcs a tisztító be­rendezésen halad keresztül, ez lekeféli az almára tapadt aránt színvonalasabb gyártmányok kidolgozá­sával igyekeznek elérni. A bővített gyár az idén több mint 650 millió forint értékű terméket készít a hazai és a külföldi megrendelőknek. A VOLÁN MÖGÖTT ülő fiatalember erőteljesen tapos a fékre. Az országúton robo­gó, utas nélküli autóbusz meg-megrúndulva áll meg. Az ifjú mellett ülő. jól meg­termett férfi korholva mond­ja: — Kérem, személyszállí­táskor csak óvatosan, simán fékezzen. A gyors fékezésnél egymásra dőlnek az utasok. Ez sok baj okozójá lehet. Így oktatja Szarka Imre a leendő autóbuszvezetőket, A Volán 3. sz. Vállalata Rá­kóczi szocialista brigádjának a vezetője még a 40-es évek­ben tanulta meg a gépkocsi- vezetést. Huszonöt évvel ez­előtt elsők között került a Volán jogelődjéhez. — Emlékszem, öreg Rá­bákkal vonultunk fel május 1-én. Rájuk volt írva: ron­csokból építettük. Akkor alig volt 20 rozoga autóbu­szunk, s ma már több száz modern autóbusszal rendel­kezünk. Szarka lnne Szirmabese- nyön lakik. Ö az autóbusz­ról sose marad le, hiszen járművével a háza elöl in­dul és a szolgálat befejezése után ide tér vissza kocsival. Minden második nap hajnali 4-kor kel, s 40 perc múlva indul. Egyik útja az LKM- be, a másik a drótgyárba földszennyezést, s az esetleg raszáradt levéltörmeléket. A tiszta, hamvas almák az osz­tályozó szalagokon folytatják útjukat. A kereskedelmi mé­reteknek megfelelő átmérő­jű lyukak határozzák meg, melyik alma milyen osztályú­ként kerülhet a praktikus csomagoló körasztalokra, ahal a körülötte elhelyezkedő csomagoló asszonyok, lányok a jól ismert jonatán-már­kás selyempapírba göngyö­lik és ládázzák az export mi­nőségű — k immár áruvá vált almát. A válogató, osztályozó gép­sort üres láda szállító, függő­rendszer és a teli ládákat szállító futószalag egészíti ki. A gépek megkímélik az embert a nehéz ládák emel- getésétől, cipelésétől, s min­den megerőltető, fizikai mun­kától. Gazdaságos teljesítmény Műszaki szempontból is előnyös az új feldolgozó gép­sor — jegyzi meg Spisák Bar­na. — A tervezők, szerkesz­tők megszüntették a régebbi géptípusok néhány hibáját, s most a hengerek, a futó­szalagok, a levezető vályúk csatlakozói olyan rugalma­sak, hogy az alma a legin­kább kritikusnak számító ré­szeken sem ütődik, nem sé­rül meg. A gépsor javára szól az is, hogy egyszerűen ke­zelhető. Könnyen hozzáfér­hető és szükség esetén gyor­san kicserélhető minden al­katrésze. A feldolgozás gaz­daságosságát javítja, hogy a gép egyenletes, folyamatos teljesítményt, tesz lehetővé az egész idényben, ennek foly­tán nincs fennakadás a szál- | Irtásnál sem. Ez különösen az 1 export szempontjából elsőd­leges jelentőségű. Az új tárolóban, feldolgo­zóban az idénymunkás asz- szonyok, lányok hamar hoz­záigazodtak a modern gép­sorhoz, megkedvelték azt, mert mellette kényelmesebb, megerőltetés nélkül is sza­porább a munka, s jobb a kereseti lehetőség. Berccz József vezet, aztán nappal Szirma és a Búza tér között közle­kedik. — Naponta 18 fordulót te­szek. A csuklóssal járok. Na­gyon kell vigyáznom, hiszen 100 embernél kevesebb so­sincs rajta. Igen. eddig bal­eset nélkül közlekedtem, s a 750 ezer kilométernél tartok. A brigád 12 tagú. A jára­tok a Búza térre futnak be. Itt találkozik a brigádvezetö Szegő Imrével, Csengeri Lászlóval, Molnár László­val, s a brigád többi tagjával: s mindig jut arra idő. hogy megbeszéljék, mik is a legfontosabb teendők. % jf: — Eleinte itt dolgoztam én is, a miskolci egységben. Egy hónapra kiküldtek Ka­zincbarcikára helyettesíteni. — Mióta tart az egy hó­nap? — Tizenharmadik éve — mosolyog derűsen Erdei Já­nos, a Z1L daruskocsi veze­tője. — Először Mezőkeresz­tesen laktam. Onnan jártam be Miskolcra. Aztán Kazinc­barcikán lakást kaptam, lgv ott lakom, közel a munka­helyhez; Erdei Jánost és kocsiját gyakran látni az országuta­kon. A különféle vízrend­szerekhez gyakran szállít csöveket Budapestről, Duna­Az űzöl Kohászati Üze­mekben a Vasipari Kutató- intézet segítségével az elmúlt években újszerű, a légköri korróziónak ellenálló acél- fajta gyártását kísérletezték ki. Az új acél rozsdaállósá­gát réz. króm, nikkel és foszfor kis mennyiségű öt­vözésével biztosítják. Az öt- | vözőelemek hatására az acél ! felületén erősen tapadó, vé- ! dő rozsdaréteg alakul ki, j amely megakadályozza a to- j vábbi korróziót. A Koré 11 j néven forgalomba hozott \ acél beváltotta a hozzá fű- [ zott reményeket és minősége j felér a külföldön előállított hasonló termékekével. Nagy előnye, hogy a jó szilárdsá­gi értékek mellett képlé­keny, hegeszthető, kopásálló és a belőle készült szerkeze­teket nem kell festeni. Az új acélból az idén gyártják le az első nagyobb 1500 tonnás rendelést. Ezt a mennyiséget az ózdi és a di­ósgyőri hengerdékben folya­matos acélszerkezetté dol­újvárosból. Ö is azok közé tartozik, akik nemcsak veze­tők, hanem fuvarszervezők is. Mindig gondoskodik róla, hogy a jármű ne fusson üre­sen. Azt mondja, ilyen embe­rekből áll az egesz brigád. Lelkesen szól a Gyarmati- testvérekről, Béláról és Gé­záról. Az együk jól. a másik még jobban dolgozik. S Ju­hász Imre pedig: — Úgy él, mintha nem is lenne. A szűkszavú ember nagy felelősséggel végzi a munká­ját, s csak a jól működő motorral tud „beszélgetni”. A vállalatnál erősen ké­szülnek a csökkentett mun­kaidő bevezetésére, amely­ben már jelentős sikereket értek el. A brigádok nem­csak Miskolcon, hanem a barcikai üzemigazgatóságon is nagy figyelmet fordítanak az új emberek nevelésére. — A jelen pillanatban — mondja a Petőfi-brigád ve­zetője — öt fiatalt neve­lünk. Ebből kettő. Ónodi Já­nos és Sáfrány Imre. kiállta az egyéves próbaidőt, és az idén hivatalosan is felvet­tük a brigádba. Jó gépko­csivezető lesz mindkettőből. Bízunk benne, hogy a má­sik három is megfelel a pró­baév alatt. gozzák fel, amelyből a Gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyar- ban a csehszlovák határ és Göd közötti villamos háló­zat kiépítésére távvezeték- tartó oszlopokat készítenek. Ezek lesznek az első olyan, hazai gyártmányú fartóosz­A Szerencsi Bútoripari Ktsz „Irodaháza” néhány ap­ró helyiségből áll. A fala­kon elhelyezett „prospektu­sokkal” találja szemben ma­gát a belépő. A képek a ktsz által készített bútoro­kat ábrázolják. Jól mutat­nak a szekrénysorok és ágy- neműtartók, de a szép kivi­telű bútorok még jobban mutatnak a valóságban. Az alig 150 fővel dolgozó szö­vetkezet nevét és termékeit A próbaév új szokás, új módszer. A brigádok maguk közé fogadják az új embert, szívesen segítik is, de a tü­relmi évet ki kell várnia. Ha megfelel, akkor kerül be „hivatalosan” a kollektívába. Ügy látszik, hogy ezzel álta­lában nincs baj. hiszen a barcikai üzemigazgatóság dolgozóinak 93 százaléka szocialista brigádtag. s együt­tesen versenyeznek a szocia­lista egység címért is. * Erdei János — jóleső büsz­keséggel — egy kicsiny iga­zolványt húz elő, és Szarka is mutatja, neki is van olyan. Ezt a különös erköl­csi elismerést, bizalmat kife­jező megbízatást a Volán 3. sz. Vállalatánál honosították meg. A vállalatnál 280 szo­cialista brigád dolgozik. Minden brigádvezető sza­badjegyet, illetve nyílt ren­deletet kapott. A brigádve­zetők ennek alapján minden járatot, minden gépkocsive­zetőt ellenőrizhetnek, sőt, kötelességük is ellenőrizni őket. Ez már a kezdeti idő­szakban is jó eredményt ho­zott, segít a felelősség, a munkamorál erősítésében. NEMRÉGIBEN tartották meg tröszti szinten a bri­gádvezetői tanácskozást. A Volán 3. sz. Vállalatának képviselői beszámoltak e módszer tapasztalatairól. Le­het, hogy szólnak róla az ágazati tanácskozáson is, ahol a Volán 3. sz. Vállala­tát 8 brigádvezetö — köztük Szarka Imre és Erdei János — képviseli. Csorba Barnabás lopok, amelyeken az időjá­rás vál toüäs ok következtében kialakult nemes rozsdaréteg akadályozza majd meg a to­vábbi korróziót. Az első na­gyobb Korell-acélszállít- mánvt a napokban küldtek el az ózdiak. messze, a megye határain túl is ismerik. Éppen Miskolcról érkezett megrendelőkkel tárgyaltak a szövetkezet vezetői. A ven­dégek a szabványtól eltérő nagyságú bútor legyártása után érdeklődtek. — Természetesen a vevők kívánsága szerint is válla­lunk munkát, hiszen fő cé­lunk a lakosság igényeinek kielégítése — mondták a ve­zetők. — Minden új dara­bunk gyártása előtt konzul- , tálunk, és a lakások szab­ványméretéhez igazítjuk szekrénysorainkat. Ezek az átlagos nagyságú lakások­ban általában megfelelők. Az elmúlt időszakban a ház­gyári lakások építése után derült ki, hogy egyik szek­rénysorunkat a szűk lépcső­ház miatt nehezen tudtak felvinni az emeletre. Átter­veztük ezt a szekrénysort, két helyen megbontottuk. A különválasztható darabok így könnyebben szállítha­tok. A Miskolcról jött érdeklő­dök lakásuk nagy szobájá­nak méreteihez igazított bú­tort kértek. Percek alatt megállapodtak; a műszaki vezető még azt is közölte, a megnövekedett méretek mi­att a bútor tetőszerkezetét csak óvatosan szabad leter­helni. A 20 éve alakult szövet­kezet a megyehatárokon túl­ra is szállít termékeiből, fő­leg a szomszédos Hajdú me­gyébe. Az elmúlt évben mintegy 14 millió forint ér­tékben készítettek szekrény- , sorokat és ágyneműtartókat, A 150 töt foglalkoztató szö­vetkezet ma már kinőtte a szűk épületet, amely a meg­alakulás óta ad otthont az asztalosoknak. Idén mintegy 2 millió forintos költséggel megkezdik az ezer négyzet- méteres csarnok építését, va­lamint a korszerű gyártás­hoz szükséges új gépek be­szerzését. A nagyarányú fej- I lesztés — amely részben hi­telből történik — megnöveli ' majd a teljesítményüket, és I remélik, még több. szép es [ megfelelő bútort készíthet- I nek a vásárlók részére. Többet5 jobbat ............... 4 TVK 1972. évi terve A brigádok küldöttei G ép kocsi vezetők Céljuk: szebb bútorok készítése Talajelokeszítes a borsodi földeken Légköri korróziónak ellenálló acélból Villamos tówezeték-eszlapok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom