Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4

1972. február 16., szerda

TSem halijai a keresztesi páva

Száztizenhatodik évét kezdte el a ma már országos hírű mezőkeresztesi férfikar, az Aranykalász Termelőszövetkezeti Repülj páva kórusa. Az elmúlt évben a 115. éves jubileumot körzeti dalosta- laJkozóval ünnepelte. Rendszeresen szerepel a megye és az ország rangos dalostalálkozóin már hosszú idő óta. Engi István karnagy irányításával országos hírű és rangú művészeti együttessé nőtt. Hírét, rangját tehát nem a televíziós Repülj páva-vetélkedőnek köszönheti, de a nagy sikerű szereplés tagadhatatlanul sokat segített benne, hogy szinte mindenki megismerje az országban. 1970 márciusában a soproni döntőn nagy elismerést kapott, elnyerte a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium 10 ezer forintos díját és tárgyjutalmát.

Szerepléssorozat és csend

Érdemes innen kezdve nyomon követni történetét. A nagy sikerre emlékeztetve felvette a Repülj páva nevet, de úgy, hogy fenntartó szervének, az Aranykalász Termelőszövetkezetnek nevét sem hagyta el. S a képernyő adta nagy népszerűség megsokszorozta a fellépéseket. 1970. április 4-én a mezőkövesdi járási jubileumi ünnepségeken, majd később Mező- csáton a Lenin-centenáriumi ünnepségeken, szocialista brigádok vetélkedőjén, később az országos népművelési konferencián, a székesfehérvári országos minősítő hangversenyen, a kecskeméti népzenei fesztiválon, az országos mezőgazdasági kiállításon, s még egy sor más helyen szerepelt, többször lépett fel a Repülj páva-vetélkedő sikeres együtteseivel, szólistáival, televízió- és filmszerepek következtek, rá d i ószereplé sek,. s így jutott el 1971 augusztusában a bajai, II. Duna menti folklórfesztiválra.

Aztán hirtelen . csend következett. Szerepelt a kórus itthon, a keresztesi országos lovasbajnokságon, majd november 7-én, de külső szereplése nem volt, s úgy tűnt., a nagy siker, a másfél esztendei országos tündöklés [ után hallgat a páva Mezőke- ! resztesen. Ez a hallgatás j azonban csak látszólagos. Ta- j gadhatallan, a próbák megritkultak, ennek legfőbb oka azonban nem a kórus tagsá- : gának megromlott dalszere- lele, vagy az együttesben ; rejlő egyéb változás volt, ha- j nem a kórus vezetőjének. ! Engi Istvánnak tartós beteg- j sége. Akik viszont nem is- j merték közelről a kórust, I

ritkuló szerepléseiből, hallgatásából különféle következtetéseket vonhattak le. A karnagy felgyógyult, december második felében újrakezdték a próbákat, és március 4-én már újra az ország fóruma elé lépnek Hajdú- szovátin.

Kórusíagnak lenni tisztessé«;

A kórus sikerei természetesen a községben sem maradtak hatástalanok. Rendkívül dinamikusan fejlődik a helyi Repülj páva-kör. a község dalkedvelői vegyeskart alakítottak a községi művelődési házban. Cs. Szabó Pál vezetésével női kar is alakult, s az a későbbi terv, hogy a Repülj páva-körből kialakítandó együttes, vegyeskar is képviselje majd a községet a különböző fórumokon.

A keresztesi páva nem hallgat tehát, legfeljebb egy kis szünetet tartott, kényszerszünetet. ami egyben az erőgyűjtést is szolgálta. Nehéz is lenne ennek a kórusnak szünetelnie. Nemcsak azért, mert országos rangja kötelezi a rendszeres munkára. hanem azért is, mert Mezőkeresztesen a kórus tagjának lenni tisztesség. A kórus gazdája, fenntartó szerve az Aranykalász Termelőszövetkezet. Ennek elnöke, Kiss Bertalan maga is évtizedek óta tagja az együttesnek. és a tízezer holdnál nagyobb gazdaság irányításának sok-sok gondja között is talál magának mindig időt, hogy részt vegyen a próbákon és a szerepléseken, s munkatársainak is biztosítsa a részvétel lehetőségét.

• •

Ügyintéző a pódiumon

A kórus titkára, minden szereplésének részvevője Be- recz Bertalan, a nagyközségi tanács igazgatási főelőadója, a nagyközségi népfront bizottság elnöke. Huszonhat éve énekel a férfikarban. Bátyja, egyéb rokonai szintén tagjai voltak, illetve még

ma is tagjai az együttesnek, s a családban már természetes dolog, hogy generációról generációra kórustagok. Be- recz Bertalan 1959-ben emlékérmet kapott a Népművelési Intézettől, 1971-ben pedig szocialista kultúráért kitüntetéssel jutalmazták. Napközben közigazgatási ügyeket intéz. Nem ritkán a hozzáforduló ügyfeleknek terhes ügyeket is. Vajon, miként fogadják az ügyfelek őt. mint allamhatalmi ügyintézőt, ha előző este a pódiumon látták? Mezőkeresztesen ez nem gond. A kórus 116 esztendeje alatt az emberek hozzászoktak, hogy a legkülön- bö?.őbb beosztású, rangú, hivatali! emberek szerepelnek a kórusban. Nem rossz értelmű műkedvelés, hanem nemes hagyomány ez ebben a községben.

Három évvel ezelőtt Kiss Bertalannal, a termelőszövetkezet elnökével beszélgettünk a nagyközség kulturális életéről. Tulajdonképpen ugyanazt mondta, mint most Berecz Bertalan: Mezőkeresztesen a kórus szereplése nélkül nincs társadalmi megmozdulás, jelenléte vonzó, szeretik, a kórus élete szerves része a község mindennapjainak és ünnepeinek.

Nemes önimlvelés és szórakoztatás

A Repülj páva-kórus továbbfejlesztése elsősorban a tsz-ből biztosítható. Sok a községben a fiatal, a termelőszövetkezetben, elsősorban a gépészeti munkakörökben sokan dolgoznak, s az idősebbek okosan toborozzák őket a kórusba. A legfiatalabbak nehezebben, jönnek. A 25;—30-on túliak inkább. Főleg azok, akiknek apja, vagy bátyja már kóruslag. vagy kórustag volt. Nemes önművelés és szórakoztatás ez a keresztesi kórusrajon- gás.

1970 tavaszától szinte üstö- kösszerűen ívelt az ország nyilvánossága előtt a keresztesi páva-kórus pályája. Most sem hallgat a páva Ke- res7.tesen. Készülődik.

Benedek Miklós

Pedagógusok kiállítása

A Pedagógusok Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága kiállítást rendez Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központ, előcsarnokában. A pedagógus képzőművészek megyei kiállítását február 26-án' délelőtt 11 órakor Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg. A kiállítás március 5-ig. naponta 10- től 18 óráig megtekinthető.

Ötvenkilencen a kollégiumban

A bejárati ajtó mellett a fogasokon csak néhány kabát árválkodott. A nyitott ajtón keresztül látszott, hogy a tanulóban szorgalmasan dolgozik a takarítónő.

— Nincsenek itthon a gyerekek — tárta szét karjait sajnálkozva Kosa Péter, a mezőkövesdi ..tehetséges gyerekek kollégiumának” igazgatója. — Délutánosok. A hármas számú általános iskolában • váltakozó tanítás van. Most éppen délután járnak. De azért szétnézhetünk.

Az egyik iker

A tanulószobában az egyik sarokban levő asztalnál egy

fiú matatott. Az egyik kis lakó.

— Minden rendben? — fordult felé az igazgató.

— Igen, holnap már újra mehetek az iskolába.

Berencsi Karcsi, aki néhány nap kényszerpihenőt tartott, az ózdi járásból. Júr- dánházáról érkezett egy esztendőre Mezőkövesdre.

— Hiányoztak a szüleid?

—- Nagyon. De mi is nekünk. Mert itt van az ikertestvérem is, Géza. így persze nekünk könnyebb volt megszokni.

Nyílt, nagyszemű fiú Karcsi. Készségesen elmondta, hogy szereti a matekot, gimnáziumba készül, ide. Mezőkövesdre. azután pedig vagy Egerben, vagy Debrecenben

BORSODI TÁJ

Tari Emma munkája

SoSeiiev: Emberi sirs

MIHAIL SOLOHOV Emberi sors című kisregénye, amely legutóbb az Európa Könyvkiadó gondozásában 180 ezer példányban jelent meg, kedvelt könyve lehet öregnek, fiatalnak egyaránt.

Solohov a tolsztoji méretű nagyregényei, társadalmi eposzolt megalkotása előtt elbeszélésekkel indult az írói pályán. Az Anyajegy, a Sibalok magzatja, az Idegen vér és a többi — amelyek e kötetben napvilágot láttak — a

20-as években keletkezett írás, a polgárháború drámákkal és tragédiákkal teli időszakát ragadják meg. A remekmívű novellákban a kozákság egyéni sorsát és egy egész vajúdó és gyötrelemben újjászülető nép sorsfordulóját szimbolizálja. Különösen kiemelkedik e novellafüzérből a Si balok magzatja című elbeszélés, amely

1

a

I gp* S r I I _ 1 _ _ __|_

A Fejér megyei Bauxitbányák

. «eleire keresünk

felvételre keres

lezegazdasági

föld alatti munkára

40 éves életkorig

ppszereloket

vájárokat, csilléseket, segédvájárokat, villanyszerelőket, lakatosokat.

külszíni munkára:

iiiiihp vm nkára

villanyszerelőket, lakatosokat, segédmunkásokat

ái II 811*11 IIIIIIIBiliBII

Fizetés megállapodás szerint, minden héten szabad szombat.

Duna—Tisza-közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat,

Sajószentpéter. Kossuth u. 189. sz.

A bányászatban szokásos hűségjutalom és évi 40 o, szénjuttatás van. Az 1973-as évben lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a Fejér megyei Bauxitbányák üzemgazdasági osztályán, Fejér megye, Kincsesbánya. Székesfehérvárról vonat- és autóbuszjárat van.

a polgárháború időszakában a vöröskatonáknak a garázdálkodó fehérekkel, •terrorista bandákkal vívott harcát eleveníti fel. A kozákok közé egy Darja nevű asszony kerül. Az asszony, nő létére különbül tud a lóval bánni, mint némelyik férfi. Darja •Sibalok vöröskatona szerelmese lesz. Unja azonban a faluról falura való vándorlást, az örökös harcot., s egyik éjjel árulóvá válik. Tájékoztatja az ellenséget, hogy a kozákoknak már nincs lőszerük. Az eszeveszett öldöklésben a kozákok közül alig marad életben valaki. Darja árulását befolyásolta az is, hogy már teherben volt. Árulásáért azonban életével kell fizetnie. A század úgy dönt, hogy Sibalok végezzen az asszonnyal. Darja meghal, s a gyermeket Sibalok kancatejen tovább neveli.

A könyvet záró Emberi sors. melynek egyszerű katonahőse a második világháború megpróbáltatásai és tragédiái után is megőrizte hitét az életben, az emberekben, a kötet legszebb alkotása. Emberközelből érzékelhetjük azt a nagy erőfeszítést, amellyel a szovjet katonák rendelkeztek. Az elbeszélés hőse német hadifogságba kerül, majd egy fasiszta őrnaggyal újra az övéihez szökik. Ott tudja meg, hogy szerettei mind elpusztultak; katonafia. a kapitány a háború utolsó napján esik el. A megpróbáltatásokon túljutott, idős ember egy gyermek gondviselésében leli meg újra az élet. szépségét.

AZ EMBERI SORS című novelláskötet a Magyar— Szovjet Baráti Társaság több más társadalmi szervvel közösen meghirdetett Kell a jó könyv című olvasópályázatára jelent meg. A 180 ezres példányszám jó lehetőségei; kínál, hogy tízezrek és százezrek megismerjék Solohov nagyszerű elbeszéléseit, fi

szeretne tanári diplomát szerezni. Csak az biztos, hogy matematika szakon. A testvére is tanárnak készül, de bogy milyen szakra megy, azt még nem döntötte el.

— Hogy érzitek itt magatokat?

— Jól. Hamar összebarátkoztunk . ..

A gyerekek könnyen oldódnak. Különösen a fiúk. néhány izgalmas, tiltott esti ..párnacsata'’ után. Egyébként is együtt vannak egész nap, az iskolában és a kollégiumban is. összefűzik őket a közös feladatok. Hamar új barátokra találtak.

hleklroYuria és a többi

A kollégiumnézés közben az egyik földszinti szobában érdekes fekete tábla keltette fel a figyelmemet. Kísérőm észrevette.

— Eleklrovaria a neve ennek a szemléltetőeszköznek. Nemrég vásároltuk, nagyon sok kísérletnél felhasználhatjuk.

S már mutatta is a fiókokban levő, a táblához való különböző „szerkezeteket”.

— Nagyon nagy szükségünk van a .szemléltetőeszközökre. Szerencsére, tudunk vásárolni. Mostanában vásároltunk atommodelleket is. De vannak nyelvi magnótekercseink is. Könnyebben megmagyarázhatjuk, elsajátíttathatjuk az anyagot, ha illusztrálni is tudjuk.

Az ötvenkilenc nyolcadikos fiú a megye 83 településéből érkezett Mezőkövesdre. Itt készítik fel őket, hogy a középiskolákban megállják majd a helyüket.

— Nehéz a munkájuk?

— Talán azért, mert új volt számunkra ez a feladat. Többet kell itt lenni, mint bármelyik más kollégiumban.

— Hogyan foglalkoznak a

gyerekekkel ?

— Egyre inkább azt a módszert választjuk, hogy kis csoportokban, vagy egyénenként magyarázzuk meg nekik azt, amit nem értenek, vagy ami még érdekli őket.

— Az iskolával milyen a kapcsolat ?

— Az is egyre jobb lesz. De hát ez már a második esztendő.

Jut idő

k i kapcsolódásra

Nincs könnyű dolguk az itt élő gyerekeknek. Nincs, mert bizony van pótolnivalójuk — éppen ezért kerültek ide. Magas a mérce, amit eléjük állítottak. Sok a követelmény. Az iskolától is, és a szülői háztól is.

Berencsi Karcsi épp mag- nóhallgatáshoz készülődött, amikor összefutottunk vele. Amikor megkérdeztük, mit csinál legszívesebben, a zene- hallgatási jelölte meg.

— Kevés a szabad idejük a gyerekeknek, hiszen, a tanulás mellett részt vesznek az iskolában az úttörőmunkában és a szakköri foglalkozásokon. Sportolni nem nagyon tudunk, nincs udvarunk. Az iskolák tornatermét vesszük olykor igénybe. De azért vannak szabad- programok. Legszívesebben pingpongoznak, sakkoznak a gyerekek. Most pedig a 3. számú iskola pincéjében egy lövészklubot hoztunk létre.

Ebben a korban szükség van a sportra, a játékra, a jó levegőre. Hiszen fiatal, serdülő fiúkról van szó. De azért olykor" jut idejük — és ez nagyon jó —. hogy elmenjenek egy-egy komolyzenei programot meghallgatni, vagy a színházi előadásra.

A szobákban feszes vi- gyázzban álltak az ágyak. Rend és tisztaság volt mindenütt. Ügy véljük, ez nemcsak a takarító néni. hanem a gyerekek érdeme is.

Csu)orás Annamária