Észak-Magyarország, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-02 / 27. szám
1972. február 2., szerda ESZAK-MAGVARORSZAG 3 A íörlrudini ,materia' lizmus a/. első olyan tudomány, amely az emberi társadalom fejlődésének tanulmányozásával helyesen foglalkozik, amely .tudományos alapokra fektette a társadalmi haladás irányára előrelátását. Marx tudományos pontossággal megállapította, hogy a történelem roppant sokoldalúsága es ellentmondásos jellege ellenére is törvényszerű folyamat, így tudományosan tanulmányozható. De a társadalom fejlődésének története mindenekelőtt a termelés lejlődésének és a termelési folyamatot végző, dolgozó tömegek tevékenységének a története. Ezért ahhoz, hogy a társadalmi jövőt előre lát - hassuk, a dolgozó osztályok, a néptömegek sorsát, anyagi életkörülményeit kell alaposan tanulmányozni. Ezen az. alapon jósolhatta meg Lenin is, hogy a proletariátus egy országban is széttörheti az imperializmus láncát. Az egyenlőtlen gazdasági és politikai fejlődés általa felfedezett törvényéből kiindulva állapította meg, hogy a szocializmus győzhet egyetlen, egyedülálló országban, vagy csak néhány országban is. Engels a tudományos előrelátás szempontjából igen nagy jelentőséget tulajdonított a természettudományok fejlődésének. „Ezáltal bővül nap mint nap az a lehetőség, hogy a társadalmi termelés folyamatába való beavatkozás közelebbi és távolabbi eredményeit megértsük, és azoloat előre lássuk... A technikai szükséglet tucatnyi egyetemnél nagyobb hatással lehet a fejlődésre” — állapítja meg „A természet dialektikája” című művében. A természettudományok hallatlan iramú fejlődése elvezetett a kibernetika kialakulásához. E fiatal tudomány alapjainak lerakása Norbert Wiener amerikai matematikus nevéhez fűződik. Kétségtelen azonban, hogy a kibernetika tudományos előfeltételeit különböző nemzetek tudósai teremtették meg. Wiener önéletrajzában a nagy tudós szerénységével elismeri más nemzetek tudósainak érdemeit. Elsősorban a valószínűségszámílás szovjet teoretikusaira utal: .......ez irányú gondolataim a gy része az orosz Kolmogorov korábbi munkálataihoz kapcsolódik...” — írja, de nem feledkezik meg kutató- csoportjának tagjairól. így Hosenblueth mexikói fizioló- gusról, az amerikai Shan- nonról — aki a háború alatt az ellenség titkos rejtjelkulcsainak megfejtésével foglalkozott. Elismeréssel szól a magyar származású Neu- niann János matematikusról is. A iiik'Tncfilta nyozása roppant érdekes és hasznos a marxista tudományágak művelői számára. Elsősorban azért, mert a marxizmus—leni n izmus számos alaptételét igazolja, de azért is, mert egy sor olyan Problémát vet fel, amely csak a dialektikus és történelmi materializmus módszerével oldható meg. Jó néhány kibernetikus így is oldja meg azokat — anélkül, hogy marxista lenne. Az álhitük tanulmányozott tények kényszerének hatása alatt l*5™ is járhatnak el másképpen. A kibernetika művelői új felfedezéseikkel hozzájárulhatnak a marxista filozófia gazdagításához, de gazdagodnak ezáltal a marxista közgazdaságtudományok is. A kibernetika — a legelfogadottabb meghatározás szerint — „komplex-dinamikus rendszerek vezérlésénélc törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány”. Ilyen rendszernek fogható fel a gazdasági élet is. Ezért a kibernetika a gazdasági élet működésé-' vek vizsgálatában, sőt irányításában is hasznos segédeszköz lehet. De a marxizmus—leninizmus tudományát nem helyettesítheti! A kibernetika kezdeti lázában Amerikában ugyanis akadtak olyanok, akik diadalmasan hirdették, hogy az elektronikus „agyak” most már megszabadítják a kapitalizmust minden bajától. Tételüket összekapcsolták a monopoltőkés állam gazdasági szabályozó szerepének növekedésével. A fejlett tőkés országokban ugyanis az állam-monopolista kaptaliz- mus gazdaságpolitikai intézkedésekkel nagyon változatos módon szabályozó hatást gyakorol a gazdasági életre. Ennek eredménye, hogy ma, a tőkés viszonyok között, a kapitalizmus alapvető ellentmondásának rendkívüli kiéleződése ellenére is fejlődhetnek a termelőerők. Ám ebből messzemenő következtetéseket nem szabad levonni! Nézzük csak, mit mutatnak a modern kapitalista gazdaság kibernetikai modellezését célzó kísérletek, amelyek az utóbbi évtizedben egyre-másra megindultak! A leghíresebb ezek között a kaliforniai egyetem kibernetikai tanszékén végzett kísérlet, amelyet O. J. M. Smith professzor irányításával végeztek. Aligha tételezhető fel. hogy a költséges kísérlet célja olyan irányú bizonyítás lett volna, mint ami a Smith-féle záró- jelentésben áll: „E rendszer a közgazdaság valamennyi paramétere tekintetében ingadozó ... Bebizonyosodott, hogy e paraméterek zárt rendszerben tízévenként rendszeres megrázkódtatásokon mennek át. Az is bebizonyosodott, hogy az c rendszer stabilizálására tett bárminemű kísérlet majdnem kétségtelen kudarccal jár. Tekintet nélkül arra, hogy milyen szabályozóeszközhöz folyamodnak — legyen ez törvényerejű ren- \ delet, a kormány adópolitikája, beruházási korlátozások, pénzsegélyek, állami megrendelések stb. —, a részvényes (a vállalkozó) minderről tudomást szerez és megteszi a megfelelő intézkedéseket a maximális profit elérésére. Ez a funkció negatív visszacsatolás, amely zárt vezérlési kört hoz létre, s ez csaknem teljesen kiküszöböli a javasolt szabályozóeszközök hatását.” A gazdasági SS Ä relhető „komplex-dinamikus rendszer”. De csak abban az esetben, ha nem antagonisz- tikus ellentmondásokra épül, mint a kizsákmányoláson alapuló, kapitalista gazdaság. A tőkés társadalom gazdasági törvényei nem tesznek lehetővé társadalmi célokat szolgáló irányítást. Ezzel szemben a szocialista társadalom gazdasági törvényei — minthogy nem tartalmaznak osztályellentéteken alapuló, antagonisztikus ellentmondásokat — lehetővé teszik a gazdasági élet társadalmi célokat szolgáló irányítását. Éppen ezért a kibernetikai módszerek fokozottabban felhasználhatók a szocialista gazdaságban és a szocialista társadalomban. Ebben a vonatkozásban az elmúlt években a Szovjetunió is rengeteget fejlődött. Vitathatatlanul az első helyié került a társadalmi célokat szolgáló kibernetikai kutatások és a kibernetikai módszerek alkalmazása terén. Kevesen tudják, hogy például Ukrajna gazdaságának jelentős részét ma már egymásnak alárendelt számítógép-rendszer segítségével irányítják. A nyugati folyóiratok jelentős része rendszeresen foglalkozik a kibernetika szovjetunióbeli alkalmazásával. Az Egyesült Államokban szó szerint lefordítják a Kibernetika című szovjet folyóirat minden számát! Fent, egészen északon, alsói az abaúji hegysor kibukkan az országhatáron és olyan magasra ágaskodik, hogy megtöri az ég kékséget, vagy borult időben csúcsaiba akadnak a felhők, a Hernád bal partján kezdődik egy nagy, ötezer katasztrális hold területű közös gazdaság: az abaújvári Aranykalász Termelőszövetkezet. Négy falu népe és vagyona egy gazdasági és termelő közösségben. A négy falu: Zsujta. Abaúj- vár. Pányok és Kéked. A tsz területének leghosszabb határa egyben országhatár. Ügy mondják itt az emberek: mi az északi végeken gazdálkodunk. if Hafal tudománynak a beköszöntése kétségtelenül egyik legnagyobb vívmánya korunknak. Azonban ennek alkalmazása is szükségessé teszi — sőt fokozottabb mértékben teszi szükségessé — a marxizmus—leninizmus által felfedett, objektiv társadalmi törvényók tanulmányozását! l>r. Nagy István í hetedik közös év A négy kis tsz tagsága hét évvel ezelőtt, 1964 végén határozta el az egyesülést. 1965 volt az első közös év. Es az encsi járásban ez volt az első jelentős tsz-egvesülés, az első koncentráció. Abban az időben egyesültek, alakultak ki a koncentrált területű és vagyonú felsővadászi és boldogkőváraljai termelőszövetkezetek is. amelyek szintén elég nagyok. De maradjunk az északi végeken, Abaújvá- ron. A hetedik közös esztendő zárszámadása lényegében mai- kész. Nem is volt nehéz megcsinálni, ment van miről számot adni. A legnagyobb számok: a tsz 1971. évi bevételi terve 13 millió 211 ezer forint volt. A tény, a valóság: 14 millió 500 ezer forint. Külön öröm. hogy a tsz minden termelő és gazdálkodó ágazata túlteljesítette 1971. évi tervét. Pedig elég nehezen kezdődött, és mindvégig nehéz is volt az 1971-es esztendő, ha a tsz pénzügyi helyzetéből indulunk ki. Biztonsági alap — tartalék — nélkül kezdték az 1971-es évet, mint a legtöbb Borsod megyei tsz. Az időjárás viszont nagyon és mindenben kedvezett 1971-ben az északi végeken. Iván Gergely, a tsz lömezőgazdá- sza. aki Abaüjváron született, és már nem egészen fiatal ember, így vélekedett: — Nekünk 1971-ben minden bevált. Még az időjárás is. Itt nem volt aszály nyáron sem. S szinle kívánság szerint érkezett az eső mindig. Éppen akkor, amikor legjobban óhajtottuk. Minden jól fizetett A tsz szántója 2700 katasztrális hold. Ezer hold az erdő. Foglalkoznak fakitermeléssel és fafeldolgozással is. Az erdőgazdálkodás 1971- ben jóval több. mint félmillió íorintpt jövedelmezett. Természetesen nem ez a legfontosabb termelési ágazat, hanem a n övén ytermeszbés es az állattenyésztés. A növények: búza, árpa, kukorica, borsó. mák. dohány, lucerna és vöröshere. Utóbbi kettőt magra is meghagyták. A szokásosnál sokkal többet fizettek. A lucerA kösélet fórumain A népürontbizottságok a Hazafias Népfront V. kongresszusára készülve készítik számadásaikat: a megválasztásuk óla eltelt négy évben végzett munkájukról. A sátoraljaújhelyi járási népfrontbizottság is összegezte tevékenysége eredményeit, tanulságait. A Tiszától a Zempléni-hegység 54 községben, 11 tanyán másfélezer bizottsági tag, tisztségviselő buzgólkodott a közügyekben a Hazafias Népfront önkénteseként. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa nagyra értékelte a Hazafias Népfront szerepét, s kinyilvánította: „a mozgalom még tovább növelheti aktivitását a társadalmi életben.” Az újhelyi járásban elvégzett mun_ kát is ezzel a mércével mérték a mostani számadásnál. A községpolUika fényezői Közismert a Hazafias Népfront elsődleges alkotmányjogi szerepe. Ebben a feladatkörében a legutóbbi ország- gyűlési és tanácsválasztások előkészítésénél, lebonyolításánál példás munkát végzett minden népfrontbizottság az újhelyi járásban is. Ezen túlmenően a járás községéiben mindenütt közreműködtek a népfrontbizottságok a helyi tanácsok munkájának támogatásában; a községfejlesztési távlati tervek kidolgozásában, a körültekintő település, politika érvényesítésében. Részt vettek a népfrontbizottságok a gazdaságirányítási rendszer elveinek megismertetésében, az ebből következő helyi feladatok konkretizálásában. A közművelés általános hatékonyságát növelték a helyi bizottságok azáltal, hogy nagy számhan sikerült megnyerniük agrár szakembereket, műszaki értelmiségieket, orvosokat, pedagógusokat a szakterületüknek megfelelő ismeretterjesztő előadások ' előadóinak a járás legjelentősebb községeiben: Cigán- don. Kiesén, Pálházán, Hollóházán, Olaszliszkán, Karosán, Pácinban. A Hegyközben s a Hegyalján több községben laknak szlovák és német nemzetiségű állampolgárok. A népfront bizottságok — a hazai nemzetiségi szövetségekkel együttműködve — példamutatóan tevékenykedtek a szocialista nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában. Hagyományossá vált a nemzetiségi kulturális napok megrendezése azokban a községekben, ahol szlovák és német anyanyelvű lakosok élnek. A testvérnépek barátságának elmélyítését szolgálta ezenkívül 1971-ben, Csehszlovákia felszabadulásának negyedszázados évfordulóján a Hazafias Népfront aital rendezett csehszlovák—magyar határ menti találkozó. Társadalomformáló viták Figyelemreméltó a~ a munka is. amelyet a népfrontbizottságok az egyes társadalmi rétegek közéleti tevékenységének serkentésére végezlek. Munkás-paraszt találkozókat szerveztek Alsóberec- kiben, Cigándon, Karosán, Kiesén, Hollóházán. Emlékezetes hatású volt a hegyközi értelmiségiek találkozója és vitafóruma Pálházán, amelyre előadóként dr. Kende Istvánt, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docensét hívták meg, s a termékeny vitában húsz .igen értékes felszólalás bizonyította, hogy az ilyen fórumok a legalkalmasabbak egy-egy társadalmi réteg fokozott ak_ tivizálására a közügyekben. A kongresszus előtti számvetések jó álltáimul szolgálnak rá, hogy a Hazafias Népfront helyi bizottságai a tapasztalatok, a tanulságok elemzésével meghatározzák feladataikat a jövőt illetően is. Berecz József na több, mint 200 kilót, a vöröshere 150 kilót holdanként. A mák 50 holdon termett, holdanként négy mázsájával fizetett — száz kilóval többet a tervezettnél. Dohányból hat mázsa holdanként! termést terveztek. A valóság: nyolc mázsa. Ez ritkán jó eredmény az egész megyében. A búza is Hi mázsa 40 kilójával fizetett holdanként. a terv csak 12 mázsa volt. Ezért mondja Iván Gergely íömezőgazdász, hogy 1971- ben minden jól sikerült. A növénytermesztés összesített bevételi terve 5 millió till ezer forint volt. Ezt kereken egymillió.forinttal túlteljesítették. Jól sikerült 1971-ben a szarvasmarha-hizlalás is. összesen 180 hizlalt bikát adtak el, és ebből 160 export minőségű volt. exportra ment és export minőségi felárat is kaptak érte. Van sertés is. de legjobban megy a szarvasmarha-tenyésztés es -hizlalás. Az állattenyésztés összes bevétele 5 millió 386 ezer forint, ‘Egymillióval több a tervezettnél. És takarmány is van bőségesen, hiszen annyira kedvezett az időjárás, hogy a takarmány- féléket a lehető legjobb minőségben takarították be. A melléküzemágak bevételé egymillió forint. Ennek fele a betongyűrű gyártásból származik. A pénzügyi helyzet Milyen a pénzügyi helyzet most? Sohasem volt még ilyen jó. Az 1971. évi eredmények alapján a tsz 80 forintot fizet egy munkanapra. Tavaly csak 64 forintot fizetett. Hosszú és rövid lejáratú adósság nincs, mindössze 300 ezer forint középlejáratú hitel visszafizetése terheli a jövőt. A visszafizetés ideje azonban csali jövőre kezdődik. Alaphiány nincs. Az 1972- es esztendő munkájához félmillió forint biztonsági tartalékkal kezdtek hozza. Ez az a saját főke, amelyhez szükség esetén hozzányúlhat a tsz. Mindezek után érthető és hihető Iván Gergely íőmezó- gazdász summázó véleménye. Ezt mondta: — 1964 végén egyesültünk. A pányoki és a kétoedi tsz mérleghiányos volt. Zsujta addig is elég jól gazdálkodott.» Az egyesülés óta azonban egyszer sem volt mérleghiány. 1971 viszont nálunk a legjobb esztendő volt a tsz- ek megalakulása óta. A tanulság meg a következő: az északi végeken, a hegyek közt is lehet jól gazdálkodni. Szendrei József Konzultáció Kapcsolási vázlat alapján állnak össze a kifogástalanul működő VIMELUX automatikait. A helyes bekötések, forrasztások érdekében bizony néha a munkatársaknak egymás segítségét is igénybe kell venniük. Foto: Kóbor Pál Az északi végeken
