Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

1972. jcin. 6., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság illése istám Rejtett tartalékok, kihasználatlan kapacitások Mozgalmas fl// 1 • a ielsozsolcai ,mpok Lenin Tsz-ben Késsül a sárszámadás — Munka az ültetvényeken SOKSZOR hallunk rejtett tartalékokról. A mezőgazda­ságban is vannak- ilyenek. Napjainkban azonban,-a ami­kor az 1972. évi tervek tel­jesítéséhez kezdünk, nem­csak a rejtett tartalékokról, hanem a kihasználatlan ka- mcitásokról is szólnunk kell. Mert ezek sok gondot okoz­nak a hatékonyság, a gazda­ságosság és jövedelmezőség területén. A megyei pártbi­zottság január 4-i ülésén a megye 1971. évi ' gazdasági eredményeit, 1972. évi felada­tait tartalmazó jelentés és szóbeli kiegészítés feletti vi­tában többen érintették a mezőgazdaság kihasználatlan kapacitásait, az üzemeken belüli munkaszervezést. Szó esett aiTÓl is, mit csináltunk jól és mit rosszul. Amit jól csináltunk, azért dicséret illeti az embereket, vezetőket és kétkezi dolgo­zókat egyaránt. .Jól szerve­zett, tervszerű, hatékony munka jellemezte például az elmúlt évi kenyérgabona-be­takarítást. Fejes László, a megyei tanács elnökhelyette­se elmondotta felszólalásá­ban, hogy a mezőgazdasági termelés 1971-ben • 15—16 százalékkal nőtt a megyé­ben. Ezen belül is növeke­dett a növénytermelés, az ál­lattenyésztés. Jó úton halad a megyében a húsprogram, egyre több állami gazdaság­ban és szövetkezetben építe­nek korszerű szarvasmarha-, sertés- és baromfitelepet. Jó­nak mondható a megyében az őszi munkák elvégzése. De a talajelőkészítés, a vetés után még sok munka van hátra az egyre jobb minő­ségben sütött kenyérig. Az 1972-es tervek minden terű-' létén növekedést írnak elő. - Csupán az elvégzett talaj­munkára azonban nem ha­gyatkozhatunk. Aránytalanul kevés volt az elmúlt évben a. műtrágya-felhasználás. Ezt az idén, a tavaszi fej trágyá­zással pótolni kell. A megye mezőgazdaságára azonban sok egyéb feladat is vár. Többek között, fiogy kijavítsuk, amit nem jól csi­náltunk. Evek óla nem va­gyunk képesek előbbre lépni a zöldségtermesztésben; a vetésterületek állandóan csökkennek, nincs megfelelő termelési kedv. A városok és munkáslakta települések friss zöldségellátása nem ki­elégítő, az árak magasak, s ez állandó gondot jelent a Politikai munkában is. A tervezésben, az értékesítés­ben dolgozo állami és gaz­dasági szerveknek, kommu­nista vezetőknek, pártszerve­zeteknek komplex cselekvési program végrehajtását java­solta. A hangsúly az emberek szer egén van. Azokén, akik a mezőgazdaság bármely pontján dolgoznak terveink megvalósításán. Nagy szük­ség van rá, hogy az elért eredmények és kitűzött cé­lok alapos elemzése a részt vevő emberek számára meg­hozzák, nyilvánvalóvá te­gyék a tanulságokat, az eze­ken alapuló reális tenniva­lókat. Ez szükséges hozzá, hogy a szakmunkások épp­úgy, mint a vezetők megis­merjék, elemezzék, megért­sék gazdaságpolitikánk rá­juk vonatkozó részét. De ehhez az eddiginél sokkal jobb információra van szük­ség. Ennek szükségességét húzták alá a vitában felszó­lalók is, többek között Bialis .József, a Miskolci, Mező István, a Mezőcsáti, Cservák Ferenc, az Encsi járási Párt- bizottság első titkára. Eb­ben van pótolnivalójuk a járási pártbizottságoknak, de nem kisebb a szerepük a termelőszövetkezetek párt- alapszervezeteinek sem. Ma az a helyzet, hogy a dolgo­zók az országos és nemzet­közi kérdésekről, az országos politikáról, a gazdaságról sokkal jobban informáltak, mint a helyi célkitűzésekről. De ha nem ismerik kellően, hogyan lehet elvárni tőlük, hogy tudásuk legjavát ad­ják a célok megvalósítá­sáért. A SZAKTUDÁSRÓL, sokat beszéltünk az elmúlt évek­ben is, és elmondhatjuk: so­ha ennyien nem tanultak még fiatalok és öregek, mint most. Mind szélesebb kör­ben érvényesül, hogy gyor­san fejlődő világunkban a szakmai tudás, a szakisme­ret és annak mind gyor­sabb ütemben történő kor­szerűsítése elengedhetetlen követelmény. Mindezek szin­tén a cikkünk elején emlí­tett kihasználatlan kapaci­táshoz tartoznak, nevezete­sen: a legkorszerűbb agro­nómiái, technikai, közgazda- sági és vezetési ismereteket jobban kell alkalmazni a gyakorlatban. Hogy ezt elér­jük, fokozni kell a gazda­ságpolitikai agitációt.. Ónodvári Miklós A január — bármilyen enyhe is volt az időjárás — valamikor, nem is olyan ré­gen már holtidénynek szá­mított a mezőgazdaságban. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemekben azonban már nincsenek télien hónapok, s a téli „csendes"’ napok is legalább olyan mozgalma­sak, mint a többi évszak bár­mely időszaka. Miskolc peremének legna­gyobb gazdaságában, az Ar- nót, Alsózsolca, Felsőzsolca és Sajópálfala határál műve­lő felsőzsolca! Lenin Tsz-ben egy-egy reggeli megbeszélé­sen. munkaeligazításon most A bükki szénégető A Bükk erdőrengetegének egyik tisztásán BüfckszantKereszt közelében vert tanyát Csóka Gyula szénégető. A ma már kuriózumnak számító munkát idestova négy évtizede űzi. Kemény munkával aprítja, gúlába rakja s égeti az erdő ér­téktelen hulladékfáját. A faszenet — amely igen keresett cikk világszerte — a Borsodi Erdő és Fagazdaság^ külföldön értékesíti. Képünkön ég a boksa, pihen a szénégető. ............. .............. J ól kezdte az új évet a drótgyár legalább annyi fontós. sür­gető teendő szerepel a napi­renden, mint az őszi betaka­rítási munkacsúcsok idején. E nagyon is mozgalmas ..csendes” napok sokoldalú teendőiről beszélgettünk Bár­csak Béla tsz-elnökkel. Az „irodisták”, azaz a könyve­lés, az adminisztráció .nagy munkájáról, a zárszámadás elkészítéséről beszélt első­sorban. Az eredmények biz­tatóak. gazdag évet zárnak. A leltározó brigádok már el­végezték feladatukat. A me­zei leltárak nélkül 60 mil­liós közös vagyont vettek számba. Mar a zárszamado közgyű­lés időpontját is kitűzlek. Sőt. megfelelő helyiséget is találtak, amely bizony, nem volt könnyű, mert mintegy 800 főnyi tagság részvéteiére számítanék ezen a nagy ese­ményen. Magáról a zárszámadásról csak annyit mond az elnök, hogy a tagság elegedet; lesz. Biztosítani tudják a gazda­ság további erőteljes fejlesz­tését is. S miközben az irodában az elmúlt esztendő mérlege készül, a Lenin Tsz több ezer holdas határában már az új gazdasági év lehető­leg még jobb termésátlagai­nak, hozamainak megterem­tésén fáradoznak. A csak­nem 500 holdnyi ültetvényen, a szőlőben, a gyümölcsösök­ben szervestrágyáznak, szór­ják a műtrágyát, készülnek a téli metszésre. A hütöházban 15—16 va­gon alma és 5—6 vagon zöld­ség válogatása, piacra kész állapotba való csomagolása ad munkát a brigádoknak. Nagyüzem van a húsfeldol­gozóban is, ahol havi 100 sertés húsát dolgozzák fel „finomságokká”. A kerté­szethez csatlakozó savanyító­üzem nemcsak a saját, ha­nem más gazdaságok ká­posztájának feldolgozásával is foglalkozik. Maga a zöldségkerlészet igyekszik alaposan kihasz­nálni az enyhe időjárást. Készütnek a hollandi ágyak, hogy kora tavasszal elegen­dő palánta álljon a tízezer négyzetméternyi fóliasátor rendelkezésére. A hajtató- házból most is szállítanak már primőröket, hónapos retket, spenótöt a piacokra, és hamarosan téli fejessalá­tát is. És egy sor más helyen ta­pasztalható szorgalmas mun­ka a tsz-ekben ezeken a „csendes” napokon. Egy bri­gád sok ezer hibás ládát ja­vít. A magtárakban már ta­vaszra tisztítják a vetőmag­vakat. Teljes ütemben ha­lad a téli gépjavítás, s a szállítógépek hordják a tsz bányáiból a kavicsot, Ami pedig az állatgondozók mun­káját illeti: itt télen a leg­nehezebb a helytállás. Készül a termelőszövetke­zet új alapszabályának ter­vezete. Ez főleg szociális, kulturális' téren az eddiginél is nagyobb kedvezményeket kíván biztosítani a fcagsag.- nak. Fokozzák az öregekről való gondoskodást is. A jövedelmezőséget növe­lő fejlesztési tervek is ké­szülnek, vagy elkészültek már. Az egyik legjelentősebb előrelépés a szarvasmarha- tenyészet felfejlesztése lesz. A tehénállományt 150-ről 400 darabra kívánják növel­ni. Teljesül a tsz tagságának es a helyi lakosságnak egy kérése is. A Lenin Tsz-hez tartozó községekben egy-egy szép üzletet: létesítenek, ahol saját maguk által termelt élelmiszereket, tejet, tejter­méket, zöldséget, gyümöl­csöt. húskészítményeket és savanyúságot fognak árusíta­ni. Az első ilyen fez-cseme- gebolt Alsózsolcán épül meg. Hasonló nagyobb üzletet nyitnak hamarosan a mis­kolci Szaratov utcában, a Ü1GÉP közelében is. Hiányos lenne a kép a Le­nin Tsz téli „csendes” nap­jairól, ha nem említenénk meg, hogy nagyon nagy gon­dot fordítanak a tagság, fő­leg a fiatalok továbbképzé­sére, oktatására. A tsz saját szakemberei és meghívott előadók segítségével folyik a zöldségkertész, valamint a gyümölcskertész szakmunká­sok téli továbbképző • tanfo­lyama. Hamarosan megkez­dődik a szerelők és gépke­zelők tanfolyama is. (p. sj Tizennyolc százalékkal nőtt a termelés a TVK-ban / A kombinát termelési megyei párt-végreliajtóbizoüt- ság . korábban megvizsgálta az élelmiszer-ellátás helyze­tét, és az. irányításban, a millió forinttal szemben mintegy 35 millió forintot fordítottak a munkásvéde- Jemtnei, s a munkaegészség- ügyi helyzet javításával kapcsolatos célokra az Észak- magyarországi Állami Épí­tőipari Vállalatnál. A dolgozók munkáját nagymértékben megkönnyíti többek között a 9 millió fo­rintért vásárolt öt kotrógép, Ugyancsak a nehéz fizikai munka megszüntetését, 11­A December 4. Drótmüvek kollektívája már december 20-a körül teljesítette 1971. lelve csökkentését szolgálják a beton bedolgozásához vá­sárolt vibrátorok, valamint az árkok visszatöltéséhez be­szerzett vibrációs tömörítő- hengerek. A vállalat 1971- ben 7 millió forintért hat darut is vásárolt. A munkakörülmények egészségesebbé tételét szol­gálják az asztalosüzemben a por és forgács elszívására beszerelt berendezések, ame­lyekre mintegy 400 ezer fo­rintot fordított az ÉÁÉV. évi célkitűzéseit, s így nyu­godt körülmények között ké­szülhetett fel az idei felada­tokra. Tavaly leltározással kezdték az évet, most azon­ban lehetőség nyílt rá, hogy a leltározás már december 31-én megtörténjék; az év első munkanapján tehát tel­jes lendülettel megkezdhet­ték a termelést, A kezdés jól sikerült. A két első munkanapon az üzemrészek maradéktalanul eleget tettek kötelezettsé­geiknek. Ugyanakkor neki­láttak' az 1972-re szóló szo­cialista munkaverseny-prog- ram kidolgozásának. Ebben az esztendőben a vállalat kiemelt feladatai kö­zé tartozik az építőipar el­látása feszített betonacéfliu- zallaL A drótgyáriak tuda­tában vannak, hogy e ter­mékük igen fontos a lakás- , program teljesítéséhez, ezért már az év első napjaiban nagy figyelem övezte a be­tonacélhuzalt gyártó huzal- mű II. munkáját. Nem titkolt törekvése a drótgyári kollektívának a tavalyi exporteredmények megismétlése, vagy fokozá­sa. És ezekben a napokban máris sok erőfeszítést tettek az idei első exportíéladatok teljesítésének előkészítésére. Á vállalat 1972. évi tervé­nek alapos előkészítése nem maradt eredmény nélkül: a korábban gyakori, év eleji „pangás” helyett minden üzemrészben a tavalyi ne­gyedik negyedév lendületét tapasztalhatjuk. Ez pedig azt jelenti, hogy — ha így sike­rül a folytatás is — az idén sem lesz szükség „hajrára”: a December 4. Drótművek kollektívája a terv ütemes teljesítésére törekszik. eredményei arról tanúskod­nak, hogy a vállalat dolgo­zói az elmúlt, évben is ered­ményesen tevékeny ked tek. Szinte kivétel nélkül min­den gyáregység, üzem telje­sítette, illetve túlteljesítette évi tervét. Kimagasló si­kernek számít, hogy az 1970. évi tényszámhoz képest a TVK kollektívája tavaly mintegy 18 százalékkal több terméket állított elő. Már hagyománnyá vált, hogy az ammóniagyár min­den esztendőben túlszárnyal­ja termelési előirányzatát. Így volt ez 1971-ben is. A gyár vezetői elmondták, hogy az üzem már december 24-én befejezte évi tervét, anüt ezután termelt, az már „ráadás” voll. Nem végleges adatok szerint mintegy 5 ezer tonna cseppfolyós am­móniával termeltek többet az előirányzatnál. A legkiemelkedőbb sikert vitathatatlanul a lakkfesték- és műgyantagyár kollektívá­ja érte el: az 1970. évihez képest 25 százalékkal nö­velte a termelést. A gyár több ezer tonna festékipari terméket adott a fogyasztók­nak terven, felük M tu ei kárvédelem ns építőknél Az eredetileg tervezett 19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom