Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-14 / 11. szám

) 1972. jan. 14., péntek ÉSZAK-MAGYARŰRSZAG .Postások és újságok Kétszázhatvannégy féle belföldi lap Sláger a rádióújság Keresetlek a színes lapok i\ö a napilapok iránti igény Aligha mondható ideális állapotnak az a kép, amely a látogatót fogadja a Me­gyei Hírlaposztályon. A ko­runkra oly jellemző munka­helyi túlzsúfoltság itt hatva- nyozottabb. A Széchenyi ut­ca 00. szám alatti épület II. emeleti , hivatali szobáiban hatan-heten is dolgoznak. És népi' is akármilyen munkát végeznél?. Nagyon gondos és precíz számadásokat készí­tenek, telefon jelentéseket visznek, továbbítanak és ter­mészetesen mindezeken kívül .Ígyfeleket is fogadnak. (Meg­jegyezzük, hogy a Postaigaz­gatóságon sem különb a helyzet. A posta megnöve­kedett feladataival, kiterjedt szolgáltatásaival nem tartott lépést a beruházás.) Látogatásunkkor éppen az év végi számadásokat .készí­tették az osztály dolgozói. Az adatok hű tükörképet adnak a megye olvasottságáról, új­ságok. folyóiratok, szaklapok előfizetőiről. E „számadáso­kon kívül, kérésünkre Tóth Ferenc, a Megyei Hírlap Osztály vezetője adott bő­vebb tájékoztatást a hivatal munkájáról, tevékenységéről és hatásköréről. * Az osztályon a megye 27R hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalának munkájá­ba, eredményeibe lehet be­tekintést nyerni. A posta­szervek adatszolgáltatásai, számadásai, lapigénylései ide futnak össze, itt realizálód­nak. Nem könnyű feladat; a csaknem háromszáz hivatal összefogása, irányítása, el­számoltatása és lapellátása. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy Borsod me­gyében 264 féle belföldi é.s 167 féle külföldi újság, fo­lyóirat, szaklap és egyéb ki-' advá’ny jár. Tehát , egy-egy elszámolás1 alkalmával csak­nem 450 féle lap terjesztési helyzetéről, sorsáról kell számot adniuk. * M t Napilapokból naponta 163 ezer példányt kézbesítenek a megyében. Több mint 80 százalékát, a reggeli órák­ban rendszeres előfizetőkhöz viszi a posta, a többi a kéz­besítői és árushálózaton ke­resztül úgynevezett áruspél­dányként jut el a vásárlók­hoz. Az utpbbi években a na­pilapok közül a legnagyobb igény és érdeklődés az Észak- Magyarország iránt mutat­kozott. A megyei lap két év alatt kilencezer példánnyal növekedett és jelenleg 57 ezer példányban jelenik meg. Az elmúlt évék növekedése elsősorban a megye falusi olvasóinak igényeit elégítette ki. A központi lapok közül a Népszabadság örvend a legnagyobb népszerűségnek, naponta több mint 60 ezer példányban jár Borsodba. Az utóbbi években nagy­mértékben megnőtt az ér­deklődés a színes lapok iránt. Példány számuk évről Köziiletek, magánk, fiplem! Jó minőségű száraz kavicsot, és kiégett meddősalakot saját gépkocsival és vaganos tételben, megrendelés alapján azonnal szállítunk. I SÓDER. 30 Ft/köbm. plusz fuvar- és rakodási költség. SALAK 15'Ft/köbm. plusz fuvar- és rakodási költség. Alkotmány Mg. Tsz,, Edelény Értesítjük vásárlóinkat, hogy leltározás után jármű szakboltunkat Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 21. sz. , ismét megnyitottuk! MOTORKERÉKPÁROK,. KERÉKPÁROK. hazai és import autóápolási cikkek, valamint autóíelsasorelési cikkek, személygépkocsikhoz ülées- vódő-huzatófc, akkumulátorok, tetőcsomagtartók nagy választékban kaphatók! Telefon: 38-184. ­Nyitva: 7.30—13, 14—16.30 óráig, szombaton: 7.30—13 óráig. Borsodi Iparcikk Kisker. V. évre két-három ezerrel nö­vekszik. A Képesújság 31 ezer, a Nők Lapja 42 ezer példányban fogy el a me­gyében. s szinte hónapról hónapra gyarapszik előfize­tőik és vásárlóik száma. A , rádióújság vezet a listán, amely 58 000 példányban fogy el hetenként. A borso­diak egészséges humorérzé­két mutatja a nagy népsze­rűségnek örvendő Ludas Ma­tyi. melyből esetenként 32 ezer példány érkezik a me­gyébe. Az ifjúsági lapok kö­zül a Pajtás 20 000. a Füles 15 ezer, a Magyar Ifjúság 14 000 példányban kerül Bor­sodba. Ezekből a keresett lapokból esetenként előfor­dul, hogy az igényeket sem tudják kielégíteni. Ilyenkor év végén é.s év elején a rendes napi mun­kához tartozik még a kalen­dáriumok és évkönyvek ter­jesztésé is. 1972-re a Bor­sod megyei postahivatalok 124 300 darab különböző ka­lendáriumot; és évkönyvet ■juttattak el a lakossághoz. Az osztály a múlt évi eredmények összesítésével egyidejűleg készíti az 1072. évre szóló elképzeléseket is. Tervük, hogy adottságaik­nak megfelelően a napi- és hetilapok példányszámait to­vább növeljék és az olva­sók igényeit kielégítsék. A fejlesztést elsősorban vidé­ken, a megye községeiben tervezik. Azonban itt is dif­ferenciáltan, főképpen azok­ban a falvakban, ahol az át­lagosnál kevesebb újság jár. Városokban a jobb lapellá­tás érdekében az árushéló- zat bővítését tűzték ki cé­lul. A postai főfoglalkozású hírüapárusitason kívül egyes megyékben például jól be­vált az ABC-áruházak be­kapcsolása a lapterjesztésbe. ■Kezdeti eredményekről itt is beszélhetünk. Van olyan ABC-áruház Miskolcon, ame­lyik havonta 6—7 ezer fo­rint értékű újságot ad el. Gondot jelent a városokban a rohamosan növekvő új la­kótelepek lapellátása. Itt el­sősorban a kézbesítői háló­zat gyors, és rugalmas át­szervezésével lehet eredmé­nyeket elérni. A postánál is van munkaerőhiány. Meg­nyugtató azonban az, hogy az igazgatóság1 vezetői a há­lózat fejlesztésén belül nap’ figyelmet fordítanak a hír­lapterjesztésre és így a jö­vőben is eljuttatják a la­pokat az olvasókhoz. Wirth Lajos Kontraszt. Az új diósgyőri városközpont világos, modern épületei körül még ilyen házacskák is láthatók. Nem képzőművészeti alkotás! E modern betonkőm pozíció a Győri kapui pan el házak előtt díszeleg. A TURISTA, az idegen, az átutazó megérkezik Miskolc­ra. Az átlagember vonaton jön. Akár a belvárosba, akár ' Lillafüredre. Tapolcára igyekszik, vagy valamelyik diósgyőri nagyüzembe. Vil­lamosra ülhet, hogy’ célba érkezzék. Utazik és. kinéz az ablakon. És nem mindegy, mit lát, milyen benyomások érik, míg elsuhan lassan szeme előtt a főutca. A Tiszai pályaudvar alul­járójából indultunk mi is. A modern aluljáró immár ré­ginek hat. A főépület íelé eső falakon lepedönyi folto­kat hagyott a- nedvesség. Va­jon miért csak az aluljáró egyik oldalát burkolták be fedőlapokkal? Ezzel a gon­dolattal ülünk fel az 1-es villamosra, hogy végigjárjuk Miskolcot a végállomástól a végállomásig — turistaszem­mel nézve a hosszú főutcát. Állandó kísérőnk a sár. Igaz, állandóan kapargatják. j A Miskolcra érkező azonban 4 ném tudhatja, hogy’ valószí­nű. mindez az építkezések miatt van. A járművek fel­hordják az útra a sarat. . Az Augusztus 20. strartd előtt, ha jobbra néz az utas. szép épületekben gyönyör­ködhet, ha azonban balra tekint, egyr ostomyeles lám­pa alatt nagy téglahalmot láthat. Nos, jó, az idegen nem figyel meg minden ap­róságot. Ám ha merengve nézi is; a suhanó tájat, ak­kor is észreveszi, hogy mi­lyen szemetesek a járdák, és a parkosított részek. TÉL VAN, az átkelőhelye­ken a zebracsíkokat lemosta az idő. A villamos közben már az Adv-hídnal áll. Bal­ra. a tűzfalakon megkopott óriási reklámok. ..Kényelme­sen élhet, dolgoznak a gé­pitek" — csak az tudja ki be­tűzni, aki évek óta erre jár. Az igazi főutcáy’al. a Szé­chenyi utcával elégedett az idegen. Boltok és üzletek, ki­rakat kirakat után, és sok fel irat. Az Aranycsillag ká­véház előtt lovas kocsi bak­ink pedig régen kitiltották e járművet innen. A Tanácsház tér nagy „foghíján” a ködbevesző Avast látni. aztán már olyan helyeken halad a vil­lamos, ahol az építés és bon­tás képei fogadják a szemle­löt, Bedőlt falak, romhal­mazok. tetőszerkezeteik kopár fabordái. A háborús képeket idéző romok. A viszolygás aztán bizodalomba csap az új építkezések láttán. Való­ságos új városrész. A Győri kapuban, az út­törőház után két-három so­ros betoncsőbarikád húzó­dik a bal oldalon. A benn­szülöttek hónapok óta látják, kerülgetik... A diósgyőri városközpontban még óriási a sártenger, de már néhány év múlva talán szebb lesz. mint a szépén rendezett Kilián lakótelep. SOK MINDENEN változ­tatni nem könnyű. A csúf. főutcái, omló házakat tata­rozni milliókba kerülne. Ezért is szólunk, olyan dol- göloról, amelyek gondosság­gal, figyelemmel megváltoz­tathatók. Nem is a vendé­gek kedvéért, hanem önma­gunkért, akik naponta ló- tunk-íutunk a városban, akik szeretjük Miskolcot, s éppen ezért észrevesszük hibáit is. Szöveg: Ny. P. Foto: M. E Hz ÜSI köszöneté A vietnami' gyermekek ré­szére készített takarók utol­só 7 ezer darabos szállítmá­nyát a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa útnak indította rendeltetési helyére. A „Ta­karót a vietnarpi gyerme­keknek” akció ezzel sikere­sen befejeződött. A Magyar Nők Országos Tanácsa ez­úton is köszönetét mond azoknak a személyeknek, kollektíváknak, szocialista brigádoknak, üzemek, szövet­kezetek, intézmények dol­gozóinak, úttörőcsapatok és KISZ-saervezetek tagjainak, akik és amelyek bekapcso­lódtak az akcióba. Lelkes munkájuk eredményeként több mint 20 ezer takaró gyűlt, össze a vietnami gyer­mekek részére. A Magyar Nők Országos Tanácsa kéri, hogy a vietnami nép meg­segítésére szánt további adó­hiányokat a Magyar Szoli­daritási Bizottság címére juttassák eL Kopaszodó hegy, süllyedő község Tárcái Tokaj-Hegy alj a egyik kisközsége. Búr lako­sainak száma „csak” 4200, gazdasági jelentősége miatt azonban már a nagyközségi címre pályázik. A település fele emelkedőre épült, mert Tárcáit szinte „hátba kapja” a bortermő Kopaszhegy. Ha­nem amennyire előny a jó bortermő hegy, legalább any- nyi kárt is okoz az ottaniak­nak. Nem a bor, nem is a hegy. , hanem az eső. Mert amikor nyáron nagyobb eső­zés van, vagy kora tavasszal megkezdődik az olvadás — a magaslatról lezúduló víz a községet „önti el". A he­lyi' tanács vezetői így be,- j szélnek erről; — Időtlen idők óta gond ez. A legnagyobb baj. hogy j sohasem tudjuk végleg meg­oldani a problémát, mert nincs annyi pénzünk, hogy egy megfelelő vízelvezető csatornahálózatot: építsünk. Minden évben csal? kapargá- lurik rajta egyet-kettőt. 1971 - ben is 3 ezer. folyóméter vízelvezető árok készült el. de ez úgyszólván semmi. Ráadásul sokba kerül ennek a — szinte haszontalan — rendszernek a tisztán tartá­sa is. Ez az .esővíz a magaslat­ról lezúdulva magával hoz­za a földet és az iszapot. Ez a. 'ragacsos sár azután egy­kettőre eltörni az árkokat, s a zavaros eswviz megreked a község utcáin. Tárcái te­rületének több mint fale már lapályos rész. Egy-egy elöntés után 1 érd magasságig áll, a víz, csak az aláázta­tott alapzat ú házak mere­deknek ki a híg latyakból. S mivel a víz nem tud lej­jebb folyni, csak nagyon lassan szivárog el a házak közül, s persze, az iszapos hordalék mind ottmarad. Azután lehet takarítani, utat, járdát rendbehozni, de las­san így is föltöltődik ez a rész. a házak .szinte lesül­lyednek. némelyiknek az ab­laka. már csak derékmagas­ságig ér. A sok bosszúságon kívül pedig az árvizes idő­ben nagy a járványveszély is. Azt ugyancsak a tanács ve­zetői mondták, hogy a hely­beli üzemek, vállalatok — elsősorban a kőbánya veze­tői — és az áfész összefo­gott a lakossággal, s ott se­gít. ahol lehet. Anyagi tá­mogatással. sok teherautónyi kőzúzalékkal, munkások biz­tosításával próbálnak segíte­ni a tanácsnak. A Tokaj- hegyaljai Rekonstrukciós Bi­zottság, melynek feladata a hegyaljai problémákkal fog­lalkozni, szintén nem figyelt még fel a tarcaliak gondjá­ra. Pedig az esővíz a szőlő­termelők előre kiszámított terméseredményeivel is szem­be merészel szállni, amikor a tőkék lyözül lassan, de an­nál biztosabban kimossa a termékeny iszapot. A Kopasz — ha nem jön segítség — valóban kopasz lesz liamaro- sah, mert. á viz lehurcolja a földet a községbe, s azzal a házakat „ássa el”. Remélj ül?, sikerült a fi­gyelmet felhívni erre a sok száz embert érintő problé­mára. A tanácsiak kérése annyi, hogy a kombinát ve­zetői és a rekonstrukciós bi­zottság is foglalkozzék az üggyel, együttműködve a he­lyiekkel, akkor talán a kö­zös erőből nemcsak „egy-két kapargálásra” futja. (Orosz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom