Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-13 / 10. szám

1972. jan. 13., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Miskolc jcicise és jövője Á fiatalok és a város 1971. január 1-én Miskolc megyei város Tanácsa, I a népfront és a KISZ városi Bizottsága közösen elin- i dilxotta a „Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalok­| ért” mozgalmat. E mozgalom célja, hogy az ifjúság i minél szélesebb körben bekapcsolódjék a közéleti tevé- I kenységbe, a város politikai, kulturális és sportéletébe. T Miskolc építésének, szépítésének munkáiba. Cél volt [ az is, hogy a fiatalok {szeressék és ismerjék meg jobban i a várost, kövessék fejlődését, tegyenek minél többet ' érte. i E nemes gondolatok jegyé­ben ajánlotta az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága — amely dr. Ha­vasi Bála első titkár elnök­letével tanácskozott — a fiatalok ás a város kapcsola­tát tartalmazó anyagot. .ló érzés volt hallani, mily di­cséretre méltó feladatok megoldására gyűrkőzik Mis­kolc ifjúsága. A városi KISZ-bizottság létrehozta a KISZ-dezetöl: klubját. Ennek feladata, hogy minél több lehetőséget biztosítson a fiataloknak a közéleti vezetőkkel való ta­lálkozásokra, gondjaik meg­vitatására. Felhívás és I eh iun lás A KISZ városi bizottság­hoz tartozó szervezetekhez felhívást, felajánlási és ér­tékelő lapot;' kézbesített a posta. E lapokat a helyi üze­mi négyszögek írták alá, hogy segítik a felajánláso­kat. Eddig többek között mintegy 45 és fél ezer óra általános társadalmi munkát, valamint több mint 15 ezer óra szakipari, társadalmi munkát, gépeket, anyagokat, segédeszközöket ajánlottak fel a mozgalom céljaira. Szá­mos példa igazolja, hogy a fiatalok több újszerű javas­latot készítettek. A MÁV miskolci KISZ-bizo tusa gánái például azt javasolták, hogy az újonnan létesülő lakóte­lepeken a terület bázis KISZ- bizoltságának kezdeményezé­sével vállaljanak védnöksé­get a telepek rendbenlartása és folyamatos szépítése fe­lett. Á DIGÉP-ben „Fiatalok a szocialista gyárért” akciót' kezdeményeztek. A 100. sz. Szakmunkásképző Intézel ta­nulói vállalták a ül. sz. böl­csőde és a Kabar utcai óvo­da patronálhat, játékeszkö­zök készítését, azok ál­landó javítását, festési mun­kákat, stb. Nagyon érdekes a zeneművészeti szakközép- iskola ’ KlSZ-szervezetének felajánlása, ok ugyanis a ki­emelkedő eredményeket el­érő fiatalokat díszhangver­senyen akarják köszönteni. faj\ helv élt hunnal Megkezdték Miskolcon há­rom helyen, az Örs és a Miklós utca sarkán, vala-, mint a Petnekázi bérházak­nál és a Martintelepen olyan komplett játszóterek és sportpályák építéséi, amelyek 2 évestől 14 éves korig kielégítik a fiatalok .mozgásigényeit. Sokan örül­nek majd, hogy az egy .ját­szótérhez szükséges összeg­ből — éppen a fiatalok tár­sadalmi munkájával három játszóteret akarnak létesíte­ni. Valamennyi felszerelési tárgyat társadalmi munká­ban készítenek el. Szép eredményeket értek el a középiskolások a város fásításában. Az h.MK és « DIGÉP KISZ-£iataljainak segítségével jól halad a ősa­nyáid játszópark építése. S a tervek közt szerepel a Gár­donya Géza Művelődési Ház mellett, valamint a Vasgyár­ban, a Szabadságkertben egy-egy ifjúsági park létre­hozása. Szabad idő és szeli enni energia Sok szó esett a .végrehajtó bizottság ülésén és a beter­jesztett jelentésben is Mis­kolc fiataljainak szabad ide­jéről, a délutánok és a hét­végi szabadnapok okos, cél­szerű, hasznos eltöltéséről. Ezt kívánják segíteni azzal, hogy a közeli hónapokban nem az újabb klubok létesí­tésére fordítják az anyagi és szellemi erőket, hanem a meglévők korszerűsítésére, tárgyi, technikai és személyi ellátottságának javítására. DIGÉP: Hegesztés—világszínvonalon ö ' o A Diósgyőri Gépgyárban mind nagyobb helyei kap a hegesztett szerkezetek alkal­mazása. Erre kényszeríti a vállalatot az öntödék közis­merten szűk kapacitása, s az öntvényárak emelkedése is. A hegesztett szerkezetek előkészítésében felelősségtel­jes feladat jut a hegesztő- üzemre. Az üzem vezetői és dolgozói jól tudják ezt, s mindent meg is tesznek a hegesztés technológiájának fejlesztése, a gyártás terme­lékenységének növelése, mi­nőségének javítása érdeké­ben. A hegesztőüzem egyik leg­fontosabb feladata a belső kooperációs tevékenység, hi­szen gyakorlatilag a vállalat valamennyi üzemével kap­csolatban állnak. így a többi üzem és gyáregység számára .is megnyugtató lehet, hogy a DIGÉP-ben a hegesztés gépesítettségi foka ma már úgyszólván százszázalékos. Hazánkban itt alkalmazták először például a svájci gyártmányú CO—2-es he­gesztő félautomatát. A fej­lődés napjainkban is jelen­tős. Tavaly kapta meg pél­dául a hegesztőüzem a gyár egyik legkorszerűbb üzem­épületét, s számos korszerű berendezés munkába állítása után az idén — az ország­ban Ugyancsak elsőként — megoldják a vibrációs fesz- telenitést. Bővítik az alumí- niumhegesztés területét ‘ is, s fejlesztik a fedett, ívű auto­matikus hegesztést. A rendkívül dinamikus fejlődés ellenére az üzeqi számos nehézséggel is küzd. Amíg például a DIGEP-ben alkalmazott hegesztési tech­nológia világszínvonalon ál­ló, ■ a lemezelőkészítés és megmunkálás korszerűtlen, mert nincs a vállalatnak egyengető hengersora. S ugyanígy hiányzik a korsze­rű lemez- és idomacélhajlí­tó henger is. ami miatt a gyár külső kooperációs part­nerek segítségére szorul, nem mindig kielégítő ered­ménnyel. Pontatlanok, kor­szerűtlenek és gazdaságtala­nok a lángvágó automaták is; s elavult a hegesztőüzem forgácsoló gépparkja. A nehézségeken a jó kol­lektíva, az öt szocialista bri­gád, a KISZ-tagok, a fia­talok és idősebbek példamu­tató összefogása segíti át az üzemet. Mégis, a .hegesztő- üzemiek az idén a korábbi­nál több segítséget várnak a konstrukciós és a technoló­giai főosztály dolgozóitól. Felmérték azt is, hogy a városban élő fiatalok nem­csak a fizikai társadalmi munkához rendelkeznek szabad energiával, hanem szellemi munkákban is részt vállalnának. ,E szabad szellemi energia lekötésére pályázati rendszer kidolgo­zását tervezi a KJSZ-bizotl- sag. Ezen belül egyrészt: köz­pontilag kiírt pályázati fel­hívások készítését, másrészt olyan pályamunkák beküldé­sét serkentenék, amelyek a város ifjúságának egy ré­széi. vagy egészét érintő kérdésekben tesznek javas­latokat.. Jól szolgálta a he­lyesen értelmezett lokálpat­riotizmust a Miskolc város jelene és jövője témakörű' vetélkedő ineglxirdetése is. Szó esett a tanácskozáson az ifjúság érdekvédelméről, a most terebélyesedő mozga­lom költségvetéséről, mely összegszerűen is jelentős summát tesz ki. így; első hallásra is nagy­Ni íeliesílnéip betongyár Az építőipar fejlődése során a tervek szerint 1975-ben mintegy 6 millió köbméter betonra lesz szükség. Ez a mennyiség másfél millió köbméterrel több mint amennyit 1970- ben használtak fel. A fel­mérések szerint 1975 vé­géig 190 betonkeverő telep­re lesz szükség. Az Épitő- gépgyártó Vállalat veszp­rémi gyárában elkészült az első ELBAÉPGÉP EMM 45 típusú Mobil betongyár. A nagy teljesítményű ke­verő kapacitása óránként 45—50 köbméter laza be­tonkeverék. Törpe vízmű-társulások 187 ezer ember jut egészséges ivóvízhez szerű célkitűzések megvaló­sításán fáradozik Miskolc ifjúsága — a felnőttek segi- tökészségével. Fontos azon­ban. hogy a progxamokba csak reális, megvalósítható és valóban a legszükségesebb tennivalók kerüljenek. Olyan feladatokat kell megoldani, amelyek egybeesnek a város érdekeivel, célkitűzéseivel, sürgető gondjaival. Ha ez így lesz. a fiatalok és a város kézfogása nemcsak szebbé, kellemesebbé teszi az Avas aljai települést, hanem ott­honosabba is. Paulovits Ágoston telest. Ö nem munkasor, a férje és a három fia az. A szíve az őrző, az aggódó anyai szív. Az édesanya Buchenwald * hallatára ta­nulta meg: a munkáshatal­mat védeni kell. Az ő apja Buchenwaldból nem tért vissza... Sárvárig József nyugdíjas MÁV osztályvezetőnek és családjának alakult így , az élete. Miskolcon, a Kun Béla utca 13. szám alatt laknak. Szűk, kicsire méretezett lu­kás. Négy gyermeket nevel­tek fel benne Sárváriék. Jó­zsef harmincegy éves, János harminc. Endre huszonöt, Marika húsz. A fiúk vala­mennyien a vasútnál dol­goznak. Marika óvónő. Együtt a család, itt a nagymama is. Meghitt ba­rátságban próbáljuk felidéz­ni a Sárvári család életét. Külön-külön kötetekre ter­jedne a történet. Életük, boldogulásuk, töretlen kom­munista útjuk azonban egy­séges. 1945. Háború, Gönc. Az Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság terüle­tén. Boi'sod és Heves megyé­ben jelenleg már több' mint félszáz községben van törpe- vizmŰTtársulás. Az elmúlt' esztendőkben e tái'sulatok se­gítségével, a lakosság össze­fogásával már több tízezer család jutott egészséges ivó­vízhez. A tanácsok és a vízügyi hatóság a negyedik ötéves terv éveiben továbbra is a legmesszebbmenő anyagi tá­mogatást és számos más ira­mai segítséget biztosítják a törpevízmű-társulatok szá­erdőkre meg a szürke szik­lákra csendesen hullott a hó. A fegyverek újra meg újra íelüvültöttek. Gránátok vág­lak a patak sekély medrét. Aztán tankok, gépkocsik, szekerek törték, őrölték , a hegyi utakat. Szovjet kato­nák jöttek. — A gyerekek, a fiúk még kicsik voltak. Ók erről az időről nem sokat mondhat­nak. Csendben hallgatjuk a most- hatvanegy éves Sárvári József elbeszélését. — Én és a feleségem már tudtuk mi lesz a (mi dol­gunk. A községben megala­kult a kommunista párt. Be­léptünk. Én községi bíró let­tem. Földet osztottunk. Igaz. Göncön kevés volt ,a föld. Erdő, doom, hegy az a vi­dék. De az emberek még a kicsi darab földnek ,is örül­tek. Azóta új házak épüllek rá. Feleségem az MNDSZ-' ben dolgozott. Lassan, de át­alakult az élet Göncön is . .. Az úttörők abban az idő­ben lépésről lépésre indítot­ták el az új élet apró kis la­vináit, hogy aztán olyan erőssé, hatalmassá váljon, mara. isgyie ioöd aozsegoen igyekeznek felszámolni az ivóvízgondokat. A tervek szerint 1975 végéig a kél me­gyében összesen mintegy 187 ezer lakos jut egész­séges ivóvízhez. Me­gyénkben 147 ezer lakos­nak szűnik meg az ivó­vízgondja a tervidőszak­ban. Az elmúlt évben a vízügyi igazgatóság felügyelete alá tartozó torp.evizmű-tái'sula- tok csaknem 100 millió fo­rintot fordítottak vízmüépí- tesi munkálatokra. Az idén amilyen most. „Nem volt könnyű út” — igy Sóhajta­nak mostanában a vissza­emlékező harcosok. Voltak napsütötte időszakok, de voltak felhősek és viharosak is. A Sárvári családban a szülők életét a párt céljai határozták meg. A szülök pedig ehhez igazították gyer­mekeik sorsát. — József gépipari techni­kumot végzett. János és Endre műszerésznek tanult. Endre most jár villamosipa­riba. Munkaszeretetre, tisz­tességre. becsületre nevel­tem a gyerekeket. Az apa szavai elégedetten, büszkén hangzanak, s ez érthető. Együtt ül a család, s a fiúkon a népi milícia egyenruhája feszül. Szerény, csendes fiúk. Ilyen ez az egész család. — ötvenhétben, ahogy megalakult a munkásőrség, én ott -voltam. Tudtam, hogy olt a helyem. • Alikor már itt Miskolcon, a MÁV Igaz­gatóságon dolgoztam. Bi­zony volt dolgunk. Réndet kellett teremteni. Járőrbe kellett menni. Sokszor éjjel­nappal. Ezek az emlékek már végigkísérik az embert egész életén. Látja — mond­ja az apa —, a fiúk is úgy eltek, s úgy dolgoztak, Jiogy végül ók is a munkásőrség­be kerültek. A fiataloknak át kell adnunk a helyet. Sárvári József hatvanegy éves nyugdíjas. A munkás­őrség megyei törzsének tag­ja. a munkában, az új éle­tünkért folytatott küzdelem­ben teljesen megőszült. Mint mondta: „Úgy éltem, hogy mások gondja is az én gon­dom volt. A párt így taní­tott/’ ÍME. ÍGY ÉLT a Sárvári ; család. Az édesanya, aki ’örömben, bajban, küzdelem­ben mindig velük volt, ezért is kapott* a munkásőrségtől nagy-nagy elismerést, kitün­tetést. Csenge« Ervin az . ütemnek megfelelően épülnek tovább a községi vízmüveié, bővül a vízháló­zat. Jelentős előrelépés, hogy a vízgazdálkodási társulatok is bekapcsolódnak a törpe víz­művek építésébe. A Taktaközi Vízgazdál­kodási Társulat maris vállalt ilyen kivitelezést munkálatokat. Ök építik például az olaszliszkaiak törpe vízmüvét. A Bükkaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat a Dél-borsodi Regionális Víz­mű építési munkálataiba kapcsolódik be. Megyénk minden részében vannák már törpevízmü- | társulatok. A Tisza II. viz- | lépcső' építésével kapcsolat­ban például néhány dél-bor - ( sodi községben szükségessé | vált a vízműhálózat meg ép í - j lése. Ti.szadorogma, Tiszabá- j bolna. Ároktő és Tiszakeszi I valamint Tiszatai'ján társulás ■révén jut egészséges ivóvíz­hez. Tiszadorogmán ideiglene­sen már üzemel is a vízmű, s az idén elkészül a vastalanító berendezés is. Tiszababolnán az idén lát­nak hozzá a munkákhoz. Ti­szakeszi. illetve Tiszatarján határában tavasszal kezdik meg a kútfúrást, a vízszer­zési lehetőség kutatását.- Sok ezer embert juttat ve­zetékes ivóvízhez az elkövet­kező években a tállyai regio­nális törpe vízmű. Táilya, Monok, Golop és Abaűjszántó lakossága érdekelt ebben a társu­lásban. A tállyai kulakfól a monoki , tanácsig már el is készült a fővezeték. A TaktaTtözben a taktahar- kányiak tervezik társulás ke­letében, mintegy 12 millió forintos költséggel egy törpe vízmű megépítését. Szendrőn a vízmű egy ré­sze már üzemel. Mezőcsáton befejezték a vízműépítés első ütemét. Most elkészül a má- sodik kút, s erre kötik át a hálózatot, mert az első kút vize nagyon vasas volt. Megyénk egyik legjelentő­sebb községi törpe vízműve Cigáxidon épül. A csőhálózat és a gépház már elkészült, s az idén kell megépíteni a 365 köbméteres víztornyot.' Alsózsolcán, Olaszliszlcan. Ernődön. NyéMádliázán és több más községben is, to­vább épül az idén a törpe vízmű. Nyékládházán a víz­mű égj’’ része már üzemel. Az év során néhány to­vábbi borsodi községben kívánják megalakítani a törpevízmű-társulást. Az Északmagyarországi Vis- ügyi Igazgatóság szakemberei minden segítséget megadnak a társulatok megalakításához, a vízműépítések beindításá- , hoz. A Sárvári család AZ ÉDESANY’A kitünte­tést kapott. Munkásőr kitün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom