Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-09 / 7. szám
XXVIII. évfolyam, 7. szám Aras I Vasárra«), 1972, január 9. (12. oldal) Az emlékérem ünnepélyes átadása dl oldal) Borsodi vezetők kitüntetése A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG¥B»e^Of!SA<3ANAií LAPJA (5. oldal) Lo vvieles ' nnorleriinli icivníi Zavarizsgálók Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia magyarországi nagykövete tegnap, szombaton délelőtt kitüntetést adott át dr. Bodnár Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a Borsod megyei Pártbizottság első titkárának és dr. Ladányi Józsefnek, a Borsod megyei Tanács elnökének. — A Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 50. évíordulójára alapított emlékérmet nemcsak csehszlovákiai kommunisták, hanem testvérpártjaink sok elvtársa is kiérdemelte. Központi Bizottságunk emlékérmét a Politikai Bizottság határozata alapján Borsod megyében dr. Bodnár Ferenc és dr. Ladányi József kapja meg — mondotta szombaton délelőtt a Borsod megyei Pártbizottságon Frantisek Dvorsky, aki az ünnepélyes aktuson utalt a két szomszédos nép és párt. Borsod megye és Csehszlovákia, valamint Miskolc és Kassa kapcsolataira, amelynek fejlődéséért és .erősítéséért sokat tett megyénk első titkára és megyénk tanácselnöke. A kitüntetéseket dr. Bodnár Ferenc elvtárs köszönte meg. Az emlékérmek átadását baráti eszmecsere követte. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI na Mudzsibnr Rahman Londonba érkezett Mai számunk tartalmából: Világhíradó (2. oldal) Luftballon (4. oldal) A' telep r r r, rt • cs cpitoi Mudasibur Rahman sejk keleb-bengátiai politikus, a Bangla Dash Népi Köztársaság elnöke szabad — közölte a pakisztáni rádió. Házi őrizetét szombatra virradó éjjel oldották fel. Az immáron hónapok óta nyugat-pakisztáni börtönben, majd házi őrizetben, tartott politikus külön repülőgépen szombaton hajnaliban utazott el Rawalpindiből. A repülőtéren Zulűlcar Ali Bhutto nyugat-pakisztáni elnök búcsúztatta. .Mudzsibur Rahman sejk, a kelet-pakisztáni Avatni Liga vezére és Bangla Dcsh kijelölt köztársasági elnöke, szombaton egy pakisztáni utasszállító különgép fedélzetén váratlanul Londonba érkezett. A londoni Claridges hotelban sajtóértekezletet tartott Mudzsibur Rahman sejk, a kelet-pakisztáni függetlenségi mozgalom vezetője. Rahman sejk megindult hangon üdvözölte az egybegyűlteket, akik elsősorban 'természetesen az után érdeklődtek, miért Londonba jött Dacca helyett? „Amikor a gépre szálltam, még nem voltam szabad ember. Nem én döntöttem így, hanem a pakisztáni kormány” — válaszolta. Közölte, amint csak lehet, „hazautazik népéhez”, de hozzátette, hogy egyelőre még nem tudja, meddig marad az angol fővárosban, Reméli azonban, hogy ott tartózkodása ideje alatt találkozni tud Heath brit miniszterelnökkel. (A brit külügyminisztérium szóvivője később közölte, hogy a Rahman—Heath találkozót: szombaton estére megszervezték.) A jelenlevő újságírók kérdésekkel árasztották el a Bangla Dash vezetőjét, aki a saját megpróbáltatásairól csak igen visszafogott hangnemben nyilatkozott. Fimondotta, hogy „el volt készülve a halálra és egy komédiának beillő bírósági tárgyaláson cl is ítélték. A Bhutto-féle vezetés azonban ezt az ítéletet nem volt hajlandó végrehajtani”. Rahman nem bocsátkozott részletekbe Bruttóval folytatott megbeszéléseit illetően, és nem is bírálta az új pakisztáni elnököt. „Minden jót kívánok néki munkájához” — mondotta. Közölte továbbá,. hogy Bhutto kérte őt, fontolja meg. milyen kapcsolatokat kíván fenntartani Nyugat-Pakisztánnal. „Azt fejeltem, semmit sem mondhatok, míg vissza nem térek népemhez.” Mudzsibur -Rahman ismételten hangsúlyozta, hogy a Bangla Desh létezése „megváltoztathatatlan realitás” és kérte, hogy a tragikus sorsú országot vegyék fel az ENSZ-be. Köszönetét mondott mindazon országoknak^— közöttük Indiának, a Szovjetuniónak, Lengyel- országnak, Nagy-Britan- niának és Franciaországnak — valamint „mindazon sza- badságszerető népeknek, közöttük az amerikai népnek is —, amelyek támogatták a kelet-pakisztáni nép felszabadítása harcát. Az egyik indiai hírügynökség jelentése szerint Bonv- bay-ból indiai repülőgép indult Londonba, hogy visszaszállítsa Mudzsibur Rahmant az indiai szubkontinensre. Egyelőre nem világos, hogy Rahman 'iejk Kötet-Pakisztánba, vagy Indiába ter-e vissza, csupán arról érfcenett jelentés, hogy Indira Gandhi indiai miniszterelnök, aki a nap folyamán telefonon felhívta öt Londonban, meghívta Ül-Del bibe. „A két nép kapcsolatának erősítéséért...” t munkásőrségben végzett ! kádermunka is megfelel u ' • párt állásfoglalásának. Az ‘ utóbbi években a munkásőrségbe újonnan fölvettek- nek mintegy' fele párt-önki- I» vüli dolgozók közül került ki. : A kádermunka színvonalát B jelzi az Is, hogy ma már a társadalmi parancsnokok ; többsége politikai és szak- ő mai vonatkozásban egyaránt megfelel a velük U szemben támasztott köve- : telméuyeknek. Az elismerés hangján kell í szólnunk munkásőrségünk személyi állományának magatartásáról, erkölcsi, poü- } ; tikai. szakmai felkészültsé- jí géröl, a fontos nemzetközi események idején tanúsított helytállásáról. Ezt tapasz- í- taltuk 1961-ben a Kubai [Is Népköztársaság ellen inlé- ;! zeit ellenforradalmi támadás és 1968 augusztusában, a csehszlovákiai események idején. I)e nemcsak a fon- ; tos nemzetközi, vagy bclpo- : litikai események alkalmával találkozunk munkásőreinkkel, hanem a terme- szeti katasztrófák alkalma- < val is. amikor fegyelmezett.!; odaadó, lelkiismeretes nvun- ‘ kával működnek közre a , veszélyek elhárításában. i) Munkásőreink döntő többségben nem munkaidő- ; ben, hanem szabad idejük- i ben látják el feladataikat. Alihoz, hogy eleget Iches- ! senck szolgálati feladataik- [ nak, a parancsoknak, nagy 1; megértésre van szükség a család, a feleség, a szülő, ? a gyermek részéről is. Időn- ; ként a szolgálat ellátása : miatt a családnak le kell | mondania a közös program- i. ról, s a férjre váró munkát f odahaza sokszor a család- f tagoknak Kell elvégezniük. Köszönet jár ezért, hogy Ily módon is hozzájárulnak a munkáson feladatok tel- j jesitéséhez. De munkásőreink nem- ■ csak a szolgálatban, az ön- \ ként vállalt feladatok telje- 1 Bitesében, hanem a minden- i napi termelőmunkában is | kiválóan megállják helyű- i két. Csak elismeréssel lehet f szólni munkásőrségünk versenymozgalmáról is; | azokról, akik ebben a moz- \ galomban elnyerték a Ki- , váló munkásőr megtisztélő | címet. Az egymás közötti [ verseny is a feladatok j eredményes végrehajtására * ösztönöz. S dicséret illeti a j munkahelyek pártszervezc- \ teit, gazdasági és tömeg- f szervezeti vezetőit ott, ahol i a gazdasági egységeknek önálló munkásőregységei j vannak, és sokat tesznek j azért, hogy ezek az egyse- j gek eredményesen megfc- ’ leljenek feladataiknak, j Több gazdasági vezető tár- j gyi és pénzbeni jutalom át- í adásával is elismeri a mun- | kásőri tevékenységet. A z ünnepi évfordulón j azt a munkát, ame- ■ lyet megyénk num- | kásőr egységei és a munkásörök végezlek. a megyei pártbizottság és vezetői nevében is megköszönjük. Lelkesítse munkásőreinket továbbra is az a tudat, hogy pártunk cs dolgozó népünk ' segíti és tiszteli tevékenységükéi. Legyenek kérlelhetetlen harcosai a szocializmus építésének, a társadalmi eleiünkben, a munkásőrség életében még meglevő gondok megszüntetésének, védjék cs erősítsék a dolgozó nép hatalmát. Terjesszék és szilárdítsák népünk internacionalizmusát, dolgozzanak a munkásőrségben és munkahelyeiken úgy. hogy az adjon erőt, nyújtson segítséget a béke megvédéséhez. Dolgozzanak úgy. hogy munkájukkal járuljanak hozzá dolgozó népünk, hazánk nagy müvének megvalósításához. a szocializmus teljes felépítéséhez. A munkásőrség 15 éves munkájáról, az öntudatos kötclcsséglelje- sítésről, az odaadás és a fegyelmezettség embert formáló erejéről adhatunk számot most, a jubileumi évfordulón. Tizenöt cv telt el azóta, amikor a munkások, a dolgozók legjobbjai harcedzett vállaik- hoz emelték a fegyvert, a magyar dolgozó tömegek ( emlékezetében örökké elevenen élő — a II. világháI borúból győztesen kikerülő — dobtáras szovjet géppisztolyt. Azok közül, akik akkor, az emlékezetes öt- venhetes kora tavaszon elsőként ragadták kezükbe a fegyvert, sokaknak a válla meggörnyedt az élet terhei alatt. Az akkor még fiata- , lók hajában is itl-ott már ősz hajszálak vegyülnek, de egy dolog az eltelt 15 év alatt sem változott: a meggyőződés erejéből táplálkozó hűség. Amikor a veszélybe került néphatalmat kellett megvédeni, fegyvert ragadtak a tizenkilences vörösei katonák, a spanyol polgár- i háború önkéntesei, a második világháború partizánjai, a párt kipróbált harcosai. A munkásőrségnek ők voltak az összetartó erői, hiszen nemcsak fegyverre és lőszerre volt szükség, hanem tudásra és rendíthelet- lcnségrc is. Az elmúlt 15 év alatt pedig a munkásőrök egyetlen nagy családdá forrtak össze szolgálatuk éveiben, a munkában. Elvtársak, igazi barátok, fegyvertársak valamennyien. Az ntóbbi években pedig egyre gyakrabban kop- pannak együtt lépteik a rendőrökével, a karhatal- mislákeval, a harci gyakor- j iatoáum a honvédedével. Mnnkásőrségünkcí dolgozó népünk, pártank nagy tisztelj lete és megbecsülése övezi. . Azért van ez így, mert a munkásőr úgy él és cselekszik pártállásra való tekin- , I tét nélkül, hogy nemcsak a lőtéren, a szolgálat ellátásának idején munkásőr, hanem a polgári életben is: a gyárban, a földeken, az irodákban, a családban is. Tevékenységével meggyőzően bizonyítja dolgozó népünk előtt, hogy fegyverrel is, munkaeszközével is egy , célt szolgál: népe boldogulását, békés életét. A megalakulástól napjaI Inkig munkásőrségünk életében — a szervezeti változásokon túl — jelentős fejlődés következett be a munka tartalmi vonatkozásában is. A kezdeti időszakban a fő feladat a parancsnokok és a személyi állomány felkészítése, alkalmassá tétele volt az ellenforradalmi rcstaurációs kísérletek felszámolására, a közbiztonság helyreállítására. A párt Politikai Bizottsága 1963-ban, majd 1966- ban értékelté a munkásőrség tevékenységét. A hozott határozatok alapján jelentős fejlődés állt be a párt- szervezetek irányító, segítő munkájában. Megyénk !í munkásőrsége is eleget tesz annak a megtisztelő hivatásnak, hogy részt vesz a nép hatalmának vcdelmezé- !! seben, a békés alkotómunka biztosításában. Felada- I tai szervesen illeszkednek j az ország védelmi rendszeréhez. szorosan együttműködnek a különböző fegyveres testületekkel is. örömmel és csak az el- j ismerés hangján lehet ar- j ról is szólni, hogy a munkásőrök, parancsnokok fontos pártmunkának tekintik önként vállalt feladataikat és arról is, hogy a pártszervezetek döntő többsége nagy tisztelettel nyilatkozik a munkásőrségben végzett ! munkáról. A nártszervezer tek közreműködésével a HlitHirMllUIMKmtWMBWgB——MB— g Munkásőrség neplaliisánÉ jÉüeymái! írta: Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára
