Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-01 / 1. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 >1972. január 1., szombat Van még tennivaló 1972-ben is Tizenhárom hónap telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta. A kongresszus sok egyéb között művelődési életünk irányvonalát is meghatározta, és határozatában konkrét feladatokat is szabott. Új esztendő kezdetén jó számba venni: meddig jutottunk, hol tartunk a kongresszus szabta feladatok egyikének-másiká- nak realizálásában. A Borsod megyei Pártbizottság legutóbbi ülésén felmérte a viegye közművelődési helyzetét. Részletes elemzést adott az előrehaladásról, az e vonatkozásban jelentkező helyi feladatokról. Erről a későbbiekben külön cikkben szólunk. Most, a művészeti élet néhány részterületét kell megnéznünk, s azt megvizsgálnunk, vajon a tizenhárom hónappal ezelőtt hozott kongresz- szusi határozat, nevezetesen annak azon megállapítása, hogy „a következetes elvi politika, mely az eszmei és művészi színvonal kérdéseiben szilárd, a szocialista művészet hegemóniáját akarja biztosítani és erősíteni, ugyanakkor türelmes segítséget nyújt a még nem vagy nem egészen szocialista szemléletű, de jó szándékú, az ország szocialista fejlődését szolgálni kívánó alkotóknak is — meghozza gyümölcseit. A helyes elvek és a gyakorlat között olykor elleni- mondások, az irányelvek gyakorlati érvényesülésében torzulások keletkeztek. Megjelennek külföldről átvett és hazai silány, ízlésromboló, károsan ható művek is. E negatív jelenségeket határozottan vissza kell szorítani” — mint tanítás és feladat miként vált mindennapjaink valóságává, miként realizáljuk a határozat iránymutatását. Ilku Pál művelődésügyi miniszter a napokban nyilatkozott a sajtónak. A művészeti élettel kapcsolatban megállapítja, hogy a most zárult esztendőben lendület mutatkozott benne: fokoztuk a művészi alkotóműhelyek önállóságát és felelősségét, számos olyan alkotás született, és olyan esemény tanúi vagy részvevői lehettünk, amelyek magas színvonalon szolgálták népünk szellemi és erkölcsi felemelkedésének ügyét, s világszerte fokozták népünk alkotó erejének, kultúrájának megbecsülését. Szólt a miniszter a magyar dráma színpadra vitelében kibontakozott lendületről, a magyar zenei és drámai művek szovjetunióbeli fesztiváljának sikeréről, a magyar zeneművészet gazdagodásáról, s azon belül a Magyar Televízió Interfórumának jó szerepéről, valamint a. filmművészetben jelentkező egészséges vonulatról, az üzemi élet és a munkások élete iránti érdeklődésről. A miniszter megállapításai országos tényeken nyugosz- nak. Érdemes azt is megnéznünk, hogy szűkebb pátriánkban mit tettünk a művészeti élet megjavításáért, miként hasznosítottuk a fentebb említett kongresszusi tanítást. Színházi vonatkozásban, túlzás nélkül állíthatjuk, értékes előrelépések történtek. Az elmúlt évad vígjátéksorozata, az új magyar vígjátékok Miskolcon megrendezett fesztiválja, három új magyar vígjáték színpadra segítése igen jelentős előrelépés volt a magyar dráma ügyének megsegítésében, s az irányelvek realizálásában. A miskolci filmfesztivál hasonló módon szolgálta az irányelvék megvalósulását. A miskolci zenei élet tovább fejlődött. S azzal, hogy a szimfonikusok a koncerttermekből mind többször igyekeznek üzemi munkások közé, szakszervezeti művelődési intézményekbe, hogy ott koncertezzenek, nemcsak maguk- nak teremtenek újabb és újabb fórumokat, hanem elűzik azokról a pódiumokról az értéktelenséget, s új ízlésű közönséget nevelnek. Képzőművészeti életünkben, bár igen sc<k tárlatot élvezhettünk, s napjainkban is Miskolcon látható a magyar grafikusművészet csaknem egészének helyzetét érzékelhető biennálé, és annak ellenére, hogy egyes művészek személyükben is vagyon sokat tettek a szocialista igényességű képzőművészeti kultúra szélesedéséért, még ma sem mondhatjuk el például Miskolcról, hogy van igazi helyi képző- művészeti élet. Inkább csak Miskolcon élő művészekről beszélhetünk ma is. Nagyobb kohéziós ereje mutatkozik a nyári művészteleppel rendelkező Tokajnak, amely, ha iskolát nem is teremtett, de országos érdeklődés központjába került, és egy, ma már művészek és művészbarátok százait átfogó mozgalomnak lett bölcsője. Az öntevékeny együttesek egynémelyekénél jelentős fejlődés tapasztalható 1971-ben, és ez egyben a kongresszusi határozat szabta feladatok teljesítésében való lényeges előrelépést is jelenti. Az Avas Táncegyüttes, az ózdi, a pataki, az újhelyi táncosok, a különböző irodalmi színpadok és színjátszók eredményeire kell ilyenkor gondolnunk. A filmforgalmazásban Borsod megyében jellemző vonás, hogy javul a valóságfeltáró, közéleti töltésű filmek látogatottsága. Igaz, hogy a kommerszek iránti érdeklődés nem csökken, de az előrelépés már figyelmet érdemlő. Többet kellett volna előbbre lépnünk például a kóruskultúrában, bár a KO- TA-nak már vannak eredményei : feltétlenül előbbre kellene lépnünk a filmklubmozgalom igazi céljainak megvalósításában, tömegszórakozást és művelődést biztosítani tudó lehetőségeink (például a várak) jobb kiaknázásában. Ugyanakkor látnunk kell, hogy csakúgy, mint a kongresszus tizenhárom hónappal Újra elhangzanak 1972 januárjában kilenc adásban újra elhangzanak azok a zenekari, kamarazenei és kórusművek, amelyek 1971-ben kerültek a rádió repertoárjába, az ösz- szesen 8 és fél órás műsoridőben 31 zeneszerző 50 művét mutatják be a Petőli rádió január 4-én induló keddi, pénteki és vasárnapi, 18 órakor kezdődő adásaiban. A legjobb művek számára a rádió zenei főosztálya a közönség és a kritikusok diját tűzte ki, egyaránt 10—10 ezer forint értékben. A közönségszavazást a rádió tömegkommunikációs kutatóközpontjának munkatársai szervezik, a kritikusok zsűrije 7 kiváló zenetudósból áll. Február 15-én kerül sor a díjkiosztásra és a díjnyertes művek sugárzására. ezelőtt megállapította, jelen vannak még az idézett ellentmondások, torzulások megjelennek még károsan ható, silány művek is. Sokat tehetünk még helyileg, de kellene központi intézkedés is. Például a könyvkiadáson be..' lül a félponyva és a ponyva arányszámainak csökkentésére esetleg egyes filmeknél, s más rendezvényeknél a kulturális járulék, az úgynevezett „giccsadó” gyakoribb alkalmazására. Ez annál in- káb szükséges, mivel ugyan-, .csak a kongresszusi határozat tanítja: „a munkása Ham közpénzen csak a szocialista társadalmat, a nép épílumunká- ját segítő és művészi értékel képviselő alkotásokat támogathatja”. Még mindig nagyjából egyformán támogatjuk az üzemi közönségszervezésben és könyvterjesztésben a szocialista kultúra értékeit, a polgári szellemet sugalló műveket és a selejtet. (1971 első félévének filmforgalmazást adataiból érdemes feljegyezni: a művészileg és eszmeileg értékes filmek országosan 13,5 százalékot, Borsodban 12,2-t, a kommerszek országosan 53,4-et, Bo sódban 58,2-t. a csak szórakoztató, eszmeileg idegen, úgynevezett C-kategóriájú filmek országosan 33,1, Borsodban 29.6 százalékot jelentettek a film. kínálatban. Ugyanakkor az érdeklődés a filmek származását tekintve így oszlott meg: magyar filmek iránt az első fél évben országosan a nézők 16,8, Borsodban 19,4, a szocialista országokból szár_ mazó filmek iránt országosan 26,5. Borsodban 29,4, a tőkés államokból származó filmek iránt pedig országosan 56,6, Borsodban 51,2 százaléka mutatott érdeklődést.) A kínálat és a kereslet számainak összevetése is , bizonyos tanulságokkal szolgál. Lenkcy Zoltán rajza ! Boor András: Szilveszter 1 rombitaszólás lánysereg Fehér-bundájú nagy terek ördög-süveg az ablakon Szerencsepatkó lárma rom Malac röfög a képeken Amott egy pózna részegen Föicicomázott házfalak Holnapi gondok alszanak A 70 éves UBUS^-szal 187 útvonalon a nagyvilágba 700 ezer ügyfél a miskolci irodában Csak néhány kiragadott adat, amit a fentiekben vázoltunk, s mind csak egyetlen tételnek kapcsán, a kongresszus sok-sok tanításából. Van még mit tennünk 1972- ben is! Benedek Miklós Az óév szinte utolsó hivatalos óráinak egyikén egy előrelátó, de talán már így is megkésett érdeklődővel együtt nyitottam be az IBUSZ miskolci irodájába. A „világjáró” két helyet kívánt előjegyezni az IBUSZ 1972. évi programjában szereplő 15 ezer forintos euro- 1 pai körutazásra. És, bizony, szomorúan kellett tudomásul vennie, hogy a tervezett európai körútra máris „telt ház” van, csak az esetleges pótbsoportra tudják előjegyezni. Hiába, utazó. világjáró nemzetté váltunk az elmúlt esztendőkben. 1971-ben több mint egymillió magyar állampolgár fordult meg külföldön. Ország- és világjárásról, az utazásokkal kapcsolatos szolgáltatások alakulásáról, a világjárásban részt vevő borsodiak számarányáról kértem felvilágosításokat a leg- illelékesebbtől, a miskolci IBUSZ-iroda vezetőjétől, Tárnái Csabától. — Az idegenforgalom növekedése, az utazási láz világjelenség, megyénkben is dinamikus a fejlődés. És ezt a következő adatokkal is alátámaszt ja az IBUSZ- iroda vezetője: — 1971. évi forgalmunk eléri a 90 millió forintot. Egy esztendő alatt 15 százalékos volt a fejlődés, s az elmúlt öt év alatt irodánk forgalma csaknem meglfels.-eryzodott. A borsodiak egy év alatt 24 millió forintot költöttek, különböző társasutazásainkra. Az utazással kapcsolatos legkülönbözőbb szolgáltatások ügyében (útlevél ügyik, valutabeváltás, üdülés,', társasutazás, bel- és külföSli szállásfoglalás) 1971-ben %integy 700 ezer ügyfél fonóit meg irodánkban. ,a ■ .Arra a kérdésen, melyek voltak 1971 Un 'épsze- rűbb társasutazása • hjehéz válaszolni. Ez egyérfzi :s, és Hétfőtől Kazincbarcikán ( Országos színjátszó lesz™ B Hétfőtől egy héten át Kazincbarcikára figyel az ország minden színjátszója. Itt rendezik meg az ifj. Horváth István nevét viselő országos színjátszó fesztivált, amelyen szinte az egész ország képviselteti magát. Kazincbarcika szeretettel és érdeklődéssel fogadja a színjátszókat, a színjátszás művészetével foglalkozó szakembereket, a meghívott vendégeket. E nagy seregszemlén számot adnak majd a csoportok róla, hogy a műkedvelő művészeti mozgalomnak ez a dinamikus, az utóbbi években figyelemre méltó eredményeket, művészi színvonalat elért ágazata ma hol tart a fejlődésben, mi a teendő a továbbjutás érdekében, s egészében képet kíván adni egy gazdag hagyományú mozgalom életéről. Az országos színjátszó fesztivál felett védnökséget vállalt Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető- helyettese, Gíró Vera, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője, Kiss Béla, az SZMT titkára, Kamarás Rezső, a Népművelési Intézet igazgatóhelyettese, Kiss Kálmán, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese, Kazimir Károly, a Színházművészeti Szövetség főtitkára, Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára, dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára, dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi oszlályának vözetője, Takács István, a Kazincbarcikai városi Tanács elnöke, Körtvélyes István, a BVK igazgatója, Ol- lári István országgyűlési képviselő, a BVK pártbizottságának titkára. A fesztivál január 3-án kezdődik. Már délután négy gyermekszínpad mutatja be műsorát a gyermekklubban. a hivatalos nyitás azonban 6 órakor lesz az Egressy Béni Művelődési Központban. A megjelenteket Takács István köszönti, a fesztivált pedig dr. Vékony Ernő nyitja meg. A nyitóünnepségen bemutatják az ifj. Horváth István emlékezetére című doia kumentum-oratóriijotiét, valamint ifj. ITorvá lt itván Szent György címüöaikcpkori angol mirákulurrj. i, hEzzel egyidőben dr. Koc«jliamAkos művészeti író megijitjflg Borsod]/ Ágnes és Pip ^'ónos keramikusművészei Kiállítását. Közvetlenül a tást követően ml dődik a bemutató) sói s az szombaton |stii Mindennap délutá, é. nem egyszer déle itt alkalommal késő e'te tanak bemutatóka,| s minden napon délelőtt szakmai tanácskozásokat ij rendeznek. A versenyszerű bemutatkozásokon kívül Ili egyéb helyen, Kazincbarcikán és környékén tartanak bemutatókat a részt vevő csoportok. Versenyszerűen 29 bemutató, azonkívül 4 más előadás szerepel a fesztivál programjában, s ehhez jönnek még a vendégszereplések. A szakmai bíráld bizottság három dijai és 13 kiilöndíjal ítél majd oda a feszt vevő csoportoknak. A Záróünnepséget január 9-én, vasárnap délelőtt tartják az Egressy Béni Művelődési, Központban. természetesen pénztárca dolga. Volt, akinek a 24 forintos városnéző utazás, másnak a 30 ezer forintos tengeren túli világjáró körút szerzett örömet. i — Nagy sikernek, és igen hasznosak voltak a szakmai utak. Sok borsodi mezőgazdasási szakember jutott el például fejlett, franciaországi és olaszországi mezőgazdasági nagyüzemekbe. Gazdag tapasztalatokkal ' tértek haza több szocialista országból, az IBUSZ által szervezett szakmai utakról különböző vállalataink vezetői is. — Ami a belföldi társas- utazásokat illeti, kis eredményjavulás itt is tapasztalható, de az IBUSZ szép fejlesztési törekvései előtt még mindig technikai akadályok állnak. Kevés a szükséges közlekedési eszköz és a szálláshely. Örömmel említi Tárnái Csaba, hogy az elmúlt évben is jelentősen sikerült bővíteni az IBUSZ-utazásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. Jó szolgálatot tesz például hazánk idegenforgalmának, hogy vendégeinket már a határállomásokon kulturált IBUSZ-kirendeltségek logad- jak. — Az IBUSZ 1972-ben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. A jubileumi esztendőben tovább kívánjuk bővíteni szolgáltatásainkat. Itt, megyénkben hálózatunk is bővül. Januárban nyílik meg a sárospataki kirendeltség. — Ami a társasutazások programját illeti: a választék még sosem volt olyan bőséges és változatos, mint 1972- ben. 187 különböző útvonalon 31 országba visszük el a magyar világjárókat. Sok új utat szervezünk. Így például észak-európai országokba, Ausztráliába. Tanzániába és Kenyába is elvisszük az érdeklődőket. Bizonyára sokaknak szerez örömet, hogy 1972. évi programjában számos olcsó úttal gondol az IBUSZ a soványabb pénztárcájúakra, és jobban igyekszik kihasználni a szabad szombatok nyújtotta lehetőségeket. Végül egy jó hír azok számára. akik 1972-ben nem jutnak szakszervezeti vagv vállalati beutalóhoz: az IBUSZ1 olcsó üdüléseket is tervez, többek kör Hajdúszoboszlóra és a mezőkövesdi Zsóri-fürdőbe. (p. s.) i