Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 >1972. január 1., szombat Van még tennivaló 1972-ben is Tizenhárom hónap telt el a Magyar Szocialista Munkás­párt X. kongresszusa óta. A kongresszus sok egyéb között művelődési életünk irányvonalát is meghatározta, és hatá­rozatában konkrét feladatokat is szabott. Új esz­tendő kezdetén jó számba venni: meddig jutottunk, hol tartunk a kongresszus szabta feladatok egyikének-másiká- nak realizálásában. A Borsod megyei Pártbi­zottság legutóbbi ülésén fel­mérte a viegye közművelő­dési helyzetét. Részletes elemzést adott az előrehala­dásról, az e vonatkozásban jelentkező helyi feladatok­ról. Erről a későbbiekben külön cikkben szólunk. Most, a művészeti élet néhány részterületét kell megnéz­nünk, s azt megvizsgálnunk, vajon a tizenhárom hónap­pal ezelőtt hozott kongresz- szusi határozat, nevezetesen annak azon megállapítása, hogy „a következetes elvi politika, mely az eszmei és művészi színvonal kérdései­ben szilárd, a szocialista mű­vészet hegemóniáját akarja biztosítani és erősíteni, ugyanakkor türelmes segítsé­get nyújt a még nem vagy nem egészen szocialista szem­léletű, de jó szándékú, az or­szág szocialista fejlődését szolgálni kívánó alkotóknak is — meghozza gyümölcseit. A helyes elvek és a gyakor­lat között olykor elleni- mondások, az irányelvek gyakorlati érvényesülésében torzulások keletkeztek. Meg­jelennek külföldről átvett és hazai silány, ízlésromboló, károsan ható művek is. E negatív jelenségeket határo­zottan vissza kell szorítani” — mint tanítás és feladat miként vált mindennapjaink valóságává, miként realizál­juk a határozat iránymuta­tását. Ilku Pál művelődésügyi miniszter a napokban nyilat­kozott a sajtónak. A művé­szeti élettel kapcsolatban megállapítja, hogy a most zárult esztendőben lendület mutatkozott benne: fokoztuk a művészi alkotóműhelyek önállóságát és felelősségét, számos olyan alkotás szüle­tett, és olyan esemény tanúi vagy részvevői lehettünk, amelyek magas színvonalon szolgálták népünk szellemi és erkölcsi felemelkedésének ügyét, s világszerte fokozták népünk alkotó erejének, kul­túrájának megbecsülését. Szólt a miniszter a magyar dráma színpadra vitelében kibontakozott lendületről, a magyar zenei és drámai mű­vek szovjetunióbeli feszti­váljának sikeréről, a magyar zeneművészet gazdagodásá­ról, s azon belül a Magyar Televízió Interfórumának jó szerepéről, valamint a. film­művészetben jelentkező egészséges vonulatról, az üzemi élet és a munkások élete iránti érdeklődésről. A miniszter megállapításai országos tényeken nyugosz- nak. Érdemes azt is meg­néznünk, hogy szűkebb pát­riánkban mit tettünk a mű­vészeti élet megjavításáért, miként hasznosítottuk a fentebb említett kongresszu­si tanítást. Színházi vonatkozásban, túlzás nélkül állíthatjuk, ér­tékes előrelépések történtek. Az elmúlt évad vígjátéksoro­zata, az új magyar vígjáté­kok Miskolcon megrendezett fesztiválja, három új magyar vígjáték színpadra segítése igen jelentős előrelépés volt a magyar dráma ügyének megsegítésében, s az irány­elvek realizálásában. A mis­kolci filmfesztivál hasonló módon szolgálta az irányel­vék megvalósulását. A mis­kolci zenei élet tovább fej­lődött. S azzal, hogy a szimfonikusok a koncertter­mekből mind többször igye­keznek üzemi munkások kö­zé, szakszervezeti művelődési intézményekbe, hogy ott kon­certezzenek, nemcsak maguk- nak teremtenek újabb és újabb fórumokat, hanem el­űzik azokról a pódiumokról az értéktelenséget, s új íz­lésű közönséget nevelnek. Képzőművészeti életünk­ben, bár igen sc<k tár­latot élvezhettünk, s napja­inkban is Miskolcon látható a magyar grafikusművészet csaknem egészének helyzetét érzékelhető biennálé, és an­nak ellenére, hogy egyes művészek személyükben is vagyon sokat tettek a szocia­lista igényességű képzőmű­vészeti kultúra szélesedésé­ért, még ma sem mondhat­juk el például Miskolcról, hogy van igazi helyi képző- művészeti élet. Inkább csak Miskolcon élő művészekről beszélhetünk ma is. Nagyobb kohéziós ereje mutatkozik a nyári művészteleppel rendel­kező Tokajnak, amely, ha is­kolát nem is teremtett, de or­szágos érdeklődés központjá­ba került, és egy, ma már művészek és művészbarátok százait átfogó mozgalomnak lett bölcsője. Az öntevékeny együttesek egynémelyekénél jelentős fejlődés tapasztalha­tó 1971-ben, és ez egyben a kongresszusi határozat szabta feladatok teljesítésében való lényeges előrelépést is jelen­ti. Az Avas Táncegyüttes, az ózdi, a pataki, az újhelyi tán­cosok, a különböző irodalmi színpadok és színjátszók eredményeire kell ilyenkor gondolnunk. A filmforgalma­zásban Borsod megyében jel­lemző vonás, hogy javul a valóságfeltáró, közéleti tölté­sű filmek látogatottsága. Igaz, hogy a kommerszek iránti érdeklődés nem csökken, de az előrelépés már figyelmet érdemlő. Többet kellett volna előbbre lépnünk például a kóruskultúrában, bár a KO- TA-nak már vannak eredmé­nyei : feltétlenül előbbre kel­lene lépnünk a filmklub­mozgalom igazi céljainak megvalósításában, tömegszó­rakozást és művelődést biz­tosítani tudó lehetőségeink (például a várak) jobb kiak­názásában. Ugyanakkor látnunk kell, hogy csakúgy, mint a kong­resszus tizenhárom hónappal Újra elhangzanak 1972 januárjában kilenc adásban újra elhangzanak azok a zenekari, kamaraze­nei és kórusművek, ame­lyek 1971-ben kerültek a rádió repertoárjába, az ösz- szesen 8 és fél órás műsor­időben 31 zeneszerző 50 mű­vét mutatják be a Petőli rá­dió január 4-én induló ked­di, pénteki és vasárnapi, 18 órakor kezdődő adásaiban. A legjobb művek számára a rádió zenei főosztálya a közönség és a kritikusok di­ját tűzte ki, egyaránt 10—10 ezer forint értékben. A közönségszavazást a rá­dió tömegkommunikációs ku­tatóközpontjának munkatár­sai szervezik, a kritikusok zsűrije 7 kiváló zenetudós­ból áll. Február 15-én kerül sor a díjkiosztásra és a díj­nyertes művek sugárzására. ezelőtt megállapította, jelen vannak még az idézett ellent­mondások, torzulások meg­jelennek még károsan ható, silány művek is. Sokat tehe­tünk még helyileg, de kelle­ne központi intézkedés is. Például a könyvkiadáson be..' lül a félponyva és a ponyva arányszámainak csökkentésé­re esetleg egyes filmeknél, s más rendezvényeknél a kul­turális járulék, az úgyneve­zett „giccsadó” gyakoribb al­kalmazására. Ez annál in- káb szükséges, mivel ugyan-, .csak a kongresszusi határozat tanítja: „a munkása Ham köz­pénzen csak a szocialista tár­sadalmat, a nép épílumunká- ját segítő és művészi értékel képviselő alkotásokat támo­gathatja”. Még mindig nagy­jából egyformán támogatjuk az üzemi közönségszervezés­ben és könyvterjesztésben a szocialista kultúra értékeit, a polgári szellemet sugalló műveket és a selejtet. (1971 első félévének filmforgalma­zást adataiból érdemes fel­jegyezni: a művészileg és eszmeileg értékes filmek or­szágosan 13,5 százalékot, Bor­sodban 12,2-t, a kommerszek országosan 53,4-et, Bo sódban 58,2-t. a csak szórakoztató, eszmeileg idegen, úgynevezett C-kategóriájú filmek orszá­gosan 33,1, Borsodban 29.6 százalékot jelentettek a film. kínálatban. Ugyanakkor az érdeklődés a filmek szárma­zását tekintve így oszlott meg: magyar filmek iránt az első fél évben országosan a nézők 16,8, Borsodban 19,4, a szocialista országokból szár_ mazó filmek iránt országo­san 26,5. Borsodban 29,4, a tőkés államokból származó filmek iránt pedig országosan 56,6, Borsodban 51,2 százalé­ka mutatott érdeklődést.) A kínálat és a kereslet számai­nak összevetése is , bizonyos tanulságokkal szolgál. Lenkcy Zoltán rajza ! Boor András: Szilveszter 1 rombitaszólás lánysereg Fehér-bundájú nagy terek ördög-süveg az ablakon Szerencsepatkó lárma rom Malac röfög a képeken Amott egy pózna részegen Föicicomázott házfalak Holnapi gondok alszanak A 70 éves UBUS^-szal 187 útvonalon a nagyvilágba 700 ezer ügyfél a miskolci irodában Csak néhány kiragadott adat, amit a fentiekben vá­zoltunk, s mind csak egyet­len tételnek kapcsán, a kong­resszus sok-sok tanításából. Van még mit tennünk 1972- ben is! Benedek Miklós Az óév szinte utolsó hiva­talos óráinak egyikén egy előrelátó, de talán már így is megkésett érdeklődővel együtt nyitottam be az IBUSZ miskolci irodájába. A „világjáró” két helyet kívánt előjegyezni az IBUSZ 1972. évi programjában sze­replő 15 ezer forintos euro- 1 pai körutazásra. És, bizony, szomorúan kellett tudomásul vennie, hogy a tervezett eu­rópai körútra máris „telt ház” van, csak az esetleges pótbsoportra tudják elője­gyezni. Hiába, utazó. világjáró nemzetté váltunk az elmúlt esztendőkben. 1971-ben több mint egymillió magyar ál­lampolgár fordult meg kül­földön. Ország- és világjárásról, az utazásokkal kapcsolatos szol­gáltatások alakulásáról, a vi­lágjárásban részt vevő bor­sodiak számarányáról kér­tem felvilágosításokat a leg- illelékesebbtől, a miskolci IBUSZ-iroda vezetőjétől, Tár­nái Csabától. — Az idegenforgalom nö­vekedése, az utazási láz vi­lágjelenség, megyénkben is dinamikus a fejlődés. És ezt a következő adatok­kal is alátámaszt ja az IBUSZ- iroda vezetője: — 1971. évi forgalmunk el­éri a 90 millió forintot. Egy esztendő alatt 15 százalékos volt a fejlődés, s az elmúlt öt év alatt irodánk forgalma csaknem meglfels.-eryzodott. A borsodiak egy év alatt 24 millió forintot költöttek, kü­lönböző társasutazásainkra. Az utazással kapcsolatos leg­különbözőbb szolgáltatások ügyében (útlevél ügyik, va­lutabeváltás, üdülés,', társas­utazás, bel- és külföSli szál­lásfoglalás) 1971-ben %integy 700 ezer ügyfél fonóit meg irodánkban. ,a ■ .Arra a kérdésen, me­lyek voltak 1971 Un 'épsze- rűbb társasutazása • hjehéz válaszolni. Ez egyérfzi :s, és Hétfőtől Kazincbarcikán ( Országos színjátszó lesz™ B Hétfőtől egy héten át Ka­zincbarcikára figyel az or­szág minden színjátszója. Itt rendezik meg az ifj. Horváth István nevét viselő országos színjátszó fesztivált, amelyen szinte az egész ország kép­viselteti magát. Kazincbarci­ka szeretettel és érdeklődés­sel fogadja a színjátszókat, a színjátszás művészetével fog­lalkozó szakembereket, a meghívott vendégeket. E nagy seregszemlén számot adnak majd a csoportok ró­la, hogy a műkedvelő mű­vészeti mozgalomnak ez a dinamikus, az utóbbi évek­ben figyelemre méltó ered­ményeket, művészi színvona­lat elért ágazata ma hol tart a fejlődésben, mi a teendő a továbbjutás érdekében, s egészében képet kíván adni egy gazdag hagyományú moz­galom életéről. Az országos színjátszó fesz­tivál felett védnökséget vál­lalt Deme László, a megyei pártbizottság titkára, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető- helyettese, Gíró Vera, a Mű­velődésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője, Kiss Béla, az SZMT titkára, Kamarás Re­zső, a Népművelési Intézet igazgatóhelyettese, Kiss Kál­mán, a Magyar Rádió és Te­levízió elnökhelyettese, Ka­zimir Károly, a Színházmű­vészeti Szövetség főtitkára, Fábián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára, dr. Vékony Ernő, a Kazinc­barcikai városi Pártbizottság első titkára, dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi oszlályának vözetője, Takács István, a Kazincbarcikai városi Ta­nács elnöke, Körtvélyes Ist­ván, a BVK igazgatója, Ol- lári István országgyűlési képviselő, a BVK pártbizott­ságának titkára. A fesztivál január 3-án kezdődik. Már délután négy gyermekszínpad mutatja be műsorát a gyermekklubban. a hivatalos nyitás azonban 6 órakor lesz az Egressy Béni Művelődési Központban. A megjelenteket Takács István köszönti, a fesztivált pedig dr. Vékony Ernő nyitja meg. A nyitóünnepségen be­mutatják az ifj. Horváth Ist­ván emlékezetére című do­ia kumentum-oratóriijotiét, va­lamint ifj. ITorvá lt itván Szent György címüöaikcpkori angol mirákulurrj. i, hEzzel egyidőben dr. Koc«jliamAkos művészeti író megijitjflg Bor­sod]/ Ágnes és Pip ^'ónos keramikusművészei Kiállí­tását. Közvetlenül a tást követően ml dődik a bemutató) sói s az szombaton |stii Mindennap délutá, é. nem egyszer déle itt alkalommal késő e'te tanak bemutatóka,| s min­den napon délelőtt szakmai tanácskozásokat ij rendez­nek. A versenyszerű bemu­tatkozásokon kívül Ili egyéb helyen, Kazincbarcikán és környékén tartanak bemuta­tókat a részt vevő csoportok. Versenyszerűen 29 bemutató, azonkívül 4 más előadás sze­repel a fesztivál programjá­ban, s ehhez jönnek még a vendégszereplések. A szakmai bíráld bizottság három dijai és 13 kiilöndíjal ítél majd oda a feszt vevő csoportoknak. A Záróünnep­séget január 9-én, vasárnap délelőtt tartják az Egressy Béni Művelődési, Központ­ban. természetesen pénztárca dol­ga. Volt, akinek a 24 forin­tos városnéző utazás, másnak a 30 ezer forintos tengeren túli világjáró körút szerzett örömet. i — Nagy sikernek, és igen hasznosak voltak a szakmai utak. Sok borsodi mezőgaz­dasási szakember jutott el például fejlett, franciaországi és olaszországi mezőgazdasá­gi nagyüzemekbe. Gazdag ta­pasztalatokkal ' tértek haza több szocialista országból, az IBUSZ által szervezett szak­mai utakról különböző válla­lataink vezetői is. — Ami a belföldi társas- utazásokat illeti, kis ered­ményjavulás itt is tapasztal­ható, de az IBUSZ szép fej­lesztési törekvései előtt még mindig technikai akadályok állnak. Kevés a szükséges közlekedési eszköz és a szál­láshely. Örömmel említi Tárnái Csaba, hogy az elmúlt év­ben is jelentősen sikerült bő­víteni az IBUSZ-utazásokkal kapcsolatos szolgáltatásokat. Jó szolgálatot tesz például hazánk idegenforgalmának, hogy vendégeinket már a ha­tárállomásokon kulturált IBUSZ-kirendeltségek logad- jak. — Az IBUSZ 1972-ben ün­nepli fennállásának 70. év­fordulóját. A jubileumi esz­tendőben tovább kívánjuk bővíteni szolgáltatásainkat. Itt, megyénkben hálózatunk is bővül. Januárban nyílik meg a sárospataki kirendelt­ség. — Ami a társasutazások programját illeti: a választék még sosem volt olyan bősé­ges és változatos, mint 1972- ben. 187 különböző útvona­lon 31 országba visszük el a magyar világjárókat. Sok új utat szervezünk. Így pél­dául észak-európai országok­ba, Ausztráliába. Tanzániá­ba és Kenyába is elvisszük az érdeklődőket. Bizonyára sokaknak szerez örömet, hogy 1972. évi prog­ramjában számos olcsó úttal gondol az IBUSZ a sová­nyabb pénztárcájúakra, és jobban igyekszik kihasználni a szabad szombatok nyújtot­ta lehetőségeket. Végül egy jó hír azok szá­mára. akik 1972-ben nem jutnak szakszervezeti vagv vállalati beutalóhoz: az IBUSZ1 olcsó üdüléseket is tervez, többek kör Hajdú­szoboszlóra és a mezőköves­di Zsóri-fürdőbe. (p. s.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom