Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

ss»»'Kr:a«.'jSEsa« ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 "I II lull IIIIiIIMIIIHIiBIIIIIIIWIIMII II Wll 1972. január 5., szerda Fesztiváli nagyüzem A város magáénak vallja 9 ...Erdőt jártunk, árkot léptünk, bükkfa lábunk, venyige térdünk .... Részlet a kaposvári gyermekszínpad Zim-zi- zim című produkciójából A VÁROSRA leszállt köd­ben, a kora délelőtti órákban csendes volt a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ környéke. Dé nem így maga a művelődési köz­pont. A klubteremben szólt a zene, lányok, fiúk lovagló- ülésben ültek a székeken, néhán.van pedig táncoltak. Később ’ persze kiderült, hogy nem a maguk szóra­koztatására. Próba volt ez a javából; feliepés előtti pró­ba. A gyermekkönyvtárban még zajosabb volt az élet. Az országos színjátszó-fesz­tivál jelvényét viselő fiúk és lányok sokasága igyekezett befelé. Pedig bent már egy tűt is alig lehetett elejteni. „Műsoron kívül” ugyanis — legalábbis az előre kiadott műsoron kíyül — itt mutat­ták be az előző este már pó­diumra került produkciókat. S itt mutatkozott be a Ka­posvári Központi Latinka Sándor Gyermekszínpad. Két produkcióval is felléptek. A Zim-zi-zim ... című, Weö­res Sándor műveiből készült összeállítást, valamint a Pástétom és torta című fran­cia népi komédiát vitték színre. Különösen összeállí­tásúk volt kedves, melyben nem is egyszer közös ének­lésre invitálták a nézőket, hogy egy kicsit „elnótázza- nak”\ A délelőtti bemutatók,' illetve ismétlések után szak­mai tanácskozásra került sor a gyermekkönyvtárban. A vita részvevői az addig lá­tott csoportok produkcióit értékelték, s megvitatták gyermekszín játszásunk h ely- zetét. Tegnap délelőtt mu­tatták be azt a filmet is, amelyet Borsody Ágnes és Papp János keramikusművé­szek „műhelymunkájáról” készítettek. Délután az Egressy Béni Művelődési Központban foly­tatódott az országos színját­szó-fesztivál programja. Dél­után " fél egykor ' a HVDSZ budapesti gyermek néptánc- csoportja mutatta be pro­dukcióját. Ugyancsak dél­után mutatkozott be Jókai Anna Fejünk fölül a tetőt! című drámájával a HVDSZ Hevesi Sándor színjátszó Az utolsó magyar elefántcsont-faragónál Öév végén, új év kezdeten a számvetéshez tartozik az íróasztal, fiókjainak ^taka­rítása is. A sok-sok idejét múlt, felesleges írás, adat_ halmaz kirostálása. Efféle munkába merülve, kezembe akadtak, egy régi keszthelyi találkozás feljegyzései. Gyűröttek már a lapok, de érdekesnek ígérkeznek a rá­juk rótt emlékek. Nagy múltú város Keszt­hely, gazdag történelmi és építészeti emlékekben. S ahogy ezekben gyönyörköd­tünk, a Rákóczi téten egy szerény műhely előtt talál­tuk magunkat. Parányi kira­kata is volt, apró szobrocs­kák, karperecek, klipszek, finom művű faragványok pompáztak- benne. Szikrázó fehér mindahány, mintha frissen hullott hóba márto- gatták volna. Kívül az ajtó fölött egysze­rű cégtábla. Bal oldalán egy pici elefánt kunkori agyarral, jobbra a felírás: Csendes Antal elefántcsont-faragó. • — Én vagyok a szakma utolsó mohikánja — fogadott bennünket a mester —, tu­domásom szerint rajtam kí­vül nine» más elefántcsont- faragó az országban. Megtudtuk szép, okos be­szédéből, hogy nincs még egy szakma, amely százado­kon át annyira ki lett volna téve a divat szeszélyeinek, mint az elefántcsont-faragás. Legteljesebb pompáját a ba­rokk, különösen pedig a ro­kokó idején élte, amikor az ékszerek, dísztárgyak ezer­nyi változatát készítették elefántcsontból. Máskor hir­telen kiment e divatból, és a híres, gazdag mesterek sor­ra tönkrementek egész Euró­pában. Aztán elmondotta, hogy ő maga Csehországban, a több mint 100 éves Jicha-cégnél tanulté a mesterséget. Mint segéd bejárta szinte, egész Európát. Dolgozott Luzern­ban, Zürichben de a leghosz- szabb időt Hannover közelé­ben, egy bildesheimi mester­nél töltötte. Régien volt. na­gyon régen... « ! A Balaton idegenforgal­mának fellendülése következ­tében nem panaszkodott a mester a csontfaragványok kelendősége miatt. Intézetek, iparművészeti vállalatok rendeltek tőle. Régen augsburgi, berlini, amszterdami cégektől ren­delte az elefántcsontot. A ró­zsaszínű afrikai elefántcsont a legnemesebb anyag, azt fiatal elefántokból nyerik. Az öreg elefántoké már érett, ezért sárgás színű. A háború óta azonban a nyugati cégek egyáltalán nem küldtek neki anyagok, így meg kellett elé­gednie a szarvasmarha láb- szárcsontjavai. A szarvas­agancsból tiroli rózsákat; ké­szített, de a finom dolgok­hoz valódi elefántcsontot használt — biliárd golyóból, divatjamúlt elefántcsonttár- gyaköól. — Akad még eladó ezek­ből, de azért tudja, friss ele­fántcsontból faragni, ajjaj, az egészen más! Majd szelíden hozzátette: — Már csak azért is jó lenne, ha megbékélne ez a háborgó világ .. . Hegyi József együttese. Este a művelődé­si ■ központ pódiumtermében ‘ négy együttes lépett a kö­zönség elé. A balassagyar­mati Madách Imre Színpad ► Lorca Torreádorsiratóját, a tiszaföldvári Hajnóczy Diák­színpad Juhász Ferenc Anyám című oratóriumát mutatta be. A zalaegerszegi Reflex Színpad Szabó Lő­rinc . Testvérsirátók című oratóriumát, a szombathelyi Dr. Münnich Ferenc Ifjúsági Ház Radnóti Miklós Színpa­da pedig az ifjúság problé­máiról szóló Miért? című ouatórikus összeállítását vit­te színre. A HÉTFŐI fesztiválnyitás után most már megkezdő­dött az igazi nagyüzem. Ezt ' nemcsak abból látszik, hogy sokasodnak a rendezvények — a tervezetteken kívül is kellett bemutatókat rendez­ni —, hanem abból is, hogy Kazincbarcikát szinte „ellep­ték” a fesztivál részvevői, a fesztivál jelvényét viselő fia­talok. Bármerre megyünk a városban, mindenütt talál­kozhatunk velük. Ahogy mondják: jól érzik magukat szocialista városunkban, s a város is hamar megszerette őket. te ormislánpi lüüslÉÉra krónikája A cím nem egészen pontos. Orptosbánya mű­velődési élete napjainkban meglehetősen színes, művelődési házának tevékenysége igen rangos helyen' áll a borsodi bányász közművelődési in­tézmények között. Erről viszont a címben említett krónikában nem esik szó. Annál inkább a ko­rábbi évtizedekről, amikor a mai életről még csak álmodoztak a bányatelepen a könyv és a kultúra barátai, a forradalmi lelkületű munkások, akik tudták, hogy a tudatfejlesztés, az önművelés el­választhatatlan a munkásság felemelkedéséért vívott küzdelemtől. A legrégibb adatok szé­riát .csaknem 700 évvel ez­előtt, pontosán 3 27S)-ben em­lítik először e települést, mint magyarok lakta helyet. Az eltelt századok során többször cserélt gazdát, sőt nevet .is. A századforduló idején és egészen a közel­múltig Ormospuszta volt a neve, az Ormosbánya nevet 1953-tól yíseli, legújabban Nehéz feladat Foto: Mécs Ernő Káros dalsz Aki dalol, rossz ember nem lehet. így hirdette nem­régiben egy jugoszláv film cime. Általában a dalos- kedml emberekben több a jó tulajdonság mint. a rossz, meg akinek dal fakad a leikéből, az többnyire tiszta érzéseket szólaltat meg. Meg ilyesmi. Ezen meditáltam az új esztendő első napjaiban, ami­kor minden fővárosi újság közölt egy apró bűnügyi hirt. Arról szólt a híradás, hogy egy negyvenkét esz­tendős, foglalkozás nélküli férfiú — rossz szokásának engedve —, betört egy idegen lakásba, s ott össze­szedett ezt-azl, magnetofont, kvarclámpát, egyebeket, majd csinos csomagot csinált a étiedből. Már távozni akart, amikor rátört a szomjúság. Italt, keresett, mert nem alca-rta a vizet fogyasztani, hiszen emlékezett még a novemberi fővárosi vízhiányra és takarékossági in­tézkedésekre. Aki keres, talál,, gondolta, s talált is egy üveg konyakot, amit a lakás gazdája gondatlanul ott­hon tartott. A férfiú megitta a konyakot, s fáradtnak érezte magát. Leült a szőnyegre. S ekkor — talárt előb­bi rossz tetteit ellensúlyozandó — előtöri lelke mélyé­ről és tüdeje rejlett barlangjaiból a dal. Dalolni kéz? dett, nólázgatoit. Szárnyalt a dal, agy kellemes han­gulat fonókban érzékelhető szülötte, .dv rémesek vol­tak a szomszédok, semmi érzékük 'a dalkultúrához. Ahelyett, hogy élvezték volna a. koncertet, rendőrt hív­tak. ' Tanulság: rablás, betörés közben csak cólát. igyunk. Esetleg mellőzzük magát a betörést is. (b) közigazgatásilag — ismét —> a szomszédos nagyközség­hez. Izsófalváhos. a korábbi Disznóshorválhoz 'tartozik. A Jjiorduló előtt vette meg a sajókazai Radvánszkv bárótól az állam a diósgyő­ri vasgyár szénellátásának céljaira. A bányaművelés 19Ó!l-ben kezdődőit, de a: el­ső-szenet csak' 1913 szep­temberében szállították el innen. Ez .az időpont azért érde­mel figyelmet, mivel az or­most bányamunkásság ki­alakulása egybeesett az első világháborúval. Négy évvei az első szén ki bányászába után, 1917 októberében már a szervezett munkásság sztrájkol tudott kirobbantani az üzemben, amit az üzem vezetői csak katonaság be­vetésével és először 117, majd további 40 bányász be- vonultatásával, illetve el­hurcolásával tudtak letörni. Ezt persze nem felejtették el a bányászok később sem, de a fehértenor is számon tartotta. A munkásság a ne­hézségek — különösképpen Borbély-Maczky Emil főis­pán drákói intézkedései — ellenét« tovább szervezke­dett, és az olvasókörben ta­lálta meg az önművelés, meg a forradalom parazsa meg­őrzésének útját. Értesítjük ügyfeleinket és szállítóinkat, hogy az Encsi Járási TÖVÁLL-t 1971. december 31-vel FELSZÁMOLTÁK Kérjük, hogy igényeiket haladéktalanul jelentsek be vállalkozásunk címére JÁRÁSI TÖVÁLL vezetősége, Enes. a l. kultúregyletek és testü­letet; a saját hatáskörükben mindent elkövetnek, hogy ez , a propaganda ünnepség mél­tó legyen Miskoláz és kör­nyékének ismeri haza), as közönségéhez ..Nem szói róla a krónika, mennyire .si ­került a munkásokat mozgó­sítani. Az viszont tény, hogy hosszas előkészítés és sok! - le akadály leküzdése után megalakult 1924-ben az Gr- mospuszlai Munkás ..Olvasó­kör. Érdemes odafigyelni a vezetőség összélélelére. A díszelnöki tisztet kötelezően ellátó üzemfőnököt nem .szá ­mítva, a további kilenc• tag­ból hal munkás, egy kisipar ros és két tanító került a bányászok bizalmából tisztl ségbe. Az elnök a mg is Or­mosbányán élő Szenián ' La­jos lakatos Jeti, aki a fel- szabadulás utáni időkig, az olvasókör megszűntéig látta el ezt a lisztet. Szenián La­jost 'termelőmunkájáért a későbbiekben a legmagasabb állami kitüntetéssel. Kos- suth-díjjal jtilalmazták. Az Ormospusztai Munkás Olvasókör hivatalosan csak 1924-ben alakult meg. de gyökerei régebbiek. Ezt bi­zonyítja többek között, az or­mosbányai kör iratai között megtalált, 1920. október ■ 24-i körlevél, amit a diósgyőri gyárigazgató küldött a vas­gyárhoz tartozó valamennyi egyesülethez és a Miskolcon szervezett hazafias ünnep­ségre kívánja azokat mozgó­sítani („A Petőfi társaság fo­lyó Itó 17-én délelőtt Miskol- ezon a Nemzeti Színházban hazafias propaganda ünnep­séget rendez. Felhívom az összes kultúregyletek és tes­tületek vezetőit, hogy ezen propaganda ünnepségen . . . képviseletileg vegyenek részt, s hassanak oda. hogy tag­jaik . .. minél számosabban megjelenjenek. Erős nemzeti érzéstől áthatott kulturális törekvésekről lévén szú. nincs kétségem aziránt, hogy Eddig tulajdonképpen az olvasókör hivatalos megala­kulásáig jutottunk el. Ami ezután következik, a kör éle­te, a művelődési igények szélesebb körű felkeltéséért folyó küzdelme, a 300 köte­tes kezdő könyvtárból 3000 kötetes állományú intéz­ménnyé, majd napjainkra 15 000 kötetessé fejlődése, az olvasókör szülte színjátszó csoport és egyéb önművelő tevékenység részletes bemu­tatása, a fasizálódás körül­ményei közötti nehézségek vázolása meghaladja az új­ságcikk kereteit és feladatát, -de' igen érzékletesen ismer­hető az meg a Borsod me­gyei és miskolci munkás- könyvtárak történetét bemu­tató kiadványsorozat leg­újabb. 4. sz. füzetéből, amely Az orníospuszlai munkások olvasókörénél; története cím­mel, Magyar András szorgos kutatómunkájának eredmé­nyeként most jelent meg a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa Központi Könyvtárának kiadásában Magyar András könyvéhez Lengyel Ágoston, az SZMT kulturális.' agitációs és pro­paganda bizottságának veze­tője írt előszót. Ili A Magyar András írta ta­nulmány történészi pontos­sággal. a munkáskultúra múltja iránti tisztelettel, ol­vasmányos módon tárja elénk az. ormosi bányászkullúra történetét, jól érzékeltetve a történelmi előzményeket es hátteret is, egyben sok érté­kes adalékkal gazdagítva 'az egyetemes borsodi és magyar munkáskultúra történetéi. A gazdag dokumentációs anyag. ami a füzetben fellelhető, hasonlóan értékes adalékokat jelent. (benedek) .A Miskolci Fannitlonii KERES Ki ÉVET BETÖLTÖTT NÖ1 DOLGOZÓKAT ÉONÖNÖI MUNKAKÖRBE . Betanulási idő (i héttől 3 hónapig. Jó kereseti lehetőség, 40 órás mun­kahét, valamint FELVESZÜNK FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolci Pamulfoiió Munkaerő-gazdálkodás, Miskolc, József Attila n. 74. sz. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom