Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-28 / 23. szám

1972. jan. 28., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A felnőttoktatás újra hang­súlyosabban, t'igyelmezletőb- ben került újságjaink, folyó­irataink hasábjaira. Es nem­csak a pedagógiával kapcso­latos szaklapok cikkei, ha­nem a napjaink jelenségeit elemző, a közművelődéssel, vagy akár a munkásosztály helyzetével foglalkozó írások is szükségszerű következetes­séggel választják témául. Sokszor elmondták már — de emiatt még nem vesztette el aktualitását és érvényességét —, hogy a felnőttoktatás, vagy ha úgy tetszik: a tanu­lás, felnőtt korban — világ- jelenség. Századunk különle­ges század: a rohanás, a hétmérföldes haladás száza­da. A tudomány, a technika újabb és újabb eredménye­ket produkál, amelyeknek felhasználásával könnyebbé, praktikusabbá válik az élet. Az iskolapadban megszerzett ismeretek a hónapok, az évek során egyre kopattabbá, avultabbá válnak, egy idő után szükségessé válik fel­újításuk, felfrissítésük, ki­egészítésük. Világszerte felismerték ezt már, ennek következtében a felnőttoktatás — az ismere­tek szerzése felnőtt korban — szinte mindenütt megta­lálható valamilyen formá­ban. A változó élet követeli Az ismeretek szakadatlan gyarapításának — mondjuk ki bátran, hiszen erről van szó — nálunk, Magyarorszá­gon is nagy a jelentősége. A napokban vetünk számot 1971. évi eredményeinkkel, s határozzuk meg 1972-es teen­dőinket. Eredményeink Vi­la Ihatatlanok, de tenniva­lóink is bőven adódnak — hogy a meglevő zavaró je­lenségektől megszabadulva még nyugodtabb, még jobb legyen életünk. És akár az üzem- és munkaszervezés megjavításában, akár a belső tartalékok feltárásában, akár a mezőgazdaság előtt álló feladatok megoldásában nagy szerepe van a képzettség gyarapításának, a lehetősé­gek felismerésének és fel­használásának. A haladó, változó élet nem tűri meg, hogy egy helyben topogjunk. A felnőttoktatás témája tehát nem véletlenül került a napilapok, folyóiratok ha­sábjaira, vagy akár a tele­vízió képernyőjére. Az előt­tünk álló feladatokat figye­lembe véve kissé aggasztó, hogy meglehetősen magas azok száma, akik nem vé­gezték el az általános iskola 8 osztályát, s az analfabétiz­mus te.ljes felszámolásában sem haladhatunk kellő ütem­ben. Országos szervek igyekez­nek a jelenség okait feltár­ni, elemezni; természetesen a helyi szervek és intézmé-. nyele is bekapcsolódnak eb­be a munkába, hiszen vala­mennyiünk ügyéről van szó. Bekapcsolódott ebbe a tevé­kenységbe a Miskolci Dol­gozók Gimnáziuma is. Az előzmények Ez az intézmény az or­szág egyik legnagyobb ilyen gimnáziuma. Falai között — esti és levelező tagozaton — több százan, sőt ezren ta­nulnak évről évre. Az általános, országos je­lenségeket és tendenciákat figyelembe véve és abból ki­indulva a gimnázium is ku­tatni kezdte, milyen az ér­deklődés az intézmény iránt; hogyan álakul a tanulók lét­száma; kik és milyen szán­dékkal ülnek be az iskola padjaiba; milyen terveik, el­gondolásaik vannak a jövő­re nézve; milyenek a csalá­di körülményeik; az üzem­ben hogyan fogadták tanu­lási szándékukat; segítik-e őket stb. Már az első, 1969-es, rész­leges felmérés sok érdekes problémáit, adatot szolgálta­tott. A pártalapszervezet ve­zetősége kellően értékelte a felmérést, felfigyelt a benne rejlő lehetőségekre, a peda­gógiai munkát érintő jelen­ségekre, és megbízta Ilosvay Ferenc tanárt a felnőttokta­tás hazai és nemzetközi ada­tainak tanulmányozásával. 1971 januárjában Ilosvay Fe­renc nagy sikerű beszámolói tartott ebből a témakörből. A részvevők hasznos javas­latokkal, elképzelésekkel Az A FIT XVI. sz. Autójavító Vállalat AZONNALI BELÉPÉSRE KERESI a iiiili iiiiicifáiiilékat vállalatunk központjába közgazdaság- tudományi egyetemmel és 2—3 éves gyakorlattal rendelkező fiatalt, okleve­les közgazdászt a vállalat központjába közgazdász munkakörben. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11., személyzeti és oktatási osztályvezető­nél. A vállalat központi TMK-üzeméhez keresünk 1 fő gyors-gépírót gyakorlat­tal és az alábbi szakmunkásokat: la­katos, kazánfűtő, kompresszorkezelő. Jelentkezés: AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat, Miskolc, Zsolcai kapu 9—11., üzemfenntartási osztályvezetőnél. Üzemegységeinkhez keressük: az aláb­bi munkavállalókat: 1 fő gyors-gépírói, 1 fő gépírót gyakorlattal, továbbá az alábbi szakmunkásokat: autószerelő, autófényező. Jelentkezés: 3. sz. üzemegység, Mis- kolc-Hejőcsaba, Téglás u. 4., üzemve- x zetőnél. \1. sz. üzemegységünkhöz keressük az alábbi szakmunkásokat azonnali belé­péssel: általános lakatos, rugókovács, autószerelő, karosszérialakatos, gyakor­lott gépkocsivezető. Jelentkezés: 1. sz. üzemegység, Mis­kolc, Zsolcai kapu 9—11., üzemvezető­nél. egészítették ki az anyagot. A pártalapszervezet vitája, az előadás adatai, valamint a debreceni, felnőttoktatással foglalkozó tájértekezlet ajánlásai alapján rögzítették észrevételeiket, javaslataikat, s eljuttatták a felsőbb párt­szerveknek. A javaslatok jó része aztán tovább került a Központi Bizottsághoz. A pártalapszervezet munkája végül is hozzájárult az or­szágos helyzet felméréséhez, feltárásához. Mindenki közreműködött Mindezek után került sor 1971 őszén az újabb, immár nem részleges, hanem az egész iskolára, minden tanu­lóra kiterjedő felmérésre. Az iskolának szinte mind a 19 főhivatású- nevelője és dol­gozója részt vett e munká­ban. És felelősségteljesen, a munka politikai és társadal­mi súlyát szem előtt tartva. A főhivatású tanárok közül tízen végezték el, vagy vég­zik a marxista egyetemet, a pártfőiskolát, lgv hát jó ke­zekbe került a felmérés. A tanárok értették célját, lát­ták értelmét. Tudták, hogy a végeredmény segítheti majd munkájukat, a kiala­kult kép közoktatásunknak is hasznára lehet. De nemcsak a tanárok, ha­nem a tanulók is közremű­ködtek; mindenki segítő szándékkal fogott lollat és válaszolt a kérdőív kérdései­re. Becze Károly (Folytatjuk) AZ ASSZONYT az irtás alján pillantottam meg. Ép­pen megcsapott a frissen vá­gott fa illata. Előbb azt hit­tem. ebédet hozott az em­berének. De nem. Az asz- szony olt dolgozott a napsü­tésben. Asszony a favágók között?! Jó ideig figyeltem az útról. El is felejtettem, hogy minek jöttem, a fagyot, s mindent. Sebtiben felírtam a jegyzetfüzetembe: „Koszto­ló asszony Nagymező és Osipkéskút határán, a Blikk­ben". Később egész másként lett érdekes ez az asszony. — 1961-től vagyok az er­dőgazdaságnál. Azóta, hogy a férjem meghalt. Agyon­ütötte a fa. öt évig a mű­velésnél dolgoztam, aztán a fahasználatnál — mondta özvegy Bettenbuch Istvánná. — Nem fél? — szaladt ki a számon a kérdés. — Féltem — nézett le az asszony a kidönlött, már le­gallyazott fára ■—. tessék nézni, rossz érzés, hogy a fa ütötte agyon. De élni kell. És az egész falu ezt csinál­ja. A fűrész vijjogása, sírása, mintha a nagy bükitöt bú­csúztatta volna. A gyorsan tépő fűrészfogak belezabál- taic a törzsbe, a hulló, sár­ga szilánkok vérként frecs- keltek széjjel. Amikor a messzire hallatszó motoros fűrész abbahagyta, a hirte­len támadt csöndben úgy hallottam, sóhajt a fa. — És ha zuhan? — Nem nagyon vagyok ott Vagy ha igen. már tu­dom, ahogy a fűrészt illesz­tik, merre kell állni. A Borsodi Szénbányák területén egyre több gépkocsi és kü­lönleges gépjármű dolgozik. Javításával és karbantartásával a bányagépjavító üzemben foglalkoznak. Egy-egy sürgős esetben a fiatal szerelők szinte „megszállják” a gépjármüvet. Foto: Laczó József Új ínyencbolt nyílik Miskolcon eddig nagyon kevés volt a lehetőség a gyorsbisztró formájú étkezés­re. Jó kezdeményezésnek bi­zonyult az Ady-l'ídnúl az ínyencbolt megnyitása. Idő­vel a bolt kinőtte kereteit és már szűknek bizonyul. A napokban örömmel kaptuk a hírt, hogy hasonló vendégiá. tó üzemegység létesül a III. kerületben is. A volt Kékacél eszpresszó átalakítása után a sajószentpéteri és balmaz­újvárosi tsz üzemeltet majd az ínyencbolthoz hasonló gyorsbüfét. A tervek szerint a nagyobb eladótér lehetőséget nyújt a gyorsabb kiszolgálásra. Az éte­lek mellett minőségi borkós­tolásra is lesz lehetőség. Új­donságnak számit, hogy ká­vét, cukrászsüteményt is vá­sárolhatunk a boltban. Az új vendéglátó üzemegy­ség üzletterének kialakítása jo ütemben halad és az elő­reláthatólag még az I. ne­gyedév végén megnyílik. — A férje is tudta — mondtam. — Igen — bólintott az öz­vegy. aki több mint tíz éve egyedül maradt Omassán. öl gyerekkel. 848 forintot kap „Megszoktam, addig is jár­tam az erdői, amíg az uram élt." most férje után, s a kiseb­bik fia ennek az összegnek a felét. — De itt van a fér­jem cimborája. Ö ott. volt, amikor meghalt az uram. — A Hámori-tó felett tör­tént. Sűrű volt az aljnö­vényzet, s vagy 40 fokos a lejtő — emlékezett ifjú Vá- radi Károly. — Szaladt ó, szegény, de a fa utóiért« .. . — Megszoktam — mondta később az özvegy — addig is jártam az erdőt, amíg az uram élt. Persze, meg kel­lett tanulni mindent. A mi­nőséget is én mérem. Vizs­gáztam. Ezzel a korral mit kezdjek? És hát a forint szüksége is feszíti az em­bert. Az asszony hajladozott a téli napsütésben. A lágy is elviselhetőbb volt így. A felmért, megjelölt fát pilla­natok alatt darabokra hasí­totta a benzinmotoros fű­rész. Amíg az asszony dol­gozott, végiggondoltam, mit jelent az utolsó mondat: a Bettenbuch család 1956-ban házat épített (két szoba, konyha és éléskamra). Az OTP-tartozás is az asszony­ra maradt. A ledolgozott évek lemorzsolták már, igaz, még mindig több mint nyolcezer forint tartozása van. — Hány éves? — Negyvenhárom. — A gyerekek segítenek? — Amennyit tudnak. 1950­ben született az első és 1957- ben az utolsó. Hárman még otthon vannak, Klári nem­rég szabadult fel, a DIGÉP esztergályosa, Lajos első eves ’ lakatos az LKM-ben, Pali pedig katona. Két uno­kám is van — mosolyodott el. — Mennyit keres? — Ha nyolcórás vagyok, 1600-at. Télen tehát kevesebbet. Pedig ilyenkor a nehezebb. Bírni kell a fagyot is. Sze­rencsére, az idén nincs hó, bár ott fenn a Bükk-fennsí- kon a földet hó fedi. Az asz- szony, ha nagyon fázik, oda­megy a tűzhöz, a parázsló fához, amelyen délre szalon­nát süt. És így megy ez no­vember 1-től április 1-ig reggel 7-íöl délután fél 4-ig. Akkoy 9 órássá válik a munkanap. Munka után? — Legtöbbször a völgyön át megyek haza. Gyalog ha­marabb otthon vagyok, úgy csak 3 kilométer. Az autó­úton megvan 20 is. Haza­érek, főzök. Ha a lányom délutános, akkor megfőz. De munka akkor is van. Ott­hon is. Mindig. A vasalástól a varrásig. Néha kézimun­kázik vagy tv-t néz az em­ber, szórakozásból. CSATTOGOTT, puffogott a bunkó. A brigád férfi tagjai hasogattak a fel fűrészelt fát. Ezek a férfiak megbecsülik az asszonyt, aki kijött a he­gyek köze, a zuhanó fák elé. A vállalat is megbecsüli. Más férfiak elfelejtik néha, hogy nő, asszony, özvegy, anya, és nem segítik fel a teherautóra, helyet sem ad­nak. — Nem baj — mondta —, féríimunkát is végzek. — Meddig meg? — Csak addig, núg a fiam fel nem szabadul. Azután talán csak akkor állandóan, ha más munkakört kapok. Voltam szakácsnő, nemrég hívtak is egyik vállalati üdülőbe. — Egyedül maradt erdei embernek a családból ? — Nem, nem. Pali otthagy­ta a szakmáját. Lakatosnak tanult, de eljött fakiterme­lőnek. — Együtt dolgoztak? — Nem. — Pali most katona. Ha leszerel? — Ugyanazt csinálja majd ... Favágó marad. Szöveg: Nyitray Péter Foto: Mécs Ernő s ^ ä ä s* & & & & & & ä & & ä & & & "" JVr Mezőgazdasági üzemek •^Háziipari szövetkezetek •V Állami és szövetkezeti kiskereskedelem! cA PP műanyag; h>7 J C5 rí­•*>: >7 raília Ti egy kilogrammja háromszor hosszabb szálból áll, mint "'S >7 a hagyományos, így sokkal gazdaságosabb Ú Egy mázsán felüli vásárlás esetén •*5í 5°/o árengedménnyel ,(>z ö forgalmazzuk március 31-ig. Feliér és színes kivitelben, orsós és gombolyagos •£~ szerelésben i>r ajánljuk!->• •íx; \GROKER VÁLLALAT, MISKOLC. Besenyői u. 14. Tel.: 37-141. se­K­K­£­K" ■iv­ÍV­ki-K­te tC­;iC­Felmérés után a Dolgozók Gimnáziumában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom