Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-28 / 23. szám
I- •l I VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ^ MARTAR SZOOAMPTA MUNKÁSPÁRT RORSOn MBCiV El BIZOTTSAííANAK papja XXVIII. évfolyam, 23. szám Ara: SO fillér Péntek, 1972. január 28. Ülést tartott a • Minisztertanács IN api renden a lakásügyi j ogsza bá I y o k v ég re h a j t ás a A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő. a kormány elnöké tájékoztatta a Minisztertanácsot a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai üléséről ás a magyar küldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoztatást adott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottságának Moszkvában, január 18 és 20 között megtartott ülésszaka mun tójáról. A tanácskozás részvevői megvitatták a szocialista gazdasági integráció komplex program jának teljesítésével kapcsolatos kérdéseket. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a barátság és az egyetértés légkörében lezajlott ülésszakon elfogadott határozatok hozzájárulnak a KGST- tagországok sokoldalú gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez., A kormány megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a lakásépítés fejlesztéséről, a la- káselosztás és a lakbérek új Éendszeréről szóló határozatok végrehajtásáról. A jelentés megállapítja: az állami rendelkezésekét és a végrehajtási intézkedéseket a lakosság megértéssel fogadta. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és határozatában utasította az építésügyi és város- fejlesztési minisztert, valamint a pénzű gymi rüsztért, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel ■ az új lakásügyi jogszabályok végrehajtását, A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Tanacskozitt niZ tai megye Sizoltsáoa vJ A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága tegnap, január 27-én tanácskozott Miskol. con a megyebizottság székházában. Az ülésen részt vett Havasi Béla elvtárs, a KISZ Központi Bizottság osztályvezetője. Az elnöklő Dudla József, megyei első titkár, megnyitó szavai útán az előre kiadott napirendi pontnak megfelelően a megyebizottság tagjai megvitatták és elfogadták a KISZ Borsod megyei Bizottságának 1972. éld főbb politikai feladataira tett javaslatot, valamint a vezetőségválasz ló taggyűléseken, és küldött értekezleteken elhangzott észrevételeket tartalma, zó intézkedési tervet. Ezt követően személyi kérdésekben döntött a KISZ-bi- zottság. Az előterjesztés alapján Török László elvtársat megválasztották a KISZ Borsod megyei Bizottsága titkárának, Kovács József élvtársat a KISZ-isikola vezetőjét. érdemei elismerése mellett felmentették e funkciójából — mivel a pártapparatüs. ba kerül — és a KISZ-iskola vezetőjévé dr. Koncz Béla elvtársat nevezték ki. A szakszervezeti mozgalom eredményei Sorsodban Az SZMT beszámolója Tegnap, január 27-én, csütörtökön Mráz Ferenc elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. Az SZMT ülésén megjelent Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és Dajka Ferenc, a SZOT-elnölaség tagja, a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. A szakszervezetek megyei vezető itestülete Tóth Józsefnek, a SZOT-elnökség tagjának, az SZMT vezető titkárának beszámolója alapján értékelte a megyei küldöttértekezlet, illetve a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa óta végzett munkát. A szakszervezeti mozgalom borsodi eredményeit és további feladatait elemző vitában számos értékes hozzászólás hangzott el, felszólalt a vitában — többek között — Dajka Ferenc is. Az ülésen megvitatták az SZMT 1972. évi munkaprogramjára és az elnökség munkatervére vonatkozó javaslatot is. Ezt követően dr. Pusztai Béla. a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a testületet, Borsod megye 1972. évi fejlesztési éá költségvetési tervéről. A szakszervezeti testületek és tisztségviselők négyévenkénti újjáválasztása, a szakszervezeti demokrácia erősítése megkívánja, hogy a szakszervezeti szervek minden szinten, évenként beszámolja na k tevékenységük - röl. A SZOT elnökségének 1972. január 10-én hozott határozata értelmében a Szak- szervezetek Borsod megyei Tanácsa mérlegre tette a választások óta elért eredményeit, és meghatározta a további feladatokat. Mint azt Tóth József, az SZMT vezető titkára előterjesztésében hangsúlyozta, a beszámolás célja, hogy a szakszervezetek minden szinten tiszta képet kapjanak az elvégzett munkáról, az eredményekről, valamint a meglevő problémákról. A XXII. kongresszust követően a megyei szakszervezeti szervek megfogalmazták a legfontosabb tennivalókat. A hatáskörüket meghaladó javaslatokat a felsőbb szervekhez továbbították. Így a szakszervezetek jelentős szerepet vállaltak olyan, azóta megvalósult, vagy folyamatban levő intézkedésekben, mint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok fizetésének rendezése, a családi pótlék felemelése, a nyugdíjak évenkénti kétszázalékos növelése. Állásfoglalás született a törzsgárda nagyobb megbecsülésére, a másodállások felülvizsgálására. A megye szakszervezeti szervei 1971-ben összességében eredményesen teljesítetlek termelést segítő, érdek- képviseleti és politikai feladataikat. Nagy erőfeszítéseket tettek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. A korábbinál több figyelmet fordítottak a területpolitikai munkára. Az elmúlt évben fejlődött a szakszervezeti demokrácia, javult a szervezeti ólet. Az elért eredményeken kívül a szakszervezeteknek néhány területen nem sikerült a kívánt mértékben előrelépniük. így továbbra is utódnak gondok a gazdálkodást segítő munkában, a szocialista munkaverseny, az üzemi munkaszervezés, valamint a munkafegyelem javításában. Tennivalói vannak a szakszervezetnek a politikai nevelő munkában, Fokozott figyelmet kell fordítani a jövőben az egyéni, csoport- cs társadalmi érdekek összhangjára. (Folytatjuk) Kádár lános elvtárs hazaérkezett Prágából Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével csütörtökön hazaérkezett Prágából a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó testületének ülésén részt vett magyar párt- és kormányküldöttség. A küldöttség tagjai voltak: Fock Jenő. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Fehér Bajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András és Katona István, a Központi Bizottság osztályvezetői fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Hét rekord az ÓKÜ-ben Az év eiső három hete- j ben az Ózdi Kohászati Üzemek finomhengerműi soroza- ; tai sorra túlteljesítették termelési tervüket. A legjobb, 101.2 «wázsJékos teljesítményt a gyors-drótsorozat brigádjai érték el, őket a finomsori brigádok követik a sorban, 102 százalékos teljesítményükkel. A hengerészbrigádokhoz hasonlóan. jól kezdték az évet a kikészítő kollektívái is. 27 780 tonna készáru-tervüket 28 032 tonnám teljesítették. A sikeres évkezdést biztosítja, hogy eddig hét új termelési csúcseredmény született a fi- nomhengermu gyárrész- legnél. A közepsori brigádok közül Ulrich Géza, Dandó Lajos és Simkó István, a finomsoro- zaton Hasüló Imre, a gyors- dróteorozaton pedig Énekes László brigádjai értek el új termelési rekordot. A kikészítő kollektívái közül Sípos Viktor és Medve Ferenc brigádjai hívták fel magukra a figyelmet új termelési csúcseredményükkel. Üt az európai biztonsághoz Kállai Gyula vezetésével magyar küldöttség utazott csütörtökön Helsinkibe a Békc-világtanács elnökségi ülésére. Képünkön Bcncsik István, a Hazafias Népfront országos főtitkára búcsúztatja a delegációt Az európai szocialista országok ismét bizonyságot szolgáltattak arról, hogy nemzetközi politikájuk központjában a kontinens békéjének megőrzése áll. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kétnapos prágai ülésen elfogadott nyilatkozat kiinduló alap lehet az európai biztonsági rendszer megteremtéséhez. Kontinensünkön immár huszonhét éve nincs háború — ez Európa XX. századbeli történetében a leghosszabb békés időszak. A történelmi fejlődés úgy hozta, hogy földrészünkön a különböző társadalmi rendszerű országok csoportjainak — megítélések szerint — közel egyenlő katonai ereje van. A szocialista országok régóta hangsúlyozzák, hogy bár Európában béke van, nem egészséges helyzet az, hogy a földrész biztonsága a haderők bizonytalan egyensúlyán alapszik. Szükség van a béke szilárdabb alapjának létrehozására, olyan biztonsági rendszerre, amely a népek és kormányok együttműködésén, a kölcsönös bizalom, az erőszak elvetésén és egymás szuverenitásának feltétlen tiszteletben tartásán alapszik. Ez a gondolat és konkrét javaslat olvasható a Varsói Szerződés 1966-os bukaresti, az 1969-es budapesti, az 1970-es berlini és a mostani, prágai nyilatkozataiban is. A korábbi javaslatok és a jelenlegi nyilatkozat tartalmukban lényegében hasonlóak egymáshoz — hiszen a cél az új európai biztonsági rendszer kialakítása • akkor is, most is azonos, mégis 1972-ben alapvetően más a helyzet. A prágai nyilatkozat kimondja, hogy az európai békéről, biztonságról és együttműködésről szóló konferenciát, amely az új biztonsági rendszer alapjait kimunkálhatná. már ebben az. évben össze lehet hívni, ez a szocialista országok határozott álláspontja, s egyre többen vallják azt a nyugat-európai országok kormányai közül is. Sajnálatos módon azonban, nem valamennyi. Az Egyesült Államok — amely ugyan nem európai ország, de háromszázezer katonát állomásozhat földrészünkön, s ezért kívánatos a jeleniete a konferencián — a halogatás taktikáját követi, s mint a legutóbbi Nixon—Brandt találkozón bebizonyosodott, befolyása erősen érvényesül NATO-partnereire. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületénes prágai nyilatkozata világosan bizonyítja, hogy semmi alapja sincs a konferencia időpontja körüli huzavonának. A bizonyíték: annak a pozitív programnak a megfogalmazása, amely az európai biztonsági konferenciát tartalmilag kitöltheti. A programpontok között szerepel a háború után kialakult határok sérthetetlensége, az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetőzésről való lemondás, a békés egymás mellett élés elvének elfogadása, a jószomszédi kapcsolatok es az együttműködés fejlesztése, az államok kölcsönösen előnyös kapcsolatainak fejlesztése gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális téren, a fegyverkezés csökkentése, az általános és teljes leszerelés előmozdítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének támogatása. Nem a rürelmetlenség, hanem a tények reális felmerése után jut a prágai nyilatkozat arra a következtetésre, hogy a többoldalú előkészítő munka minden előfeltételt megteremthet a konferencia eredményes megrendezéséhez 1972-ben. Bár a prágai tanácskozás fő figyelmét az európai problémákra fordította, jelentő« jegyeimet szentelt a földrészünkön kívül folyó eseményeknek is. Figyelemre méltó állásfoglalásban leplezve le és ítélte el az Egyesült Államok indokínai agresszióját, kövér telte az amerikai csapatok teljes kivonását es támogatásáról biztosította a szabadságáért harcoló vietnami, laoszi és kambodzsai népet. Jelentős állásfoglalás hangzott el Prágában á szocialista országot: egységének és össze- forrottságának megszilárdítása mellett, A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé üléseinek sorában a történelem bizonyára úgy jegyzi majd fel a prágai tanácskozást, mint amely meggyorsította az új európai biztonsági rendszer megteremtésének hosszú és bonyolult folyamatát
