Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

ÉSZAK - M AG VÄRORS2 AG 4 1972. jan. 26., szerda Tizenhárom hónapot töltött távol dr. Karsai Elek, az is­ment történész-író, hogy amerikai és angol levéltárakban kutasson a magyar történelem felszabadulás előtti idősza­kának, illetve a felszabadulással kapcsolatos eseményeknek dokumentumai, adalékai után. Nemrégen tért haza a hosz- szú kutatóútról. Néhány kisebb érdekessé­get már elmondott a rádió­ban, a Magyarország című lapban pedig egyik wa­shingtoni kutatási eredmé­nyeként nagyobb cikket írt azokról a jegyzőkönyvekről, amelyeket a mai Nyugat- Németország területén 1945- ben az ameri Icai katonák Horthy Miklós egykori ma­gyar kormányzó elfogásakor vettek fel. A hetven old alas jegyzőkönyv ugyancsak sok i rdeltes adalékkal szolgált. A tanulmányút anyagának ren­dezése azonban még nagyon 'hosszú munlca, sok időbe te­lik, amíg érdemi publiká­ciókat adhat közre. Hazaté­rése óta megjelent a Sors­forduló című kétkötetes munkája, amelyet Somlyai Magdával együtt készített el, amely 638 érdekes doku­mentumot ad közre megte­lő értékeléssel a felszaba­dulásról. Munkahelyén, az Országos Levéltár palotájának egyik harmadik emeleti helyiségé­ben beszélgetünk. Sivárnak tűnő hivatali helyiség, az irattárak, teleldkönyvi hiva­talok jellegzetes öreg papír­os porszagával. Semmi dísz, semmi otthonosság. Helyette mázsaszámra iratkötegek, vaskos dossziék, fasciculusok, amelyek az értő és szorgos jrutatómunka során sokszor perdöntő adalékokat szol­gáltatnak. Az ablakból vi­szont gyönyörű a kilátás az újjászületett várkerületre. — Mennyi időt töltött kint, s merre járt? — Tizenegy hónapot töl­töttem az Egyesült Államok­ban, s ez idő alatt jártam Kanadában is. További két hónapot pedig hazatérőben Angliában, ahol mér, mint éppen az Észak-Magyaror- : zágban is számot adtam ró­la, korábban is kutattam magyar vonatkozású levéltá­ri anyagok után. Az USA- ban többek között a Colum­bia Egyetemen, a Yale Egye­temen, a Stanford Egyete­men. a Denwer Egyetemen, a Portland Egyetemen jár­tam, továbbá Washington­ban, New Yorkban, Boston­ban, Kanadában pedig töb­bek között Vancouverben, végül Angliában London­ban, Oxfordban és Cam- bridge-ben. — A felsorolásból kitű­nik, hogy egyetemi jelle­gű intézetekben járt. Mit kutatott ezekben? Mi volt utazásának alapvető célja? — Üticélom az 1930 és 1941 közötti időszak magyar vonatkozású adatainak kuta­tása volt minden helyen. A levéltári anyagodban való kutatás ugyanis 1941-ig le­hetséges ez idő szerint. Az egyetemi intézetek számunk­ra azért érdekesek, mert azok társadalompolitikai ku­tatómunkája igen intenzív, levéltáraik számunkra hasz­nos anyagokat tartalmaznak. Persze jártam más intézmé­nyekben is. Például New Yorkban a Public Library- ben, ahol. Munkácsy híres Milton-képét is láthattam, bár ez hivatalos küldetésem­től független, személyes, de igen értékes élmény. — Bizonyára más, érde­kes élményekben is volt része. , — Volt. Csak néhány pél­dát említek. Például meghí­vást kaptam Bostonba, az amerikai történészkonferen­ciára. Sok ismeretség, sok élmény fűződik ehhez a nagy jelentőségű esemény­hez. Csak kettőt említek kö­zülük. Egy jót: a politikai és 'társadalomtudományi szakkönyvek olyan impozáns bemutatóvásárán vehettem részt, ami minden, e mun­katerületen dolgozó szakem­ber szívét megdobogtathat­ja, s életre szóló emlék. A másik itt szerzett élmény döbbenetes: valóságos mo­dern embervásár. Ezen a konferencián „találnak gaz­dára” az állástalan egyete­mi oktatók, kutatóit, taná­rok. Rettenetes dolog. Aho­gyan ott mustrálják, mére­getik. vizsgáztat jól; az állást kereső tudósokat, az a tudo­mány embereinek árucikké degradálása. Megemlítem még portlandi élményeimet. Itt találkoztam Fenyő Miksa fiával, Fenyő Marióval, aki egyetemi tanár, s híven ap­ja irodalomszeretetéhez, fial­nak keresztnevei közé a magyar irodalom két nagy­jának, Adynak és Babitsnak nevét is bejegyeztette. Ugyancsak Portland-ben ta­lálkoztam szovjet tengeré­szekkel. Először járt ebben az amerikai kikötőben szov­jet kereskedelmi hajó. Na­gyon megörültünk egymás­nak, a szovjet matrózok meghívtak a velem levő amerikaiakkal együtt a 17 OOO tonnás hajóra, vendé­gül láttak, később ezt én magyaros székelykáposzta- wacsorával viszonoztam. Főz­ni is megtanultam kint. — Gondoljuk, még sok érdekes élmény adódik, de szeretnénk hallani kutatáson kívüli kinti tevékenységéről is. — Több helyen tartottam előadásokat, vagy vezettem egyetemi szemináriumot, il­Az Eszakmagyarorezági Vízügyi Igazgatóság pályázatot hirdet ellenőrzési csoportvezető, belső ellenőr munkakör betöl­tésére. A' munkakör betöltéséhez, közgazdasági egyetemi oklevél, vagy mérlegképes könyvelői képesítés, és 10 éves számviteli gyakorlat szükséges. Jelentkezés az Es za Sem a gyár országi Vízügyi Igazgatóság közgazdasági főosztályán, Miskolc, Vörösmarty n. 77. A BORSOD MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel, érettségivel rendelkező gyakorlott gépírónőket felvesz Jelentkezés a vállalat munkaügyi csoportjánál, Miskolc, Bajcsy-Zs. u. 15. letve konzultációt. Például a Columbia Egyetemen szemi­náriumot vezettem, Portland- ben soron kívüli konzultá­ciót tartottam az egyetemis­táknak Magyarország és a szomszéd államok kapcsola­ta témaköréből. Vancouver­ben az egyetemen hazánk német megszállását és a ná­ci megszállás módszereit is­mertettem előadásomban, a New York-i magyar inté­zetben 1944. október 15-ről, a nyilas hatalomátvételről tartottam előadást. — Hogyan Amerikában? fogadták — Sokféleképpen. A kü­lönböző intézetekben udva­riasan, nem egy helyen a vasfüggöny mögül jött iránti kíváncsisággal is. Az udva­riasság még a nyíltan alien­s'" es alapálláséi intézmé­nyeknél is megvolt az ame­rikaiak részéről. A régi ma­gyar emigráció nagyon nagy érdeklődéssel várta előadá­somat. A jobboldali disszi- densek, a legújabb korszak kitelepültjei többségben el­lenségesen fogadtak. Utjának eredményeit bizonyára rádióban, cikk­sorozatokban, könyvek­ben részletesen is meg­ismerhetjük. — Most még a rendsze­rezés elején vagyok. A fel­dolgozás hosszú ideig tart, s még nagyon sok mikrofilm, könyv, egyéb nem érkezett utánam. Természetesen sze­retnék mindent feldolgozni, hiszen azért jártam kint to­vább mint egy évig. Dr. Karsai több esetben publikálta kutatásainak ered­ményeit. illetve azoknak részleteit lapunkban is, Hisz- szük, hogy a későbbiekben tudunk ezzel is szolgálni ol­vasóinknak. Benedek Miklós WT2i Nemzetközi könyvév Kedden a Művelődésügyi Minisztériumban dr. Maller Sándor, a magyar UNESCO- bizottság főtitkára és dr. Marczaii László kiadói fő­igazgató, a könyvév magyar szervező bizottságának elnö­ke — sajtótájékoztatón is­mertette a nemzetközi könyv­év i .íját, programját és a haza i eseménysorozatot. Az UNESCO 16. közgyűlé­se az idei évet egyhangúlag nemzetközi könyvévvé nyil­vánította, a könyvet minden­ki kezébe jelszó jegyében. A mozgalom legfőbb célja, hogy ráirányítsa a figyelmet arra a fontos szerepre, amelyet a könyv a társadalomban be­tölt. Alapvető törekvés, hogy az olvasók tömegei olcsó áron jussanak értékes mű­vekhez; legyen az olvasás természetes' igény; fejlesszék a könyvtárak hálózatát, s vé_ gül: a televízió és a rádió ne szorítsa háttérbe az olvasást, hanem a könyv méltó szövet­ségese legyen. Hazánkban megalakult a nemzetközi könyvév magyar szervező bi­zottsága. amelyben egyaránt képviselve vannak az írók, kiadók, a könyvtárosok, könyvterjesztők, és a Haza­fias Népfronton keresztül — maguk az olvasók is. A nemzetközi, könyvév mél­tó bevezetése lesz a magyar könyvnyomtatás 500. évfor­dulója ünneplésének, amelyre 1973-ban kerül sor. Az idei év során számos konferenciát, tudományos ülésszakot, tanácskozást tar­tanak, amelynek fő témái a könyv és az olvasás a változó világban, a könyv szerepe a társadalom életében. A konferenciákhoz, tanács­kozásokhoz színvonalas kiál­lítások kapcsolódnak, a ha­zai könyvkiadás is élénken reagál az ünnepi eseményso_ rozatra. irodalom és pódiumai A Miskolci Galériában rendezett irodalmi est, ame­lyen dr Kabdebó Lóránt kandidátus, irodalom- történész emelkedett szavakkal méltatta Bella István költő és Gulyás Mihály prózaíró, a Napjaink folyóirat felelős szerkesztője munkásságát, azon túl, hogy immár sikeresnek, életképesnek ^jfindható Elő Napjaink sorozat hatodik előadása volt, .szolgált néhány feltétlenül megfontolandó tanulsággal; a korábbi estek tudniillik a Kossuth Művelődési Ház előadótermében, szintén nem ideális, s a mostaninál mindenképp kedve­zőtlenebb körülmények között zajlottak le. Annak a hosszú é.s meglehetősen .levegőtlen teremnek mégis volt egy előnye. Nem volt túlontúl nagy ahhoz, hogy kiala­kulhasson az ilyenfajta összejövetelek sikeréhez elen­gedhetetlenül szükséges bensőséges, közvetlen hangu­lat. Kabdebó Lóránt meleg hangú, olykor eizetmesen átfűtött bevezető szavai mellett Gulyás Mihály fel­olvasott tárcája é.s riportja, s Bella valóban mély és tiszta lira.iú versei sem tudták betölteni a galéria terét, a távolság előadók ^ hallgatóik között túl nagynak bizonyult. S mintha általában is igaz volna az Elő Napjaink legutóbbi estjének tanulsága. Erre mutatnak negatív és pozitív példák egyaránt. Az az igazság, hogy egy irodalmi est sikerét elsősorban nem a részvevők száma határozza meg. Ott ülhet egy est nézőterén akár 3—400 ember is, ha azokban az elhangzó müvek, a megfogal­mazott eszmék visszhangra nem találnak. S fordítva; legyen bár egy író—olvasó találkozónak 20—30 rész­vevője, az sikeresnek mondható, ha a részvétel valóban aktív és tartalmas. Ha a művek hallgatói ismerik a művészt és szeretik az irodalmat. Megyénkben járt e napokban Fábián Zoltán József Attila-díjas és Molnár Zoltán, mindketten kitűnő prózaírók. Fábián Zoltán Homrogdon, Molnár Zoltán Felsővadászon találkozott az olvasókkal. A példák tehát ismételten annak kimondására késztetnek: az irodalmi est, az író—olvasó talál­kozó elsősorban nem olyan rendezvény, amelyet az alkalom külsőségei tesznek ünnepélyessé, sokkal in­kább jelképe egy tartalmas együttlétnek, amely a mű­vek és olvasóik kapcsolatában valósul meg; s e kap­csolat erősödésében, kiteljesedésében van szerepe író és olvasó személyes, meghitt, tartalmas találkozásának. PIil Egy pályázat leiirta élt Az eimúlt év &’jj£s0S megyei Tanács pályázatot hirdetett az ifjúság művelő­dési feltételeinek megjavítá­sára. A IV. ötéves tervben évenként lehet benevezni a pályázatra, melyre ebben az esztendőben öt 40 ezer fo­rintos, tíz-tíz 20, illetve 10 ezer forintos díjat ajánlott fel a végrehajtó bizottság. Behévezhetnek azok a klu­bok, illetve községek, ahol ebben az esztendőben helyi erőforrásokból klubot építe­nek, vagy korszerűsítik a Arccal, a gyárak felé! Népművelés az üzemekben A Diósgyőri Vasas Bartók Béla Művelődési Központban szinte szállóigévé vált az utóbbi hetekben a jelszó: „Arccal a gyárak felé!” A népművelési munka haté­konyságának fokozására ugyanis a korábbiaknál rend­szeresebben látogatnak el a művelődési központ művé­szeti csoportjai a két nagy­üzembe, a Lenin Kohászati Művekbe és a Diósgyőri Gép­gyárba. Nem egy merőben új kez­deményezésről van szó, a művelődési központ koráb­ban is szervezett ismeret- terjesztő előadásokat a gyár­részlegekben, vitt ki előadá­sokat, kiállításokat a mun­kásszállásokra. S éppen e/.ek a régebbi előadások, kiállí­tások bizonyították, akkor lehet fokozni a népművelési munka hatékonyságát, ha előadásaikkal, bemutatóikkal nem maradnak csak a mű­velődési központ falain be­lül. Hiszen ha helybe viszik programjaik egy részét, ak­kor — s a megkezdett so­rozat tapasztalata ezt bizo­nyítja — szélesebb, nagyobb réteghez jutnak el, olyanok­hoz is, akik egy-egy esti program kedvéért már nem jönnének be a művelődési központba. • Havonta két alkalommal rendeznek januártól műsoros programokat a gyárrészle­gekben. A Lenifi Kohászati Művekben épp a napokban rendeztek népdalbemutatót a vasöntödében dolgozók ré­szére. Természetesen foly­tatják a már hagyományos­nak számító ismeretterjesz­tő előadásokat, a munkás- szállásokon pedig a közked­velt esteket, szívesen foga­dott kiállításokat is. De ren­deznek a jövőben kiállításo­kat a DIGÉP műszaki há­zában is: decemberben a fo­tósak mutatkoztak be, most előbb a képzőművészeti kör festegetéssel foglalkozó tag­jai, majd pedig a szobrá­szattal foglalkozók rendez­nek kiállítást, \ Fülöp László, a művelő­dési központ igazgatója úgy foglalta össze törekvéseiket, hogy szeretnének minél kö­zelebb kerülni a szocialista brigádokhoz, a fiatal szak­munkásokhoz és az ipari ta­nulókhoz, nem utolsósorban pedig a bejáró dolgozókhoz. Azokhoz a bejáró dolgozók­hoz, akiknek művelődési le­hetőségeiről, illetve meg nem levő lehetőségeiről olyan gyakorta esik szó a közmű­velődéssel foglalkozó szak­emberek körében. A művelődési központ ter­mészetes közege a két nagy­üzem. Létének feltétele, ered­ményes munkájú^ követel­ménye. hogy megteremtsék a két nagy gyár dolgozóinak művelődési feltételeit. Ehhez keresik a lehető legjobb megoldásokat a művelődési központ dolgozói. Ez a „hely­hez vitt” lehetőség jónak ígérkezik. Olyannak, amely, ha nem is oldja meg teljes­séggel a felvetődő problémá­kat — mint például a bejá­ró dolgozók művelődési le­hetőségének megteremtése —, de kétségkívül élőbbrelépést jelent. Egyfajta lehetőséget, amellyel máris sokan élnek. Csutorás Annamária már meglevőt. Azok is be­küldhetik nevezésüket, akik beneveztek az elmúlt esz­tendőben az „ifjúsági klub” pályázatra. A pályázatnak tartalmaznia kell az ifjúsági klub tervezetét, a bekerülé­si összeget, melyet helyi erőforrásból biztosítanak, il­letve a klub átadásának időpontját. Ha korszerűsítés­ről van szó, akkor annak költségtervezetét, a helyi hozzájárulás összegét, s azt, hogy mely szervek vállalnak részt a korszerűsítésből. A pályázat beküldési határide­je: január 30. Közismert, hogy megyénk közművelődési ellátottsága messze elmarad az országos átlagtól. Különösen az ifjú­sági klubok működnek igen nehéz feltételek és körülmé­nyek között. Kevés megyénk­ben az ifjúsági klub, s a meglevők túlnyomó többsé­ge sem elégíti ki az igénye­ket. /É tónács pályá­/t mc_ vei zala _ iUetve tervezett pályázatsorozata — ezen a helyzeten kíván se­gíteni. A lehetőségekhez mérten anyagi segítséget kí­ván nyújtani ahhoz, hogy jobb. korszerűbb körülmé­nyek között szórakozhassa­nak, művelődhessenek a fia­talok. A VOLÁN3. sx. Vállalat azonnali belépéssel fel vételt Ili retet autóbuszvezetői és autőbuszkalauzi munkakörökbe, az alábbi telephelyekre: Bükkaranyos, .Büíkkszentkereszt, Harsány, Kisgyőr, Pereces, Rükkszentlaszló, Csenyéte, Kéked, Mályi, Sza- . laszend, Mezőkövesd. Felvételi feltétel autóbuszvezetőknél „D” vizsgás jogo­sítvány, kalauzoknál betöltött 18 éves életkor és leg­alább í! általános iskolai végzettség. Foglalkoztatási idő havi 210 óra. Kereseti lehetőség autóbuszvezetőknél 2500—3000 forint, kalauzoknál 1300—1800 forint, ezen­felül térítésmentes egyenruha juttatás. Felvételre ke­resünk még érettségivel rendelkező adminisztrátorokat, valamint gyors- és gépírókat. Jelentkezés: Miskolc, József Attila u. 70. sz,, (bejárat a Tüzér utca felől), munkaügyi főosztályon. Amerikai és angol lev éltár akkan Beszélgetés dr. Karsai Klekkel faltaié ójáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom