Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
k> 1972. jan. 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 1970. október 17-éif a járási pártértekezleten nagyjából ugyanazok az elvtársak tanácskoztak az Edelényi járási Pártbizottság nagytermében. mint legutóbb, január 19-én a járási pártbizottság kibővített ülésén. Akkor, tizenöt hónappal ezelőtt mint a járás pártszervezeteinek küldöttei mérték fel a járás , helyzetét, határozták meg hosszabb távra a pártszervezetek feladatait és választot- ' ták meg a járás vezető politikai testületét, a pártbizottságot. Most pedig az akkor megválasztott pártbizottság számolt be több mint egyéves munkájáról, a politikai munka eredményeiről és fogyatékosságairól, lényegében a járás jelenlegi helyzetéről, gondjairól, megoldásra váró feladatairól. A két tanácskozás bizonyos egybevetése kínálja a lehetőséget a járás fejlődésének áttekintésére. A végrehajtó bizottság jelentése Emlékszem, tizenöt hónappal ezelőtt a járási pártértekezlet lényegében a következőkre hívta fel a kommunisták, a járás dolgozóinak figyelmét: Alapvető feladat a politikai munka magasabb szintű követelményeinek megértetése, az élet minden területén; a tervek teljesítése, a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása az iparban, a mezőgazdaságban, a gazdálkodás minden szférájában: a párt-, az állami, a tömegszervezeti, az ideológiai és a kulturális nevelő munka továbbfejlesztése, a szocialista építömunka növekvő igényeinek hatékonyabb szolgálata. A járási pártértekezlet végeredményben a szocialista építőmunka magasabb szintű folytatására, a közéleti demokrácia fejlesztésére, a lakosság életkörülményeinek javítására ösztökélte a járás párt-, állami, gazdasági, társadalmi szervezeteit — egész lakosságát. Mit és mennyiben sikerült megvalósítani azóta? Mitnem és miért? Lényegében ezt ösz- ' szegezte a végrehajtó bizottság írásban előterjesztett jelentése, amelyhez a vb nevében Szaniszlg Gyula elvtárs, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A terjedelmes, összegező és elemző jelentés részletes ismertetésére itt’ nem _ vállalkozhatunk. Legfeljebb azt jegyezhetjük meg róla, hogy — a szóbeli kiegészítéssel együtt — reális tükre volt az elmúlt tizenöt hónap munkájának, kiterjedt a járás életének minden lényeges területére, jó alapot nyújtott a felelősségteljes, konstruktív elvtársi vitához, és a további feladatok helyes meghatározásához. Három felszólalás a tizenegyből A jelentés vitájában tizenegyen fejtették ki véleményüket: Bárdos István, bódvaszilasi és Lövei Pál, szögligeti tsz-élnök, Bállá László, a Rudabányai Vasércbánya főmérnöke, Lázár Jenő, a megyei tanács járási hivatalának elnöke, Ráki Ferenc, borsodsziráki tsz-elnök, Lip- lák János, mucsonyi főag- ronómus, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. a megyei tanács elnökhelyettese, e körzet országgyűlési képviselője. Tóth Géza, a.szendrői MEZŐGÉP üzemvezetője, Hegyi István hangácsi tsz-elnök, Kosik Mihály bódvaszilasi és Fazekas József hangácsi párttitkár. A felszólalások részletes ismertetése itt szinte lehetetlen. Lényeges viszont, hogy csaknem valamennyi felszólaló megjegyezte: a végrehajtó bizottság jelentése reálisan tükrözi a járás fejlődését, jelenlegi helyzetét, egyszersmind utal a további feladatokra is. Néhány felszólalás lényegére azonban érdemes jobban odafigyelni. Bállá László elvtárs például utalt rá, hogy 1968 elején még • létbizonytalanság volt Rudabányán... A járási pártbizottság határozott állásfoglalása, a megyei vezető szervek segítsége nyomán azonban ma a Rudabányai Vasércbánya stabil üzem, az emberek nagy része jól érzi magát, szívesen dolgozik. Részletesen, szólt az üzem elmúlt évi nehézségeiről, a szállítási gondokról és azokról a helybeli intézkedésekről is, amelyek a nehézségek megoldására, a helybeli tartalékok feltárására irányultak és irányulnak, s amelyek — mint mondotta — reális alapot nyújtanak az N72. évi nagyobb feladatok megoldásához. Lázár Jenő elvtárs sóikat - mondó összehasonlító adatokkal illusztrálta a jelentésnek a mezőgazdasági termelés alakulására vonatkozó megállapításait, amellyel —mint mondotta — az itú-ott mutatkozó eredniények ellenére sem lehetünk elégedettek. U.talt az alacsony hozamokra, ennek objektív okaira, mégis. elsősorban azokra a szubjektív tényezőkre és hibákra hívta fel a figyelmet, amelyeknek javításával — hangsúlyozta — a járás termelő- szövetkezetei lé-"-égésén magasabb hozamokat érhetnek el. Varga Gáborné elvtársnő felszólalásának bevezetőjében — képletesen szólva — „ütőérhez” hasonlította a járási pártbizottság kibővített ülését, amelyen — mint mondotta’ — ..kitapintható a járás egészének állapota”. A beszámoló és a vita jelzi — állapította meg a továbbiakban, hogy az edelényi járás alapjában véve jó irányban fejlődött 1971-ben, s a jelenlegi gondok ellenére is szinkronban van az ország egészével, a központi és a megyéi elképzelésekkel — a X. pártkongresszus és a kormány határozatainak, a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelően fejlődik tovább. Részletesebben szólt a járás jelenlegi » " ürül. megoldásról váró feladatiról, amelyekkel a beszámoló mélyebb összef~ foglalkozik, Szólott továbbá az igényekről és a lehetőségekről — közte azokról a helyi lehetőségekről, tartalékokról, amelyeknek feltárásában és hasznosításában ugyanúgy, mint a már elfogadott tervek végrehajtásában nagy feladatok hárulnak és sokat segíthetnek a járás pártszervezetei. XT' A feladatukra összpontosítva A tényleg „jó szellemű” kritikus és önkritikus tanácskozás legfőbb erénye volt, hogy mind a beszátnoló, mind a vita, mind predig az egyhangúlag elfogadott határozati javaslat a járás egésze előtt álló legfontosabb fel- actatok.a összpontosította a jelenlevők figyelmét. A határozat lényege — amellyel a közeli napokban megismerkedik az edelényi járás egész párttagsága: tovább azon az úton, amelyet a X. pártkongresszus, a megyei és a járási pártértekezlet, valamint a Központi Bizotttság 1971. december 1-i, illetőleg a megyei pártbizottság január 4-i ülése jelölt meg, s amelynek „apró pénzre váltását” jelenti az 1972. évi feladatok megvalósítása. Csépányi Lajos űréiig a IVN-ban A TVK szakszervezeti bizottsága minden évben meghirdeti a versenyt az üzemek. főosztályok alapszervezetei között. Az értékelés alapjául természetesen az egész éves szakszervezeti tevékenység szolgál. A hagyományoknak megfelelően pontozásos rendszer alapján döntik el a helyezéseket. Az elmúlt esztendőben a legjobb eredményt a festékgyár üzemi szakszervezeti bizottsága érte el. Második lett a versenyben az energetikai főosztály, míg a harmadik helyen a gépgyár és öntöde üzemi bizottsága végzett. A verseny győztese és a helyezettek értékes tárgy- jutalomban részesültek. A Az Agrokonzum Vállalat nagy gondot fordít a szakmunkás utánpótlásra. Pillanatnyilag 42 fiatal tanul a miskolci, az ózdi és a sárospataki szakmunkásképző intézetekben, illetve a tokaji SZÖVOSZ-iskolán. A zöldség-gyümölcs értékesítés fejlődése azonban még több szakembert kíván, amit a jelenlegi iskolai feltételek nem tesznek lehetővé. A tokaji SZÖVOSZ- iskola siet most az Agrokonzum segítségére: egyéves levelező tagozatot indítanak az 1972—73-as tanévben érettségivel rendelkező fiatal lányok és fiúk számára. A beiskolázási feltételeket, a lehetőségeket a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Negyvenötezer tonna kubai cukor érkezik Mint ismeretes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes kubai partnerével Havannában a közelmúltban megállapodást írt alá, amelyben meghatározták a két ország árucsere-forgalmának idei kereteit és fő termékeit A magyar—kubai gazdasági együttműködésről, annak idei terveiről és perspektíváiról a következő nyilatkozatot adta dr. Szalai Béla: — A közelmúltban aláírt jegyzőkönyv értelmében Kuba 1972. első felében 45 ezer torma cukrot szállít Magyar-’ országra. Ez számottevő mennyiség, idei várható cukorfogyasztásunknak több mint 10 százaléka. Bár a baráti közép-amerikai ország fő terméke a cukor, a-felkínált árulista egyre bővül, s importunkban több fontos cikkükkel számolhatunk. Bár jelenleg is vásárolunk Kubától cukron kívül nik- kelkoncentrátumot, továbbá déligyümölcsöket, mézet és egyéb árukat. — Magyarország főleg ipari termékekkel fizet a kubai árukért, de közreműködik gyárak építésében is. Kubába irányuló exportunknak nagy része gépipari termék és gyógyszer; szállítmányainkká! partnereink elégedettek. Különösen nagyra értékelik a magyar gyártmányú telefonközpontokat és egyéb híradástechnikai cikkeket. Gazdasági együttműködésünk felődésének fontos állomása a Havannában a közelmúltban üzembe helyezett üveggyár, amelynek berendezéseit - Magyarország szállította. Az üzemben évente több mint 10 millió vizes poharat, több százezer gyógyszeres üveget és egyéb termékeket állítanak elő. Tárgyalásokat kezdtünk arról, hogy ugyancsak magyar közreműködéssel lámpagyár is létesülne Kubában. Nagy az érdeklődés a magyar húsipari berendezések iránt is. Szakembereink egy nagy teljesítményű vágóhíd szállításáról és több kisebb vágóhíd rekonstrukciójáról tárgyalnak. Ugyancsak megbeszélések kezdődtek ananász feldolgozó berendezések szállításáról és a konzerviparban műszaki együttműködésről. minap elgondolkodtató levelei kaptunk K. J.-től. minden valószínűség szerint egyik nagyüzemünk dolgozójától. A magát csak monogrammal megjelölő dolgozó a következőket íjrta: ha üzemünkben a gazdasági tényezőket nézzük, minden rendben van. De ha a dolgok mélyére nézünk, észrevesszük, hogy üzemükben, s minden valószínűség szerint — mint megjegyezte — máshol is elö- lordul nézeteltérés a dolgozók, a beosztottak között. Gyakori a súrlódás, a féltékenység, s egyes emberele fél szemmel mindig azt nézik: mit csinál a másik. Hétköznapi nyelven, „fúrják egymást”. Nem tudjuk, melyik üzemünkről van szó, de azzal egyetértünk, hogy bizony, előfordulhatnak ilyen jelenségek. Manapság hol itt, hói ott hallunk olyan megjegyzéseket, hogy nem kielégítő a vállalati klíma. Hol lehel, és kell kezdeni a jó üzemi kiima kialakítását? Mindenekelőtt a vezetőknél. A vezető nemcsak a közvetlenül hozzá tartozó beosztottak pszichikai viszonyát képes formálni. S miért kell e tényre fölfigyelni a vezetőnek? Azért, mert, ahol a dolgozók sok energiát, időt fordítanak a másokkal „törődésre”, ott lényegesebben rosszabb hatásfokkal tevékenykednek a munkában. Több helyen egyesek mindjárt az üzem belső ügyeivel, intrikáival traktálják a vállalathoz érkező idegent. Tud-e ilyen esetekben segíteni a vezető? Feltétlenül! Persze, hogy a vezető eredményesen harcolhasson az ilyen jelenségek ellen, elsősorban fel kell fedeznie a rossz klíma okát. Az ok igen gyakran abból adódhat, hogy az üzemnél, vállalatnál például aránytalan a megterhelés. S hogy ezen változtassanak, nagyban függ a vezetőtől. Az aránytalan megterhelés. soha sem nézhető el. Ha X-től sokkal kevesebbet kívánunk, mint Y-tól, az előbb-utóbb torzsalkodáshoz vezet, A vezető tehát nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy neki nincs ideje ilyen, úgynevezett kis gondokkal' foglalkozni. Ahol nem egyforma a dolgozók leterhelése, a beosztottak megjegyzéseket tesznek, s esetleg intrikákat szítanak. Különösen, ha az aránytalan leterhelést anyagi dotáció sem követi. De nem jó az aránytalan leterhelés a „húzó” munkaerő szempontjából sem. Az aránytalanul sokat dolgozó beosztottak előbb, vagy utóbb megsokall- ják a dolgot, s vagy tudatosan kevesebbet fognak dolgozni, vagy pociig egyszerűen továbbállnak a vállalattól. rossz piszichikai klíma megszüntetésének másik- igen fontos pontja: milyen a vezető viszonya beosztottjaival. Az a vezető, aki nagy gondot fordít a beosztottak megismerésére, a beosztottakkal való helyes bánásmódra, s nem tesz kivételeket köztük, már alapjaiban elszakítja a „fúrás” gyökerét Elszakítja, mert így a beosztottak nem lesznek féltékenyek egymásra, tisztában lesznek vele: a vezető csak munkájuk után ítéli meg ölcet. Vigyázzon a vezető arra is. hogy az alacsonyabb vezetők .feje fölött ne nyúljon keresztül, mert az is hozzájárul a rossz vállalati klímához. Az így járt vezető előbb-utóbb figyel, hogy a hasonló beosztásban levő X és Z feje felett is átnyúl-e a főnök. Ha ezt nem tapasztalja, esetleg arra a következtetésre jut, hogy ő megbízhatatlan, rosszul ,Jekszikf’ stb. S ilyenkor egyesek igen hajlamosak arra: ahelyett, hogy elmondanák jogos észrevételeiket vezetőiknek, étkezőik *fúmi” X-et és Z-t. A vezető a beosztottak egymás közti jó viszonyát megteremtheti, befolyásolhatja a helyes ellehőrzéssel is. Hogyan ellenőrizzünk és hogyan hasznosítsuk eredményeit? Az ellenőrzés pszichológiájának vannak szabályai. A vezetőnek például, na a vállalatnál bizonyos hiba előfordul, képesnek kell lennie arra, hogy levonja az anyagi és erkölcsi következtetéseket S itt a vezetőnek nem szabad kivételt tennie, egyiknek ejnézni valamit, a másikat p>edig esetleg kisebb hibáért megbüntetni. Az emberekben a vezető elfogultsága rossz hangulatot vált ki, bántja önérzetüket, s kifejlődik egy olyan viselkedés, amely előbb-utóbb ntérgezi majd a vállalati klímát. A vezetők tehát sokat telletnek a jó vállalati klíma megteremtéséért. Törekedni kell a vezetőnek a jó pszichilcai klíma megteremtésére több okból. Ahol a hasznos energia, az igen drága idő felesleges csatornákba kerül, ott előbb vagy utóbb rosszul mennek majd a dolgok. Segíteni kell a vezetőknek a jó klíma kialakítását azért is, hogy csökkenjen az üzemekben a munkaerő-vándorlás, kialakuljon a törzsgárda. Érdemes tehát odafigyelni a vállalati klímára. Éppen ezért foglalkoztunk K. J. levelével. Ügy gondoljuk, nem feleslegesen ! Fodor László A Vastámok a sz Sajbö Sándor vasiam-el őfcszítfst végez a bérén te i XHI-as számú fronton Foto: Laczó 3. t 1 izenoi hónap tükre az edelényi járásban Jegyzetek a pártbizottság legutóbbi üléséről •s. Szakmunkás utánpótlás
