Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

k> 1972. jan. 23., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 1970. október 17-éif a já­rási pártértekezleten nagyjá­ból ugyanazok az elvtársak tanácskoztak az Edelényi já­rási Pártbizottság nagyter­mében. mint legutóbb, janu­ár 19-én a járási pártbizott­ság kibővített ülésén. Akkor, tizenöt hónappal ezelőtt mint a járás pártszervezeteinek küldöttei mérték fel a járás , helyzetét, határozták meg hosszabb távra a pártszerve­zetek feladatait és választot- ' ták meg a járás vezető po­litikai testületét, a pártbi­zottságot. Most pedig az akkor meg­választott pártbizottság szá­molt be több mint egyéves munkájáról, a politikai mun­ka eredményeiről és fogya­tékosságairól, lényegében a járás jelenlegi helyzetéről, gondjairól, megoldásra váró feladatairól. A két tanácskozás bizonyos egybevetése kínálja a lehe­tőséget a járás fejlődésének áttekintésére. A végrehajtó bizottság jelentése Emlékszem, tizenöt hónap­pal ezelőtt a járási pártérte­kezlet lényegében a követke­zőkre hívta fel a kommunis­ták, a járás dolgozóinak fi­gyelmét: Alapvető feladat a politikai munka magasabb szintű követelményeinek megértetése, az élet minden területén; a tervek teljesíté­se, a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozása az iparban, a mezőgazdaságban, a gazdálkodás minden szfé­rájában: a párt-, az állami, a tömegszervezeti, az ideológi­ai és a kulturális nevelő mun­ka továbbfejlesztése, a szo­cialista építömunka növekvő igényeinek hatékonyabb szol­gálata. A járási pártértekezlet vég­eredményben a szocialista építőmunka magasabb szin­tű folytatására, a közéleti demokrácia fejlesztésére, a lakosság életkörülményeinek javítására ösztökélte a járás párt-, állami, gazdasági, tár­sadalmi szervezeteit — egész lakosságát. Mit és mennyiben sikerült megvalósítani azóta? Mitnem és miért? Lényegében ezt ösz- ' szegezte a végrehajtó bizott­ság írásban előterjesztett je­lentése, amelyhez a vb ne­vében Szaniszlg Gyula elv­társ, a pártbizottság első tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést. A terjedelmes, összegező és elemző jelentés részletes is­mertetésére itt’ nem _ vállal­kozhatunk. Legfeljebb azt je­gyezhetjük meg róla, hogy — a szóbeli kiegészítéssel együtt — reális tükre volt az elmúlt tizenöt hónap munká­jának, kiterjedt a járás éle­tének minden lényeges te­rületére, jó alapot nyújtott a felelősségteljes, konstruktív elvtársi vitához, és a további feladatok helyes meghatáro­zásához. Három felszólalás a tizenegyből A jelentés vitájában tizen­egyen fejtették ki vélemé­nyüket: Bárdos István, bód­vaszilasi és Lövei Pál, szögli­geti tsz-élnök, Bállá László, a Rudabányai Vasércbánya főmérnöke, Lázár Jenő, a megyei tanács járási hivata­lának elnöke, Ráki Ferenc, borsodsziráki tsz-elnök, Lip- lák János, mucsonyi főag- ronómus, Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke. a megyei tanács elnökhe­lyettese, e körzet or­szággyűlési képviselője. Tóth Géza, a.szendrői MEZŐGÉP üzemvezetője, Hegyi István hangácsi tsz-elnök, Kosik Mi­hály bódvaszilasi és Fazekas József hangácsi párttitkár. A felszólalások részletes is­mertetése itt szinte lehetet­len. Lényeges viszont, hogy csaknem valamennyi felszó­laló megjegyezte: a végre­hajtó bizottság jelentése re­álisan tükrözi a járás fejlő­dését, jelenlegi helyzetét, egy­szersmind utal a további fel­adatokra is. Néhány felszóla­lás lényegére azonban érde­mes jobban odafigyelni. Bállá László elvtárs pél­dául utalt rá, hogy 1968 ele­jén még • létbizonytalanság volt Rudabányán... A járási pártbizottság határozott ál­lásfoglalása, a megyei vezető szervek segítsége nyomán azonban ma a Rudabányai Vasércbánya stabil üzem, az emberek nagy része jól érzi magát, szívesen dolgozik. Részletesen, szólt az üzem el­múlt évi nehézségeiről, a szállítási gondokról és azok­ról a helybeli intézkedések­ről is, amelyek a nehézségek megoldására, a helybeli tar­talékok feltárására irányul­tak és irányulnak, s amelyek — mint mondotta — reális alapot nyújtanak az N72. évi nagyobb feladatok megoldá­sához. Lázár Jenő elvtárs sóikat - mondó összehasonlító adatok­kal illusztrálta a jelentésnek a mezőgazdasági termelés alakulására vonatkozó meg­állapításait, amellyel —mint mondotta — az itú-ott mutat­kozó eredniények ellenére sem lehetünk elégedettek. U.talt az alacsony hozamokra, ennek objektív okaira, még­is. elsősorban azokra a szub­jektív tényezőkre és hibákra hívta fel a figyelmet, ame­lyeknek javításával — hang­súlyozta — a járás termelő- szövetkezetei lé-"-égésén ma­gasabb hozamokat érhetnek el. Varga Gáborné elvtársnő felszólalásának bevezetőjé­ben — képletesen szólva — „ütőérhez” hasonlította a já­rási pártbizottság kibővített ülését, amelyen — mint mon­dotta’ — ..kitapintható a já­rás egészének állapota”. A beszámoló és a vita jel­zi — állapította meg a to­vábbiakban, hogy az edelényi járás alapjában véve jó irányban fejlődött 1971-ben, s a jelenlegi gondok ellené­re is szinkronban van az or­szág egészével, a központi és a megyéi elképzelésekkel — a X. pártkongresszus és a kormány határozatainak, a IV. ötéves terv célkitűzései­nek megfelelően fejlődik to­vább. Részletesebben szólt a já­rás jelenlegi » " ürül. meg­oldásról váró feladatiról, amelyekkel a beszámoló mé­lyebb összef~ fog­lalkozik, Szólott továbbá az igényekről és a lehetőségek­ről — közte azokról a helyi lehetőségekről, tartalékokról, amelyeknek feltárásában és hasznosításában ugyanúgy, mint a már elfogadott tervek végrehajtásában nagy felada­tok hárulnak és sokat segít­hetnek a járás pártszerveze­tei. XT' A feladatukra összpontosítva A tényleg „jó szellemű” kritikus és önkritikus tanács­kozás legfőbb erénye volt, hogy mind a beszátnoló, mind a vita, mind predig az egy­hangúlag elfogadott határo­zati javaslat a járás egésze előtt álló legfontosabb fel- actatok.a összpontosította a jelenlevők figyelmét. A ha­tározat lényege — amellyel a közeli napokban megismer­kedik az edelényi járás egész párttagsága: tovább azon az úton, amelyet a X. pártkong­resszus, a megyei és a járási pártértekezlet, valamint a Központi Bizotttság 1971. de­cember 1-i, illetőleg a megyei pártbizottság január 4-i ülé­se jelölt meg, s amelynek „apró pénzre váltását” jelen­ti az 1972. évi feladatok meg­valósítása. Csépányi Lajos űréiig a IVN-ban A TVK szakszervezeti bi­zottsága minden évben meg­hirdeti a versenyt az üze­mek. főosztályok alapszer­vezetei között. Az értékelés alapjául természetesen az egész éves szakszervezeti te­vékenység szolgál. A hagyo­mányoknak megfelelően pon­tozásos rendszer alapján döntik el a helyezéseket. Az elmúlt esztendőben a legjobb eredményt a festék­gyár üzemi szakszervezeti bizottsága érte el. Második lett a versenyben az energe­tikai főosztály, míg a har­madik helyen a gépgyár és öntöde üzemi bizottsága vég­zett. A verseny győztese és a helyezettek értékes tárgy- jutalomban részesültek. A Az Agrokonzum Vállalat nagy gondot fordít a szak­munkás utánpótlásra. Pilla­natnyilag 42 fiatal tanul a miskolci, az ózdi és a sáros­pataki szakmunkásképző in­tézetekben, illetve a tokaji SZÖVOSZ-iskolán. A zöldség-gyümölcs érté­kesítés fejlődése azonban még több szakembert kíván, amit a jelenlegi iskolai fel­tételek nem tesznek lehe­tővé. A tokaji SZÖVOSZ- iskola siet most az Agro­konzum segítségére: egyéves levelező tagozatot indítanak az 1972—73-as tanévben érettségivel rendelkező fiatal lányok és fiúk számára. A beiskolázási feltételeket, a lehetőségeket a közeljövőben nyilvánosságra hozzák. Negyvenötezer tonna kubai cukor érkezik Mint ismeretes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisz­terhelyettes kubai partneré­vel Havannában a közelmúlt­ban megállapodást írt alá, amelyben meghatározták a két ország árucsere-forgal­mának idei kereteit és fő termékeit A magyar—kubai gazdasá­gi együttműködésről, annak idei terveiről és perspektívái­ról a következő nyilatkoza­tot adta dr. Szalai Béla: — A közelmúltban aláírt jegyzőkönyv értelmében Ku­ba 1972. első felében 45 ezer torma cukrot szállít Magyar-’ országra. Ez számottevő mennyiség, idei várható cu­korfogyasztásunknak több mint 10 százaléka. Bár a ba­ráti közép-amerikai ország fő terméke a cukor, a-felkí­nált árulista egyre bővül, s importunkban több fontos cikkükkel számolhatunk. Bár jelenleg is vásárolunk Kubától cukron kívül nik- kelkoncentrátumot, továbbá déligyümölcsöket, mézet és egyéb árukat. — Magyarország főleg ipa­ri termékekkel fizet a kubai árukért, de közreműködik gyárak építésében is. Kubába irányuló exportunknak nagy része gépipari termék és gyógyszer; szállítmányaink­ká! partnereink elégedettek. Különösen nagyra értékelik a magyar gyártmányú tele­fonközpontokat és egyéb hír­adástechnikai cikkeket. Gazdasági együttműködé­sünk felődésének fontos állo­mása a Havannában a közel­múltban üzembe helyezett üveggyár, amelynek berende­zéseit - Magyarország szállí­totta. Az üzemben évente több mint 10 millió vizes poharat, több százezer gyógy­szeres üveget és egyéb ter­mékeket állítanak elő. Tár­gyalásokat kezdtünk arról, hogy ugyancsak magyar köz­reműködéssel lámpagyár is létesülne Kubában. Nagy az érdeklődés a magyar húsipa­ri berendezések iránt is. Szakembereink egy nagy tel­jesítményű vágóhíd szállítá­sáról és több kisebb vágóhíd rekonstrukciójáról tárgyal­nak. Ugyancsak megbeszélé­sek kezdődtek ananász fel­dolgozó berendezések szállí­tásáról és a konzerviparban műszaki együttműködésről. minap elgondolkodtató levelei kaptunk K. J.-től. min­den valószínűség szerint egyik nagyüzemünk dolgo­zójától. A magát csak monogrammal megjelölő dol­gozó a következőket íjrta: ha üzemünkben a gazdasági té­nyezőket nézzük, minden rendben van. De ha a dolgok mé­lyére nézünk, észrevesszük, hogy üzemükben, s minden valószínűség szerint — mint megjegyezte — máshol is elö- lordul nézeteltérés a dolgozók, a beosztottak között. Gyakori a súrlódás, a féltékenység, s egyes emberele fél szemmel mindig azt nézik: mit csinál a másik. Hétköznapi nyelven, „fúrják egymást”. Nem tudjuk, melyik üzemünkről van szó, de azzal egyet­értünk, hogy bizony, előfordulhatnak ilyen jelenségek. Ma­napság hol itt, hói ott hallunk olyan megjegyzéseket, hogy nem kielégítő a vállalati klíma. Hol lehel, és kell kezdeni a jó üzemi kiima kialakítását? Mindenekelőtt a vezetőknél. A vezető nemcsak a közvetlenül hozzá tartozó beosztottak pszichikai viszonyát képes formál­ni. S miért kell e tényre fölfigyelni a vezetőnek? Azért, mert, ahol a dolgozók sok energiát, időt fordítanak a má­sokkal „törődésre”, ott lényegesebben rosszabb hatásfokkal tevékenykednek a munkában. Több helyen egyesek mind­járt az üzem belső ügyeivel, intrikáival traktálják a válla­lathoz érkező idegent. Tud-e ilyen esetekben segíteni a ve­zető? Feltétlenül! Persze, hogy a vezető eredményesen har­colhasson az ilyen jelenségek ellen, elsősorban fel kell fedez­nie a rossz klíma okát. Az ok igen gyakran abból adódhat, hogy az üzemnél, vállalatnál például aránytalan a megter­helés. S hogy ezen változtassanak, nagyban függ a vezetőtől. Az aránytalan megterhelés. soha sem nézhető el. Ha X-től sokkal kevesebbet kívánunk, mint Y-tól, az előbb-utóbb tor­zsalkodáshoz vezet, A vezető tehát nem helyezkedhet arra az álláspontra, hogy neki nincs ideje ilyen, úgynevezett kis gondokkal' foglalkozni. Ahol nem egyforma a dolgozók le­terhelése, a beosztottak megjegyzéseket tesznek, s esetleg intrikákat szítanak. Különösen, ha az aránytalan leterhelést anyagi dotáció sem követi. De nem jó az aránytalan leter­helés a „húzó” munkaerő szempontjából sem. Az aránytala­nul sokat dolgozó beosztottak előbb, vagy utóbb megsokall- ják a dolgot, s vagy tudatosan kevesebbet fognak dolgozni, vagy pociig egyszerűen továbbállnak a vállalattól. rossz piszichikai klíma megszüntetésének másik- igen fontos pontja: milyen a vezető viszonya beosztottjai­val. Az a vezető, aki nagy gondot fordít a beosztot­tak megismerésére, a beosztottakkal való helyes bánásmód­ra, s nem tesz kivételeket köztük, már alapjaiban elszakítja a „fúrás” gyökerét Elszakítja, mert így a beosztottak nem lesznek féltékenyek egymásra, tisztában lesznek vele: a ve­zető csak munkájuk után ítéli meg ölcet. Vigyázzon a vezető arra is. hogy az alacsonyabb vezetők .feje fölött ne nyúljon keresztül, mert az is hozzájárul a rossz vállalati klímához. Az így járt vezető előbb-utóbb figyel, hogy a hasonló beosz­tásban levő X és Z feje felett is átnyúl-e a főnök. Ha ezt nem tapasztalja, esetleg arra a következtetésre jut, hogy ő megbízhatatlan, rosszul ,Jekszikf’ stb. S ilyenkor egyesek igen hajlamosak arra: ahelyett, hogy elmondanák jogos ész­revételeiket vezetőiknek, étkezőik *fúmi” X-et és Z-t. A vezető a beosztottak egymás közti jó viszonyát megte­remtheti, befolyásolhatja a helyes ellehőrzéssel is. Hogyan ellenőrizzünk és hogyan hasznosítsuk eredményeit? Az el­lenőrzés pszichológiájának vannak szabályai. A vezetőnek például, na a vállalatnál bizonyos hiba előfordul, képesnek kell lennie arra, hogy levonja az anyagi és erkölcsi követ­keztetéseket S itt a vezetőnek nem szabad kivételt tennie, egyiknek ejnézni valamit, a másikat p>edig esetleg kisebb hi­báért megbüntetni. Az emberekben a vezető elfogultsága rossz hangulatot vált ki, bántja önérzetüket, s kifejlődik egy olyan viselkedés, amely előbb-utóbb ntérgezi majd a vállalati klímát. A vezetők tehát sokat telletnek a jó vállalati klíma meg­teremtéséért. Törekedni kell a vezetőnek a jó pszichilcai klíma megteremtésére több okból. Ahol a hasznos energia, az igen drága idő felesleges csatornákba kerül, ott előbb vagy utóbb rosszul mennek majd a dolgok. Segíteni kell a veze­tőknek a jó klíma kialakítását azért is, hogy csökkenjen az üzemekben a munkaerő-vándorlás, kialakuljon a törzsgárda. Érdemes tehát odafigyelni a vállalati klímára. Éppen ezért foglalkoztunk K. J. levelével. Ügy gondoljuk, nem fe­leslegesen ! Fodor László A Vastámok a sz Sajbö Sándor vasiam-el őfcszítfst végez a bérén te i XHI-as számú fronton Foto: Laczó 3. t 1 izenoi hónap tükre az edelényi járásban Jegyzetek a pártbizottság legutóbbi üléséről •s. Szakmunkás utánpótlás

Next

/
Oldalképek
Tartalom