Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-22 / 18. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1972. jan. 22., szombat Ma nyílik 4 vásárhelyi ijiűvészteSep miskolci kiállítása elé TORNYAI JÁNOS, Endre Béla... Fénylő nevek a magyar képzőművészeiben, s a nagy alföldi város, Hódmezővásárhely kultúrtörténetében. Századunkban legelőbb öle vállalták, hogy a paraszti sonskérdéseket vásznon és kőben megfogalmazzák, illeit- ve ebből a környezetből keressenek modellt, témát maguknak. S munkásságukhoz fűződik a vásárhelyi művésztelep létrejötte, amely évtizedek során európai hírre tett szert. A néppel, a paraszti világgal és annak problémáival való azonosulás máig jellemzője a Vásárhelyen alkotó művészek munkásságának. Ehhez még csak sajátosan alföldi, sajátosan magyar ak- , centust viselő formanvelvii- ket, közérthetőségre törő fogalmazásukat kell említenünk, s máris tömören fogalmazva feltártuk a ..vásárhelyi iskola” lényegét, határainkon túl gyűrűző sikerének: titkát. Mert ahogyan a nagy elődök közül például Tornyai már 1329-ben aranyérmet nyert Jüss című képével a barcelonai világkiállításon, s a fiatalon elhunyt Kohán György az indiai Delhi mű- pártblóit meghódította dinamizmustól feszülő, sodró erejű alkotásaival, úgy gyűjtögetik az elismerés babérját a város művészéletének mai reprezen tánsai. Elég bizonyságként Németh József londoni fogadtatására utalnunk e tekintetben, vagy a velencei hiénáién elismerést szerzett Kurucz D. IstSzalay Ferenc: Szabó bácsi ván, Csohány Kálmán nevét említenünk, az alföldi táj egy másik festőlírikusával, Fejér Csabával egyetemben, akinek minden alkotása gazdára lel évek óta nyugatnémet kiállításokon. A HAJDAN VIRÁGZÓ vásárhelyi gölöncsér művészet is feltámadt időközben, s a modem kerámia formanyelvén vall a város teremtő ösztönéről. Legrangosabb egyénisége ma az a Végvári Gyula, aki a kerámia „fővárosában”, Faenzában jutott pár íz általános iskolai oktatásról Az általános iskolai hálózat az elmúlt esztendőkben nem kapta meg azt a törődést, figyelmet, amely a közoktatásban betöltött szelepe miatt joggal megillette volna — állapította meg Kecskeméten tartott pénteki ülésén az országgyűlés kulturális bizottsága. A képviselőit dr. Ortutay Gyula elnökletével az általános iskolai oktatás helyzetét elemezték. Tanácskozásukon részt vett Varga Gáborné, az országgyűlés alelnöke, dr. Romany Pál, a megyei-pártbizottság első titkára, valamint Bács-Kiskun megye számos tanácsi vezetője. Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes vitaindító referátumában egyebek között hangsúlyozta: társadalmi életünk eredményei között joggal tartjuk számon az általános iskola műveltségi szint emelő voltát, azt. hogy az általános iskolát — a tanköteles kor végéig — a gyermekek 91 százaléka végzi el. Az általános iskola mindjobban teljesíti társadalmi funkcióját: az olvasás, írás és számolás alapelemein túl a diákok túlnyomó többségét ma már a továbbtanulásra készíti fel. Sajátos, az ország .települési szerkezetéből adódó gond viszont, hogy gyakran jelentős színvonalkülönbség van iskola és iskola között, az egész nép számára biztosítandó alapműveltségből nem részesülnek azonos szinten a városokban, illetve a kis településeken, tanyákon élők gyermekei. A referátumokat követő vitában a bizottság határozattá emelte azt a javaslatot, amely társadalmi összefogást sürget a tanyasi, külterületi iskolák problémáinak megoldására. Figyelemre méltó indítványnak tartotta a bizottság, hogy a megszűnt tanyasi iskolák épületeinek eladásából származó pénzt a helyi tanácsok kollégiumi alap létesítésére. gyarapítására használják fel. Az ülésen bírálták az Állami Könyvterjesztő Vállalatot: a képviselők tapasztalatai szerint nem juttatja el kellő mennyiségben a tanyasi vidékekre, a különböző iskolai munkafüzeteket, szakkönyveket. A vitában felszólalt Varga Gáborné, megyénk képviselője, az országgyűlés alelnöke is. NVE X500-AS ESZTERGAPADRA FORGÁCSOLÓ MUNKÁT VÁLLALUNK. Miskolci Vegyesipari Vállalat, Miskolc, Tüzér u. 1/a. A Miskolci Pamuífonó % KERES 16 EVET BETÖLTÖTT NŐI DOLGOZÓKAT FONÓNÖI MUNKAKÖRBE Betanulási idő 6 béltől 3 hónapig. Jó kereseti lehetőség, 40 órás munkahét, valamint felveszünk FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés: Miskolci Pamutfonó — Mi: nka- erő-gazdálkoslás. Miskolc, József Attila u. 74. sz. évvel ezelőtt kitüntető aranyéremhez, s akinek szárnyai alatt’ olyan tehetséges fiatalok bontogatják képességüket, mint a közhasznú égetett | agyagedényeknek új művészi hitelt, kölcsönző Probstner János. Alapítók, s utódok! Együtt adja a vásárhelyi művéjzte- lep hat évtizedét a Miskolci Képtárban január 22-én megnyíló kiállítás. Az első olyan alkalom, amikor Miskolc műpártolói előtt közös tárlattal szerepelnek a vásárhelyi művászkolón.ia elhunyt, vagy máig munkálkodó tagjai. Alkotásaik láttán tanúi lehetünk, hogyan teremtett hagyományt egy kis művészcsoport következetes esztétikai, társadalmi állásfoglalása. S hogyan teszik élővé, elevenen hatóvá e hagyományt a mostaniak még olyan áron is, hogy eltűrik a konzervatívizmus vádját olyan oldalról, ahol a képi ábrázolás leginkább megreked valamilyen spekulatív, legfeljebb dekoratív igényű piktűra, vagy szobrászat kifejezési formái közölt. Természetesen nem utasítjuk el az absztrakt, modernista törekvéseket, nem tagadjuk meg mindenestől a nonfiguratív kifejezési módot. Azzal a szemlélettel széliünk szembe, mely önmagát egyetlen lehetséges és előremutató képzőművészeti form any elvnek kiáltva ki, elveti a hagyományos normatívák között maradt festészetet, szobrászatot Már csak azért is szembe kell ezallnunk az ilyesféle megítéléssel, mert a vásárhelyi művésztelep munkássága mindenkor hűséggel, s korszerű nyelven tudósított az élet jelenségeiről::. Miként a közösség létét külső tényezők határozzák meg, ahogyan a közösség reagál a befolyásokra, amiként hatású lera emberség dolgában válaszol, s ahogyan önmagán átszűrve a valóságos világot, gazdaigabb, érzékletesebb lesz kultúrája, úgy dinien zionáltabb, úgy kifejezője korának ez a festői ouvre. E töltés birtokában, ennek miértjeire válaszolva nvei'te el a korszerűség szá- monkért követelményét! A vásárhelyi képzőművészet, a vásárhelyi iskola immár hatvan éves. E hat évtized keresztmetszetét nyújtja a miskolci kiállítás. A VENDÉGESKEDÉS ugyanakkor alapja lehet a két város. Vásárhely és Miskolc további kapcsolatának, további kiállításcseréknek és kölcsönös baráti látogatásoknak, melyek mindkét fél számára gyümölcsözőek lehetnek. Moldvay Győző Körzeti könyvtárak az encsi járásban A tapasztalatok évről évre igazolják, hogy a körzeti könyvtárak létrehozása' a kulturális fejlődésnek szélesebb útját nyitotta meg falun. Ezekben a községekben a könyvállomány a megyei, járási támogatásból, illetve helyi erőforrásokból kielégítően gyarapszik. A helyi tanácsok sok településen komoly segítséget adtak a könyvtárak tárgyi feltételeinek biztosításához. A körze_ tesítéssel új szakasz kezdődött a magya.r könyvtárügy történetében. Az anyagi alapok koncentrálása tette szükségessé a kis községek könyvállományának összevonását a körzeti székhelyekre. A könyvtári körzet több községen belül létrehozott; fiókkönyvtári hálózat. Lehetővé vált, hogy a kis falvakban lakó, olvasni, művelődni vágyó emberek számára is olyan választék álljon rendelkezésre. amilyen a nagyobb községek könyvtáraiban. !>akla!< íieketi k Megyénkben 1965-ben Bak- takéken alakult meg az első körzeti könyvtár főhivatású könyvtárossal. A körzethez 6 kis csereháti község tartozik. Lélekszámúkat tekintve 100— 600 lakossal. Az eltelt időben az encsi járásban már négyre emel ke. dett a körzeti könyvtárak száma. Baktakéket követte a halmaji, nbvajidrányi, hidasnémeti központ A négy körzet életrehívása nem tűnik soknak, ha belegondolunk abba, hogy az encsi járásban nyolcvannégy kisebb-na- gyobb település létezik. Ha. azonban azt az erőfeszítést, energiát, lelkes tenniakarást vesszük figyelembe, ami a négy körzet létrehozásához szükséges volt. akkor mindenképp szólnunk kell a kezdeményezésről. Csinálták is a maguk erejéből, sokszor elvi és gazdasági támogatás nélkül szervezték státusz, szakember, új épület és dologi vonatkozás hiányában a körzeteket. A cserekönyvcsomagot a könyvtárosok esőben., sárban, hóban maguk cipelték a na. ponla egyszer közlekedő autóbuszokhoz. S közben örömmel látták, hogy munkáink .nyomán megvalósulnak a tervek. A körzeti könyvtárak, ha szerényen is, de léteznek. A területrendezés, a közigazgatás reformja nagyban segítette munkájukat. Megoldásra vár Szabó Gyula, az Encsi járási Könyvtár igazgatója három szempont alapján'határozta meg a. körzeti könyvtárak feladatát. Ezek: a tervszerű könyvállomány gyarapítása. a kis falvak jobb könyveliátása. a korszerűbb központi i kölcsönzőszolgálat megteremtése. Jelenleg a személyi feltételek már megteremtődtek a járásban. A beszerzési keretek emelése a következő feladat. A jelenlegi átlagos öl-tízezer forintos keret kevésnek bizonyul. (A Művelődésügyi Minisztérium 20 ezer forintban szabta meg a körzetek szerzeményezésre fordítandó keretet.) Az elmúlt évben sem országos. sem megyei támogatást nem kaptak berendezések vásárlására az. encsi járásban. Jelenleg talán ez a legnagyobb gond. Üresen áll 12 könyviárlielviséo Berendezés hiányában kihasználatlanul áll a járás tizenkét településének könyvtárhelyisége. Hiányzik a bútorzat, amely a könyvek elhelyezését. a fiókkönyvtárak működését lehetővé tenné. De néha nehézkes a munka az üzemelő intézményeknél is. Sok helyen problémát jelent az újonnan vásárolt könyvek elhelyezése. Már most kevés a könyvespolc. Mi lesz egykét év múlva? A következő feladatok közé tartozik a klubkönyvtárak számának gyarapítása. Jelenleg tizenöt működik a járásban. A közeljövőben még eggyel gyarapodnak. Rövidesen átadják a telkibányai klubkönyvtárat, amelyet a „100 falu — 100 könyvtár” mozgalom keretében a megyei tanács, a járási hivatal és a községi tanács közös anyagi támogatása teremtett meg. Kovács László A magányosság és társadalmon kívüliség drámája Ugo Betti kamaradarabjának próbáján — Lassacskán egyetlen hang, amit hallottam, a kecskék álmos mekegése volt... Teljes csend, csak a kecskék)... Szinte magának mondja mindezt Agatha, az özvegy, amikor hajdani férjével 1 együtt töltött keserves emlékű esztendeit idézi, s ugyanakkor vall életéről, magányosságáról a Kecskeszigetre került idegen férfinak, Angelo nak. * Első nagy párosjelenetünkben, amely az első felvonás második felét csaknem kitölti, roppant feszült, drámai töltésű párbeszéd zajlik a két, egymást először látó ember között. Angelo számító, Agat. ha tartózkodó, határozottan ellenséges, sőt gyűlölködő hangot üt meg, de gyűlölködésében már parázslik az ellenkező érzületbe váltó1 szenvedélyesség. Amikor túlzottan bizalmasnak érzett megjegyzése után arculcsap- ju a férfit, a kemény ütés talán neki már jobban fúj; már inkább simogatna. S később amikor lánya és sógornője felvillanyozódását látva kiutasítja házából Ange- lol, ugyanakkor vissza is várja, mert tudja, ennek így kell lenni. A Miskolci Nemzeti Színház balett-termében, a Játék, szín soron következő bemutatójának próbáján láttuk ezt a jelenetet. Süllős Gábor rendezői irányításával Ugo Betti Bűntény a Kecskeszigeten című kamaradarabját próbálták. Agatha Kovács Mária, Angelo Páko-dy János. A sógornő Máthé Eta és ZolÚjra kedvezményes akció! SZOMBATTÓL SZOMBATIG JANUAR 22-TÖL 29-IG női, férfiés gyermekkabát 40“ () árengedménnyel igen olcsó áron vásárolható a BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT miskolci és megyei boltjaiban tán Sára. váltással, a lánv Balogh Zsuzsa. Egy öregember a világból Pál//y György. Amikor a tizenkilenc éve halott olasz szerző darabjának szövegkönyvét olvastam, szinte mellbevágott az a komorság, az a visszafojtott érzelmektől nehéz levegő. amely a drámából árad’,. Magányos, a társadalmon kívül élő emberek tragédiába torkolló drámaija a Bűntény a Kecskeszigeten, amely most alakul szövegkönyvből feszült színpadi játékká a Játékszín parányi játékterén. A háttér még csak jelzés a szereplők utcai ruhában vannak. Emlékpróba van Sallós Gábor nem szakítja meg minduntalan a próbát. Hosszú-hosszú részek után állítja meg a színészeket mondja el észrevételeit, kívánalmait, hogy a részlet ismétlésében már saját koncepciójának megvalósulását vehesse esetleg bírálat alá. Alakul a játék. A látott próbarészleten Kovács Máriának és Pákozdv Jánosnak jutott a nagyobb szerep, Máthé Eta és Balogh Zsuzsa egy kisebb jeleneiben sejt- teltek a próba részvevőivel imlamit abból, ahogyan a szigeten magányosan élő, városba. társaságba, és férfiravá- gyó lány és fiatalasszony férfiközelségtől tüzet fogását fnajd érzékeltetni fogják. Kovács Mária próbán látott játéka őszinte érdeklődést kelt a premier Iránt, s nagy várakozással nézhetünk Pá- kozdy János újabb feladatának megoldása elé. A Bűntény a Kecskeszigeten elsősorban stúdió-darab. Studium a rendezőnek. Studium a színésznek, érdekes élmény ígérete a nézőnek. (Imi) )■
