Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-22 / 18. szám

1972. jan. 22., szombat nrn^.ateria'.T'T-WL-aaBBsuiiiDiiaBTzníirBBai ESZAK-MAGYARORSZAG 3 —HWWH—B— WBWMWBBWMHWWWIB Hé jformúsású fi1' JS ®© A o® ]$? íEeeimmt&$ie pártszerv ezetei N K egyre inkább megértik, hogy a ptjirt szervezeti felépítésé- ben milyen jelentős helye van a pártcsoportoknak. Az 6 összehangolt munkájuk nélkül szinte elképzelhetet­len a jó ailapszervezeti mun­ka. A párt politikájának széles körű ismertetését, a párthatározatok végrehajtá­sát, a pártmegbízatások: fo­lyamatosságát csak ä jól szervezett és aktív munkát végző pártcsoportokon ke­resztül lehet jól megoldani. Az erőt, amely ebben a fontos szervezeti egységben van, egyre jobban haszno­sítják a Lenin Kohászati Művek pártszervezetei is-. Különösen jónak mondható ■ t gyár több egységében az a törekvés, hogy a gazdaság- politikai munka irányában fejlesztik a pártcsoportok hozzáértését. Mindez megfe- el a gyár párt-végrehajtó- bizottsága három évvel ko­rábban hozott határozatának, amikor is a gazdasági re­form adta feladatok kerül­tek előtérbe. Most viszont január 20-i ülésén arról ad­hatott számot a végrehajtó bizottság elé terjesztett je­lentés. hogy jó úton halad­nak e követelmények és ezzel együtt a X. kongresz- szus által megjelölt felada­tuk teljesítésében. Munká­juk igen sokrétű tevékeny­ségben mutatkozik meg. Tükrözi azonban azt is a vizsgálat, hogy a pártpoliti­kai élet azokban az alap- szervezetekben folyamatos és színvonalas, ahol követ­kezetesen foglalkoznak a pártcsoportok belső helyze­tével, s munkájukhoz meg­felelő segítséget adnak. Az is jól látszik. hogy ahol akadozik a pártcsoporlmun- ka, ott akadozik az alap- szervezetek munkája is. HA A KOHÁSZATI párt­csoportok szervezeti életét a statisztika tükrében néz­zük. akkor az eredmény .itt is megfelelő. A gyárban több mint 400 pártcsoport tevér kenykedik. Ezek között jó­nak mondható azoknak a munkája is, amelyek élére az 1070. évi pártvezetőségi választás időszakában új elvtársak kerültek. Ez a gyárban igen jelentős volt, mivel akkor 32 százalékos felfrissülésről adtunk hírt. Ebben az időszakban 11 fő­vel növekedett a női párt­csoportvezetők száma, és a termelésben közvetlenül részt: vevő fizikai dolgozók közül mintegy 300-an töltik be ezt a fontos tisztséget. Munkájuk helyes irányát mutatja az is, hogy a pórt­Hatékonyság és ogyens 4 népgazdaság egyensúlyi helyzetének megjavítása, majd | megszilárdítása számos, alaposan átgondolt és össze­hangolt gazdaságpolitikai intézkedést kíván, s ezek j megvalósítása nagy feladat elé állítja az egyes gazdálkodó! egységeket, az egyes vállalatokat is. Ismeretes ugyanis, i hogy az utóbbi években végbement fejlődés során kelet-1 kezett egyensúlyi problémák egyik igen jelentős oka a be- : ruházások terven felüli növekedése volt. S e beruházások j között szép számmal akadtak olyanok, amelyek elsősorban J a termelés bővítését szolgálták, de nem segítették elő a ki- [ vént mértékben a hatékonyság fokozódását. Az új bérén- j dezések, az új üzemrészek mellett tovább dolgoznak a ré- j giek, nem halad elég gyorsan a gazdaságtalan termelés I csökkentése. Az egyensúly megjavítására irányuló gazdaságpolitika — j mint ez a legfontosabb fórumokon többször is elhangzott! — nem érintheti a lakosság fogyasztását, még átmeneti- j leg sem jelentheti életszínvonal-politikai célkitűzéseink fel- i adását. Á népgazdaság egyensúlyát fokozatosan kell hely­reállítani. s ennek érdekében elsősorban a beruházásokkal kell' ésszerűbben, takarékosabban bánnunk. A fejlődés elérésének leginkább célravezető útja: a haté- ! konysóg növelése. A negyedik ötéves terv az első pillanat-i tói a gazdálkodás hatékonyságának fokozását tűzte ki célul. Tehát semmiképpen sem célkitűzéseink ..felülvizsgálatáról”, vagy valamiféle új célkitűzésekről van szó. hanem arról, hogy nyomatékosabban hangsúlyozzuk az intenzív fejlesz­tés. a hatékonyság követelményét, s fokozott erőfeszítések-j kel törekedjünk ennek a megvalósítására. A hatékonyság növelése igen összetett feladat. Megköve-i telj. hogy a vállalatok „rendezzék” meglevő erőforrásaikat, ! s azok a t valóban a megfelelő célokra fordítsák. Megköve- j teli. hogy gyártmányválasztékukat a gazdaságosság igényei j szerint alakítsák. És természetesen azt is, hogy jobban használják ki lehetőségeiket, a tudományos munka- és üzem- szervezés eszközeivel tárják fel, és hasznosítsák tartalé­kaikat. ' Beruházásokra, üzembővítésekre, új gépek beszerzésére természetesen ebben az esztendőben is sor kerül. A haté­konyság fokozásához azonban arra van szükség, hogy min­den vállalat elsősorban a már meglevő eszközeire összpon­tosítsa figyelmét, meglevő erőforrásait igyekezzek gazda­ságosabban a fejlődés szolgálatába állítani. Alapot ad a bi­zakodásra. hogy itt, , Borsod megyében is több vállalat "iyan középtávú tervet készített, amelyekben fontos szere­pet játszanak a hatékonyságnövelő törekvések. Az ésszerű gépesítés, a jobb munkaszervezés volt az el­múlt évben is az egyik fő törekvése az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatnak. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítésére. a vállalat szervezetének javítására, a munka­idő jobb kihasználására, s a termelékenység fokozására töre­kedett az elmúlt évben is a megye legjelentősebb gépipari üzeme, a Diósgyőri Gépgyár. Szinte kizárólag belső tarta­lékainak hasznosításával érte el 1071. évi jó eredményét a December 4. Drótmüvek, s idei tervében ugyancsak erre épít a vállalat. És a példákat még hosszan sorolhatnánk. 4 z 1972. évi feladatok teljesítésére ugyancsak a párt- és kormányhatározatokban megjelölt célkitűzések mesz- szemenő figyelembevételével készül fel a vállalatok többsége. Mindez azt mutatja, hogy a megfogalmazott cé­lok érthetőek. Az egyensúly helyreállítása érdekében meg kell szigorítani a beruházásokat, takarékosabban kell bánni a népgazdasági forrásokkal. De nem az életszínvonal és nem is a fejlődés rovására. Bz pedig csak álékor lehetséges, ha a gazdálkodást minden szintjén jobban odafigyelünk, ha fo­kozni tudjuk a hatékonyságét. Flanok Tibor csoportok nagyobb százalé­kánál módszeresebb, kifor­rottabb tevékenység tapasz­talható. Ez a fejlődés egy­részt annak tudható be, — állapította meg a végrehaj­tó bizottság —, hogy az alapszervezetek vezetőségei helyesen választották ki a pártcsoportok vezetőit, más- részi pedig az irányító párt- bizottság, csúcsbizottság és az alapszervezetek nagyobb része rendszeresebben és konkrétan foglalkozik ve­lük. Munkájukat nemcsak értékelik, hanem ahhoz tar­talmi és módszerbeli segít­séget is adnak. A X. kongresszus ide vo­natkozó határozatát jól al­kalmazzak a legtöbb he­lyen. Ezek között is az acél­mű, a gépkarbantartó, a nagyolvasztó és a hengermű 1. gyáregységek csücsszerve- zetei összevont pártcsoport­vezetői értekezleteket is tar­tanak, ahol tájékoztatást ad­nak az időszerű belpolitikai kérdésekről, még bővebben a gyáregység előtt álló fel­adatokról. Ezeken a megbe­széléseken jól felkészült elő­adók Ismertetik a politikai és gazdasági élet aktuális kérdéseit. Itt határozzák meg, hogy a munkában a pártcsoportokra mi hárul, miben tudnak segíteni. Ezt a célravezető munkát a gyár alapszervezete inéi még szélesebb körben ^javasolják alkalmazni. A jövőben an­nak is jobban érvényt sze­reznek, hogy a pártcsopor­tok munkaterve szorosabban kapcsolódjon az alapszerve- zeték munkatervéhez. A legaktívabbak ugyanis nagy gondot fordítanak a párt belső életével, a párlépí lés­sel való foglalkozásra, a gazdasági munka hatéko­nyabb segítésére. Így jönnek létre azok a jó kezdemé­nyezések, javaslatok is, ame­lyek a vasöntödében, a hen­germű II. Ryárré-szlegbQii. a nagyolvasztóban, a martin­acélműben és még több he­lyen tapasztalhatók, ahol a gazdasági vezetők úgy sum­mázzák a véleményüket, hogy a pártcsoportok őszin­tén feltárják a tennivaló­kat. ÁRRA AZONBAN a jö­vőben még nagyobb gondol kell fordítaniuk az LKM pártszervezeteinek. hogy jobban hasznosítsák a párt­csoportok véleményét, és ja­vítsák tevékenységüket az ideológiai munka vonatko­zásában. A legjobb munkát ott végzik, ahol a pártcso- portvezetőt segítő készségé­vel már jó partnernek te­kinti az üzemvezető, a mű­vezető, a brigádvezető. Több szem többet lát, több kéz többet tehet alapon születik meg a közös siker. Sz. M. Ilipll! Az úgynevezett betonpumpa nagy segítséget jelent az épí­tőknek A Borsodnádasdi Lemez­gyárban egy új üzemrész, az úgynevezett héjformázású acélöntöde építéséhez kezd­tek hozzá a múlt év augusz­tusában. A tervezett 88 mil­lió forintos beruházásból egy korszerű öntőcsarnokot és ehhez szükséges irodai részt, laboratóriumot és min­den igényt kielégítő, szociá­lis létesítményeket készíte­nek. Az új üzemrészben a legkorszerűbb hazai, illetve külföldi gyártmányú gépe­ket, berendezéseket helyezik el. Az. elképzelések szerint kö­zel kétszázan dolgoznak majd itt. Tanfolyamot szer­veznek ezeknek a dolgozók­nak az átképzésére, illetve egy részüket az egyik fővá­rosi öntödébe küldik a szak­ma elsajátítására. Az új üzem kapacitása 3000 tonna héjszerkezetű öntvény; öt­vözött és carbon-acélbol ké­szüli különféle armatúrák, amelyeket széles körben, el­sősorban az olajbányászat­ban és a gépiparban lehet felhasználni. A munkálatokat az Észak- magyarországi Állami Építő­ipari Vállalat végzi. Mivel a múlt év végén at vállalat­nak itt munkaerőgondjai voltak, a Borsodnádasdi Le­mezgyár saját dolgozói kö­zül tíz kőművest és tíz ácsot bocsátott rendelkezésükre annak érdekében, hogy a határidőt tartani tudják. Az öntödei csarnok már tető alatt van és megfelelően té­liesítettéi; a munkahelyeket is altnak érdekében, hogy az öreg gyár legfiatalabb ob­jektuma . határidőre, 1972 végére elkészüljön. I Miskolc! Ke:! yícmn: mintaüzem tesz Fonalgyártás kiemelkedő színvonalon A közelmúltban dr. Bakos Zsigmond könnyűipari mi­niszterhelyettes meglátogat­ta a Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárát. A vállalat, nevében Csepreghy Győző vezérigazgató-helyettes. a Miskolci Pamutfonó nevében Molnár József igazgató. He­gyi Géza főmérnök, Gúnya Andrásné. a gyári pártszer­vezet csúcstitkára, Turóczu Józsefné, a szakszervezeti bizottság titkára fogadta a neves vendéget. A gyárlátogatás után a könnyűipari miniszterhelyet­tes, aki már régebbről is jól A géphásbast A függőaknák szállítógépei,’"k kezelése nagy szakértelmei és figyelmet érdemel Foto: Ijiczö József ismeri a miskolci fonodát, elismerően nyilatkozott be­nyomásairól, a bekövetkezett nagyarányú fejlődésről, és azt javasolta, hogy a miskolciak lássanak hozzá a fonalgyár­tásnak mintaüzemi színvo­nalon történő megszervezé­séhez. Váljanak az iparág mintaüzemévé, adjanak pél­dát a hazai pamutfonodák számára úgy, hogy üzemszer­vezésük alkalmazható legyen mindenütt a pamutiparban. A miniszterhelyettes javas­lata örömet és lelkesedést váltott ki a gyári kollektívá­ban. örültek a megtisztelő megbízatásnak és annak, hogy a felső vezetés úgy lát­ja: a Miskolci Pamutfonó termelési mutatói, a gyár szervezettsége lehetőséget ad arra, hogy megközelítsék, el­érjék a nemzetközi színvo­nalat. Ezt támasztotta alá a Pamutfonóipari Vállalat ve_ zetösége, amikor Végit Jó­zsefné vezérigazgató beiktat­ta az 1972. évi célok közé megoldandó feladatként, a miskolci fonodának az iparág mintaüzemévé való fejleszté­sét. Mit kell tenni azért, hogy a miskolciak kiérdemeljék a mintaüzem címet? A fonal­gyártást úgy kell megszer­vezni, hogy az elérje a leg­jobb nemzetközi fonodák színvonalát. A mintaüzem fogalma tehát azt jelenti, hogy a termelékenység, a fo- nalminöség, a technológiai korszerűség, a munka szer­vezettsége, a maximálisan ke d vező mun kakor ül menyek, a legjobban ösztönző bér, a nehéz fizikai munka kiküszö­bölésé. az adminisztráció gé­pesítése tekintetében elérje az élenjáró színvonalat. A feltételek adottak, hiszen a miskolci gyár szinte létezése óla a termelékenység tekin­tetében — hogy csak egy példál: említsünk — az élvo­nalban van. Jelenleg egy fo­nómunkás égy óra alatt 190— 200 kilométer fonalat tehmel. ami messze meghaladja a többi gyárát és az iparágét. Ha mintaüzemek lesznek, a tel­jesítményt 260—270 kilomé­terre kell emelni, amely már egyenlő a nemzetközi színvo­nallal. A Miskolci Pamutfonóban a fonalgyártás forradalmasí­tásának időszaka következett el. Az elgondolások, az in­tézkedések részletes kidolgo­zást nyertek, s azokban any. nyj újdonság szerepek hogy azokat itt nehéz lenne fel­sorolni. A munka elkezdődön es a siker is biztosítottnak látszik. Kipróbált kollektíva, nagytu­dású műszaki, fizikai törzs­gárda dolgozik itt. korszerű 'vezetés mellett, amelyhez a párt és társadalmi szervek hathatós segítséget adnak. S külön öröme lesz városunk­nak, Miskolcnak, hogy az el­következendő időben majd arról beszélhetünk, hogy itt dolgozik, az a — zömében nőket foglalkoztató — gyár. amelynek termelési mutatói élenjáró színvonalon állnak, mert az iparág mintaüzeme, a hazai pamutfonodák példa- ' képe. Bod a István I bétkfizaapakra figyelve...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom