Észak-Magyarország, 1972. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-20 / 16. szám
HBBBgHIB11 HWHHI fWIIII H1HWMWBBÍ e SZftK-MftG¥AftOSSZ*G 4 1972. jón. 20., csütörtök Gotevékeoységpe nevei KÉT ESZTENDŐVEL ezelőtt, nagy lelkesedés közepette született meg az edelé- nyi gimnáziumban a pinoe- klub. A tanulók és a tanárok betonoztak, fúrtak, faragtak, meszeltek: s végül is kész lett.. Addigra a lányok elkészítették a hatalmas subaszőnyeget, mely a falon ékeskedik. Egy hatalmas farönkből, s több kisebböl asztalt és székeket csináltak. Maguknak. Közös erővel hozták létre a pinceklubot — mely egyben a KISZ-klub is. Hiszen a zsúfolt iskolában korábban meglehetősen nehezen tudtak csak helyet biztosítani a KISZ-élet számára. A klub tehát régi gondra volt orvosság: a helyiséggondra. De a klubot élettel kellett megtölteni. Ez sikerült is. Hiszen a gimnázium KISZ-szervezetének számtalan programja van, Filmvetítéseket, író—olvasó találkozókat rendeznek. Itt „bonyolít-. ják le” az úttörőmunkában részt vevő gimnazisták továbbképzését, a vezetőképző tanfolyamokat, a politikai vitakör foglalkozásait, s újabban a harmadikosok és negyedikesek részére szervezett pedagógiai előkészítő tanfolyam előadásait és vitadélutánjait is. — A KISZ-szervezeté a klub, mindent ők csinálnak — mondatta Bojtor István, a gimnázium igazgatója. S azt hiszem, a klubnak ebben van a legnagyobb jelentősége, hiszen öntevékenységre nevel. Az öntevékenység jegyében kerülnek sorra az egyes osztályok és évfolyamok klubdélutánjai. Ilyenkor műsort A „hatodik” órában, a tanítás befejezése után sokan mennek le egy kis tereíerére, beszélgetésre a klubba, S közben azt is megnézik, mit ír az újság? adnak a gyerekek, vagy vitát rendeznek egy-egy érdekes témáról. Nem egyszer vendégeket is hívnak, a községi KlSZ-szervezetekből. Mert azt szeretnék, ha a gimnazisták pinceklubja fórummá válna a közös eszmecserékhez. — Ez persze gondot is jelent — folytatta Bojtor István —, hiszen meg kell keresni a közös témákat, s el kell fogadtatni a „külső” fiatalokkal a mieink házirendjét is. Persze, nemcsak kötött programok vannak a klubban. Szabad idejükben — a tanítás befejezése után — sokan a klubba mennek. Néhány fiatallal el is beszélgettünk. — Mit szoktatok csinálni? — Olvasunk, beszélgetünk, játszunk, no, és zenét hallgatunk. Mert a klubban van magnó, lemezjátszó, televízió és rádió is. S természetesen újságok, hogy ki-ki megtalálja a kedvére valót. A LEGKÖZELEBBI tervele a klub további csinosítására vonatkoznak. Üjra kell festeni a klubot, s szeretnének egy népművészeti sarkot kialakítani. Ennek a saroknak az első darabja, egy szép, faragott karfás lóca már benn is van a teremben. Szeretnének újabb kapcsolatokat kiépíteni a helybeli és a járási KlSZ-szervezetekkel is. Cs. A. Foto: Sz. Gy. .[Könyvekről Az egri ver Az elmúlt év utolsó napjaiban hagyta el a nyomdát a Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában Sugár István Az egri ' vár viadala című könyve. Hősi múltunk egyik nagyszerű tényének színes, hiteles krónikája ez a könyv. Megtudjuk, Munkács. után hogyan alakult Magyarország helyzete, milyen szerepet. töltöttek be a végvárak, a végvári vitézek, akikről Balassi Bálint oly szépen verselt. A szerző részletesen szól az egykori egri püspöki lovagvárról, amelyből végvár lett Dobó István parancsnoksága alatt. A könyv írója részletes képet fest a kapitány építkezési elképzeléseiről, az egri végvár katonai szervezetéről, felszereléséről, arról, hogyan köszönt rá e táj lakóira az 1551—1552-es török hadjárat. Részletesen tájékozódunk a könyvből Eger elő- várának, Szolnoknak az el- estéről, arról, Dobó vára milyen állapotban, kikkel fogadja a roppant török hadat,. melyet Tinódi 150 ezerre becsült. A könyv legsikerültebb része az egri vár ostromának felelevenítése, Dobó kapitány, Mekcsey, Bomemil sza, s a többi harcos hősies helytállásának hiteles bemutatása, a lelkierő kutatása: mi lelkesítette töretlen ön- feláldozásra, ellenállásra a „maroknyi sereget” az ostromló török hadak roppant túlerejével szemben. A könyvből 'megtudjuk, mi volt Dobóék győzelmének titka, mi adott erőt a szinte emberfeletti győzelemhez? A szerző színes, olvasmányos írásban felel ezekre az érdekes kérdésekre. A könyv egy regény izgalmasságával írja le a vár osromának hősöket szülő eseményeit. Megismerjük á várvívás és a várvédelem korabeli módszereit, a várvédők ötletességét, a mindenféle fegyvereket, a védő- és ostromeszközöket. Olyan dolgokat is megtudni e .könyvből, amelyeket Gárdonyi regényéből másképpen tudunk. Például Bornemisza Gergelynek nem Cecey Éva volt a felesége. A könyv egyébként tovább vezeti az egri vár történetét, s nem is zárja le az eseményt az 1552-es várostrommal. Hitelesen megtudjuk e könyvből: J Dobó és Mekcsey egy hónappal az ostróm után miért mondott le a várkapitányi. tisztségről, vagy azt, hogy Bornemiszát — akkor még Eger várának kapitányát —■ Pásztó környékén hogyan fogta el a török, s cipelte el vasra verve Sztambulba, s miután nem lett áruló, miként akasztották fel. Mekcsey sorsa is tragédiába fulladt. 1553 tavaszán Egerből Sajóvárkonyon való át- utazlúban egy jobbágy szóváltás közben, 'fejszével agyonütötte. Az egri vár- történetéből feleleveníti még a könyv az 1596-os ostromot, amikor a vár török kézre került, az 1687-es „török-éheztető” ostromot, amikor a császári haderő visszaveszi a várat. Részletes tájékoztatót kapunk Eger várának kuruc és császári ostromáról. A könyv végén az egri vár kultuszáról olvashatunk, arról, hogy az 1552-es viadal hőseinek emléke hogyan ihlette meg az irodalmárokat, művészeket, az utolsó lapokon pedig Sugár István egy képzeletbeli hadtörténeti sétára invitálja az olvasót. A' könyv egyes fejezeteit jól egészítik ki a korabeli metszetek, képek, grafikák, amelyek a régmúltat tükrözik, arról adnak számot, ma mi látható az egri várban. (H) 1 A Mocsolyási Általános Iskoláról sokszor szó esett már lapunk hasábjain. A kis települést sokan úgy emlegetik, mintha valami világvégén, vagy azon is túl levő falucska lenne. Bár a megközelítése nem túlontúl egyszerű, még a viszonylag közeli Miskolcról sem, Mocsolyás mégsincs a világ végén, mert az ottani iskola igyekszik bekapcsolódni az ország, sőt mint a most; következő híradásból kiderül. a világ‘vérkeringésébe is. Az 1972-es esztendő nemzetközi könyv- évvé nyilvánításának híre természetesen eljutott a Mocsolyási Általános Iskolába is, ahol a lelkes pedagógusok vezetésével az I—IV. osztályos gyerekek érdekes módon akarnak hozzájárulni a maguk szerény eszközeivel a könyvév . sikeréhez. Már tavaly elkezdték a felkészülést, és napjaink-’ ban minden iskolásnak van otthon kis könyvespolca, saját könyve, sőt állandóan postán is rendelnek könyvekét. Gyűjtik más nemzetek költőinek verseit is. . A könyvévet azzal is emlékezetessé szerelnék tenni, s' ezzel bizonyítani, hogy a művelődéshez való jog e kis faluban is élő valóság, hogy szerkesztenek egy kéziratos könyvet, amelyben napjaink költőinek, íróinak, képzőművészeinek, népművészeinek, a szellemi élet más reprezentánsainak bejegyzéseit gyűjtik. Felkutatják ezeknek a személyeknek alkotásait is, feljegyzik életrajzi adataikat. A kötelét, miután a felkért személyek beírták feljegyzéseiket, elküldik az UNESCO-nak. a .nemzetközi könyvév emlékére. Szeretnék többek között Illyés Gyula, Nagy László. Weöres Sándor. 7,elk Zoltán. Simon István, Csoóri Sándor. Keresztury Dezső, Káldi János. Bihari Sándor. Erdélyi József, Déry Tibor. Boldizsár Iván, Szabó Iván, Kurucz D. István. Ék Sándor, Adóm Jenő és mások, s természetesen borsodi személyiségek be- j—iyzéseit is megkapni. 1-t zt csinálják a ma iskolásai Mocsolyá- 2j son. Hasonló kulturális érdeklődés évek óta tapasztalható. s a kis fa-’ lucska fiataljainak megoszlására érdemes idejegyezni egy statisztikát: a 15—24 év közötti fiatalok száma 34: ebből érettségizett 6. jelenleg középiskolás 14. szakmunkástanuló 3, szakmunkás végzettséggel dolgozik 9, betanított munkás 2. Ez a megoszlás a Mocsolyási Általános Iskola nevelőinek jó munkáját, tevékenységük hatékonyságát is bizonyítja. (bm) Fiimjegyzet f NYÍRFALIQET Andrzej Wajda új oldaláról mutatkozott be. A világhírű lengyel rendező a lengyel múltat és jelent vallató oly sok filmje után most romantikus történettel jelentkezett. A Nyírfaliget története időtől, társadalomtól nagyrészt független. Emberi érzéseket vesz bonckés alá. Egy egészen kis közösségben, egy távoli nyírfaligetben ál_ ló erdészház és közvetlen környezete néhány lakójának együttesében vizsgál olyan érzéseket, mint a halálra készülő, gyógyíthatatlan beteg fiatalember utolsó kísérletei az élet szépségeinek megragadására, élvezetére; a komor özvegység és a visszafojtott vágyak, sőt, a féltékenység viszonya; szerelmi kétségek az elhunyt asszony tisztességében. A halálra készülő Stanislaw a svájci szanatóriumból özvegy bátyjához, Boleslaiv- hoz, az erdészhez költözik. A valósággal búskomor özvegy az egyik munkásra féltékeny, akit elhunyt felesége szeretőjének gyanít. Tetszik neki Maiina is, akinek éppen az erdőmunkás udvarol, de ez a lány az öccse szeretője lesz. S ebben a #körben él, mint egy. koravén gyermek, az élet szépségeiből mit sem ismerő Olinka, az erdész kislánya. Végül mégis derűs képsorral búcsúzunk a filmtől: a menthetetlen beteg elhunyt, örökre a nyírfák között marad, Maiina férjhez megy az erdőmunkáshoz, s így, ha esetleg majdan az erdész szeretője lesz, tulajdonképpen csak visszájára fordul, amit Boleslaw gyanított. A történet eléggé szokványos szerelmi história. Mégis kiemelkedő filmalkotás. Azzá teszi Wajda légkörte- remtő ereje, a mindvégig egyenletesen feszülő drámai- ság, amely a film végén, mint említettük, derűs képben oldódik, mintegy jelezve: az élet túllép a holtakon, megy tovább. Emlékezetessé teszi három színészi alakítás, amelyek közül elsőként feltétlenül Olgierd Lukasze- wicz beteg fiatalemberét kell említenünk, - mint a fogyó napjait már ‘számláló, de az életet az utolsó percig örömmel élni akaró ember ragyogó megformálását; például mosoly-gyakorlatai . felejthetetlenek. A nálunk jól ismert Dániel Olbrychski kitűnő, komor, de tudat alatt szépre vágyó erdésze, és Emilia Krakowska valójában mindhárom férfihoz vonzódó Malinája a film fő erősségei. Nem utolsósorban a kiemelkedő értékeik közé tartozik Zigmund Samosiuk megannyi szép,, színes képsora, a nyírfaliget napsütötte és esős képeinek, vagy az arcqk közelképeinek több tucatja. A Nyírfaliget nem köny- nyedén szórakoztató film. Lírai telítettségű, lélekelem- zö módszerekkel dolgozó filmdráma. Az értékes, tartalmas, szép filmek kedvelőinek ajánljuk. CSERMEN Grúzia fenségesen zord hegyei között játszódik a szovjet—grúz Csermert, Nyi- kolaj Szanisvili alkotása. A A XVIII. századbeli történet hőse Csermen. egy kis nyomorúságos hegyi falu száműzött fia. Csermen nem törvényes házasságból születeti, a szegények pártján áll a falut és környékét rettegésben tartó birtokosokkal szemben, ezért kell elhagynia a falut, később pedig elpusztulnia éppen akkor, amikor már-már győzedelmeskedni látszik harca és szerelmét is elnyeri. Népmeséi motívumok vegyülnek a filmben, kalandfilmek megoldásával, néhány izgalmas hajsza, viadal színesíti a történetet. Lenyűgözők a grúz hegyekről készült képek, Dudar Mar- gijev operatőr képsorai. STAN ES PAN MEQ A HÖLC/YEK Negyvenhárom évvel ezelőtt készült a legfrissebb, negyvenhéttel ezelőtt a legrégibb abból a hat rövid filmburleszkböl, amelyeket most az amerikaiak Slan és Pan, meg a hölgyek című összeállításban láthatunk. A két felejthetetlen komikus, a némafilmek korának halhatatlan hősei ma is megnevettetnek, bár az összeállítás darabjait részben hasonló csoportosításban, részben külön-külön a televízióban esetleg többször is láthattuk. Az idősebb nézők bizonyár^ szívesen nézik meg újra régi íilmélményeiket, s a fiatalok is derülnek majd a filmtörténeti értékű játékocskákon, a játékfilm egy kezdeti korának ma is ható emlékein. (benedek) JANUÁRI AwIAISILATUSViKs. 89-esboltja fiSi^itS#! a níinftr. ... miskoic, bőrkabát Aföa. 2330 Ft-tOl Széchenyi«. 115. a * Vítadélitának és zcnehafigalás Mocsolyás nincs a világ végén
