Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1971. dec, 2., csütörtök Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) időhúzó politikai manőverei­vel most azzal kísérletezik, hogy az indokínai népek megkerülésével próbáljon a maga számára kedvező döntést elérni. A háború e politikailag bonyolult sza­kaszában még inkább szük­séges a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és ka­tonai támogatása. A Magyar Népköztársaság továbbra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek. 3 A Közel-Keleten az imperialisták, az izra­eli uralkodóosztály tovább folytatják manővereiket az agresszor érdekeinek érvé­nyesítéséért. A magyar köz­vélemény elítéli ezeket a tö­rekvéseket, valamint a nyu­gati országokban működő reakciós cionista körök szí­totta kommunista- és szov- jetellenes kampányt, amely rontja a nemzetközi légkört es akadályozza a közel-keleti kérdés békés eszközökkel történő igazságos rendezését. A Központi Bizottság is­mételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határo­zatának végrehajtását tartja a válság megoldásához veze­tő reális és járható útnak. Ez felel meg az e térségben élő valamennyi nép alapve­tő érdekének is. Á haladó arab országok több ízben ki­nyilvánították az egész világ előtt, hogy készek ezen az alapon rendezni a konflik­tust; pártunk, kormányunk és népünk változatlanul tá­mogatja ezt a törekvést. 4 A Központi Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisz- tánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbálta­tásokat jelent a bengál la­kosságnak. nagy mértékben veszélyezteti e térség béké­jét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptöme­gek elleni kegyetlenkedése­ket; elismerését fejezi ki In­dia népének a kelet-pakisz­táni menekültek segítésében vállalt áldozatáért. A Központi Bizottság meg­állapítja. hogy csak az vezet­het igazságos megoldáshoz, ha Kelet-Pakisztánban olyan feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba és ezzel a világ e részében el­hárul a háború jelenleg fe­nyegető veszélye. Mindent el kell követni a válság politi­kai rendezésére és minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek tovább mérgeznék a kiala­kuld helyzetet. 5 A nemzetközi helyzet és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követe­lik az antiimperialista akció- eeységet. Pártunk kötelessé­gének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az im­perializmus ellen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal. valamint minden más. az antiimperia­lista harcban érdekelt párt­tal és szervezettel széles kö­rű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális fel­adatairól. Kifejezi meggyőző­dését. hogy a kommunista pártók és más antiimperia­lista erők közös erőfeszítésé­vel megfékezhetők az agresz- szió, a régi és az új gyarma­tosítás erői, a népek nemze­ti függetlensége, a demokrá­cia. az emberi haladás érde­kében. II. A Központi Bizottság át­tekintette és összegezte a X. kongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, vaJamint a népgazdaság 1971. évi fejlő­désének eredményeit, tapasz­talatait és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meg­határozta az 1972. évi gazda­ságpolitikai feladatokat. 1 A Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett in­tézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szer­vező munkáját a X. kong­resszust követően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. öt­éves terv megvalósításának elősegítésére a párt kezde­ményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelen­tős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság foko­zásának elősegítésére, az élet- színvonal növelésére, a szo­ciálpolitikai helyzet javítá­sára, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek kor­látozására, a gazdasági élet­tel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. Az intézkedések átfogják a kongresszus gazdasági útmu­tatásának minden lényeges elemét, jó alapot biztosíta­nak azok végrehajtásához, a további tervszerű és maga­sabb szintű munkához. A gazdaságpolitikai kérdé­sek megítélésében erősödött az egységes szemlélet és cse­lekvés, amihez az állami és társadalmi fórumokon 1971- ben lezajlott országos és he­lyi jellegű tanácskozások is hozzájárultak. Ezek eredmé­nyeképpen gazdaságpoliti­kánk eredményei, végrehaj­tásának problémái, a közös tennivalók a korábbinál na­gyobb mértékben kerültek megvilágításra a közvetlen, illetékesek és a széles közvé­lemény' előtt. A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik, a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A be­ruházások azonban 1970—71- ben túlzottan nőttek, túllép­ték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szövetkeze­tek nagyobb figyelmet fordí­tanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek terme­lésének bővítésével egyidejű­leg azonban nem foglalkoz­nak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csök­kentésével. a fejlett üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok lét­számnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémá­kat gazdaságpolitikai cél­jainkkal összhangban meg kell oldani. 2 A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végre­hajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fej­lődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinami­kusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhaszná­lása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett "« meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. Ehhez hozzájárult az 1970. évi gyen­gébb mezőgazdasági termés, az árvíz okozta károk áthú­zódó hatása, valamint a nagymértékben felgyorsult beruházási tevékenység. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési progra­mokban megjelölt módon - a tervezett szerkezeti válto­zások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes 1 egészében a termelékenység j emelkedéséből származott. | Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. Egyes szakmákban kiemelke­dő eredményeket értek el. felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszer­kezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés «ok helyen még lassú. Az építőanyagipar terme­lése elmaradt a tervezettől és a szükségletektől, s növeke­dett az építőanyagok import­ja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyor­sabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a ter­melés növekedésének kéthar madát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifo­gásolható. c) A mezőgazdaságban to­vább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emel­kedett az össztermelés. A tavalyi őszi munkákat hátráltató árvíz ellenére ke­nyérgabonából az idén az eddigi legjobb termést taka­rítottuk be, a kukorica ho­zama a nyári szárazság elle­nére szintén nagyobb a ter­vezettnél. Szálastakarmány- ból. cukorrépából, zöldségfé­lékből a tervezettnél kisebb a termés. Nagymértékben fejlődött a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány vi­szont változatlanul stagnál. d) Az életszínvonal a nem­zeti jövedelem emelkedésé­vel arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 6 szá­zalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmé­nyek emelkedése között szo­rosabb a kapcsolat, mint ko­rábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruvá­laszték. 3 A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. párt- kongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5—(i százalékkal kell növel­ni. A nemzeti jövedelemnél kisebb mértékben növeked­jék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6 százalékkal, az építőipar ter­melése 4 százalékkal növe­kedjék : — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2— 3 százalékos emelése: — az állami költségvetés­ben a bevételek növekedésé­re, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségve­tés egyensúlyának javitása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támoga­tását és a fogyasztói árak állami támogatása nem ha­ladhatja meg az eddigi szín­vonalat. Fokozottan takaré­koskodni kell a közületi fo­gyasztást szolgáló pénzgaz­dálkodásban : — a termelői ágazatok fej­lesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés foko­zása, a hatékonyság növelé­se, a nemzetközi együttmű­ködés szélesítése, mindenek­előtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal: — a népgazdasági egyen­súly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972- ben csökkenteni kell és kö­zelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazda­ság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékony­sága, gazdaságossága, a gaz­daságosan előállítható ter­mékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek ter­melése ; — a beruházások összérté­ke ne haladja meg az 1971. évit. Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamat­ban levő beruházások befe­jezését, az új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szi­gorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a de­vizagazdálkodásban . 4 A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredmé­nyeivel összhangban tovább kell javítani a lakosság élet­viszonyait. Ennek érdekében a munkások és alkalmazot­tak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1972-ben egyaránt 5—6 szá­zalékkal emelkedjék. A mun­kások és alkalmuzouau egy keresőre jutó reálbére 2.5— 3,0 százalékkal növekedjék. Az áruellátásban továbbra is fenn kell tartani a mai szín­vonalat. Emelni kell a három- és többgyermekes családok — valamint az egy- és kétgyer­mekes egyedülálló szülők családi pótlékát. A lakásprogram keretében 1972-ben 74 500 lakás épüljön fel — amelyből 25 600 taná­csi legyen. Intézkedni kell egyes, tár­sadalmilag indokolatlanul magas személyi jövedelmek igazságosabb adóztatásáról. 5 A Központi Bizottság megállapította, hogy a IV. ötéves terv teljesítésének és a gazdasági hatékonyság növelésének egyik fontos eszköze a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak növelése. A gyorsuló műszaki haladás korában nemcsak a gyártmányok cse­rélődnek ki, hanem elavul­nak a korábbi szervezési el­vek és új szervezési módsze­rek alkalmazása válik szük­ségessé. A Központi Bizottság a legutóbbi másfél évtized fo­lyamán kezdeményezte az államigazgatás ésszerűsítését és létszámának csökkentését, az iparban a vállalatok ösz­szevonását, a nagyvállalatok kialakítását, majd a gazdasá­gi reformot. Minden megfe­lel a szocialista társadalmi fejlődés, a műszaki, gazda­sági előrehaladás követel­ményeinek és erősíti a tár­sadalom szervezettségét, fej­leszti az irányítás módsze­reit, növeli a tervszerűséget, a gazdasági ágazatok és a vállalatok önállóságát és fe­lelősségét. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy nép- gazdasági terveink teljesítése érdekében az 1972. évi terv megkezdésével egyidejűleg a termelés és a szolgáltatás te­rületén a gazdasági és mű­szaki vezetők irányításával, az öntudatos munkásság köz­reműködésével széles körű akció bontakozzék ki a vál­lalaton belüli üzem- és mun­kaszervezés színvonalának növelésére. Ennek közvetlen célja a hatékonyabb mun­kaerő-gazdálkodás, az álló­alapok jobb kihasználása, az önköltség csökkentése. az ügyviteli rendszer fejleszté­se, az üzem- és munkaszer­vezésben rejlő tartalékok fel­tárása legyen. A Központi Bizottság ja­vasolja. hogy a kormány ke­zelje kiemelt feladatként a gazdasági szervező munka színvonalának emelését, s te­gye meg a kellő intézkedése­ket. Ugyanakkor szükséges­nek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezési tevé­kenység minél szélesebb kö­rű kibontakoztatása érdeké­ben a területi és termelőhe­lyi pártszervezetek fokozzák politikai aktivitásukat, hatá­rozott és konkrét követelmé­nyeket támasszanak a gazda­sági vezetőkkel szemben. A Központi Bizottság fel­kéri a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát, hogy támo­gassa a vállalati szervezési tevékenység javítását célzó akciót, népszerűsítse a jó módszereket és eredménye­ket, segítse ezek elterjedé­sét. B A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a szocialista öntudat és az anyagi érdekeltség kettős pillérjére építve tovább fej­lődjön, újabb lendületet kap­jon a szocialista munkaver- seny-mozgalom, feladatait, társadalompolitikai és gazda­ság politikai céljainkkal fo­kozottabb összhangban hatá­rozzák meg. A munkaver- seny továbbfejlesztéséhez kedvező feltételeket teremte­nek az eddigi eredmények, valamint a dolgozók segítő szándéka, áldozatvállalása. A szocialista munkaver­seny eddig is jelentős mér­tékben járult hozzá építő­munkánk eredményeihez, tár­sadalmi és gazdasági fejlődé­sünkhöz. A mozgalomban kezdettől fogva és jelenleg is élen jár az öntudatos ipari munkásság. Eredményesen kapcsolódtak a munkaver­senybe a műszaki értelmi­ségiek, a mezőgazdasági ál­lami üzemek, a közlekedés, a kereskedelem dolgozói és a szövetkezetek tagjai is. A munkaverseny általános céljait a IV. ötéves tervvel összhangban kell meghatá­rozni és a versenyt elsősor­ban azokon a munkahelye­ken kell kezdeményezni, ahol a versenycélok és feladatok a dolgozókhoz közelállnak, konkrétan meghatározhatók és lehetőség van az eredmé­nyek reális számbavételére, s annak a verseny részvevői által történő ellenőrzésére. A verseny segítse a gazdálkodás intenzív fejlődését, biztosít­son nagyobb teret a jó mi­nőségű. fegyelmezett, lendü­letes munkának és nagyobb lehetőséget az egyéni és a közösségi tevékenység minél teljesebb kibontakoztatásá­hoz. A munkaverseny alapvető formája továbbra is a szoci­alista brigádmozgalom le­gyen, amely eddig is a dol­gozók kollektív együttműkö­désének fejlett, előremutató formája volt. A „szocialista brigád” cím elnyerésének feltételeit a jövőben szigorí­tani kell. A szocialista brigá­dok mint a dolgozó tömegek öntudatos kollektívái, tovább­ra is töltsenek be úttörő, mozgósító és példamutató szerepet a munkában, a ter­melésben, a művelődésben, a közösségi életben, érvényesít- sék a kölcsönös segítség el­vét, lépjenek fel a munká­éi technológiai fegyelem la­zaságai ellen, harcoljanak a minőségért. Változatlanul ar­ra kell törekedni, hogy a szocialista brigádmozgalom­ban minél nagyobb számban vegyenek részt a termelést közvetlenül irányító műsza­ki vezetők is. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a munkaversenyben élen járó kollektívák és dolgozók ered­ményeikkel arányosan része­süljenek állami kitüntetés­ben, vállalati, erkölcsi és anyagi elismerésben, ha a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő a népgazdasági és válla­lati tervek teljesítését. A vál­lalatoknál és szövetkezetek­nél a munkaverseny értéke­lését. a kitüntetésekre, jutal­mazásokra vonatkozó javas­latok megvitatását, a ver­senyben részt vevő dolgozók bevonásával, demokratikus keretek között kell lebonyo­lítani, s lehetővé kell tépni, hogy a kollektívák az elnyert jutalmat saját hatáskörük­ben, differenciáltan osszák fel. A munkaversenyben ki­magasló eredményeket elért dolgozók, brigádok, munka- csoportok a legkiválóbb ver­senyeredményekért kapják meg a legmagasabb állami kitüntetéseket (Szocialista Munka Hőse. Állami-díj, Munka Vörös Zászló Érdem­rend). Javítani kell a munkaver­seny propagandáját. Folya­matosan és sokoldalúan nép­szerűsíteni kell a jelentős kezdeménvezéseket, verseny- eredményeket, nyilvánossá­got kell adni a kimagasló eredményeket elért brigádok, munkások, műszaki és gaz­dasági szakemberek munká­jának. segíteni kell a jó kez­deményezések széles körű el­terjesztését. A Központi Bizottságnak meggyőződése, hogy a szo­cialista munkaverseny-moz- galom továbbra is jelentősen hozzá fog járulni a szocialis­ta épitőmunka eredményei­hez, társadalmi és gazdasági fejlődésünkhöz. A Központi Bizottság bizonyos abban, hogy ez a mozgalom a dol­gozó tömegek részéről szé­les körű támogatásra talál és a kommunisták, akik eddig is élen jártak, továbbra is pél­damutatóan vesznek részt a munkaverseny-mozgalomban. H A Központi Bizottság * szükségesnek tartja a gazdasági szervező tevé­kenység és a politikai mun­ka hatékonyságának növelé­sét: gyakoroljon az eddiginél erőteljesebb hatást a gazda­sági életre, javítsa a gazda­sági folyamatok tervezését és irányítását, emelje a végre­hajtás színvonalát. A Központi Bizottság fel­hívja a gazdasági területen dolgozó kommunistákat, hogy tartsák legfőbb kötelességük­nek a terv megvalósításának elősegítéséi; fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokra, az export növelésére, a mi­nőség javítására, a gazdaság­talan termelés tervszerű visszaszorítására, az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak emelésére, a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tésére. a takarékosságra. III. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta az 1972. évi munkatervót. Varsóban szerdán veget crl a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek kétnapos értekezlete. Képünkön Péter,1 János külügyminiszter és a konferencia vendéglátója, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter i

Next

/
Oldalképek
Tartalom