Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

115*71. dec. 8., seerda ESZAK-MAGYARORSZÄG 3 Megyénk ifjúsága felelősséggel készüli a KISZ VIII. kong resszusára Beszélgetés Dudla József elvtárssal, a borsodi küldöttek vezetőjével A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Borsod me­gyei szervezetei, megyénk if­júsága — sőt, bizonyos vo­natkozásban felnőtt társadal­ma is — kora tavasz óta ké­szült a KISZ ma kezdődő, nyolcadik kongresszusára. A kongresszus politikai és szervezeti előkészítése me­gyénkben — a kongresszusi akciók, munkaversenyek és védnökségek kivételével — lényegében mór december 8- an, a megyei küldöttérte­kezlet munkájával befejező­dött. Az itt megválasztott kongresszusi küldöttek azon­ban azóta sem sokat pihen­tek. A KTSZ-szervezetekben a megyei küldöttértekezlet óta sem állt meg az élet, sőt, sok helyen még mozgalma­sabb lett. Mindemellett a küldöttek az utóbbi napok­ban már a Központi Bizott­ság beszámolóját és a kong­resszus más okmányait is ta­nulmányozták, készültek fel­szólalásaikra. Ma reggel pe­dig — ünnepélyes búcsúzta­tásuk utón — Miskolcról el­utaztak Budapestre, hogy eleget tegyenek megtisztelő megbízatásuknak. A küldöttség elutazása előtt beszélgettünk Dudla Jó­zsef elvtárssal, a megyei KISZ-bizottság első titkárá­val. a borsodi delegáció ve­zetőjével a kongresszusi elő­készületek fontosabb tapasz­talatairól. — Hogyan értékeli a me­gyei KISZ-bizottság első titkára megyénk KISZ- szcrvczctcinck, ifjúságának tevékenységét a kongresz- szus előkészítésének idő­szakában? — A legáltalánosabban azt mondhatom, hogy megyénk KISZ-szervezetei, a KISZ- szervezetek csaknem hatvan­ezer tagja, s a megye ifjú­ságának döntő többsége — a KISZ KB és IB februári, il­letőleg a megyei KISZ-bi- zottság március 9-i határo­zata alapján — tervszerűen, céltudatosan, a fiatalokra jellemző lelkesedéssel és ak­tivitással, ugyanakkor nagy felelősséggel, a helyes kez­deményezések és sikeres ak­ciók egész sorával készült a KISZ VIII. kongresszusára. — Sikcrült-c megvalósí­tani azokat a politikai és szervezeti célkitűzéseket, amelyekről Dudla elvtárs korábban lapunk hasáb­jain is nyilatkozott? — A kongresszusra való felkészülés fontos politikai feladatot jelentett a KISZ minden szerve és szervezete számára. Az idei KlSZ-mun- ka célkitűzései szükségessé tették a politikai munka színvonalának, tartalmának, az ifjúsági szövetség mun­kájának általános fejleszté­sét. a KISZ munkastílusának és m-mkamóetszereinek javí­tását. Felhívtuk a KISZ- szervé'/etek figyelmét az ideológiai nevelő munka megjavításának és a külön­böző ifjúsági rétegek köré­ben végzett tevékenység fej­lesztésének szükségességére, valamint a KISZ kommunis­ta és tömegszervezeti jelle­gének erősítésére is. Ezek­nek a követelményeknek megyénk KISZ-szervezetei •igyekeztek megfelelni, és munkájuk e tekintetben so­kat fejlődött az elmúlt hó­napok során. Az alapszervezeti és csúcs­vezetőségek. valamint a KISZ-bizottságok újjáválasz- tása során fejlődött a KISZ szervezeti elete, javult a ká­dermunka, szélesedett a KISZ demokratizmusa, foko­zódott a kis közösségek és az egyes tagok öntevékeny­sége, aktivitása az alapvető párt- és KISZ-határozatok végrehajtásában. KlSZ-szer- vezeteink jól szervezték meg a kongresszusi okmányok vi­táját, reálisan értékelték az utóbbi két esztendő munká­ját. Különösen az MSZMP Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i határozatai­ban a KISZ-re vonatkozó előírások és kötelezettségek megvalósításában sikerült előbbre lépni. Ez a VIII. kongresszus politikai előké­szítésének fontos célkitűzése volt. Akárcsak a X. párt­kongresszus határozatainak széles körű megismertetése és az ifjúság mozgósítása e határozatok végrehajtására. — Elégedettek-« a KISZ- szcrvezelck azzal a segít­séggel, amelyet a kong­resszus előkészítésének idő­szakában megyénk felnőtt társadalmától, mindenek­előtt pártszervezeteinktől kaptak? — Határozottan elégedet­tek lehetünk. Megyénk párt­bizottságai és pártszerveze­tei — a pártalapszervezete- ket is beleértve — mindvé­gig nagy figyelemmel kísér­ték a KISZ kongresszusi elő­készületeit. Sok hasznos ta­nácsot, értékes segítséget nyújtottak a káderek kivá­lasztásához, a beszámolók elkészítéséhez, a kongresszu­si akciók sikeréhez, néhol még a technikai problémák megoldásához is. A pártszer­vezetek vezetői személyes jelenlétükkel, felszólalásaik­kal, tanácsaikkal és észrevé­teleikkel is megtisztelték új­jáválasztó taggyűléseinket, küldöttértekezleteinket, ami igen nagy segítséget jelentett áz ifjúsági szerveretek szá­mára. De segítették munkán­kat a különböző gazdasági és állami szervek vezetői, az üzemek, termelőszövetkeze­tek, és intézmények felnőtt dolgozói is, mindenekelőtt azzal, hogy sok helyen csat­lakoztak ifjúságunk kong­resszusi munkaversenyéhez. A lényeg az, hogy megyénk­ben a KISZ VIII. kongresz- szusára való felkészülést — mint általában az ifjúság nevelését — nemcsak a KISZ-szervezetek, hanem a felnőtt társadalom is felada­tának, magáénak tekintette. — Említette Dudla elv­társ. hogy megyénk ifjúsá­ga helyes kezdeményezé­sekkel és sikeres akciók­kal is készült a kongresz- szusra. Hallhatnánk erről részletesebben? — A termelőmunka, a ta­nulás. a kulturális élet, a szabad idő ésszerű felhasz­nálása. és más területeken tapasztalt mozgalmakra és akciókra gondolok. Miskol­con például megélénkült a már korábban kezdeménye­zett a Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fiatalokért mozga­lom; a Diósgyőri Gépgyárban a fiatalok nagyszerű új moz­galmával találkozhattunk If­júság a szocialista gyárért jelszóval; az Ózdi Kohászati Üzemekben a nagyjavítások gyorsabb lebonyolításának szervezett segítése, a bá­nyákban, a vegyipari üze­mekben és más borsodi üze­mekben is a kommunista szombatok és vasárnapok egész sora; a leninvárosi olefinprogram, a Barátság II. kőolajvezeték, vagy a diós­győri új városközpont építé­se fölött vállalt védnöksé­gek; a mezőgazdaságban a nyári és őszi betakarítási és talajművelési munkák segí­tése, vagy a tanintézeteink­ben a kongresszusi felkészü­lés jegyében megszervezett ifjúsági építőtáborok és KISZ-napok mind-mind ar­ról . tanúskodnak, hogy me­gyénk ifjúsága nagyszerű tet­tekkel is köszöntheti a KISZ VIII. kongresszusát. Mindez természetesén ben­nünket, kongresszusi küldöt­teket is kötelez, hogy a csaknem hatvanezer KISZ- tag bizalmát élvezve felelős­séggel képviseljük megyénk fiatalságát a kongresszuson. Csépányi Lajos (Folytatás m 1. oldalról) A kétnapos program végén rövid nyilatkozatot kértünk dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter elvtárstól az Észak - M agya r- ország részére. — Mi volt a miniszter elvtárs és kísérete borso­di látogatásának célja? — Kapcsolatunk a borso­di elvtársakkal, elsősorban a megye párt- és állami veze­tőivel, s a tárcához tartozó szakterületek vezetőivel ha­gyományosnak mondható. Az ilyen beszélgetésekre, eszme­cserékre — túl a munkakap­csolatokon és az esetenként adódó problémák megvitatá­sán — évről évre időt szá­nunk. Amire most Borsodban sor került, az ország más megyéiben is rendre megva­lósítjuk: a megye vezetőivel és a KPM-vállalatok képvi­selőivel részben az elért eredményekről váltunk szót, de ezen tűi elsősorban a ter­veket egyeztetjük a lehető­ségekkel, a helyi elképzelé­seket az országos, a népgaz­dasági szintű elképzelésekkel és a megvalósítás reális lehe­tőségeivel. Borsod megyei látogatásunkat egy bizonyos „jegyzékváltás” előzte meg. A megyei pártbizottság, a me­gyei tanács vezetői összegyűj­tötték a KPM-vállalatok, el­sősorban az úthálózat, a köz­lekedés, a hírközlés borsodi és miskolci problémáit, ki­egészítették ezt javaslataik­kal, elképzeléseikkel és azzal küldték meg a minisztéri­umnak, hogy vegyük figye­lembe az 1972. évi tervek ki­dolgozásánál, a költségvetés összeálli tá sakor. / — Milyen probléma­kört érintettek ezek? — Elsősorban a KPM ke­zelésében levő egy és több Zárszámadásra készülnek A leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezet tagsága sikerrel befejezte az őszi be­takarítást. Mint azt Kányá­éi Béla tsz-elnök elmondta, az idei rendkívüli aszályos év ellenére kukoricából, má­jusi morzsoltban számolva 18 mázsás holdankénti átla­got ért el a közös gazdaság. A cukorrépa sem fizetett túl­zottan rosszul: az árterületen 220—250, míg másutt 120— 150 mázsát takarítottak be holdanként. Elmondotta a tsz-elnök, hogy az őszi mélyszántás is a végéhez közeledik. Hat munkagép dolgozik a földe­ken: a 850 holdból már csak 50 holdnyi terület vár eke alá. A termelőszövetkezet ve­zetősége a hét első felében hozzáfogott az év végi lel­tár készítéséhez. Azt terve­zik, hogy még december 31-e előtt befejezik ezt a fontos munkát, mely az egész zár­számadásnak az alapját ké­pezi. számjegyű közutak, hidak; a közúti és vasúti személy- és áruszállítás helyzetét, mint komplex problémát; az új beruházásokkal fellépő igé­nyeket az úthálózat bővíté- ‘ sében; a vasúti közlekedés és szállítás gazdaságosságának ' vizsgálatát; egyszersmind a hírközlés további bővítését. Látogatásunk azt a célt szol­gálta, hogy a jegyzékbe fog­lalt témákat külön-külön megbeszéljük, és a megoldás lehetőségeit közösen keres­sük. Ügy vélem, ezt a célt sikerült elérnünk. — Milyen tárgyalások­ra került sor? — Az első napon, mint a helyi sajtó hírt adott róla, a megye és az itteni KPM-vál­lalatok, szervek vezetőivel találkoztunk, megvitattuk a minisztériumhoz eljuttatott problémákat. Bizonyos jegy­zőkönyvi megállapodások is születtek, más kérdésekben pedig amelyekben nem tud­tunk dűlőre jutni, határidő­ket .szabtunk meg a megál­lapodást illetően. Vagyis el­határoztuk, hogy mind a mi­nisztérium, mind a helyi szeivek, elsősorban a megyei tanács a megyei pártbizott­sággal és az érintett válla­latokkal, igazgatóságokkal karöltve kölcsönösen keresik a megoldás módját, és ami­kor alkalmasnak látszik, új­ból leülünk a megegyezéshez. Elsősorban anyagi okai van­nak annak, hogy nem tud­tunk minden kérdésben, pél­dául az útfenntartásra for­dítható összeg nagyságában azonnal megegyezni, de azt külön aláhúzom: a leglénye­gesebb, legalapvetőbb kérdé­sekben a minisztérium állás­pontja a helyi igényeket tük­rözi. Ugyanakkor az általá­nos. tehát a megye egész út­hálózatát, közlekedését, hír­közlését, áru- és személyszál­lítását érintő kérdések meg­vitatásán túl, sort kerítet­tünk más tárgyalásokra is. így alkalmunk volt a szállí­tási bizottság vezetőivel, képviselőivel találkozni, és hadd jegyezzem meg, igen pozitív benyomásokat szerez­tünk. Borsod megyében az áruszállítás többnyire meg­oldott, a bizottság tevékeny­sége — s ez rendkívül fontos, figyelemre méltó eredmény — napjainkban már csaknem kizárólag a személyszállítás kulturáltságára, színvonalá­nak emelésére irányul. Mi­után a minisztérium több vezető tisztviselője is elkí­sért borsodi utamra, alkal­munk volt az itteni közleke­dés, úthálózat, postai szolgál­tatás, hírközlés stb. problé­máit több oldalról is megvi­tatni, ma pedig a KPM-vál­lalatok vezetőivel váltottunk szót. De a vendéglátók fi­gyelmessége révén, a szűkebb értelemben vett szakmai tár­gyalásokon túl még a VI. miskolci országos grafikai bi­ennale megtekintése is bele­került a programba, s ez kü­lönösen kellemessé tette it­teni tartózkodásunkat. — Mikor kerül sor újabb. hasonló srmtú tárgyalásokra? — Mint mondtam, néhány anyagi vonatkozású kérdésre rövid idő múlva ismét visz- szatérünk. Azt hiszem, ami e tárgyalásokat illeti, a jövő­ben változtatunk az eddigi gyakorlaton, s lehetőleg már a következő év derekán ta­lálkozni szeretnénk a megyei vezetőkkel. Mindenekelőtt azért, hogy a következő év költségvetéséhez a helyi adottságokat, problémákat is jobban érzékelő és feltáró programot tudjunk kidolgoz­ni, hogy még jobban figye­lembe tudjuk venni azokat a fejlesztési elképzeléseket, ter­veket, célokat, amelyek Bor­sod megyében a IV. ötéves terv során megvalósításra várnak — mondotta az Észak- Magyarországnak adott inter­jújában dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter elvtárs. (Onodvár! Miklósi Teljesítette évi tervét r •• as OKU abronessora Tegnap, december 7-én reggel ti órára az Özdi Ko- hászáti Üzemek abroncssori brigádjai 80 975 ezer tonna készterméket hengereltek, s ezzel a kohászati üzem hen­gersorai közül elsőként telje­sítették évi termelési tervü­A miskolci December I. Drótnüivekben drótkötélből, légvezetékekből, betonacélból, hor­ganyzott és vegyes acélhuzalokból 38 ezer tonnát gyártanak évente. Termelésük egynegye­dét — zömében színesfém kábeleket és horganyzott huzalokat — exportálják. A gyár­tást és a gyártmányokat folyamatosan fejlesztik. Egyik új termékük — magyar szabada­lom — feszíthető csavarbordás betonacél-huzal két. Az abroncssori kollektí­vák közül — az egész évi teljesítményt alapul véve — a legeredményesebbnek az el­ső műszak Sipos Sándor­éi öhengerész arany koszorús szocialista brigádja bizo­nyult. A „második helye­zést” a négyes műszak Hos- só Imre elöhengerész arany- koszorús brigádja szerezte meg. A Sipos-brigád már de­cember 1-én, a Hossó-brigád pedig 4-én teljesítette az évi termelési terv rájuk jutó ré­szét. A finomhengermű abroncs­sorozata a megelőző években rendszeresen lemaradással zái-ta az évet. A számítások szerint most év végéig 4000 tonnával több hengerelt árut gyártanak a tervezettnél, s a túlteljesítésük mintegy 3 mil­lió forint többletnyereséget eredményez a kohászati üzemnek. Az exporttervüket is jelentősen túlteljesítették. Az abroncssori brigádok december 31-ig 9 ezer tonna abroncssori hengerelt árut indítanak útnak a tőkés or­szágokba, tehát évi termelé­sük egy tizede rendelésre ké­szül. Lukács Gábor, a finom- hengermű gyárrészleg veze­tője elmondotta, hogy a nagyszerű termelési sikerhez a brigádok munkaversenyén túl. nem kismértékben hoz­zájárult a KISZ-íiatalok kongresszus tiszteletére indí­tott felajánlása és felhívása az évi termelési len’’ mielőb­bi teljesítésére f. I. Or. Csanádi Síin nyilatkozata az iszal-Maiprszápk

Next

/
Oldalképek
Tartalom