Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-04 / 286. szám
W71. dec, ■ 4., svomftKit s A szőlőkultúra elterjedésével magyarázható Eger soU- sok pincéje. A járatok gyakran egymásba kapcsolódtak, a török idők alatt pedig hadászati céllal épült alagutak csatlakoztak hozzájuk. Veszedelmet jelent a városra a pincék ismeretlen sokasága. A városi tanács építési osztálya ,nagy vállalkozásba fogott. A Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszékét bízta meg az üregek felmérésével és térképek készítésével. Eddig 80 km-nyi járat felmérésével végeztek A Bodrogközi Állami Gazdaság, Sárospatak, minden év április 1-től július 30-ig bérmunkát s fákat 120 fő. nagyobbrészt nődolgozó részére, munkatér nagysága 1200 négyzetméter, vasútállomás mellett. A zsámbéki Ű.i Élet Termelőszövetkezet kétezer anyajuhot (art. Kétévenként háromszor elleti a juhokat. Ebben' az évben már a karácsonyi ünnepekre ezer juhot szállít exportra. Zámbó István juhász nagy szakértelemmel gondozza az apró állatokat Eger titkai lij vízmüvet k jptak a momkiak Borsod megyében a tanácsok megalakulása óta jelentős gondot fordítanak a községek egészséges ivóvízellátásának biztosítására. Ennek érdekében új víznyerő helyeket tártak fel és ahol lehetséges volt, mint például Aggteleken, Hollóházán, Bükk- szentkeresztesen és a délbor- sodi falvakban v— igénybevették a közeli hegyek kris- tálytiszta forrásait is. Az új vízművek és vezetékes hálózatok építését az állami beruházáson kívül a vízmű társulásokba tömörült lakosság anyagilag is támogatta, illetve támogatja. Jelenleg a megyében 32 ilyen társulat működik és segítségükkel csütörtökön már a 100. település vezetékes ivóvízhálózata készült el. Ez a vízmű Kossuth Lajos szülőfalujában, Monokon épült fel és műszaki átadására a napokban kerül sor. Nehezen osztogatják a Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központjában a ..kiváló” minősítést. Egy év munkájának számos Összetevőjét mérlegelik, összegzik, és valóban kiválóan kell dolgoznia egy-egy megye MHSZ vezetőségének ahhoz, hogy ezt a jelzőt kapja minősítés képpen. A Borsod megyében végzett MHSZ-munkát már évek óta „kiválóan” minősítik. Természetes, hogy egy-egy megye vezetősége önmagában nem lenne képes eleget tenni azoknak a íeladato.k- ' nal\, amelyek az MHSZ-re hárulnak. Különösen az utóbbi néhány évben mindinkább növekvő feladatoknak. Számos szerv, intézmény, többezres létszámai aktivahálózat segi- tőszándeka. termiakarása szükséges ehhez. Es minél nagyobb társadalmi bázis megteremtése. Ez a Borsodban már meglévő és szépen erősödő társadalmi bázis adja nálunk a legfőbb segítséget a szövetség munkájához. Sokan tudnak odafigyelni a szövetség feladataira. Valahogy ez tükröződik abból a beszélgetésből is, amelyet a mezőketesz- tesi Aranykalász Tsz gépjavítójának üzemvezetőjével, Gere Józseffel folytattunk. Módunkban átl segíteni A kisebb gyárnak is beillő gépjavítóban sole fiatal dolgozik. A lövészklub tagjainak nagyobb része is itt dolgozik, innen való vezetőjük, Dobos Imre esztergályos is. — Természetes, hogy segítjük a klubot — mondja Gere József üzemvezető. — Nemcsak azért, mert a tagok nagyobb része nálunk dolgozik, hanem azért is, mert módunkban áll segíteni. — Mivel? — Például azzal, hogy a tsz autóbuszán mehetnek a versenyekre. Díjmentesen. Ni hány éve is mi vittük őket a versenyekre, de akkor teherautón. Most viszont már saját autóbuszunk is van. Mi készítjük el nekik a céltáblákat is lemezekből és a lőteret is mi hozzuk rendbe. Nemrégiben újítottunk fel társadalmi munkában egy Szuper-Zetort a miskolci repülőklub részére. Ezzel csörlőzik fel a vitorlázó gépeket A nagyobb munkákon kívül itt nálunk gyakran adódik ilyen, vagy olyan feladat: és miért is ne segítenénk? Sole fiatal dolgozik nálunk, sorköteles is, tartalékos is, és szinte valamennyien részt: vesznek a lövészklub munkájában. Rádiók a f öldeken — Persze, ez a segítség- nyújtás kölcsönös —folytatja. — Az MHSZ is tud nekünk segíteni. Egyszer például az aratásban segítettek. — A rádiókkal? — Igen, a rádiókkal, méghozzá nagyon sokat segitei- 1ek. A megyei vezetőség küldött hozzánk néhány rádióst, adó-vevőkkel. Körülbelül 40 kilométeres körzetben minden munkafolyamatról pontosan, gyorsan tudtunk tájékozódni. „Ide induljon ennyi és ennyi teherautó!” „Oda még ne menjenek!” Természetesen a műhelykocsinkon is fel. volt szerelve az adó-vevő. Ha valahol elromlott egy gép, műszaki hiba keletkezett, már indulták is a szerelők. Az egyik gépkocsink például elindult Egerbe alkatrészért. Már út ban volt, amikor kaptuk az értesítést, hogy az egyik munkahelyre másfajta alkatrész is kell. Milyen jó volt a kocsi után szólni a rádión: hozzák ezt is! Rengeteg időt nyertünk a rádiók segítségével! Szinte nem volt üresjáratunk. Márpedig az aratásnál mindén perc számít. Na. gyón sokat számit. Szemléleti kérdés A nemrégiben lebonyolított fogathajtó versenyen színién ott voltak a rádiósok. A nagy távolságok miatt, nélkülük igen nehéz lett volna a pontos, gycws tájékoztatás. Igen, kölcsönös a kapcsolat, a segítség. A tsz-nek módjában áll segíteni, tehát segít, de azért elsődleges talán mégis annak a szemléletnek a léte, amellyel a tsz vezetői oda tudnak figyelni az MHSZ-re, értik feladataikat: és a maguk módján tesznek is ezek végrehajtásáért. Annak a bizonyos, társadalmi bázisnak egyik fontos részéként. (pt) Miskolc összekötő városrésze tulajdonképpen a belvárostól a diósgyőri város- 1 központig tart; keleti fele a belvárostól a bolgárföldi lakótelepig, illetve a Szinva- palak és a tervezett északi tehermentesítő út vonalát követő belterület haláráig terjedő terület. Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az összekötő városrész keleti felének részletes rendezési tervét — mint hírül adtuk — nem fogadta cl; igaz, nem is vetették el. újra fogják tárgyalni. Nincs szinkronban A négy és fél kilométer hosszú terület tervét áttekintve szembetűnő, hogy az nincs szinkronban az általános rendezési tervvel, amely nagy szakértelemmel és költséggel készült. Bármilyen szellemi színvonalon is tervezték az összekötő városrészt, az nem „feleselhet” az általános rendezési tervvel, amely úgyszólván törvény! Függetlenül attól, hogy az összekötő városrész keleti felének részletes terve önmagában tekintve jó — egyesek szerint'tkitűnő, mások szerint rossz -»■ nem lehet átugrani 1 a gazdaságilag is alaposan felmért általános rendezési tervet. fEgyébként az összekötő városrész tervezői még az általános terv előtt elkér szitették munkájukat, hiszen az már 1969-ben készen volt!) Már a vb-ülésen hangot adtak néhányan annak az aggodalomnak, hogy mindezek miatt az összekötő városrész külföldön is sikert aratott részletes rendezési tervét múzeumba kell lenni. Szanálni a zöldért! Laikusként mit mondhatnak erről a tervről? Véleményünk szerint a tervezők igen sok olyan területet kívánnak zöldövezetté alakítani, amelyeken jó állagú házak, rendezett utcák vannak jelenleg. S ennyi szanálást nem engedhet meg magának a „zöldért” egyetlen város sem, bármekkora szükség is van a parkokra. Hogy mennyi használható fel az összekötő városrész jelenlegi tervéből, nem dőlt még el. Mindenesetre a városrész keleti része a pillanatnyilag legfontosabb terület. mert a IV. ötéves terv lakásépítési programjának egyik jelentékeny része itt valósul meg. Á házak épülnek A Hunyadi utcai szuperéit körül már folyik az építkezés. Az első ütemben építik fel a mentőállomástól nyugatra létesülő lakóépületeket és a pavilonsort. Mindezek valószínű, hogy 1972—73-ra elkészülnek a Patyolat üzeme helyén épülő lakásokkal együtt. A második ütőmben létesülő tömbök a Thököly utca vonalától a Nagyváthy utcáig terjedő területen épülnek. A legtöbb lakóépület a Szinva-parton emelkedik majd. A fáskert helyén már megkezdődött a mpnka, itt lesz a VIMELUX központja’, amely mellett egy hosszú üzletsor is épül. A Tizeshonvéd utca északi oldala a harmadig ütemben pont-épületekkel épül be, a negyedik ütemben pedig a Szabó Lajos utca északi térségén emelkedő lakóépületek készülnek el, a Mátyás király utcáig. Ny. P. Foto: Laczó József { megye állami gazdaságai termesztik az új búzafajtákat Különböző információs forrásokból a mezőgazdasági üzemek vezetői már tudják, hogy a következő évek során új búzafajtákat kell meghonosítani és nagyiizemileg is termeszteni Hazánkban. Természetesen, Borsod megyében is. Az új búzafajták meghonosítását és elterjesztését több célszerű tényező tette szükségessé. Elsősorban: az új fajták terméshozama nagyobb a BezosztájáénáL A betegségeknek ellenállóbbak, száruk magasabb és szilárdabb, ezért a betakarításuk könnyebb. Érési idejük is különböző, s ez lehetővé teszi a kombájnpark jobb kihasználását, a betakarítás optimálisabb szervezését és lebonyolítását. Az új búzafajtákat 1975-ig kell meghonosítani. Az elszaporítást és meghonosítást — természetesen — a vetőmagtermesztés előzi meg. Borsod megyében már hozzá is kezdtek c munkához a vetőmagtermesztő gazdaságok, elsősorban is a megye állami gazdaságai. Szaporításra kerülnek a Ju- bilejnaja—50., az Avrora, a Kavkáz, a Rannaja és a Mi- ranovszkája—008. fajták. A megye állami gazdaságai már az idén is elég nagy területeken vetettek az új fajtákból. Jubilejnaja—50-esből már 140 mázsa elit és 40 mázsa első fokú szoporítású magot szerezték be, illetve; vetettek el. Viszonylag sok vetőmag volt már a Rannaja fajtából. Első fokú szaporítási! mag 450 mázsa, másod fokú 925 mázsa. Az Avrora fajtából a másod fokú szaporítási! mag 1150 mázsa volt, az első fokú 140 mázsa. Miranovszkája—008-asból 152 mázsa ‘elit, Kavkáz fajtából 90 mázsa első fokú szaporítási! magot szereztek be és vetettek el a megye állami gazdaságai. Az új búzafajták a szaporítás időszakában még nem feltétlen teremnek többet, mint a nagyüzemi termesztésben levő Bczosztáják. Néhány esztendő szükséges, hogy az új körülmények közt összes jó tulajdonságuk érvényesüljön. Más szavakkal; az új búzafajtáknak asszimi lálódn i u k kell. Ez a folyamat néhány évig tart. így volt ez a Be- zosztája fajták esetében is. A megye állami gazdaságainak eddigi tapasztalata az, hogy az új búzafajták jól bírják a borsodi körülményeket, asszimilálódásuk elég gyors, terméshozamaik magasak. és kiváló a szemtermés minősége is. Az idén elvetett: több, mint 3000 mázsa magból jövőre már annyi lesz, hogy jut’’belőle a termelőszövetkezeteknek is. Az új búzafajták ugyanis 20 mázsa fölölti temicssel fizettek kátasztrális holdanként. Érdemes még megjegyezni, hogy Borsod megye állami gazdaságainak búzatermése 1971-ben, 15 ezer katasztrális hold átlagában 19 mázsa volt holdanként, A búzayetések idei jó előkészítése és időben való elvégzése fontos biztosítéka annak, hogy jövőre is jó termésre számíthatnak. Ennek érdekében már készülnek a műtrágyákkal történő tavaszi megerősítő fejtrágyázásokra is. an ^ trw 0 Változó lífó ^ r*? ^ ggl^||( K a rá cső nyi bá rányo k
