Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-29 / 306. szám

1971. dec. 29., szerda

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

4 métnet fiatalok

aktivitása

Tapasztalatcserén az NJ>8i-E>an

Régi idők üdvözlete . a szerencsi képeslapokon

öt szocialista országból. 2—2 tagú delegáció járt az elmúlt hónapban az NDK- ban, az FDJ Központi Bizottságának meghívására. Magyarország egyik képviselője Frisovszky Tibor volt, a KISZ Borsod megyei Bízott- ságának tagja.

— Mennyi ideig tartott a tapasztalatcsere, és mi volt a célja? — kérdeztük Frisovszky Tibortól.

— November 23-tól 30-ig tartózkodtunk az NDK-ban. Szálláshelyünk Lipcsében volt, egy impozáns és modern szállodában. A meghívás célja, az ottani fiatalok élet- és munkakörülményeinek jobb megismerése és sajátos mozgalmuknak, az úgynevezett MMM-nek a tanulmányozása (..Montag Meister Messe”) volt.

— Mit jelent magyarul ez a három „M” betűvel kezdődő szó?

— Szó szerinti fordításban: A holnap mestereinek vására. Ami nálunk például a szakma ifjú mestere, vagy az FMKT mozgalomnak felel meg.

Ennek a szervezetnek az a célja, hogy minél több fiatal vegyen részt a gépek korszerűsítésében, az újításban, fejlesztésben, egyszóval a termelést segítő mozgalmakban. Mindössze néhány hónapi működésre tekinthet vissza a mozgalom, de ez idő alatt már több mint 840 ezer fiatalt vontak be ebbe a szervezetbe. Érdekes, hogy ezek között a fiatalok között magyarok is vannak.

Látogatásunk során megtekintettünk egy kiállítást is, melyet az FDJ rendezett. A kiállításon az NDK különböző üzemeiben dolgozó fiatalok és kollektívák által tervezett, kivitelezett berendezéseket és automatákat mutatnak be az érdeklődőknek. Külön öröm volt számomra, hogy itt magyar fiatalokkal is találkoztam. Az egyik pavilonnak a vezetője például egy ózdi fiatalember volt.

— Mi volt ez alatt a néhány nap alatt, ami megragadta a figyelmet? Mit hozott magával haza, Magyarországra?

— Először is az „MMM"- mozgálom, amely igen rövid idő alatt ■ szép pályafutásra tett szert, és sok követője akadt. Szervezettsége, működési területe megfelelő, sok lehetőséget. és segítséget nyújt a fiatalok számára. A néhány hónap alatt mintegy 608 millió márkát takarítottak meg az NDK-ban. Másik érdekesség volt a kiállítások sorozata. Az NDK 16 megyéjének mindegyikében rendeztek a fiatalok kiállítást, amelyeken közel 6 ezer berendezést mutattak be, amiket a fiatalok terveztek és valósítottak meg. Sikeres működésüket bizonyítja, hogy ezekből már közel ezret bevezettek és további 3 ezer még a közeljövőben bevezetésre kerül.

Tapasztalatként és javaslatként a szervezeti életük rendszeres ellenőrzését „hoztam magammal”. Jónak tartom a német fiatalok kiállítás-sorozatait. is. Nálunk is voltak már hasonló kezdeményezések, de ha ezeket rendszeresítenénk. és bemutatnánk a fiatalok által tervezett gépeket, több önállóságot kapnának és így jobban éreznék a rájuk háruló felelősséget is a szervezeti életben.

Mázsaszámra hordják a postások ilyenkor: karácsony és újév táján falun és városon a képeslapokon küldött üdvözleteket szülőknek, rokonoknak, barátoknak, ismerősöknek. Az elsőt 101 évvel ezelőtt dr. Emanuel Herrmann adta postára Ausztriában. Azóta milliár- dokra tehető a megírt és elküldött: lapok száma a világon. És sok-sok ezerre, százezerre. akik a különböző témájú, színű, anyagú képeslapok. gyűjtésének melengető szenvedéllyel hódolnak.

Megyénk azzal is messze földön híressé lett. hogy a szerencsi vármúzeumban látható a világ második legnagyobb képeslapgyűitemé- nye. Ezt: csak a leningrádi

N. Sz. Tagrin félmillió darabból álló. kultúrtörténeti

Megváltozik a hízott sertés

átvételi

LéQszén is

cj «/

ellen

A MÉM 30.574/2/1911. szálló utasítása értelmében 972. január 1-től megváltónk a hízott sertés átvételi ülykalegóriája. Eddig hízott .értés eséteben 105 kilótól .25 kilóig terjedt az a súly- calegória, amelyen belül az \llatforgalmi és Húsipari /általat 23 forintot fizetett íz élő sertés kilójáért. 1972. anuár 1-től ez a kategória 15—115 kilóra módosul. E :ét súlyhatár közötti hízott értés kilójáért továbbra is 13 forintot fizet a felvásárló i-állalat. A 115 kiló fölötti >úlyú sertés ára kilónként 22 Print lesz. Ugyancsak 22 brintot fizet az \ Állal forgatni és Húsipari Vállalat a 30 kiló fölötti zsír- és zsir- ellegű hízott sertésért.

Nagyüzemek esetében megmotozott a tűrési százalék is. Sódig száz sertés között leleteit öt (5 százalék), amely lem érte el a 105 kilót; de egalább 95 kilós volt. Az ]yen sertéseket a vállalat áttette és ezekre is fizette a íagyüzemi felárat. Az új in- ézkedés értelmében 1972. anuár 1-től a tűrési arány 0 százalék lesz és az álve- íető sertés alsó súlyhatára 90 áló. Az úgynevezett „tűrésien” átvett sertésekért kiónként egy forinttal keve- lebbet, fizet a vállalat, de topábbra is fizeti utánuk a íagyüzemi felárat. A „tűrésien” átadott sertés ele darab- izámra számítanak be a .zerződésea kötelezettségek eljesí lésébe.

Az új intézkedéssel kapcsolatban két kérdésre kérünk és kaptunk választ Tóth Fánostól, a megyei Allatfor- ;almi és Húsipari Vállalat gazgatóhélyettesétől. Egyik: niért volt szükség az átvé- eli súlykategóriák megvál- »ztalására?

— Azért — hangzott a válasz —, mert a fogyasztás közismerten a hús irányába tolódik el. Más szavakkal: az emberek egyre több húst és viszonylag kevés zsiradékot fogyasztanak. Ez szükségessé tette, hogy a hizlalás is az igényekhez igazodjék. Nem termelhetünk feleslegesen zsírt akkor, amikor az emberek húst igényelnek. Ezért közellátási és népgazdasági érdele, hogy a jövőben kevesebb zsiradék, de több és jobb minőségű hús Kerüljön Iá a levágott sertésekből.

Másik kérdés: mi történik azokkal a gazdaságokkal és háztáji gazdákkal, alak már szerződéses viszonyban vannak a vállalattal, mégpedig a korábbi átvételi súlykategóriák szerint? Tőlük a régi, vagy az új icategóriák szerint veszik át a hízott sertést?

— Ahogyan az üzem, vág}7 a gazda akarja — hangzott az igazgatóhelyettes válasza. — Velük szemben a vállalatnak szerződéses kötelezettsége van, s ezt teljesítjük is. Iía tehát a szerződő fél a szerződési feltételek szerint, a régi kategóriahatárok közti súlyban kívánja átadni a leszerződött hízott sertéseket, akkor vele így számolunk el. Ha azonban az új átvételi kategóriák szerint, tehát alacsonyabb átvételi súlyhatárok közt óhajtja átadni az állatot, akkor ezek , alapján számolunk el. A szerződéses kötelezettséget mindkét módon lehet teljesíteni. Egyébként az alacsonyabb súlyban, tehát az új átvételi kategóriák szerinti értékesítés esetén sem járnak rosszul a gazdák és a gazdaságok, hiszen kevesebb takarmányt kell felhasználniuk a sertéselv mefihizlalásához.

Salgótarján közelében, a Zagyvarónái ötvözelgyárban korszerű Ievegölisztító berendezést építenek KGST-kooperáció keretében, csehszlovák mérnökök, szakemberek irányításával. Az elektromos porleválasztó berendezést, amely tel jesen megszünteti a levegőszennyező cl est, Csehszlovákiából vásároltuk. A levegőtisztító berendezés tornyában a csehszlovák és magyar szakemberek.

értékű anyaga múlja felül, amelyet a gyűjtő a Szovjetuniónak ajándékozott. Szerencs köztiszteletben álló, nyugdíjas orvosa, dr. Petri- kovits László, egy életen ál foglalkozott a képeslapok gyűjtésével. Pár évvei ezelőtt a 4Ü0 ezer darabot számláló gyűjteményét ' közkinccsé tette: Szerencsnek ajándékozta.

Azóta sokezer • látogató fordult meg a vármúzeumban, és gyönyörködött az ezernyi színben pompázó lapokban. Ezek időrend és témák szerint sorakoznak a tárlókban, tablókon. A sort éppen a „születési” évben, 1870-ben keltezett lapok nyitják meg. Az egyik egy bécsi képeslap, amely dunai hajóállomást ábrázol. A következő évet, 1871-et egy Debrecenbe címzett lap képviseli. Később megjelennek a többszínnyomású képeslapok. amelyekről hegyek, alpesi túristaházak tűnnek a szemünkbe. A-/, első többszínű hazai lapon Szombathelyről küldtek üdvözletét ■1897-ben. Mellettük színes litográfiák, rézkarcok, kézzel festett fotók láthatók Sopronról, Székesfehérvárról.

Érdeklődésre tarthatnak számot a neves európai kiadóvállalatok által készített képeslap-különlegességek. Ezek között találunk préselt bőrrel, színes szövettel, kézi- munk ákka 1, gobel i nanyaggal díszített lapokat. Az egyiken női fej látszik lila faháncsba ..befonva”, a másikon női mellkép „bársonyba kötve”.

Külön tablókon sorakoznak az alkalmi kiadványok, például a Második Országos Húsipari Kiállítás 1911. szeptember 16-tól október 1-ig tartó eseményeit egy csíkos trikóba öltözött kövér hentes adja tudtunkra, miközben hatalmas böllérkésével ledönt egy jókora hízót. Arról is tudomást szerezhetünk egy 1904. január 26-án keltezett lapról, hogy Pesten bikaviadal volt, és az arénában a bika fel taszította a viadort.

Szinte áttekinthetetlenül gazdag a történelmi témájú lapok' sora. Napóleontól, Kossuthtal, Marxtól, Lenintől egészen Kennedyig a világtörténelem sok-sok kiemelkedő egyéniségét felismerhetjük a képeslapokon, de láthatók rajtuk a 48-as szabadságharc, a két világháború és a Tanácsköztársaság eseményei is.

Megyénket a múlt század vegéről egy sátoraljaújhelyi városkép. 1900-ból a diósgyőri vár képe és több miskolci színes képeslap képviseli. Ez utóbbiakat 1900-ban a Gedeon-cég adta k,i. Az egyik, a nagy múltú miskolci csizmadia mesterségnek állít emléket, a másik lapon pedig ama nevezetes béka pislog — a miskolci kocsonyában.

Hegyi József

Kereskedelmi út

A Diósgyőri Gépgyár szakemberei és külkereskedelmi partner vállalatának képviselői 2 hetes piackutatói és vevőszolgálati úton vettek részt az NSZK-ban, Ausztriában és Belgiumban. A D1GEP

1973—1974. évi vasúti kerék- párállományára igyekeztek megrendeléseket biztosítani.

A kereskedelmi út sikeres volt. Ausztriából •— amely hagyományos piaci területnek számít — 1972 első

negyedévére 500 vasúti kerékpár rendelésére számíthat a vállalat. Az NSZK-ban a monoblokk-tárcsák importálás! lehetőségeit , vizsgálva megállapították, hogy az importálás lehetősége fennáll, de ez függvénye a konkretizálás idején lévő' árhelyzet- nek. Belgiumban konkrét kapcsolatokat teremtettek: ez a látogatás az aktív, folyamatos kereskedelmi együttműködés első lépcsőjének tekinthető.

GYUFA

\ gyula

óriási találmány, ráadásul magyar ember, Irinyi János találta fel. Amúgy azonban kicsinység. ' Ha valakinek nincs pénze, egy: doboz gyufa ára sincs a zsebében. Jelentéktelen összegű kiadásokat a gyufával összehasonlítva szoktuk emlegetni: mondjuk, egy újság ennyi vagy annyi doboz gyufa árába kerül. Ezzel szemben azt is lehet mondani, hogy valaki kihúzta a gyufát. Vagyis, alaposan ráfizetett valamire.

A gyufa ennek ellenére nélkülözhetetlen apróság. Különösen a dohányos ember számára. Nincs nagyobb kín, mintha éjszaka rá akarok otthon gyújtani, van cigarettám, de nincs gyufám. S ha az embernek szeles időben támad kedve egy cigarettára, s a szél minduntalan elfújja a gyufa aprócska lángját, Tantalusz kínjait éli át. A gyufa tehát rendkívül fontos dolog. Annak, akinek szüksége van rá.

Ezzel szemben rendkívül lényegtelen annak, aki árulja. Mit lehet egy 30—40 filléres skatulya után keresni? Fogalmam sincs, de néhány fillérnél többéi biztosan nem. Alighanem ez az oka annak, hogy az eszpresszókból, vendéglőkből, italboltokból, ahol egyébként tra- íikárut is árulnak, lassan, de biztosan eltünedezik a gyufa. Körülbelül fordított arányban azzal, ahogy ezekben a boltokban megjelennek a drágább cigaretták. A képlet: 25—30 forintos amerikai cigaretta van, 40 filléres gyufa nincsen. Mert a gyufával nyilván bajlódni kell, nem éri meg.

Múltkoriban tanulmányoztam, miként reagálnak a különböző emberek az egyébként rendkívül csinos, s ennek tudatában megfelelően határozott kiszolgáló kisasz- szony nemleges közlésére. Az ideális állampolgár, aki kért egy doboz drága cigarettát:, s hozzá gyufát, szó nélkül beletörődött, hogy cigaretta van. Átvette a dobozt, s busás borravalót adott. A bosszúálló szintén nem mondta le a cigarettarendelést, de egy fillérrel sem fizetett többel érte, mint az ára. Az önemésztő nem mert egy szót sem szólni a kisasszonynak, de amikor az valahol másutt el volt foglalva, a szomszédos asztalnál ülőkkel közölte: ezt már nem lehet kibírni. Az ideges ráripakodott a felszolgálóra. hogy akkor cigaretta sem kell. A törvényismerő kérte a panaszkönyvet, s mivel azt nem kapta meg, mert

úgy is minek adták volna oda, asztalához kérette az üzletvezetőt. Az üzletvezető türelmes magyarázatba kezdett, hogy azért nincs gyufa, mert kifogyott, s ugyan tulajdon képpé n semmi ve 1

többet nem mondott, mint amennyit a vendég már úgy is tudott, az megnyugodott: mégiscsak más, ha belepillanthat a kárvallott a mechanizmus működésébe.

4 .1„ akadt nemtörődöm

5'íl vendég is, aki azonnal tudta: ebben az eszpresszóban is a piacról élnek a felszolgálók, sőt ebből él az őket alkalmazó vállalat is, következésképpen neki kötelessége úgy viselkedni, ahogy a nyereségérdekeltség kívánja. Vidáman fölkelt hát, s szó nélkül átszaladt a szomszédos trafikba, egy doboz gyufáért. Az eszpresszó teljes személyzete, a vezetőtől a mosogatóig nagy elismeréssel nézett utána. Ha divat lenne még a dicsőségtábla, alighanem kitették volna a képét az előcsarnokba, közvetlenül a ruhatár mellé. Itt kell elhaladni a mosdó felé is, ez a legforgalmasabb hely: hadd lássa mindenki, milyen az ideális vendég, megérti a kereskedelem, a vendéglátóipar problémáit, amelyek rendkívüli módon nehezek, de 1 lajdor képpen mégis kön; - nyen áthidalhatók.

Akadt azonban a vendégek között egy túlokos ember is. Aki úgy vélekedett a dologról, hogy a gyufahiány egyszerűen disznóság. Akármennyire elégedetlenek a fizetésükkel meg a vendegekkel is az alkalmazattok, kutyakötelességük róla gondoskodni. hogy legyen gyufa. És a dolog — éppen a trafikba átugró vendég mulatott példát — rendkívül egyszerűen megoldható. Át leéli valakinek mennie a trafikba, vennie kell mondjuk száz doboz gyufát összesen negyven forintért, s aztán lesz gyufa a cigarettához. Ez az egyszerű megoldás azonban alighanem azért járhatatlan, mert túl egyszerű. És kiagvalása- hoz szokatlanul primitív gondolatmenet szükséges. Olyan, ami nem veszi figyelembe a magasabb összefüggéseket, Azt, hogy némelyek már azt hiszik, hogy a nyereségérdekeltség azt jelenti: minden mozdulaton keresni kell, s lehetőleg egyre többet kell keresni. Továbbá abból indul ki, hogy apróságokból derül ki, hogyan is végzi valaki a munkája'. Meg egyáltalán: hogyan érti azt, amit csinál. Mert nem elég ám valamiből élni, valamiért. élni is kell. Mondjuk, a vendéglátó szakmában azért, hogy a vendég ne bosszankodjék, hanem a vendég megkapjon mindem, amit kíván.

IVra/p a gyufa nem i w s/f. minden. A gyula aDróság. Gyufaügyben soha senki nem fogja kihúzni a gyufát. Viszont elmondhatjuk: nemcsak a gyufát találta fel magyar ember, hanem a gyufa nélkül árusított cigarettát is.

A három ,,M” mozgalma