Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

1971. dec. t-J -szerda ÉSZAIC-MA'GYAÍÍORSZAG 3 Nemcsak férfi szakmunkások dolgoznak a Diósgyőri Gépgyárban az esztergagépek mellett. Gyakran lehet találkozni női szakmunkásokkal, akik szép számmal gyakorolják ezt a mes­terséget. Az elvégzett munka hozzáértésről és jó szakmai ismeretről tanúskodik. Foto: Fojtán László Elektromos hómunkások a Tiszáin A III-as őrhelyen sikerült a őnrőSia December 4-én adják ál a villamos tűtőberendezést Tömött pelyhekben kezd hullani a hó, s fehér lepellel borítja a Tiszai pályaudvart; A korábbi években az ügye­letes tiszt ilyen esetben ■nyugtalanul mozgósította a hómunkásokat. Most az üzemmérnök, Miskolci Sán­dor emeli fel a telefont, s csak ennyit mond: — Kérem, helyezze feszült, ség alá a villamos fűtőberen­dezést. A villamos vonalfelügyeiő- f?ég ügyeletese megnyom egy kapcsolót. A különleges trafó zümmögni kezd.- A mérnök szokatlan izgalom­mal figyeli a III-as ői-ház fa­lán elhelyezett műszereket. A belső feszültség lassan eltűnik az emberekből. Elé­gedetten szemlélik, hogy ki­tűnően működnek az auto­matikus biztosítóberendezé­sekre, pontosabban a váltók­ra szerelt fűlőberendezések. — A főpróba — mondja Erdélyi János, a Tiszai pá­lyaudvar állomásfőnöke — kitűnően sikerült. A III-as térségben nagyszerűen műkö­dik a villamos fűtőberende­zés. Mivel itt vannak a leg­kényesebb váltórendszerek, itt van a legnagyobb forga­lom, itt volt: a legtöbb és a legveszélyesebb hóeltakarítás. Hogy jelenleg mennyien dol­goznak? fi pályamunkás, va­lamint 25 szocialista brigád- tag társadalmi munkában se­gít a váltók rendbentartásá- ban. Ezt a munkaerőt a III-as egyedül „elnyelte” Volna. Az országban elsőnek a miskolci pályaudvaron sze­relik fel az elektromos vál­tófűtést. Ez önmagában is szenzáció. A munkához ez év márciusában kezdtek hoz­zá. Az, eredeti terv szerint ez év december 31-ig kellett Volna elkészülnie. És itt jött a nagyszerű kezdeményezés. A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat Bláthy ' Ottó aranykoszorús brigádja, a Ti­szai pályaudvar közlekedés és hírközlés kiváló szocialis­ta brigádja, a Nyíregyházi Építő és Szerelő Vállalat — Fekete Gyula és Lajti János Vezetésével működő — két szocialista brigád,*:! vállalta, hogy határidő előtt, decem­ber 4-én, Miskolc felszaba­dulásának évfordulóján üzembe helyezik a készüléke­ket. A munka nagyszerűen ha­lad. Mint már hírt adtunk róla, október 18-án kezdték meg az automatikus beren- dezsésekhez készített elektro­mos váltófűtés átadását. A III-as számú őrhelyen fel­szerelték a trafót, s ott no­vember 8-án az elektromos hómunkások már készen áll­tak. Gondot okozott az I-es és az V-ös őrhelyekre szüksé­ges transzformátorok készí­tése. A szocialista komplex brigádszerződésben a nyír­egyházi TITÁSZ emberei vál­lalták, hogy azokat november végére legyártják. A nyíregy­háziak állták a szavukat. A két transzformátort novem­ber 22-re, a vállalt határidő előtt 8 nappal elkészítették. Igaz, hogy az átadás-átvétel adminisztrációjában az eddig jól működő kerekek közé ho­mok került. Tímár István, a Tiszai pályaudvar szocialista brigád vezetője ez ügyben megnyomta a szerkesztősé­günkbe szóló „vészcsengőt” is. Szerencsére, a közremű­ködésre már nem volt: szük­ség. mert a transzformátorok november 27-én megérkez­tek Miskolcra és a szerelők hozzákezdhetlek a befejező munkához. — Hihetetlen nagy segítsé­gei, előnyt ad nekünk a szo­cialista brigádok vállalása — mondja az állomásfőnök. — Csak a legnagyobb elismerés­sel tudok beszélni a fűtőbe­rendezéseket, a transzformá­torokat elkészítő és szerelő szocialista brigádokról, lelki- ismeretes munkájukról. A III-as őrhelynél mór műkö­dik a berendezés. A másik kettőnél holnap és holnap­után tartjuk az üzemi pró­bákat. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy állomá­sunk területén a fűlőberen­dezés menti meg az embere­ket a fáradságos munkától. Hadd mondjam el, hogy máskor télen 160—200 ember dolgozott a hóeltakarításnál. Miután munkaerő kevés van, így sok ember, igazán derék módon; szolgálatának letelte után. vállalkozott a hóeltaka_ látásra. Azért is örülünk a berendezés határidő előtti, át­adásának, mert az ünnepek amúgy is kemény munkát, megfeszített tempót kívánnak a vasutasoktól. És eddig saj­nos, még ezekre az emberelv­re várt a hóeltakarítás is; A napokban kis ünnepsé­gen köszöntik a Tiszáin a szocialista brigádok vezetőit, Puruczkay Pétert, Tímár Istvánt, Lajti Jánost:, Fekete Gyulát, s a kollektívák de­rék tagjait. Nagyrészük nem borsodi, mégis végtelenül sokat tettek az utasok és a miskolci vasutasok gondjai­nak enyhítéséhez. Csorba Barnabás .„■«!!.- X. kongresszu- * sa a szocializ­mus építésének magasabb szinten való folytatását tűz­te ki célul. A szocializmus építése — párosulva a tu­domány os-technikai forrada­lommal — egyre magasabb követelményeket támaszt a vezetés, a társadalomirányí­tás tudományosságának, szín­vonalának emelésével szem­ben. A vezetési színvonal emelésének legdöntőbb felté­tele a káderek helyes kivá­logatása, elosztása és neve­lése. A kongresszusi határozat így fogalmaz erről: ,,A párt­munka továbbfejlesztésének és az ország egész fejlődésé­nek alapvétő követelménye at kádermunka javítása... A kommunista vezetőknek a vezetés minden szintjén rendszeresebben kell foglal­kozniuk a káderekkel.” Pártunk számára a káder­munka kérdéseiben is Lenin útmutatásai az irányadóak. Lenin minden siker zálogát a káderek helyes elosztásá­ban és felhasználásában lát­ta. Nála mindig a káderek politikai magatartása volt döntő szempont. Óriási jelen­tőséget tulajdonított a káde­rek hozzáértésének, gyakor­latiasságának és szervező­képességének is. Azon volt. hogy minden funkcionárius teljesen tisztában legyen a felelősséggel, amelyet a rá­bízott ügyért visel, legyen kezdeményező, önálló. le­gyen képes a helyzet egészé­nek áttekintésére, s értse meg annak a kérdésnek po­litikai jelentőségét, amellyel foglalkozik. í Miin naS>r követeimé- lucmu nygjjgt támasztott a káderekkel szemben, ugyan- • akkor a velük való bánás­módban kerülte a bántó, sér­tő hangnemet és intézkedé­seket. Messzemenően gondos­kodott a káderekről, követ­kezetesen védte a vezetők te­kintélyét. Lenin környezeté­ben elképzelhetetlen volt a hízelgés, a szolgalelkűseg, a hajbókolás, a durvaság. Nem tűrte az áskálódást, arra ta­nította a kádereket, hogy az ügyet mindig fölébe kell he­lyezni az egyéni szempon­toknak. Pártunk káderpolitikája­Oisa ögleü 1“ öfw©!sé| Mostanáig csak az igazán legilletékesebbek tudták, hogy a mezőkövesdi Kossuth Tennelőszövetkezet tagja egy országos vállalkozásnak, amelynek egyelőre mindössze öt tagja van. öt olyan ter­melőszövetkezet, amelyek in­tenzíven foglalkoznak szarvasmarh a-tenyésztéssel és -hizlalással, s a népgazdaság érdekeivel és szükségleteivel összhangban új, korszerű te­nyésztési és hizialási mód­szereket keresnek. Úgy is le­het mondani, hogy kísérletez­nek. Ezért is tartották eddig titokban a vállalkozás létre­jöttét és az új módszert. Az első év igazán csak kísérlet volt, konkrét és részletes eredményekről még nem is lehet beszélni. De maga a kí­sérlet és a közös vállalkozás érdekes. Májusban alakult Húshasznú szarvasmarha- tenyésztő termelőszövetkeze­tek közös vállalkozása. Ez a teljes neve annak a gazdasági tartalmú és célú szövetkezés­nek, amelybe a mezőkövesdi Kossuth Termelőszövetkezet belépett. A hosszú elnevezés rövidítése: HSZV. Alakult 1971 májusában. Tagjai: a ráckevei Aranykalász, az endrődi Kossuth, a mezőgyá- ni Magyar—Bolgár Barátság, a mezőkövesdi Kossuth és a Idényéi Kossuth termelőszö­vetkezetek. A közös vállalko­zás székhelye Ráckeve. A HSZV-t a MÉM és az Országos Állattenyésztési Fel­ügyelőség közreműködésével hozták létre. A működés és a munka feltételeit — termé­szetesen — pontosan megha­tározták. A vállalkozás cél­ja: elsősorban húshasznú szarvasmarhák tenyésztése intenzív legelőgazdálkodással, abraktalcarmányok félhaszná­lása nélkül. Az idén — má­jusban — mind az öt terme­lőszövetkezet 50 tehenet haj­tott Iá a legelőre borjaikkal együtt. S itt már következik a szakmai rész Elsősorban is a legelő. A közös vállalkozás tagjai a ki­válogatott, hústipusú tehene­ket; csak öntözött legelőn tart - jak. Az állatok ugyanis mást nem esznek — csak füvek Ezért nagyon fontos a fű ál­landó bősége, de a megfelelő összetétele, a minősége is. Ha nak történelmi fejlődése szoros kölcsönhatásban áll a párt általános politikájával. Az adott történelmi felada­toknak és helyzetnek meg­felelően alkalmazta a káde­rekkel szembeni követelmé­nyeket. A személyi kultusz eluralkodása ideién azonban a lenini elvek és módszerek csorbát szenvedtek. A sze­mélyi kultusz együttjárt a szubjektivizmus, a volun-ta- rizmus terjedésével, a ká­dermunkában gyakran csak a származás, a személyi hű­ség lett a meghatározó, s egyre többen kerültek veze­tő posztokra a nem éppen legrátermettebbek közül is. Még súlyosabbak voltak ezek következményei: az őszinte­ség hiánya, az intrika, a biz­tonságérzet elvesztése, a tör­vénysértések. A hibák kiala­kulásának, okait pártunk már több ízben elemezte,' s töb­bek között rámutatott a jobb- és baloldali torzulá­sokra. a demokrácia leszű­kítésére, a kádermunka szűk- körübbé válására. Az 1957-es pártértekezle­ten, majd a VII. kongresszu­son megindult a harc a vég­létek ellen. Pártunk közpon­ti vezetése a rehabilitációk megindulásával egyidőben következetes intézkedéseket tett a kádcrmunlka lenini kö­vetelményeinek helyreállítá­sára. A szocializmus építé­sének sikerei a lenini poli­tikához való visszatérés egye­nes következményei. Nagy szerepet játszott ebben a ká­dermunka javulása is. A IX. kongresszus megál­lapította a káderek kiválasz­tásának hármas követelmé­nyét: a politikai helytállás, a szakképzettség és az álta­lános rátermettség követel­ményét. A X. kongresszus a 'jelenlegi helyzetei elemezve megerősítette ezeket. A gya­korlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy — az ál­talános fejlődés ellenére — még ma is előfordul, hogy szűk körű kiválasztás követ­keztében nem a legjobbak kerülnek funkcióba. Akad­nak, akiknek szakismerete nem párosul kellő politikai felkészültséggel és felelősség­gel, akik felületesen, hanya­gul intézik az ügyeket, úr­hatnám kodnak, visszaélnek az irántuk való bizalommal. A politikailag felkészült ve­zetők egy részének képzett­sége pedig nem párosul kel­lő szakismerettel, gyakorla­tiassággal. A szocializmus építésének mai szakaszában, amikor a feladatok bonyolultabbakká váltak, jelentősen megnő a kádermunka szerepe. A leg­fontosabb: a hármas köve­telmény egységes alkalmazá­sa. Egyiket a másik rovásá­ra elhagyni, gyengíteni nem lehet, e téren megengepihe- t ellenek az egyéni szempon­tok, az elvi engedmények. A követelményeket a vezetési szintekhez kell mérni: minél magasabb szintről van szó, annál fontosabb a szélesebb látókör, az áttekintés képes­sége, a kezdeményezőkész­ség, a szervezési-vezetési jártasság. A kádermunka végzése, illetve irányítása minden szinten a feladatok végrehajtásának és ellenőr­zésének szerves részévé kell, hogy váljék. A három “JSTSS ban tartása”, fejlesztése, a káderek politikai, szakmai továbbképzése még sole he­lyen javításra szoruló fel­adat. A gyakorlati tapaszta­latok azt mutatják, hogy nem kielégítő az önképzés igénye sem, illetőleg a to­vábbtanulásban nem mindig az ismeretbővítés, hanem más szempontok, gyakran csak a formális „letudás” igénye, vagy valamilyen bi­zonyítvány, oklevél megszer­zése dominál. E problémák lényege a hármas követel­mény nem egységes értelme­zése, a követelmények laza kezelése, sokszor a politikai felkészültség, a szemléletala­kítás elhanyagolása, vagy pedig a szakmai képzettség túlzóit előtérbe helyezése, nem ritkán a vezetési isme­retek egyoldalú, szakmai ol­dalról való megközelítése. A párt- és államapparátus tökéletesítésére irányuló erő­feszítéseink csak úgy vezet­hetnek eredményre, ha a ve­zetés minden szinten egysé­gesen értelmezi és alkalmaz­za a kádermunka elvi köve­telményeit. Nem utolsósor­ban ez a káderek helyesen felfogott érdeke is. Bogár Károly szükséges, a megfelelő fű ke­verék biztosítása érdekében legelőt telepítenek, vágj' a meglevő gyepeket felülvetik. A íü összetételét és minősé­gét Állandóan vizsgálták, mégpedig budapesti központi laboratóriumban. Intenzív legelőgazdálkodás Az állandó és megfelelő fűböséget műtrágyázással biz­tosítják. Talajvizsgálatok alapján a mezőkövesdi Kos­suth Tsz hét mázsa műtrá­gyát adagolt a legelőre hol­danként alaptrágyának. Ez­után még további három mázsát a legeltetések után. lgjr art is biztosítani tudták, hogy az öntözött legelőről annyi szénát takarítottak be, hogy az az állatoknak télen is elegendő. Sőt: fonnvasrtott fűből silót is készítettek. A húshasznú tehenek ugyanis télen se kapnak abrakot, vagy más takarmányt, csak a lege­lőről kaszált szénát és íűsilót. Lényeges ugyanis, hogy a le­gelőterület télen is biztosítsa az állatok takarniánj'szükség- letét. Az állatok május elején mennek ki a legelőre és november végéig, vagy amed­dig az időjárás engedi, kint maradnak. Ezért nagyon fon­tos a megtermékenyítés és az éltetés összhangja. A megter­mékenyítés tavasszal, kihaj­lás után a legelőn történik olyan ütemezéssel, hogy az elléselc februárban és márci­usban következzenek be. A borjak ugyanis az anyjukkal együtt kimennek a legelőre és szopnak. Ősszel. behajtás után a bikaborjakat hizlaló istállókba terelik. Öt-hat hó­napig tartó abrakos hizlalás után kerülnek eladásra. Re­mélhetően exportra, mert ez­zel a módszerrel kiváló hús- minőséget lehet biztosítani. Az üszőborjakat' tovább ne­velik, s ezekből szaporítják majd a tehénlétszámot. Remények és tervek A mezőkövesdi Kossuth Tsz máris cselekszik. Elkészítette a gvepgazdálkodús fejleszté­sének hároméves tervét. Ösz- szesen 268 hektár területen akarják biztosítani a korsze­rű, és a húshasznú szarvas­marha-tenyésztés követelmé­nyeinek is megfelelő gyep gaz­dái kodást, Ez 2 millió 234< fo­rint beruházást igényel. Az állami támogatást már meg­igényelték. Azt is kiszámítot­ták, hogy a beruházott összeg két. év alatt visszatérni. Ez is ígéretes terv, hiszen a gyep- gazdálkodás fejlesztésére és korszerűsítésére fordított összeg országos átlagban több mint három év alatt té­rül meg. Az intenzív legelő- gazdálkodással végzett hús­hasznú szarvasmarha-te- nyésztés viszont meggyorsít­ja a beruházás visszatérését és megnöveli a beruházás ha­tékonyságát. Szcndrei József A kátíermaika siti lifitiiiüíif el

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom