Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

1971. dec. 24., péntek £SZAK*MAGYARORSZAG 7 Naptár. 1971. december 24., péntek "imimmiiiiiimmimiimmimmiimmmiimimmi A nap kelte 7.30, nyugta 15.57 órakor. A hold kelte 11.03, nyugta 23.47 órakor. Névnap: Adám, Éva. Évforduló Nem volt kiütés Az első aranyerem Farkas Gizi ROVATUNK postájából i Hetven évvel ezelőtt, 1901. december 24-én szüle- ! lett Alekszandr Alekszandrovics Fagyé jev, az ismert szovjet-orosz regényíró, elbeszélő. Apja falusi tanító, anyja felcsernő volt, mindketten részt vetlek az önkényuralom elleni harcban. Fagyejcv | 1918-ban belépett a kommunista pártba, s fegyveresen , küzdött Kolcsak fehérgárdista csapatéi ellen. 1919 és 1921 között egy partizánosztag, majd a Vörös Hadsereg soraiban harcolt. Ezeknek az éveknek gazdag élmény­anyaga ihlette később első elbeszéléseit és regényeit. , 1926-tól fontos szerepet vitt a szovjet irodalmi élet kialakításában; egyik irányilója volt a RAPP (Prole- \ távírók Oroszországi Szövetsége) tevékenységének, majd ennek megszűnése után — 1932-től — a Szovjet lrószö- vétség vezetőségében dolgozott. Rádió Kossuth rádió. 8.18: Kedvelt régi melódiák. 9.00: Szép ma­gyar novella, fi.20: Kamarazene. 10.05: Édes anyanyelvűnk. 10.10: Mesejáték. 10.49: Lassus-művelc. 11.00: Kirándulás a felhők vilá­gába. 11.10: Operaáriák. 12.20: Ze­nei anyanyelvűnk. 12.35: Tánc­zenei koktél. 13.20: Népdalok, néptáncok. 13.51: Barátoknál Mongóliában. 14.00: A Gyermek­rádió műsora. 15.05: Ratkó Jó­zsef verseiből. 35.10: Kóruspódi* um. 15.21: A zsezse madár. Váci Mihály elbeszélése. 15.41: Ernest Ansermet vezényel. 16.31: Nóták. 17.05: A Gyermekrádió műsora. 3 8.00: Csillagszóró — könnyűzene. 19.05: Ben jam in o Gigli legszebb felvételeiből. 19.40: ..Havon delelő szivárvány.” 20.40: Karácsony es­ti pihenő — muzsikával. 22.15: Nagy mesterek — világhírű elő­adóművészek. 23.46: Furulya- es hárfamuzsika. 0.10: Melódiákok­tól. Petőfi rádió. R.Oö: Operarészle­tek. 8.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 9.00: Ezeregy délelőtt. A Gyermekrádió órája. 10.00: A zene hullámhosszán. 12.50: ..Jel­képek erdején át.” 13.03: Rivalda­fényben. 17.00: ötórai tea. 18.U): Falusi estek. 19.00: Emlékezzünk régiekről. 19.20: Nóták. 19.50: Mackókarécsony. 20.05: Zongora- est. 21.23: Tücsök szói a tűzhe­lyen. Dickens elbeszélésének rá- dióváltozaia. 22.03. Toronyzené. 22.11: Szerelem patak. 23.15: Ope- rettrészl érték. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 no nullám hosszon, 18—19 óráig) Borsodi tükör. Az ünnepi csúcsforgalom az ál­lamvasutaknál. Üj gyógyszertárat kapott. Ta­polca. A város peremén. A posta karácsonyi ajándéka. Legújabb lemezünk. Utazó emberek. Kulturális életünkből. Téli foglalkozások az úttörő- házban. A dzsessz kedvelőinek. Televízió BUDAPEST 9.30: ,.Esküszöm.” A tv politi­kai tanfolyamának adása a hon­védség részére. 10.00: Szünidei matiné. 15.18: ,,Eletet az évek­nek . .Nyugdíjasok műsora. 18.15: Nagypéntektől május l-ig. Házibuli. 10.55: Móra Ferenc: Rab ember fial. Színmű két részben. 18.40: Hókusz-pókusz . . . Vidám esztrúdmüsor a Kakaó Bárban. 19.10: Cicavízió, m.za: Iilrek. 19.30: Kis karácsony, nagy karácsony. Verses, zenés összeállítás. 20.00: Próza a pó­diumon. Móricz Zsigmondi Hot krajcár. 20.15: Beethoven: IX. d-moll szimfónia. 21.20: Hírek. 21.25: Morávia Hómája. Olasz tv-fllm. BRATISLAVA 14.55: Hírek. 15.00 Utazó ka­mera. 15.20: Régi mesterek mu­zsikája. 10.20: Mesejáték. 17.20: Sebastien az emberek között (ism.i. 17.50: Dalok — katonák­nak 18.40: Esti mese. 18.50: Ka­rácsonyi dalok. 19.30: Tv-hiradó. 20.00 • karácsonyi költészet. 20.05: Vígjáték. 21.25: Szvit a tátrai télről. Filmképeslap. 21.40: Ne­mes! fészek, szovjet film. 23.15: Aranyhurok. Gilbert Bécaud mű­sora. Színház 24. péntek. Nines előadás. 25. szombat. Clrkuszhercegno (3). Bérletszünet. tlrkiiszherccgnö (7). Berlet­szünet. 20. vasárnap. A bolond lány (3). Bérielszünet. A bolond lány (7). Bérletszü- nel. . . 28, ltedd Svejk a hátországban (71 Berletszünet. 29, szerda Cirkuszhcrcegnő (7). Bérletszünet. 30, csütörtök. Svejk a hátország­ban (7). Madách bérlet. Kláífífás Miskolci Galéria: Grafikai bi- < ennalé. Nyitva’ délelőtt ll őrá-« tói este 7 óráig. Miskolci Képtár: A grafikai ' biennalé lengyel anyagának ki- J állítása. Nyitva délelőtt ll órá- < tói este 7 óráig. Libresszó: Laczó József fotó­kiállítása. Nyitva l órától este < 8-ig. Seres János festőművész ki ál- __ lítása a borsodnádasdi művelő- J dési házban. Megtekinthető dél- , előtt 10 órától este G-ig. Lillafüredi emlékház: Herman 1 Ottó munkássága. Megtekinthető ' délelőtt 10 órától este 6 óráig. Kisplasztika! és fotókiállítás a , József Attila klubkönyvtárban. « Megtekinthető 12 órától este 8 < óráig. Gy óriástortán éti emlékek cím­mel kiállítás az ózdi szalonmv- ( kásképző intézet udvarán. Meg- , tekinthető egész nap. Rendezvény ----­F enyőfaünnep az LKM és — , Diósgyőri Gépgyár dolgozóinak« gyermekei részére a Bartók Bé- < la Művelődési Központban, dél- ' előtt, 9 órakor. Ki mit ^ tud? — vetélkedő ar. J .ároktői művelődési házban, este ( 7 o ívűkor............................... ..... K arácsonyi .klubest az emődi t művelődést ház ifjúsági klubjá-, ban, este 6 órakor. LENGYEL PÄL (Miskolc. Munkácsy Mihály u. 71. sz.) egy fogadás eldöntéséhez kért tanácsot: „ ... Papp Laci ki- ü többe-e nagy riválisát Piet- rzykowskit ?” Feltehetően csak az 1956 őszi Melbourne-i mérkőzés körül foroghat a „tét”, bár a levélben erre nincs utalás. Kétségtelen, hogy a legna­gyobb és az ökölvívó sport történetében egyedülálló tel­jesítményt Papp László nyújtotta. Amikor a lengyel Pietrzykowskival szoritóba lépett, az ökölvívó-stadion nézői amolyan kis döntőt lát­hattak, mivel a két esélyes párharcából alig 3 hónappal azelőtt a hazad környezetben a lengyel fiú került lei győz. lesen. Melboumeben azonban ez nem sikerült neki. Papp László már az első menet végén akkora horgot akasz­tott be Pietrzykowski áliára, hogy csak a gong mentette meg a lengyel fiút a kiütés­től. A második menet is a ma­gyar versenyző teljes fölé­nyét eredményezte, a harma­dikban ugyancsak megőrizte előnyét, végül pontozással győzött. Így a döntőt Papp I ászló vívhatta az amerikai Jósé Toresszal szemben, aki nem tudta megakadályozni Papp László — sorrendben harmadik — olimpiai baj­nokságát. KRAJNYÁK OTTO, ka­zincbarcikai olvasónk érde­kes kérdéssel fordult hoz­zánk. Arra kér felvilágosí­tást., hogy ki szerezte a fel- szabadulás utáni első arany­érmet hazánknak, hol, mikor és milyen sportágban? Nem írja viszont, hogy olimpia-, világ-, vagy Euró- pa-bajnoki aranyra gon­dolt-e, így válaszunkban mi is csak a sorrendileg elsőt adhatjuk meg. A felszabadulás utáni első aranyérmet Bencze Lajos, az 1946-os stockholmi birkózó EB légsúlyú versenyzője szerezte szabadfogásban. Győzelme azért volt bomba-meglepetés, mert fogyasztás nélkül állt a mérlegre, a döntőben mégis Mozi Béke: IC: f. 4 6. Csipkerózsika. < Mt>. színes NDK. — Kossuth de.:< K: n. 10 és n. 12 ő. Csárdáski­rálynő Színes magyar—NSZK. — < Kossuth du.: K: í. 3 ó. Csárdás-’ királynő. Színes magyar—NSZK. ’ — Petőfi: K: f. 4 óra. Van, akt J megteszi, van, aki nem. Mh. , színes angol. — Ságvárl: K: 3 és, 5 óra Qeimada. Színes olasz. — < Mindén kedve« mozUátogatónak< kellemes ünnepeket kívánunk! 90 másodperc leforgása alatt fektette kétvállra svéd ellen­felét, s Európa bajnok lett. A magyar birkózó sport tör­ténete, Bencze legnagyobb si_ kereként a stockholmi Euró- oa bajnokságát tartja nyil­ván. mégis fel kell hívnunk a figyelmet a lassan-lassan elfelejtett birkózó másik nagy eredményére, a szín­hely Tokió, világbajnokság, 1954. Az akkor már 36 éves Bencze Lajos szabadfogás­ban és még mindig légsúly­ban ezüstérmes lett. Akarat­erejét, eredményeit csak azok érthették meg igazán, akik ismerték. Sajnos, nem voltak sokan. ..Egy asztali teniszező” alá- írású levelezőnk kérdésére (hányszor volt; Parkas Gizi világbajnok?) örömmel vála­szolunk. Farkas Gizella az a sporto­ló, aki a legtöbb dicsőséget szerezte szülővárosának. Mis­kolcinak. s akire talán a leg­büszkébbek lehetünk. Tíz vi­lágbajnoki aranyérem (sor­rendben: 1947: egyen, női- és \’egyespáros; 1948: egyes; 1949: egyes, női- es vegyes­páros ; 1950: vegyespáros: 1953: női páros: 1954: ve­gyespáros) tulajdonosa, ezen­kívül 9 ezüst- és 9 bronz- j érem „terheli” világbajnoki < tarsolyát. Europa-bajnokságot ? vegyespároeban (1958.) és, csapatban (1960.) szerzett' még aranyérmet.. fíayelmeztetés December 28-án Montevi- deóban. a 70 ezres Centena- rio stadionban kerül sor a Nációnál (uruguayi)—Panat- hinaikos (görög) Interkonti­nentális Kupa visszavágóra. (Az első mérkőzés december 15-én Athénben l:l-re vég­ződött). A görög együttes már az uruguayi fővárosban tartóz­kodik. Puskás Ferenc edző azért választotta a korai in­dulást, hogy játékosainak elég idejük legyen a közel 30 fokos meleghez alkalmaz­kodni. Közben míg a két csapat készül, távirat érkezett a dél-amerikai klub elnöksé­géhez az UEFA-töl, amelyben ismételten figyelmeztetik a vendéglátó együttest, tegyen meg mindent a legsportsze- rűbb lebonvolitás érdeké­ben. Ha ugyanis az UEFA vezetői nem látnák biztosít­va a mérkőzés sportszerű légkörét, akikor még idejében közbelépnének... Az uruguayi csapat vezetői megsértődtek az UEFA fi­gyelmeztetése miatt, ismé­telten hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb barátsággal vár­ták a Pana tűttnai kost, » a Nációnál játékosai kiváló labdarúgók, akiknek nincs szükség sikereikhez szabály­talan, durva eszközökre. Ami az igazsághoz tartozik Bachor. a Miskolci Bányám Játékosa előrevetódve szerez gólt csapatának, az M. Bányász—MÉMTE mérkőzésen. Foto: Laczó József „A DVTK nem tudott ]eg- f alább öt mUyemeűöt kiállíta­ni és így esett ki a további versenyekből és az NB I- ból is.” Így írt a Népsport az NB I-es csapatbajnokság be­fejező mérkőzésérőL Ez a megállapítás valahogy sámtitott- Papp Gábor, a DVTK súlyemelő szakosztá­lyának edzője a következőket mondotta az esetről: — Vitathatatlan tény, hogy csapatunk kiesett az NB I­Pongrácz György — Kincses György Ferde Tichy Lajos életregénye —• Emlékezetem szerint már nyolcadszor válogatott voltam, amikor az ellenfor­radalom kellős közepén, 1956. november elsején a Bp. Honvéd labdarugó-csapata elindult Spanyolországba, hogy eleget tegyen Bilbao ellen az Európa Kupa kötele­zettségének — meséli 15 éves emlékeit Tichy. — Bécs ma­ga volt a káosz. Dissziden- sek mindenütt. Rosszindula­tnak és ellenségesek, sajnál- kozók és kárörvéndök. A sajtó uszító, hamis betüren- getege, a Szabad Európa Rá­dió szózuhataga csak nö­velte a zűrzavart, terjesztet­te körünkben a pesszimista hangulatot. — A csapat belsőleg is megosztottá vált. A többség úgy döntött, hogy Bilbao után még egy-kél meccsel lekötünk, túrázgatunk, és tá­vol a hazától átvészeljük a nehéz napokat... Ügy is téli szünet van a labdarúgásban, ezalatt majd csak rendbe jönnek a dolgok, s aztán nemsokára hazatérünk ... — A készülő Real Madrid —Bp. Honvéd mérkőzés híre bejárta az egész nyugati vi­lágot. Százezer ember félel­metes morajától, kerepelők és petárdák zajától, majd a szurkolók buzdításának or­kánjától zúgott a Berinabeu stadion. — A tét csak a tartalmas, szép játék volt. Parádés gó­lok estek. És kettőt rúgtam, Kotász Öcsi egyet. Bár az eredmény 4:3 volt a Real ja­vára, a mélyebb benyomást mi keltettük. A sajtó még napokkal később is a két csa­pat labdamüvészeiről irt, s Madridban, ahol azelőtt és azután is nem egyszer ven­dégszerepeitek a világ leg­jobb együttesei, még ni a is úgy tartják nyilván ezt a ta­lálkozót, mint minden idők legnagyszerűbb mérkőzését. — Mielőtt Madridból vis­szautaztunk volna Brüsz­*»elbe. Kuba la László kere­sett; fel. Százharminceaer dollárt ajánlott készpénzben a magas profi fizetésen kívül, ha leszerződöm az PC Bar­celona csapatához. Mint mon­dotta: „a klub elnöke jó árunak tart, jó góllövő lá­bakkal". A pénz persze nagy csábí­tó, pláne, ha ilyen sokról van sző... Tichy Lajos gondolkodási időt kért. Másnap este tele­fonon felhívta édesanyját A Mama sirt. Lali torka összeszorult görcsösen eről­ködött, nehogy a drót túlsó végén, ott Angyalföldön a József Attila tér 7. alatt a Mama észrevegye hangjának remegését. Az akadozó sza­vak szüneteiben feltolultak az emlékek, a testvérek, az otthon, a gyermekkori bará­tok, a Jász utoa, a Tárnái rét... Hosszabb szünetet kellett , tartani, mire közbeszólt a te­lefonoskisasszony a pesti központbó.: — Kérem, beszélnek még? Három perc .,. — Igen, beszélünk ... Közben az elegáns szállo­dai szoba mintha börtönné változott volna, sűrű, fojtó lett a levegő... És ebbep a pillanatban Lali gyorsan ha­tározott: — Mama, nem írom alá! ... S egy őre múlva a szálloda halijában közölte Kubaiéval, semmiféle szer­ződést nem ír alá. Nem sokkal éjfél előtt ér­kezett vissza a csapat állo­máshelyére, Brüsszelbe. Két nap múlva már Dél-Olaszor- szágban, Cataniában játszot­tak. Lalit kimondhatatlan erő­vel. vonzotta a hazai táj. Ott messzi Olaszországban is, mintha a hazai levegőt szip­pantotta volna ... Szinte érezte az Angyalföld gyárké­ményeiből felszálló füst sem­mi mással össze nem téveszt­hető, átható, fanyar szagát... A milánói dóm árnyéká­ban, a hideg december végi éjszakában egyedül, céltala­nul csatangolt, szinte betegen a honvágytól... ... Az utca még teljesen sötét volt amikor hajnalban a szálloda portáján találko­zott Machos Ferivel, akinek a borostás, megkínzott arca rögtön elárulta, hogy ezen az éjszakán ő sem aludt: — Kimegyek, mert itt megfulladok... — mondta Machos. S a két barát, a tatabá­nyai Feri és az angyalföldi Lali még aznap este eldön­tötték: irány Budapest! És 1957. január 2-án Se­bes Gusztáv melegen ölelte keblére Hegyeshalomnál, a magyar határon Tichy Lajost és Machos Ferencet. bői. A többi megállapítás azonban téves, rosszindula­tú és helyesbítésre szoruL Mi öt versenyzővel utaztunk az utolsó fordulóra a fővárosba, meg hozzá mindenki a sajat költségén, meri a DVTK-nak nőm volt pénze?!.' Verseny­zőink tehát sportszerűségből jelesre vizsgáztak, amikor látták egyesületünk átmene­ti nehézségeit, anyagi áldo­zatot is hoztak, hogy becsü­lettel helytálljanak a leg­jobbak vetélkedésében. Saj­nos a mérlegelésnél kiderüli, hogy egyik versenyzőnk nem indulhatott a csapatbajnok­ságon, A csapat létszáma két­ségtelenül hiányos volt, de ugyanilyen létszámmal vet­tünk részt az I. fordulón ép­pen a sportszerűség ked­véért ! Tárgyilagosan el kell mon­danom az ismert okok miatt, hogy 1971 az utóbbi évek legkevésbé sikerült évünk volt. Nem tehetünk mást, le­vonjuk a tanulságokat és kezdjük elölről, mert az el­ső éveket csali a serdülő és ifjúsági versenyzőink, vala­mint néhány felnőtt súly­emelőnk eredményesebb helytállására építhetjük. Ezzel a magyarázattal tar­tozom azoknak a sportbará­toknak, akik érdeklődéssel figyelik szakosztályunk mun­káját, sokszor gratuláltak sikereinkhez, most pedig bi­zonyára arra kíváncsiak, mi az oka mérsékeltebb szerep­lésünknek. Megértéssel hallgattuk mi is a kitűnő szakember őszin­te szavait, de ismerjük ha­tártalan lelkesedését és hoz­záértését sportágához. Nem egyszer jutott ez a szakosz­tály átmenetileg hasonlóan neház helyzetbe, de ismét felküzdötte magát a csúcsra. Ügy véljük, hogy a DVTK vezetősége biztosítja az elő­rehaladás tárgyi és anyagi feltételeit és akkor egv-két éven belül ismét a legjobbak között: emlegethetik majd a DVTK súlyemelőit. Nemes Pcler 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom