Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-22 / 301. szám

1971. dec. 22., szerda £SZAK-MAGYARORSZAG 3 Lépést tartva 322 igényekkel A személyi feltételek javítása a tanácsi apparátusban Készenlétben a hóekék — csak a íél késik Jő másfél eve, hogy dr. l’app Lajos, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnöke tájékoztatta az újságírókat az akkor készülő új tanácstörvényről, s vázolta azokat a hatásköröket, tennivalókat, amelyek a helyi tanácsok hatáskörébe kerülnek. Első hallás után a legtöbben azt kérdezték; hogyan gondos­kodnak róla, hogy mindezekhez a feladatokhoz mérten meg­felelő apparátus álljon rendelkezésre. Azóta már érvényben van az új tanácstörvény, s most a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályán azt vizs­gáltuk, mit tettek ténylege­sen, hogy szakmai és politi­kai szempontból megfelelően képzett, jól felkészült embe­rek legyenek közigazgatá­sunk vezetői, a lakosság mindennapi dolgainak inté­zői. Képzettséghez köttitt titkári kinevezés A tanácstörvény részlete­sen leírta egy-egy tisztség hatáskörét, föladatát. Mint ahogyan már többször, több összefüggésben mi is szól­tunk róla, a legsokoldalúbb tennivalói a vb-titkámak vannak. A titkár a helyi szakigazgatási szerv vezetője is egyben. A járási tanácsok megszüntetését megelőzően, s azóta is folyamatosan sok hatáskör kerül a vb-titkár- hoz. Szükséges tehát, hogy szakmailag képzett ember álljon mindenütt ezen a poszton. Ebben az évben köte­lezővé tették minden vb-tit- kár részére a tanácsakadé­mia elvégzését. Csak olyan embert nevezhetnek lei tit­kárnak, alá tanácsakadémiát, jogot, vagy más főiskolát végzett. Azok a titkárok — s -111 ilyen van Borsodban —, akik csak a régi egyéves akadémi­át végezték el, most külön­bözeti vizsgák után megszer­zik a jelenlegi hároméves akadémia oklevelét. Szak ma i I o vábbkepzés Tanácsi apparátusainkban nagyon széles körű és sok­oldalú a szakmai továbbkép­zés. Ez az a kivételes idő­szak, amikor nem zúgolód­nak a hivatalok dolgozói a sole irányú igénybevétel mi­att, hiszen még jó időbe te­lik, mire a tanácstörvényből adódó számos rendelet, végre­hajtási utasítás olyan ismert­té válik, hogy az azzal fog­lalkozók magabiztosan mo­zoghatnak az új paragrafu­sok között. Ezeket a szakmai tovább­képzéseket a megfelelő szakosztályok vezetik, leg­főbb irányítóik a szakmi­nisztériumok, s az Országos Tervhivatal. Különösen nagy gondot fordít a tanácsi dol­gozók jó felkészítésére a pénzügyi és tervosztály. A szakmai tanfolyamok kétévesek, s a tanácsi dolgo­zók kinevezésének egyik fel­tétele, hogy rendelkezzék a szükséges szakmai végzett­séggel. Jelenleg — s örömmel írjuk le — a megyében, mű­ködő tanácsi dolgozók 70 százaléka rendelkezik a szükséges szakmai végzett­séggel. Az apparátusból 33-an most járnak középiskolába, s 22-en egyetemen tanulnak. A megyei tanács személy­zeti és oktatási osztályánál! legfőbb gondja napjainkban ennek a sokrétű oktatásnak szervezése és kézben tartá­sa — ahogyan ettől Mező István oktatási főelőadó tá­jékoztatott. Mert amit eddig elmondottunk a személyi fel­tételek javítása érdekében kifejtett tevékenységről, ab­ban még korántsem szerepéi minden mód, minden fonna, amely az apparátus felkészí­tésével foglalkozik. A kívülálló talán úgy ta­lálja, hogy túlságosan is fe­szített az az oktatási terv, amelyet az osztály kidolgo­zott, s amelyet folyamatosan végrehajt. A továbbképzés címen összehívott különféle tanfolyamokat, előadássoroza­tokat azonban talán nem is lehet a megszokott és hagyo­mányos továbbtanulással azonosítani, hiszen ezek jó része a közvetlen, mindenna­pi munkával foglalkozik. A szakosztályok által szervezett időszakos szálánál tanfo­lyamokról például nem szí­vesen maradna le egyetlen vb-titkár sem, hiszen ha nem hallgatja végig például sza­bálysértési, gyámügyi, vagy akár iparhatósági ügyek elin­tézésének módját, hogyan fog eljárni községében adott esetben? A tanácstörvény megjele­nését számos új jogszabály követte. Ahhoz azonban, hogy ezt legyen hová behelyette­síteni, minden tanácsi dol­gozónak alaposan és apró részletedben ismernie kell a tanácstörvényt, A megyei ta­nács elnökének belső rende­letére valamennyi tanácsi apparátusban konzultációs formában tanulmányozták a tanácstörvényt, végezetül minden tanácsi dolgozónak beszámolókon, kell elmonda­nia, hogyan értelmezi az új törvényt, érti-e eléggé? Felnőtt embereknél is igen jól bevált módszer, hogy némi könnyedséget, játékos­ságot visznek a tanulásba. Ezt a célt szolgálják a tanács­nál már immár hagyomá­nyossá vált szakmai vetél­kedők. Ezeket a vetélkedőket sikeresen szervezték meg eb­ben az évben is. Tovább javítja Szólnunk kell még egy forrásról, amely a jól kép­zett hivatali garnitúra ösz- szetételét tovább javítja, ez pedig a megyei tanács ösz­töndíj-rendszere. A tanács több egyetemmel, főiskolával tart kapcsolatot, s jelenleg 3£-en tanulnalc tanácsi ösz­töndíjjal, ötvenen végezlek eddig. A végzettek közül többen dolgoznak ma is ta­nácsi apparátusban. Tanácsi ösztöndíjjal végezte el az egyetemet például dr. Ma­gyar János, alá mast a sá­toraljaújhelyi járás főorvosa, Rékó Miidós és Móré László mérnökök, akik a megyei ta­nács osztályain dolgoznak. Nem iß soroltunk fel vala­mennyi tanfolyamot, de azt megmondhatjuk, hogy ez a feszített ütem nem állandó jellegű. Együtt jár a közigaz­gatás korszerűsítésével, s végső Boron, azzal a haszon­nal, hogy tanácsi hivatalaink­ban minden szinten jól kép­zett, a közigazgatásban jártas szakembereik foglalkoznak a lakosság ügyes-bajos dolgai­val. Ad a movies Ilona Az országosan meghirdetett húsprogram megvalósítására a mezőgazdasági üzemek és az állam együttesen máris sokat áldoztak. Sok vonatko­zásban szép, ígéretes ered­ményeket értek el mezőgaz­dasági üzemeink az elmúlt evekben, de a gyakorlat még­is azt bizonyítja, hogy a munka neheze még ezután következik. Közismertek a húsprogram megvalósításánál! sertéste- nvésztőd eredményei. Jelen­leg annyi sertés v.an, az or­Áruellátás, gazdálkodás, munkaerőhelyzet Ma ülésezik a járási-városi IN EB Ma tartja év végi, tapasx- talat-összegező ülését a Mis­kolc járási-városi Népi Ellen­őrzési Bizottság. Szóvák Bé­la NEB-elnök összefoglaló jelentésében több fontos té­ma szerepel. A lakosság ellátása 1971-ben — állapítja meg a jelentés — a városban és a járásban jelentősebb áruel­látási hiányosság nem for­dult elő, az áruforgalmat egyfelől a kereskedelem áru­kínálata, másfelől és dön­tően a fizetőképes kereslet határozta meg. Forgalomnö­vekedés tapasztalható az élel­miszer- és vegyááirtrkban, va­lamint vas-műszaki cikkek­ben. összességében a húsel­látás is javult, de időnként tőkehúsból és húskészítmé­nyekből hiány mutatkozott. Különösen jelentkezett ez a téliszalámi fajtáknál, a gyu­lai kolbásznál, a hús alap­anyagból készült konzervek- nél, húsételeiméi. A város és a járás boltjaiban is az ol­csóbb szövetekből, felsőru­házati cikkekből hiányos volt az ellátás. Ugyanez volt, tapasztalható a cipők válasz­tékáiban, ahol a vásárlók mi­nőségi kifogásokat ík gyak­ran emeltek. Külön vizsgálat foglalko­zott a város gyümölcs- és zöldségpiacával. Ezek techni­kai felszereltsége hiányos — állapították meg — s bár az egész évi átlagot tekintve az árak alig tértek el hasonló nagyvárosok piaci áraitól, a közhangulatot rontotta, hogy a primőr időszak alatt az árak az országos átlagnál magasabbak voltak. i gazdálkodás hatékonysága is fontos témája volt az idén a járási-városi NEB vizsgá­latainak. Kimerítően foglal­koztak a beruházások gond­jaival, a IV. ötéves tervben előirányzott lakásépítés elő­készítése és a kivitelezésekre való felkészülés vizsgálata pedig betekintést engedett a Miskolc város lakásépítési programjában közreműködő beruházási vállalat, a tanácsi osztályok és egyes kivitelező vállalatok problémáiba. A termelés gazdaságossága szempontjából nagy jelentő­sége van a helyesen alkal­mazott kooperációnak, mely­nek elő keü segítenie a ter­melés szakosítását, special i- zálását. Erre kerestek vá­laszt három üzemben: a DI- GÉP-ben, a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál, valamint a Vas­ipari Ktsz-nél. A vizsgálat során úgy látták, hogy a ko­operáció mértéke az indirekt gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően jelen­tősen megnövekedett, külö­nösen nagyarányú a szekto­rok . közötti arányeltolódás ügy a vállalt, mint a telje­sített kooperációt illetően. A munkaerőhelyzet A gazdálkodás hatékony­sága szorosan összefügg a munkaerői! el yzebtel- A város és a járás területén az év el­ső felében a fluktuáció csök­kent, a hatékonyabb lét­számgazdálkodás érdekében a nagyobb termelő egységek­ben a szükséges terhelés-vizs­gálatokat elvégezték, s ahol a. lehetőség megengedte, gyáregység összevonást is végrehajtottak. Tovább növekedett a női foglalkoztatottak részaránya; a nnmkásállományon belül is nőtt a női dolgozók létszáma, de keresetük a férfiakéhoz viszonyítva még nem kielé­gítő. A munkaerőmozgás természetesen nemcsak a gazdálkodás hatékonyságára, a munkafegyelemre, ezen keresztül a termelésre is ki­hat. A vállalatok többségénél ennek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak, s a munkafe­gyelem megszilárdítását még a munkaerőmozgás árán is betartatják. Vannak azonban olyan vállalatok is, ahol a vezetők a munkaerő megtar­tása érdekében elnézőbbek lettek, s ez a munkafegye­lem lazulásához vezet, a mozgás károsan hat vaia- , mennyi dolgozó munkájára. A mai tapasztalat-összeg'e- ző ülésen kerül sor a járási, városi NEB 1972. első félévi mun katervének beterjeszté­sére is. Több, az idén is vizsgált témára újból vissza­térnek, de ezek mellett nagy jelentőségűnek ígérkezik a vizek szennyeződésének meg­akadályozására hozott kor­mányhatározatok végrehaj­tásának ellenőrzése, az ener­giaellátás és gazdálkodás egyes kérdéseinek vizsgála­ta. O. M. szágban, amennyi a mező­gazdaság szocialista átszerve­zése óba még sohasem volt. Sertéshúst is bőségesen lehet kapni, az utóbbi hónapokban különösen sokat javult, s je- legleg jó az ellátás Borsod megyében csakúgy, mint or­szágosan. A tenyésztés általá­ban jó, gazdaságos és ered­ményes. A szarvasmarha-tenyésztés azonban már korántsem olyan megnyugtató, mint a sertéstenyésztés. A szarvas - marha-tenyésztés termékei iránt sokkal nagyobb az igény, mint amennyit a gaz­daságok kielégítenek. Közis­mert az is, hogy szarvasmar­hát élve és vágva egyaránt jelentős tételekben exportá­lunk, És erről az exportról nem szabad lemondani — csökkenteni is vétek lenne —, mert devizagazdálkodásunk azt igen érzékenyen megsíny- lené. Az igazsághoz tartozik viszont az is, hogy a hazai igényeket sem tudjuk mara­déktalanul kielégíteni sem tejből, sem tejtermékekből, sem húsokból. A tsz-ek közös, nagyüzemi szarvasmarha-állományai ban a tehénlétszám emelkedett ugyan, de ez ma sem képes ellensúlyozni a háztáji gazda­ságokban tovább tarló csök­kenési folyamatot. Sőt, or­szágos átlagban, az állami gazdaságokban is csökkent a tehénlétszám. Ha viszont a létszámnövelés egyelőre meg­oldhatatlan a kellő arányban, logikusan nagyobb figyelmet kellene fordítani a termelés- növelés másik forrására, le­hetőségére: az állatok egyedi termelésének és az állomány teljesítőképességének növelé­sére. A húsprogram maradékta­lan megvalósítása, s a sza rvasm arh a - tenyésztés íel- adatainak teljesítése szüksé­gessé teszi: ha a szükséglet, a hazai marhahúsfogyasztás, a tej- és tejtermékfogyasztás, valamint az exportlehetőség is tovább nő a IV. ötéves terv során, nemcsak a' lét­számnöveléssel kell törődni, hanem a tenyésztési, geneti­kai és — ezekkel összhang­ban — a technológiai felada­tok mielőbbi megoldásával is. * Ilyen összefüggésekben azonnal felvetődnek a to­vábbi, ugyancsak problema­tikus kérdések. Példáid: a fajtaprobléma. Vagyis: al­kalmas-e az általában te­nyésztett (a szarva «marha­állomány 90 százaléka) ma­gyar-tarka fajta a kettős hasznosításra, arra, hogy húst is, tejet , is megfelelő meny- nyiségben. és gazdaságosan termeljenek mezőgazdasági üzemeink? A kerdesre ma már könnyebb választ adni, nünt két-három évvel ez­előtt. A magyar-tarka hús­termelő képessége — export- követelményekkel mérve — eddig sem volt vitatott, A magyar-tarka jó hústermelő. Tejtermelése azonban elégge szélsőséges képet mutat, A ma gyár-torka tehenek tejter­melése országos átlagban 1970-ben is tovább csökkent. De nem csökkent a törzs­könyvezett és megfelelő kö­rülmények között tartott te­henek és állományok tejter­melése, A törzsi en vészetek meg azt bizonyítják, hogy a magyar-torka tehenek tejter­melő képessége sokkal jobb a jelenlegi országos átlagnál és megfelelő tartási-gondozá­si technológiával, nem utolsó- sox'ban újabb gazdasági sza­bályozók foganatosításával az egy tehénre jutó évi tejter­melés országosan is jóval a 3000 liter fölé emelhető. Ez­ért szükséges egy bizonyos fokú tejirányú szelekció is, Ili szén a magyar-tarka .szarvasmarha köztudotton kettős hasznosítású fajta. * Maradnak még a tenyész­tési és technológiai feladatok. Ezek megoldása látszik nehe­zebbnek. Ki kell mondani az igazságot: t énnél őszövetke­zeleink többségében ma sincs megfelelő színvonalon szer­vezve és biztosítva a szarvas­marha-tenyésztés, de még azon belül is elmaradott a tehenészet és a tejtermelés. Az új, komplex tehenészeti telepek sem üzemelnek meg­felelő eredményességgel. A tehenészet, a tejtermelés ön­magában (a hizlalás haszna nélkül) ráfizetéses szinte mindenütt. Ebben talán még vétkes az alkalmazott, nem mindenben korszerű techno­lógia is. A komplex telepek egésze — konstrukciója és ki­vitelezése — sem felel meg maradéktalanul a követelmé­nyeknek. A hibák, hiányosságok megszüntetése és ellensúlyo­zása elsősorban szakemberek feladata. Es alighanem itt jutunk el a lényeghez. Ter­melőszövetkezeteinkben » nincs, vagy nem megfelelő a szarvasmarha-tenyésztéshez minden vonatkozásban szük­séges szakképzettség. Még a telepvezetők sem állnak min­denütt feladatuk magaslatán. A gondozók többsége szak­képzetlen. s gyakorlati ta­pasztalától! alapján dolgozik. Márpedig a mai követelmé­nyek szerint nincs korszerű és gazdaságos szarvasmarha- tenyésztés jól képzett szak- munkások nélkül. Szón drei József. A húsprogram másik oldala

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom